Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

Lyukad az ég fölöttünk Magyarország fölött a ma­gaslégköri ózon koncentrációja tegnap 20 százalékkal volt ala­csonyabb, mint a sokéves átlag. Jóllehet a téli hónapokban mértek már nagyobb - 30 szá­zalék körüli - ózonhiányt is, de a szakemberek rendkívülinek nevezik a jelenséget. Az évnek ebben az időszaká­ban, amikor már magasan áll a nap és rendkívül erősen sugá­roz, veszélyesnek tűnik ez az ózoncsökkenés. (A magaslégkö­ri ózon nyeli el a biológiailag káros UV-B sugarakat.) A szomszédos országokban, Csehországban és Ausztriában is figyelmeztették a lakosságot a rendkívüli ózoncsökkenésre. Azt tanácsolták, ne legyenek túl sokat napon, és lehetőleg használjanak napszemüveget. Mint az Országos Meterológi­­ai Szolgálatnál megtudtuk, so­sem tapasztaltak ilyen tartós és jelentős ózonhiányt. Azt egye­lőre nem lehet megmondani, mennyivel nőtt az UV-B sugár­zás, mivel Magyarországon nincsenek megfelelő mérőmű­szerek. A szakemberek szerint 1991- ig csekély mértékben, folyama­tosan csökkent a légköri ózon koncentrációja. Abban az év­ben azonban drámai csökkenés következett be, és azóta ala­csony szinten maradt az ózon­koncentráció. A meterológusok egyelőre nem tudják megma­gyarázni a jelenséget, arra tip­pelnek, hogy rendkívül aktív vulkáni tevékenység vagy pe­dig felsőlégköri áramlások okozták a jelenséget. Az ózon­pajzs elvékonyulását általában az úgynevezett ózongyilkos gá­zok (például: freon) hatásának tulajdonították, de más ténye­zők is alakítják a magaslégköri folyamatokat. Szakemberek arra is figyel­meztetnek, hogy az északi fél­tekén - így hazánk fölött is - kialakult ózonhiány nem az Antarktisz fölötti ózonlyuk „testvére”, teljesen más jelen­ségről van szó. A Magyarország feletti ózon­hiány veszélyességét egyelőre nem becsülték fel. Az orvosk és biológusok dolga, hogy kiderít­sék, a mostani UV-B sugárzás fenyegeti-e az érzékenyebb bő­rű embereket, okozhat-e bőrrá­kot vagy egyéb elváltozásokat. U. P. SZABÓ IVÁN ÉS BOD PÉTER ÁKOS WASHINGTONBAN TÁRGYAL Az IMF megállapodást remél a magyarokkal A Nemzetközi Valutaalappal függőben levő megállapodásról kezd lapunk zártakor tárgyalásokat Washingtonban Szabó Iván pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos MNB-elnök. A magyar pénz­ügyi vezetők a Valutaalap és a Világbank szokásos félévi minisz­teri és bankelnöki értekezletén vesznek részt az amerikai főváros­ban, ahol megbeszélést folytatnak Michel Camdessus IMF-vezér­­igazgatóval és Wilfried Thalwitz-cal, a Világbank alelnökével is. (Washingtoni tudósítónktól. Csütörtökön Szabó és Bőd a Nemzetközi Valutaalapnál Mas­­simo Russóval, a Magyarország ügyében illetékes főosztály igaz­gatójával kezdett lapunk zárta­kor tárgyalásokat. Ezt megelő­ző­én szerdán szakértői megbe­szélések voltak Washingtonban a két fél képviselői között. Az előzetes szakértői forduló után Massimo Russo derűlátóan nyi­latkozott a Magyarország és a Valutaalap között régóta vajúdó megállapodás kilátásairól. A függőben levő kérdések - elsősorban a költségvetési hiány mértéke körüli viták - miatt Magyarország az eredeti há­roméves megállapodás szerint esedékes több hitelrészletet nem tudott