Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
Negyvennyolc es hatvanhet Kosary Domokos tortenelmünk nagy fordulatarol, az uj Magyarorszag megszileteserol A magyar XIX. szazadnak, az orszagot a feudalis rendbol a polgariba, a ,,piacgazdasagba” vivo evtizedeknek vitathatatlanul 1848 es 1867 a ket legfontosabb datuma, a kortol es a tarsadalmi helyzettol, politikai felfogastol meghatarozottan aldott vagy atkozott, gyakran (errol a ma elok jo nehany korosztalyanak iskolai emlekei is tanuskodhatnak) eros indulatokkal szembeallitott evszama. Valojaban evszamparja - ezt immar a tortenettudomanynak a forrasokat egyre teljesebben ismero, egyre pontosabban elemzo muveloi kozul egyre tobben allitjak. E kapcsolat valossagarol, az azonossagokrol es a kuldnbozdsegekrol kertik az 1848 es 1867 „parossagaroll” mar nem egyszer szolo Kosary Domokosnak, a Magyar Tudomanyos Akademia elnökenek velemenyet. Amikor 1847 novembereben Pozsonyban osszeült a dieta, a resztvevoi nemigen gondolhattak, hogy ez a legutolso rendi orszaggyules Magyarorszagon. Nem gondolhattak, hogy hamarosan bekovetkezik a polgari nemzeti atalakulas liberalis hiveitol olyannyira vart, a konzervativoktol pedig rettegett fordulat. Az elso napokban, hetekben a szabadelvu ellenzekiek es a kormanypart konzervativjai nagyjaban egyenlo erejunek latszottak. Emiatt csupan feleredmennyel jart a liberalisok harca a kozteherviseles, az orokvaltsag dolgaban, s nem koveteltek onallo miniszteriumokat sem. A konzervativok meg megakadalyozhattak, hogy ledoljenek a feudalis rend tartopillerei. Pest-Pozsony osszjatek - Hogyan, miert valt igeretesebbe - hiszen hamarosan igeretesebb lett - marcius 15. eloesteje? - Az uj esztendo elejen hirtelen megvaltozott a killvilag. Januarban forradalom tort ki Palermoban es Napolyban, februarban Parizsban. Az Europat megrazo lancreakcioban az ujat akarok egyre erosebbek, batrabbak lettek, de a regihez ragaszkodok sem adtak fel, persze, addigi kedvezmenyezettsegüket. Értheto tehat, hogy marcius 3-án Szechenyi is ellenezte, hogy a felsohat elfogadja, es hogy az udvarhoz felterjesszek Kossuth feliratot - pedig abban meg benne sem volt a teljes reform, a feudalis rend eltorlesenek igenye, csupan osszefoglalta az addigi dietai reszeredmenyeket. Nem is akarhatta igazan, mert Apponyi kancellartol megtudta, hogy az udvar a carhoz fordul segítsegért, ha az orszaggyules szamara elfogadhatatlan kovetelesekkel áll elo. Szechenyi aggodalmai akkor szuntek meg, amikor március 13-án Bécsben is kitört a forradalom. Metternich bukása rádöbbentette a pozsonyi küldötteket: ha a nemesek nem engednek kiváltsagaikbol, tömegmozgalom kenyszeritheti ki a valtozasokat. Kossuth március 3-i - szandekosan „parttalanul” megfogalmazott - javaslatai messzebb meno tartalommal teltek meg. Marcius 15-en kuldöttseg indult Becsbe. Es mert az udvar is megrettent az akar a Burg megostromlasaig is „elfajulhato” fejlemenyek veszelyetol, ket nap mulva a nador felhatalmazast kapott, hogy Batthyany Lajost magyar miniszterelnöknek nevezze ki. - Hogyan kapcsolodtak az orszaggyulesben tortentekhez a pesti esemenyek? - A magyar forradalom - ellentétben mas europai forradalmakkal - ket helyszinen zajlott le. De a ket helyszin vezetoi nehany dologban nagyon tudatosan osszehangoltak lepeseiket. Erositettek egymast. A pesti Ellenzeki Kor egyebeken kívül Kossuth keresete tamogatta a marcius 3-i feliratot azzal a tobblettel, hogy a sajtoszabadsag igenyét is foglaljak bele. Kossuth helyeselte, hogy Pestrol gyorsabb, hatarozottabb cselekvesre sarkallják az orszaggyulest. Ennek jegyeben született meg a tizenket pont, benne nemcsak a sajtoszabadsag, hanem a torveny elotti egyenloseg kovetelesevel is. Petofiekkel a radikalis plebejusi ertelmiseg jelentkezett a polgari Magyarorszagért vivott