Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
1993. július 26., hétfő. PIAC -GAZDASÁG Munkahelyteremtés közpénzből A munkanélküliség elleni harc leghatásosabb eszköze magától értetődően a piaci jellegű munkahelyteremtés. De ha a természetes piaci erők gyengék ahhoz, hogy alternatívát nyújtsanak a munkanélküliséggel szemben, indokolt a kormányzati szerepvállalás is a munkaerő-kereslet élénkítésében. Az aktív munkaerő-piaci politika önálló, a szociálpolitika célrendszerétől elkülönített megjelenítése két svéd szakszervezeti közgazdász, Gösta Rehn és Rudolf Meidner nevéhez fűződik. Ők az ötvenes években azt javasolták, hogy a gazdasági visszaesések miatt átmenetileg munka nélkül maradó embereket képezzék át, vagy szervezzenek számukra közhasznú munkát. Annak ellenére, hogy ezt a koncepciót 1964-ben az OECD is magáévá tette, bevezetésére az első olajárrobbanásig nemigen került sor. Azt követően viszont egyre szélesebb körben alkalmazták, de nem a Rehn-Meidner-modellben meghatározott céllal. Sokkal inkább azért, hogy javítsák a hátrányos hely-,zetű társadalmi csoportok, köztük a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeit és szociális körülményeit. Hazai körökben egyre markánsabban fogalmazódik meg az a vélemény, hogy a munkanélküliség magyarországihoz hasonló mérete és tartóssá válásának tendenciája mellett az államnak az eddiginél konzisztensebb politikát kell folytatnia a megelőzésben és a kilábalás elősegítésében. Mégpedig nemcsak munkaerő-piaci eszközökkel, mert az erre fordított kiadások - melyek tavaly a GDP négy százalékát érték el - már így is meghaladják a gazdaság teherbíró képességét, és az OECD középmezőnyére jellemző szintnek felelnek meg. A gazdaságpolitika egészében kell prioritást kapniuk a foglalkoztatási szempontoknak. Emellett a közösségi szektorban - ahol az állami beavatkozás a piaci viszonyokat nem zavarja meg - nélkülözhetetlenek a közvetlen állami beruházások, megrendelések. Elsősorban oda kell irányítani ezeket - főleg az infrastruktúra fejlesztésére -, ahol a hiányzó kereslet pótlása nemcsak foglalkoztatásbővülést eredményez, hanem kedvező feltételeket teremt a külföldi tőke beáramlásához, a vállalkozói beruházásokhoz, továbbá vonzóbbá teszi a lakossági megtakarítások befektetési célú elköltését is. Csakhogy a hatalmas külföldi adósságállomány és a belső költségvetési hiány korlátot szab ezeknek a törekvéseknek. Hazai források hiányában az infrastruktúrafejlesztés csak külföldi hitelekkel és/vagy koncesszióban valósítható meg, amibe foglalkoztatási szempontok akkor és annyiban kerülhetnek be, amennyiben azok a tenderkiírásban és -értékelésben is megjelennek. Erre garanciát, egyfelől a magyar beszállítás minimális arányát rögzítő „állami megrendelések kódexe” adhat - ha majd hatályba lép. Másfelől fontos volna a MüM bevonása is a pályázatok elbírálásába. Nem szabad persze azt hinni, hogy az állam által kezdeményezett infrastruktúrafejlesztés hatására a foglalkoztatási helyzet egy csapásra megváltozik. A tartós és jelentős kapacitáskihasználatlansággal küzdő magyar vállalatok ugyanis eleinte meglévő munkaerő-állományuk munkaidejének a kitöltésére fogják felhasználni ezeket a megrendeléseket. Csak ezután gondolhatnak pótlólagos létszám felvételére vagy ehelyett olyan, termelékenységnövelő intézkedésekre, mint az élőmunkát kiváltó gépi beruházás. Az utóbbi mellett szól az a nemzetközi tapasztalat, hogy a nagy infrastruktúrafejlesztő programok ma már alig igényelnek munkaerőt. Fenntartással kell kezelni tehát azt a feltételezést, hogy az az országos infrastrukturális beruházások a munkaügyi központoknál nyilvántartott munkanélküliek közmunkákon való foglalkoztatásával megvalósíthatók lennének. Ennek a felsorolt érvek mellett útját állja az is, hogy a munkanélküliek általánosságban nem kötelezhetők közmunka végzésére. A munkanélküli-járadékban, illetve keresetpótló támogatásban részesülők ugyan ellátásukat kockáztatják, ha visszautasítanak egy megfelelő állást, a felajánlott munkakörnek azonban a közmunka esetében is eleget kell tennie a foglalkoztatási törvényben előírt feltételeknek. Mindezek ellenére az infrastrukturális beruházások áttételesen stabilizálhatják, sőt bővíthetik a foglalkoztatást. Természetesen nemcsak a program kivitelezőinél, hanem mindazoknál, akikhez az állami megrendelések tovagyűrűznek. Ez a folyamat közvetlenül csak természetes módon kapcsolódhat a