Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő. PIAC -­GAZDASÁG Munkahelyteremtés közpénzből A munkanélküliség elleni harc leghatásosabb eszköze magától értetődően a piaci jellegű mun­kahelyteremtés. De ha a termé­szetes piaci erők gyengék ah­hoz, hogy alternatívát nyújtsa­nak a munkanélküliséggel szemben, indokolt a kormány­zati szerepvállalás is a munka­erő-kereslet élénkítésében. Az aktív munkaerő-piaci po­litika önálló, a szociálpolitika célrendszerétől elkülönített megjelenítése két svéd szakszer­vezeti közgazdász, Gösta Rehn és Rudolf Meidner nevéhez fű­ződik. Ők az ötvenes években azt javasolták, hogy a gazdasági visszaesések miatt átmenetileg munka nélkül maradó embere­ket képezzék át, vagy szervezze­nek számukra közhasznú mun­kát. Annak ellenére, hogy ezt a koncepciót 1964-ben az OECD is magáévá tette, bevezetésére az első olajárrobbanásig nem­igen került sor. Azt követően vi­szont egyre szélesebb körben al­kalmazták, de nem a Rehn-Meid­­ner-modellben meghatározott céllal. Sokkal inkább azért, hogy javítsák a hátrányos hely-,­zetű társadalmi csoportok, köz­tük a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeit és szo­ciális körülményeit. Hazai körökben egyre mar­kánsabban fogalmazódik meg az a vélemény, hogy a munka­­nélküliség magyarországihoz hasonló mérete és tartóssá vá­lásának tendenciája mellett az államnak az eddiginél konzisz­tensebb politikát kell folytat­nia a megelőzésben és a kilába­lás elősegítésében. Mégpedig nemcsak munkaerő-piaci esz­közökkel, mert az erre fordított kiadások - melyek tavaly a GDP négy százalékát érték el - már így is meghaladják a gaz­daság teherbíró képességét, és az OECD középmezőnyére jel­lemző szintnek felelnek meg. A gazdaságpolitika egészében kell prioritást kapniuk a fog­lalkoztatási szempontoknak. Emellett a közösségi szektor­ban - ahol az állami beavatko­zás a piaci viszonyokat nem za­varja meg - nélkülözhetetlenek a közvetlen állami beruházá­sok, megrendelések. Elsősorban oda kell irányítani ezeket - fő­leg az infrastruktúra fejleszté­sére -, ahol a hiányzó kereslet pótlása nemcsak foglalkozta­tásbővülést eredményez, hanem kedvező feltételeket teremt a külföldi tőke beáramlásához, a vállalkozói beruházásokhoz, továbbá vonzóbbá teszi a la­kossági megtakarítások befek­tetési célú elköltését is. Csakhogy a hatalmas kül­földi adósságállomány és a bel­ső költségvetési hiány korlátot szab ezeknek a törekvéseknek. Hazai források hiányában az infrastruktúrafejlesztés csak külföldi hitelekkel és/vagy koncesszióban valósítható meg, amibe foglalkoztatási szem­pontok akkor és annyiban ke­rülhetnek be, amennyiben azok a tenderkiírásban és -értékelés­ben is megjelennek. Erre ga­ranciát, egyfelől a magyar be­szállítás minimális arányát rögzítő „állami megrendelések kódexe” adhat - ha majd ha­tályba lép. Másfelől fontos vol­na a MüM bevonása is a pályá­zatok elbírálásába. Nem szabad persze azt hinni, hogy az állam által kezdemé­nyezett infrastruktúrafejlesztés hatására a foglalkoztatási helyzet egy csapásra megválto­zik. A tartós és jelentős kapaci­táskihasználatlansággal küzdő magyar vállalatok ugyanis eleinte meglévő munkaerő-ál­lományuk munkaidejének a ki­töltésére fogják felhasználni ezeket a megrendeléseket. Csak ezután gondolhatnak pótlóla­gos létszám felvételére­­ vagy ehelyett olyan, termelékenység­növelő intézkedésekre, mint az