küzdelemben. De a folyamat iranyitasa es veghezvitele nem a viszonylag kis tarsadalmi bazisu pesti ifjusag, hanem a pozsonyi orszaggyules, a liberalis nemesseg kepviseloinek kezeben volt. Az orszaggyules nagyon gyorsan megalkotta a reformkorban meg csak megalmodott torvenyeket - nemelyiket a március 3-i felirathoz hasonlo okbol nem teljes pontossaggal megfogalmazva. V. Ferdinand aprilis 11-en szentesitette is ezeket, s Magyarorszag polgari parlamentaris orszagga valt. A magyarok es az udvar kozotti megbekeles ellenere hamarosan megis a fegyverek zaja verte fel az orszagot... Bees is megprobalta „rugalmasan” kezelni a marciusi feliratot es az aprilisi torvenyeket. Ha modja nyilt rá, azonnal visszavont a korabbi engedmenyeibol. Tudni kell, hogy az aprilisi torvenyekben Magyarorszag - legalabbis a Habsburg-monarchian belül - meglehetosen nagy önállosagot kapott. Nem utolsosorban azért, mert 1848 májusában Frankfurtban összeültek azok az országok, amelyek 1815-ben benne voltak a német allamok szovetsegeben, hogy az eloparlamentben egységes német államot teremtsenek. Ha ez az egyseg letrejön, az osztrak-magyar kapcsolat termeszetszeruleg perszonaluniora lazult volna. De Frankfurtban nem született meg a nemet egyseg. Raadasul az osztrak seregek legyoztek az olasz erőket, es igy Magyarorszag ellen fordulhattak. Ezert az udvar az allamadossagot, a penzügyminiszterium onalldsagat illetoen es nehany mas kerdesben visszavonta a korabbi engedmenyeket. Ebbol az uj helyzetbol kovetkezett Szechenyi dilemmaja: hodoljunk-e be vagy kezdjünk inkabb onvedelmi harcot? Olyan harcot, amelyben Bees ellenünk mozgosithatja a szomszedos nemzeteket. Ezt ő nem merte vallalni, mert feltette az orszagot a megsemmisilestol. A tulero felismereseben igaza volt - de nem szamolt ket dologgal. Az egyik - es ez nemsokara fenyesen bebizonyosodott az uj Magyarorszag Ausztriaval is dacolni kepes katonai ero. A masik: aki behodol, azzal kevesbe kötnek kompromisszumot, mint azzal, aki harcban - bármilyen nagy áldozattal járó harcban - bukik el. Utolag visszatekintve jól latszik, hogy 1848 es 1849 magyar katonai csodai nelkül 1867-ben nem érhettük volna el azt, amit elértünk. A küzdelem nemcsak a csatatereken zajlott. Az 1849. évi tavaszi hadjarat diadalmas csatainak napjaiban, aprilis 14-én megszületett a Fuggetlensegi Nyilatkozat. Milyen hatasa volt, lehetett a fegyverzajban egy politikai deklaracionak? - A nyilatkozat tudtara adta orszagnak-vilagnak azt a valosagos es termeszetesnek mondhato nemzeti kivansagot, hogy Magyarorszag szabaduljon meg a Habsburg-kotelektol. De Kossuthek szandeka nem keltett rokonszenvet a nagyhatalmak koreben. Noha kifejezte azt a remenyt - szo szerint idezem -, hogy „a magyar nemzetet, mint a fuggetlen nemzetek soraban egyik testvereket, azon baratsaggal es elismeressel fogadjak, mely baratsagot es elismerest a magyar nemzet ezennel felajanl”. Csakhogy az europai forradalmak ideje mar elmult. A nagyhatalmak ujra megerosodott kormanyzatai jobbnak veltek, ha letezik a Duna menten egy „kiprobalt” nagyhatalom-tars. Az angolok hivatalosan szinte szoba sem alltak a csupan az osztrak birodalom egyik alkotoreszenek tekintett Magyarorszaggal, a car pedig sok magyar politikus derulatasara racafolva az elso kero szora elinditotta csapatait a fuggetlen Magyarorszag ellen. Nem csak szabadsagharc - Mi maradt meg es mi veszett el 1848- bol Vilagos utan? - Ha valaki azt mondja, hogy negyvennyolc Vilagosnal elbukott, csak a szabadsagharcra vonatkozolag mondja helyesen. De 1848 nemcsak szabadsagharc volt! Hiszen az orszag - sajat erofesziteseinek koszonhetoen - atjutott a rendi feudalis orszag es a modern polgari allam kozotti vizvalaszton. A fegyverletetel utan nem allitottak vissza a feudalis kivaltsagokat, a jobbagyfelszabaditas pedig meg