regisztrált munkanélküliek számának a csökkentéséhez. Mégpedig akkor, ha a munkáltatók pótlólagos állásaikat a munkaügyi központokban bejelentik, és annak betöltéséhez a segítségüket kérik. Hogy ez megtörténik-e, az a munkaügyi szervezet felkészültségén, aktivitásán is múlik. A kis infrastruktúrafejlesztés egy adott településen belüli, több települést vagy egy-egy régiót átfogó feladataiban ugyanakkor tág tere lenne a közmunka megszervezésének. Ebben generáló szerepük lehetne az állami pénzalapoknak. Csakhogy ezek felhasználásába is korlátozott a beleszólása a Munkaügyi Minisztériumnak. Ezt bizonyítja a táblázat, amit a meglévő és új állami alapokról a közelmúltban hozott törvények alapján állítottunk össze. A törvényi szabályozás előtti és utáni helyzetet összevetve az tapasztalható, hogy a MüM részvételét illetően a döntéshozatal folyamatában nem előre-, hanem visszalépés történt. Ha a foglalkoztatáspolitikában összkormányzati felelősség érvényesülne a munkanélküliség problémájának az enyhítéséért, ez önmagában még nem lenne baj. Ez azonban nem így van. Naponta tapasztaljuk, hogy a MüM közreműködése nélkül működő alapok kezelői saját forrásaik elosztása során - a pályázati feltételek között és az elbírálás folyamatában - nem érzik feladatuknak, hogy ösztönözzék a munkanélküliséget csökkentő megoldásokat. Erre legfeljebb akkor vannak tekintettel, ha többletpénzt remélnek a Foglalkoztatási Alapból. Ahhoz már évtizedek óta hozzászokhattunk, hogy a makrogazdasági feltételek kialakításában a munkaügyi szempontok nem kerülnek terítékre. Sajnálatos, hogy ez a szemlélet érdemlegesen a mai, súlyos munkaerő-piaci helyzetben sem változott. Az viszont egyenesen ellentmond a kormány közelmúltban elfogadott foglalkoztatáspolitikai koncepciójának, hogy a közösségi munkahelyteremtés az erre elkülönített közpénzek elköltésénél sem elsődleges szempont. A foglalkoztatási szempontból releváns központi alapok elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy céljaik között sok az átfedés, mindegyik súlyos finanszírozási nehézséggel küzd. Továbbá, hogy a szétaprózott alapok működtetésének az adminisztrációja sokba kerül, és áttekinthetetlenségük alkalmat kínál a visszaélésekre. Ezek a gondok felvetik a profiltisztítás és alapösszevonás indokoltságát. Dr. Frey Mária Munkaügyi Kutatóintézet Folytatjuk sorozatunkat az állampolgárokat érintő fontosabb jogszabályokról. Most Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat alelnöke válaszol kérdéseinkre. - Milyen hosszú lehet a táppénzes idő? - A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, ami azonban legfeljebb egy évig folyósítható, de indokolt esetben ez további egy évvel meghosszabbítható. A táppénz folyósításának időtartamánál azonban jelentős szerepet játszik az, hogy a biztosított betegségét megelőzően volt-e már táppénzben, ugyanis ezekkel az időtartamokkal csökkenteni kell az egy, illetőleg a két évet. - Mi minősül üzemi balesetnek? - A foglalkozás közben vég- Tb-tanácsok tett munkakörben - vagy azzal összefüggésben - elszenvedett baleset üzemi balesetnek minősül. Üzemi a baleset akkor is, ha a biztosítottat munkába vagy onnan lakására menet éri, feltéve, hogy útját indokolatlanul nem szakítja meg, és a legrövidebb útvonalat veszi igénybe. A hatályos jogszabályok szerint azonban nem számít üzemi balesetnek, ha az a sérült ittassága miatt vagy engedély nélküli munkavégzés során következik be. - Milyen táppénz és egyéb juttatás illeti meg az üzemi balesetet szenvedetteket? - Az üzemi balesetet szenvedetteket megillető társadalombiztosítási ellátások és szolgáltatások az általános szabályoktól eltérőek, magasabb színvonalúak. Üzemi baleset esetén a biztosítottat baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségeihez százszázalékos mértékű támogatás illeti meg. A baleseti táppénz összege megegyezik az alapját képező kereset naptári napi átlagával. A baleseti járulék folyamatosan folyósítandó ellátási forma, amelynek mértéke függ a baleset következményének súlyosságától. Keresettől függetlenül, munkavégzés mellett is megilleti a jogosultat. N. T. E. A központi alapok minősítése a foglalkoztatási cél előfordulása és érvényesíthetősége szemszögéből Van-e hivatkozás foglalkoztatási Van-e beteszálisa Az top (támogatás) megnevezése jellsgú szótárs 3 tamogatas a MukS-nek a tamogatés céljai között? felhasználásába? Mn. Szolidaritási Alapja igen igen