élőmunkát kiváltó gépi beruhá­zás. Az utóbbi mellett szól az a nemzetközi tapasztalat, hogy a nagy infrastruktúrafejlesztő programok ma már alig igé­nyelnek munkaerőt. Fenntartással kell kezelni te­hát azt a feltételezést, hogy az az országos infrastrukturális beruházások a munkaügyi köz­pontoknál nyilvántartott mun­kanélküliek közmunkákon való foglalkoztatásával megvalósít­hatók lennének. Ennek a felso­rolt érvek mellett útját állja az is, hogy a munkanélküliek álta­lánosságban nem kötelezhetők közmunka végzésére. A mun­kanélküli-járadékban, illetve keresetpótló támogatásban ré­szesülők ugyan ellátásukat kockáztatják, ha visszautasíta­nak egy megfelelő állást, a fel­ajánlott munkakörnek azonban a közmunka esetében is eleget kell tennie a foglalkoztatási törvényben előírt feltételeknek. Mindezek ellenére az infra­strukturális beruházások átté­telesen stabilizálhatják, sőt bő­víthetik a foglalkoztatást. Ter­mészetesen nemcsak a program kivitelezőinél, hanem mind­azoknál, akikhez az állami megrendelések tovagyűrűznek. Ez a folyamat közvetlenül csak természetes módon kap­csolódhat a regisztrált munka­­nélküliek számának a csökken­téséhez. Mégpedig akkor, ha a munkáltatók pótlólagos állásai­kat a munkaügyi központokban bejelentik, és annak betöltésé­hez a segítségüket kérik. Hogy ez megtörténik-e, az a munka­ügyi szervezet felkészültségén, aktivitásán is múlik. A kis infrastruktúrafejlesztés egy adott településen belüli, több települést vagy egy-egy régiót átfogó feladataiban ugyanakkor tág tere lenne a közmunka megszervezésének. Ebben generáló szerepük lehet­ne az állami pénzalapoknak. Csakhogy ezek felhasználásá­ba is korlátozott a beleszólása a Munkaügyi Minisztériumnak. Ezt bizonyítja a táblázat, amit a meglévő és új állami alapokról a közelmúltban hozott törvények alapján állítottunk össze. A törvényi szabályozás előtti és utáni helyzetet összevetve az tapasztalható, hogy a MüM részvételét illetően a döntésho­zatal folyamatában nem előre-, hanem visszalépés történt. Ha a foglalkoztatáspolitikában össz­­kormányzati felelősség érvé­nyesülne a munkanélküliség problémájának az enyhítéséért, ez önmagában még nem lenne baj. Ez azonban nem így van. Naponta tapasztaljuk, hogy a MüM közreműködése nélkül működő alapok kezelői saját forrásaik elosztása során - a pályázati feltételek között és az elbírálás folyamatában - nem érzik feladatuknak, hogy ösztö­nözzék a munkanélküliséget csökkentő megoldásokat. Erre legfeljebb akkor vannak tekin­tettel, ha többletpénzt remél­nek a Foglalkoztatási Alapból. Ahhoz már évtizedek óta hozzászokhattunk, hogy a makrogazdasági feltételek ki­alakításában a munkaügyi szempontok nem kerülnek terí­tékre. Sajnálatos, hogy ez a szemlélet érdemlegesen a mai, súlyos munkaerő-piaci helyzet­ben sem változott. Az viszont egyenesen ellentmond a kor­mány közelmúltban elfogadott foglalkoztatáspolitikai koncep­ciójának, hogy a közösségi munkahelyteremtés az erre el­különített közpénzek elköltésé­nél sem elsődleges szempont. A foglalkoztatási szempontból releváns központi alapok elem­zéséből az a következtetés von­ható le, hogy céljaik között sok az átfedés, mindegyik súlyos fi­nanszírozási nehézséggel küzd. Továbbá, hogy a szétaprózott alapok működtetésének az ad­minisztrációja sokba kerül, és áttekinthetetlenségük alkalmat kínál a visszaélésekre. Ezek a gondok felvetik a profiltisztítás