akkor is tortenelmi eredmeny volt, ha az addig foldtelenek akkor sem jutottak sajat birtokhoz. Es noha a magyar ipart nem vedtek vamok ugy, mint Kossuth elebb szerette volna, felgyorsult az iparosodasi folyamat is. Volt valamelyes tokebeáramlas Franciaorszagbol es annal joval nagyobb - fokepp a kiegyezes utan - Ausztriábol. A külfoldi toke olyan lendito eronek, olyan katalizatornak mutatkozott, amelyik meginditotta a magyar gazdasag erdemi onmozgasat, hozzajarult ahhoz, hogy ez a gazdasag a szazad vegere a maga labara alljon. Szebb ez a kep, mint amilyet a kozismeret lat... Az abszolutizmus az emlitettek ellenere sem rehabilitalhato! A Vilagos es a kiegyezes kozotti nem egeszen ket evtized politikailag mindenkeppen „fekete” idoszak. A negyvennyolcas vezetok, a legkivalobb alkoto elmek kozul tobb szazan meghaltak vagy maskeppen valtak szinte semmive: emigracioba kenyszerultek, gyakran az eros szellemi elnyomas miatt hallgatásba kellett burkolozniuk. - Milyen elkepzelesei voltak a magyar politikanak, politikusoknak a szabadsagharc elbukasanak masnapjan? - A konzervativok - vagy inkabb: akonzervativok - kozjogilag vissza akartak terni az 1848 elotti allapotokhoz. De ez az orszagnak keves volt, es Ausztrianak sem tetszett a gondolat. Az emigracioban elok zome nem engedett a Fuggetlensegi Nyilatkozatbol, a tronfosztasbol. Ők jobbara külfoldi segitseggel probaltak volna eredmenyre jutni. Ehhez a legjobb lehetoseget az otvenes es hatvanas evek fordulojanak nemzetkozi valsaga, az olasz haboru kinalta. Italiaban meg is teremtodtek a nemzeti egyseg, a fuggetlenseg alapjai. De nem azert, mintha az ottani polgarok es parasztok a magyaroknál harcosabbak, progresszivabbak lettek volna. Hanem annak koszonhetoen, hogy az olaszoknak kedveztek a nemzetkozi körülmenyek. A franciák nem akartak, hogy Italia az osztrakoké legyen. Az osztrakok nem szivelhettek volna, ha ott a franciák befolyasa ervenyesül. Anglia pedig azt tartotta a maga szempontjábol a legkedvezobbnek, ha az olaszok sem a franciákat, sem az osztrakokat nem erositik. A nagyhatalmaknak „jol jott” egy onállo orszag az Appennini-félszigeten. Más volt a helyzet Magyarorszagon. Kora jeles angol politikusa, Palmerston külügyminiszter már 1849 júliusában leszögezte, hogy az európai egyensúly egyik kulcsa a Habsburgmonarchia megléte. Az angolok féltek attól, hogy térségünkben kicsiny, gyenge államok jönnek létre, hiszen azok könnyen orosz befolyás alá kerülhettek volna. A cári udvarban pedig azért nem lelkesedtek a kisebb államok onállosagaert, mert az erosithette volna az akkor orosz hatalom alatt elo lengyelek függetlensegi törekveseit. A nagyobb egyseg elkepzeleseivel bizonyos mertekben egybecseng Kossuthnak a hatvanas evekben nyilvanossagra hozott konföderacioterve. Ő is egy eros dunai politikai szovetseg mellett szallt síkra - igaz, nem Bees kozponttal, hanem a független Magyarorszag körül. Ezt az elkepzelest, persze, a Habsburgok nem fogadhattak el, es ellene hatottak a tersegben nagyon eleven nacionalizmusok is. Az ókonzervativok 1848 elottre visszanyulo szandekaival es az emigracio 1849-es ihletest terveivel szemben Deak Ferenc es kore 1848-at szerette volna folytatni. Ez realis torekves volt, lehetett. Egyfelol azert, mert a „parttalan” negyvennyolcas torvenyekbe lenyegeben - bizonyos modositasokkal, kiegeszitesekkel - az alapok feladasa nelkül is belefért az Ausztriaval valo megegyezes. Masse- 161 pedig azert, mert idokozben Bees meggyengült, vereseget szenvedett az olaszoktol es a nemetektol is. Raadasul: a veresegek ellenere is volt eleg ereje, hatalma ahhoz, hogy egy monarchia kereteben szavatolhassa a nem tulsagosan eros Magyarorszagnak a vele nem tulsagosan baratsagos tersegben valo biztonsagat. Mindezt vegiggondolva: Magyarorszag szamara a lenyeget tekintve