lehívni. A nehézségek át­hidalásának tétje azonban nem­csak a „levegőben lógó” hét­­százmillió dollár, hanem nem­zetközi pénzügyi megítélésünk is. Massimo Russo sajtóértekez­leten azt mondta: reméli, hogy az eredeti megállapodás „újra­éleszthető”. (Folytatás a 3. oldalon) BT-misszió: védett övezeteket Boszniában (Washingtoni tudósítónktól) Szarajevó egyéves ostromá­nak azonnal véget kell vetni, szükség esetén akár erővel is - javasolta szóbeli jelentésében a BT boszniai tényfeltáró útról visszatért küldöttsége. A jelentést, amelynek írásos változatáról várhatóan pénteken kezdi meg a vitát a BT, Diego Arria, venezuelai ENSZ-nagy­­követ, a küldöttség vezetője ter­jesztette elő. A hattagú delegá­ciónak tagja volt Erdős André magyar ENSZ-nagykövet is. A jelentés Szarajevó azonnali védett övezetté nyilvánítása mellett megfontolásra ajánlja Gorazde, Tuzla és Zepa védett zónává minősítését is. Srebrenicáról, amelynek ese­tében ez már megtörtént, a BT- misszió jelentése megállapítja, hogy inkább „nyitott ajtajú bör­tönhöz” hasonlatos, ahol tan­kokkal és más nehézfegyverze­tekkel felszerelt szerb erők a közvetlen környékről terrorizál­ják az embereket. A delegáció apokaliptikus képet fest. (Folytatás a 2. oldalon) Angol katonák őrzik a horvátok által ledöntött mecsetet a boszniai Ahmiciben REUTERS FOTÓ Tb-vagyon - miniszteri bojkott? (Munkatársunktól) Szabó Iván pénzügyminiszter a gazdasági kabinet jegyző­könyvének tanúsága szerint azt tervezi, hogy - a parlament ezt elrendelő határozata ellenére - leállítja a tb-nek a vagyon át­adását. A hírre reagálva a társada­lombiztosítás mindkét fel­ügyelőbizottsága úgy döntött, hogy nem fogadják el a pénz­ügyminiszter eljárását, s az Országgyűlés elé viszik az ügyet. Mint köztudomású, már Kupa Mihály is bírálta, hely­telennek ítélte a parlament 1991-es vagyonátadó határo­zatát. Az Állami Vagyonügy­nökség - talán nem véletlenül - azóta még nem is állította össze az átadandó vagyontár­gyak listáját. Bizonyára ezzel függ össze az az információnk is, amely sze­rint a tb-vagyonjuttatással fog­lalkozó bizottság tagjait tegnap délután az ÁVÜ-be kérették, hogy a vagyonelemekről kon­zultáljanak velük. Már nem titkos a határozat A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap közölte annak a Sziget­köz vízutánpótlásáról döntő, eddig titkosított kormányhatá­rozatnak a szövegét, amelyről tegnapi lapunkban már hírt adtunk. Eszerint a kormány tu­domásul veszi, hogy a hullám­téri vízpótlási munkák elké­szültek. Az ágrendszer vízpót­lását az 1843-as folyam-kilo­méterkőnél építendő fenékgát­tal biztosítják, és dunakiliti ha­józózsilip szegmenstábláit sza­bályozásra használják fel. Ezekre a munkákra, az eddig elkülönített 127 millió forint mellett, újabb 36 millió forintot biztosít a költségvetés. A rendelkezés titkosságát a kormány feloldotta. (A győri köztársasági megbí­zott nyilatkozata a Szigetköz­ről az 5. oldalon) Landeszman távozóban (Munkatársunktól) Minden jel szerint a közeljö­vőben távozhat posztjáról Lan­deszman György vezető főrab­bi, akit nyilatkozata miatt - amelyért utóbb bocsánatot kért - éles bírálatok értek. Ügye is­mét felmerülhet a zsidó hitkö­zségek országos tanácskozásán, amelyet