és alapösszevonás indokoltságát. Dr. Frey Mária Munkaügyi Kutatóintézet Folytatjuk sorozatunkat az állampolgárokat érintő fonto­sabb jogszabályokról. Most Szeremi Lászlóné, a nyugdíj­biztosítási önkormányzat alel­­nöke válaszol kérdéseinkre. - Milyen hosszú lehet a táppén­zes idő? - A táppénz a keresőképte­lenség tartamára jár, ami azon­ban legfeljebb egy évig folyó­sítható, de indokolt esetben ez további egy évvel meghosszab­bítható. A táppénz folyósításá­nak időtartamánál azonban je­lentős szerepet játszik az, hogy a biztosított betegségét meg­előzően volt-e már táppénzben, ugyanis ezekkel az időtarta­mokkal csökkenteni kell az egy, illetőleg a két évet. - Mi minősül üzemi balesetnek? - A foglalkozás közben vég- Tb-tanácsok tett munkakörben - vagy azzal összefüggésben - elszenvedett baleset üzemi balesetnek minő­sül. Üzemi a baleset akkor is, ha a biztosítottat munkába vagy onnan lakására menet éri, feltéve, hogy útját indokolatla­nul nem szakítja meg, és a leg­rövidebb útvonalat veszi igény­be. A hatályos jogszabályok szerint azonban nem számít üzemi balesetnek, ha az a sé­rült ittassága miatt vagy enge­dély nélküli munkavégzés so­rán következik be. - Milyen táppénz és egyéb jutta­tás illeti meg az üzemi balesetet szenvedetteket? - Az üzemi balesetet szenve­detteket megillető társadalom­­biztosítási ellátások és szolgál­tatások az általános szabályok­tól eltérőek, magasabb színvo­nalúak. Üzemi baleset esetén a biztosítottat baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti rok­kantsági nyugdíj, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költ­ségeihez százszázalékos mérté­kű támogatás illeti meg. A bal­eseti táppénz összege megegye­zik az alapját képező kereset naptári napi átlagával. A bal­eseti járulék folyamatosan fo­lyósítandó ellátási forma, amelynek mértéke függ a bal­eset következményének súlyos­ságától. Keresettől függetlenül, munkavégzés mellett is megil­leti a jogosultat. N. T. E. A központi alapok minősítése a foglalkoztatási cél előfordulása és érvényesíthetősége szemszögéből Van-e hivatkozás foglalkoztatási Van-e beteszálisa Az top (támogatás) megnevezése jellsgú szótárs 3 tamogatas a MukS-nek a tamogatés céljai között? felhasználásába? Mn. Szolidaritási Alapja igen igen Foglalkoztatási Alap igen igen Területfejlesztési Alap sok vonatkozásban igen Rehabilitációs Alap igen igen Térs. Szociális Válságkezelő Programok részben nincs Központi Ifjúsági Alap kis részben igen Menekülteket Támogató Alap kis részben nincs Országos Játék Alap áttételesen igen Mezőgazdasági Fejlesztési Alap részben nincs Világkiállítási Fejs. Alap közvetett nincs Útalap közvetett nincs Vízügyi Alap közvetett nincs Befektetésösztönzési Alap közvetett igen Helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere közvetett nincs Céltámogatási Kiég. Keret közvetett nincs NÉPSZABADSÁG \\ Munkanélküliség alulnézetből A Szonda Ipsos 1992 májusa óta végez havi rendszerességgel­ olyan közvélemény-kutatáso­kat, amelyek a gazdasági élet egyes jelenségeiről alkotott vé­leményeket tárják fel. A vizs­gálatok az ország 14 évesnél idősebb lakosságát reprezentá­ló 1000 személy megkérdezésé­vel készülnek. Hetenként visszatérő sorozatunk egy-egy témakör érdekesebb eredmé­nyét mutatja be. Ezúttal a munkanélküliek számának májusra és ez év de­cemberére adott becslését is­mertetjük. Az összlakosság, csakúgy