az 1848-at folytato - es nemcsak a politikai fuggetlensegre gondolok - kiegyezes volt a legjobb realitas. Nemcsak a feudalis rend es a polgari allam kozotti vallas megszilardulasa okan, hanem azert is, mert a kotodes ellenere is nagyobb onallosagot kapott az orszag, mint amekkora Mohacs óta barmikor volt. - Vagyis Deak, a „zalai remete” ugyanugy europai távlatokban gondolkodott, mint korabban a „vilagjaro” Szechenyi es Kossuth... - Jo nehany evtizeddel ezelott egy londoni professzorom azt mondta: „maguknak, magyaroknak 1848-ban es 1849-ben, a magukkal szomszedos orszagoknak 1918-ban es 1919-ben volt elsorangu politikai garniturájuk”. E velemenyevel sok tekintetben - ha nem is mindenben - most is egyetertek. Kossuth es Ferenc Jozsef - A legjobb realitasnak nevezte a kiegyezest. Nem igy a kortarsak java resze. Miert ertekeltek ok - nemcsak atlagemberek, hanem felkeszult politikusok is - maskeppen 1867-et? - Mert sokaig nem mult el 1849 sokkhatasa. A katonai vereseg, az utana kovetkezo megtorlas nem kedvezett a higgadt, józan merlegelesnek, elemzesnek. Indulati szintre szoritotta vissza az embereket. Nem is egeszen megerthetetlenul tobbet foglalkoztak azzal, hogy itt vagy ott, ilyen vagy olyan alkalombol elenekelheto-e azulas vadja nelkul a csaszari himnusz - es kevesebbet azzal, hogy a jobbagyfelszabaditas ellenere is sok nincstelen maradt a falvakban. Nagyobb energiat forditottak a „hagyomanyos” osztrak-magyar kozjogi vitakra, mint arra, hogy a Monarchia keleti feleben egyre feszitebb a nemzetisegi kerdes. Es noha a millennium tajekan mar sok lakasban egymas melle akasztottak a valtozatlanul rajongott Kossuth es a nemregiben meggyulolt, rettegett, aztan megszokott majd tisztelni kezdett Ferenc Jozsef portrejat, sok politikus tevekenyseget meg mindig az 1849-es indulatokon hatarozta meg. Ezert vagy nem utolsosorban ezert volt a magyar politikai elit felkeszületlen peldaul meg het evtized multan is, amikor a nemzetisegek centrifugalis ereje es az antantnak egy eros kozep-europai birodalmat - egy lehetseges nemet szovetsegest! - mar nem kivano szandeka meghuzta a trianoni hatarokat. Erre is gondolhatott londoni mesterem, amikor az idezett megjegyzeset megtette. Trianon - es a feloldalas negyvennyolcassag-negyvenkilencesseg buvoletenek nehany egeszen a kozelmultig kimutathato hatasa - azonban mar nem ennek a beszelgetesnek a targya. Daniss Gyozo Kosary Domokos: Az 1848-at folytato kiegyezes volt a legjobb realitas bunhalmi János felvetele Evfordulon Ma evnapja a magyar birodalom uj korszakanak, harom szazad utani feltamadasanak, bnallosdga megtestesilesenek. Ma eve honosult meg hazankban a sajtoszabadsag, a jogegyenloseg; es teroltetett el az urberi viszony, hogy szabad legyen az igazat kimondani, s e honnak minden fiai egymasnak egyenlo jogu testverei legyenek. Ver nelkuli forradalommal kezdodott ezen uj korszak, hogy tan majdan annal veresebb legyen a zsarnoksag uraitol az ellenink elethalalra kezdett harez es ellenikben ferfiasan kivivando gyozelmünk. A jelensegek ugy mutatjak, hogy a mai napon meg csak kezdeten 61lunk az elethalalra vivando harcznak; s ugy sejtheto, hogy a maval kezdendo uj ev az eddigi harcznal altalanosabb kuzdelmet hoz reank es Europa osszes nepeire. Mi tehat nem eneklunk meg gyozelmi allelusat, hanem a jovobe vetjuk gyozedelmi remenyunket, s a harezmezon elhunyt bajnok testvereink emlekenek szenteljik e napot. Nyugodjanak bekeves szabadsagharczunk eddig elverzett bajnokai, s adjon isten a Magyarhazanak tovabbra is olly derek bajnok fiakat. Adjon isten allando egyetertest es kitartast. Es adja isten, hogy ha majdan ismet evfordulatat innepelhetjuk martius 15-kenek, akkoron egyszersmind a magyar birodalom epsege es függetlensege diadalat innepelhessuk meg. Alfoldi Hirlap, 1849. Martius 15.