Foglalkoztatási Alap igen igen Területfejlesztési Alap sok vonatkozásban igen Rehabilitációs Alap igen igen Térs. Szociális Válságkezelő Programok részben nincs Központi Ifjúsági Alap kis részben igen Menekülteket Támogató Alap kis részben nincs Országos Játék Alap áttételesen igen Mezőgazdasági Fejlesztési Alap részben nincs Világkiállítási Fejs. Alap közvetett nincs Útalap közvetett nincs Vízügyi Alap közvetett nincs Befektetésösztönzési Alap közvetett igen Helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere közvetett nincs Céltámogatási Kiég. Keret közvetett nincs NÉPSZABADSÁG \\ Munkanélküliség alulnézetből A Szonda Ipsos 1992 májusa óta végez havi rendszerességgel olyan közvélemény-kutatásokat, amelyek a gazdasági élet egyes jelenségeiről alkotott véleményeket tárják fel. A vizsgálatok az ország 14 évesnél idősebb lakosságát reprezentáló 1000 személy megkérdezésével készülnek. Hetenként visszatérő sorozatunk egy-egy témakör érdekesebb eredményét mutatja be. Ezúttal a munkanélküliek számának májusra és ez év decemberére adott becslését ismertetjük. Az összlakosság, csakúgy mint az előző hónapban, a hivatalosan regisztrált munkanélküliek számánál magasabbra becsülte a jelenlegi munkanélküliek számát, az év végére pedig úgy gondolják, hogy majdnem 900 ezer munkanélkülivel kell az országnak számolnia. A megkérdezettek lakóhelyének típusa szerint megkülönböztetve a válaszolókat, nem találunk lényeges különbséget a vélemények között, a budapestiek, a városiak és a községi lakosok becslése egy-két százalékkal tér el az összlakosság átlagától. Egymáshoz képest sem találunk két-három százaléknál nagyobb eltérést a fővárosiak, a városiak és a falusiak véleménye között, sem a munkanélküliek jelenlegi számára, sem az év végére várható becslésekre vonatkozóan. (Az Országos Munkaügyi Központ legfrissebb jelentése szerint - ahogy az lapunk szombati számából kiderül - június végén 657 300 volt a regisztrált munkanélküliek száma, 20 700-zal kevesebb, mint az előző hónapban.) Komáromban igénylik az átképzést Komárom-Esztergom megyében az első negyedévben 15 átképző tanfolyam indult 311 fővel. Az év folyamán további tizennyolcat tervez a megye, ahol 414 fő tanulhat. A tapasztalatok szerint a képzésben részt vevők fele el tud helyezkedni. Tartósan rosszak lehetnek az esélyei azoknak, akik semmiféle szakmával nem rendelkeznek, ami nagy részben a pályakezdőket érinti. A régióban az iskolákból kikerülő több mint négyezer fiatalból előrejelzések szerint közel háromezren nem tudnak majd elhelyezkedni. Az általános iskolát végzett fiatalok számára két tanfolyamot indítanak. További feladata a megyének a munkanélküliek helyzetének enyhítése. Az eddigi tapasztalatok szerint az átképzésben részt vettek csaknem hetven százaléka nem került vissza a munkaügyi nyilvántartásba. Nő a kereslet a piacképes tanfolyamok iránt, bár a gazdasági recesszió miatt a hagyományos ipari és mezőgazdasági szakmák oktatása visszaesett. M. R. A. 1992. évzáró mérleg főbb adatai eFt-ban. ESZKÖZÖK FORRÁSOK Immateriális javak 145874 Jegyzett tőke 1500000 Tárgyi eszközök 869465 Eredménytartalék • 977809 Befektetett pénzügyi eszközök 42256 Mérleg szerinti eredmény 104454 Készletek 1060482 Céltartalék 8749 Követelések 640649 Rövidlejáratú kötelezettségek 315335 Pénzeszközök 168565 Passzív időbeli elhatárolások 24583 Aktív időbeni elhatárolások 3639 Eszközök összesen: 2930930 Források összesen: 2930930 A könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámoló és az üzleti jelentés megtekinthető az Rt. központjában, Budapest VIII., Rezső u. 5-7. 203. szobában, 9-12 óra között. Tudja, hogy a legújabb divatot az emberek nem hordják? Ha nem vezetik az új Opel Corsát. Az új Corsa modern, áramvonalas formájával a stílusos megjelenésen túl minden eddiginél nagyobb kényelmet kínál utasainak. Alaptípusa 899 000 Ft-tól kapható Az extra felszerelésekkel (pl. szervokormány, elektromos ablakemelő, napfénytető) tetszés szerint alakíthatja ki autója egyéni stílusát. És nálunk mindez rendkívül kedvező részletfizetési feltételekkel lehet az Öné, hiszen a vásárláshoz az 50% előlegen kívül csak egy személyi igazolvány szükséges Várjuk Önt Érden, az Opel teljes választékával. OPEL, AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE, DI-FER KFT. 2030 ÉRD Fazekas dúló (6-os főút, 22 km-nél) Tel./Fax: 23/345-407 —-------------------------------------OPEL CORSA MI A MENŐ?