mint az előző hónapban, a hi­vatalosan regisztrált munka­­nélküliek számánál maga­sabbra becsülte a jelenlegi munkanélküliek számát, az év végére pedig úgy gondolják, hogy majdnem 900 ezer mun­kanélkülivel kell az országnak számolnia. A megkérdezettek lakóhelyé­nek típusa szerint megkülön­böztetve a válaszolókat, nem találunk lényeges különbséget a vélemények között, a buda­pestiek, a városiak és a községi lakosok becslése egy-két száza­lékkal tér el az összlakosság át­lagától. Egymáshoz képest sem találunk két-három százalék­nál nagyobb eltérést a főváro­siak, a városiak és a falusiak véleménye között, sem a mun­kanélküliek jelenlegi számára, sem az év végére várható becs­lésekre vonatkozóan. (Az Országos Munkaügyi Központ legfrissebb jelentése szerint - ahogy az lapunk szombati számából kiderül - június végén 657 300 volt a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma, 20 700-zal kevesebb, mint az előző hónapban.) Komáromban igénylik az átképzést Komárom-Esztergom megyé­ben az első negyedévben 15 át­képző tanfolyam indult 311 fő­vel. Az év folyamán további ti­zennyolcat tervez a megye, ahol 414 fő tanulhat. A tapasztala­tok szerint a képzésben részt vevők fele el tud helyezkedni. Tartósan rosszak lehetnek az esélyei azoknak, akik semmiféle szakmával nem rendelkeznek, ami nagy részben a pályakez­dőket érinti. A régióban az is­kolákból kikerülő több mint négyezer fiatalból előrejelzések szerint közel háromezren nem tudnak majd elhelyezkedni. Az általános iskolát végzett fiata­lok számára két tanfolyamot indítanak. További feladata a megyének a munkanélküliek helyzetének enyhítése. Az eddigi tapaszta­latok szerint az átképzésben részt vettek csaknem hetven százaléka nem került vissza a munkaügyi nyilvántartásba. Nő a kereslet a piacképes tan­folyamok iránt, bár a gazda­sági recesszió miatt a hagyo­mányos ipari és mezőgazdasági szakmák oktatása visszaesett. M. R. A. 1992. évzáró mérleg főbb adatai eFt-ban.­­ ESZKÖZÖK FORRÁSOK Immateriális javak 145874 Jegyzett tőke 1500000 Tárgyi eszközök 869465 Eredménytartalék • 977809 Befektetett pénzügyi eszközök 42256 Mérleg szerinti eredmény 104454 Készletek 1060482 Céltartalék 8749 Követelések 640649 Rövidlejáratú kötelezettségek 315335 Pénzeszközök 168565 Passzív időbeli elhatárolások 24583 Aktív időbeni elhatárolások 3639 Eszközök összesen: 2930930 Források összesen: 2930930 A könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámoló és az üzleti jelentés megtekinthető az Rt. központjában, Budapest VIII., Rezső u. 5-7. 203. szobában, 9-12 óra között. Tudja, hogy a legújabb divatot az emberek nem hordják? Ha nem vezetik­ az új Opel Corsát. Az új Corsa modern, áramvonalas formájával a stílusos megjelenésen túl min­den eddiginél nagyobb kényelmet kínál utasainak. Alaptípusa 899 000 Ft-tól kapható Az extra felszerelésekkel (pl. szervokormány, elektromos ablak­emelő, napfénytető) tetszés szerint alakíthatja ki autója egyéni stílusát. És nálunk mindez rendkívül kedvező részletfizetési feltételekkel lehet az Öné, hiszen a vásárláshoz az 50% előlegen kívül csak egy személyi igazolvány szükséges Várjuk Önt Érden, az Opel teljes választékával. OPEL, AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE, DI-FER KFT. 2030 ÉRD Fazekas dúló (6-os főút, 22 km-nél) Tel./Fax: 23/345-407 —-------------------------------------­OPEL CORSA MI A MENŐ?

Next