vasárnap rendeznek meg. (A korábbra tervezett ren­dezvényt a főrabbi amerikai út­ja miatt halasztották el.) Az Új Élet című lap holnap megjelenő száma hitközségi állásfoglalást közöl majd, amely szerint a ve­zető főrabbi tisztségét rotáció­val töltenék be; ha ezt elfogad­ják, rövid időn belül átadhatná posztját. Készül egy másik ja­vaslat is, amely szerint a vezető főrabbi tiszte megszűnne. Lan­deszman lemondására egyik esetben sem lenne szükség. Plusz kormánypénz a tévének A kormány üdvözli az EK- mentesítést a hústilalom alól, de további tárgyalásokat kez­deményez a karantén visszavo­nására - jelentette be Juhász Judit a szokásos csütörtöki tá­jékoztatón. A kormányszóvivő azt is el­mondta, hogy a tilalom feloldá­sáról szóló döntés várhatóan hétfőn vagy kedden érkezik meg, s ezáltal jelentős időt nyertünk, mert a tiltás eredeti­leg május 10-ig lett volna ér­vényben. A tájékoztatón azt is meg­tudtuk, hogy a kormány a tele­vízió likviditásának fenntartá­sa érdekében tegnapi ülésén úgy határozott: 1,2 milliárd fo­rint többlettámogatást engedé­lyez az MTV-nek a költségvetés általános tartalékának terhére. A kormány tárgyalt a Buda­­pest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséről is. Hozzájárult ahhoz, hogy erre a német hitelt vegyük igénybe, mintegy 280 millió márkát a vonal korszerű­sítésére, 170 milliót pedig kor­szerű, nagy sebességű kocsik vásárlására és kooperációban történő közös gyártására. A va­súti törvénynek megfelelően a pályahitelt az állam veszi fel, a járműhitelhez pedig garanciát nyújt a kormány a MÁV-nak. A hitel futamideje 15 év, és csak hat esztendő múlva kell meg­kezdeni a törlesztést. A hitel felvételéhez azonban a kormány a parlament jóváhagyását is ki­kéri. Kéri J. Tibor ­ Ma: tévé-magazin 40 oldal ára: 22,50 Ft 1993. április 30., péntek SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 100. szám APEH-JELENTÉS szelvényvagdosásból A személyijövedelemadó-be­­vallások alapján megállapítha­tó, hogy 1992-ben huszonkilen­cen tettek szert 20 millió forin­tot meghaladó összjövedelemre - hangzott el az APEH tegnapi tájékoztatóján. Az idei rekordmennyiségű, kétmillió 27 ezer szja-bevallás részletes feldolgozása júniusra fejeződik be, de néhány adatot a hivatal már most kigyűjtött. Ilyen például a rekordjövede­lemmel rendelkezők - termé­szetesen név nélküli - listája. A mellett a majd’ harminc fő mel­lett, akik 20 millió forintnál többet kerestek tavaly, további 37 polgár tett szert ugyanekko­ra bevételre kizárólag a felhal­mozott tőkéje után. A legna­gyobb személyi jövedelmet, 70 millió forintot elérő budapesti személy igen szegénynek szá­mít ahhoz a házaspárhoz ké­pest, amelynél a hatóság 88 millió forintot meghaladó adó­hiányt állapított meg. A férj és felesége összesen 267 millió fo­rint bevételt ért el külföldről származó aranyékszerek érté­kesítésével, adóbefizetési köte­lezettségükről azonban vala­hogy elfeledkeztek. Az APEH egyébként ellenőr­zései során összesen 7,2 milliárd forint befizetendő adóhiányt - az előző évinél 60 százalékkal többet - tárt fel. A vizsgált adó­alanyok fizetési fegyelmezetlen­ségét jelzi, hogy a revíziók során megállapított késedelmi pótlék összege (1,2 milliárd) közelíti a kiaszabott adóbírság (1,9 milli­árd) összegét. A hivatal orszá­gos akcióban vizsgálta például a kiskereskedelmi tevékenysége­ket és a Vám- és Pénzügyőrség­gel közösen a piacokat is. (Folytatás az 5. oldalon) KDNP: nyilvános privatizációt! A 36-ok szerint tájékoztatási hiba (Munkatársunktól) A privatizáció kérdésében vannak még nézetkülönbségek Szabó Tamás miniszterrel, de a tárgyalás eredményeként a szé­les nyilvánosság számára is át­tekinthető lesz a privatizáció - mondta lapunk érdeklődésére Hasznos Miklós, a KDNP alel­­nöke. Mint ismeretes, a keresztény­­demokraták szerdai elnökségi ülésén Latorcai János Miklós ipari miniszter és Szabó Tamás privatizációs miniszter is részt vett, miután a KDNP egyre erősebben kritizálta a privati­záció jelenlegi menetét. A késő éjszakába nyúló ülésről szólva Hasznos Miklós megnyugtató­nak nevezte a várható eredmé­nyeket, majd hozzáfűzte: szak­értői bizottság, állítanak fel a privatizáció menetének ellen­őrzésére. Hasznos szerint nem fogadható el, hogy a vevő vételi szándékát titokban tartsák. Az ilyen vásárlóknak takargatni­­valójuk van - vélte. Az elnökség nyilatkozatot tett közzé a KDNP és Szabó Tamás megállapodásáról. Eb­ből kiderül: a bizottságban az érintett minisztériumok, vala­mint az MDF és a KDNP szak­értői kapnak helyet. A bizott­ság a privatizáció eddigi mene­tét értékelve tesz javaslatot a további teendőkre. A nyilatko­zat szerint a bizottság kiemel­ten foglalkozik az élelmiszeri­parral, és azzal, hogy a privati­záció a nyilvánosság számára is átlátható legyen. Lapunk érdeklődésére Bö­­röcz István, a kisgazda har­minchatok frakcióvezetője el­mondta: ha az ellenőrző bizott­ság valóban létrejön, abból nem fognak hiányozni a kis­gazdák sem. Úgy vélte, tájé­koztatási hiba lehet, hogy a kisgazdákról a KDNP nyilat­kozatában nem esik szó. Valószínűleg változik a csődtörvény Várhatóan május végén kerül a kormány elé a csődtörvény módosítása. Az előkészítésen dolgozók remélik, hogy a par­lament még a nyári szünet előtt, kivételes és sürgős tár­gyaláson elfogadja a tervezetet. Dr. Gadó Gábor, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője beszámolt a főbb válto­zásokról. Elmondta: csak azo­kon a pontokon módosítanak, ahol a túlzott bürokrácia miatt ez elkerülhetetlen. Megszűnik a kötelező öncsőd, a csődeljárás fogalmát pedig „előzetes eljá­rássá” változtatják. A törvény hatályát kiterjesztik a pénzin­tézetekre is. Változás továbbá, hogy a csődegyezséghez ezentúl nem teljes körű, csupán többsé­gi hitelezői támogatás szüksé­ges. A módosítások között sze­repel az is, hogy a 90 napos fi­zetési haladékot előzze meg egy 45 napig tartó eljárás, amelyet a bíróság által kinevezett va­gyonfelügyelő vezetne. A minisztérium várakozásai szerint a kötelező öncsőd meg­szűnése miatt a csődeljárások száma csökkenni fog, de ahhoz, hogy a felszámolások száma is kisebb legyen, az erre vonatko­zó szabályokat is meg kellene változtatni - hangsúlyozta Ga­dó Gábor. A törvény hatályba lépésének időpontja még nem tisztázott. A már megkezdődött eljárások esetén maga az adós döntheti majd el: kevezőbb-e számára az új jogszabály, vagy ragaszko­dik az eredetihez. A. R.

Next