Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

14 NÉPSZABADSÁG A működő vállalkozások vonzzák a tőkét - mondja párizsi „pénzügyi nagykövetünk ” Hosszú távon megtérülne az országnak az az összeg, amelyet a vállalkozásfejlesztésre, illetve a vállalkozók oktatására kellene fordítani - jelentette ki dr. Árva László, az Országos Kisvállalkozásfejlesztő Iroda volt elnöke, aki jelenleg Magyarország pénzügyi érdekeit képviseli Párizsban. A gazdasági diplomata jelenlegi pozíciójában is fontosnak tartja egykori munkaterületét, a vállalkozások fejlesztését. Mint elmondta, többek között azért is dolgozik Franciaországban, hogy hazánkat minél vonzóbbá tegye a külföldi tőke számára. A tőke azonban csak olyan országba érkezik, ahol megfelelően működnek a kis- és középvállalkozások. Magyarországon azonban gyakran sikeresnek ítélt vállalkozások mennek tönkre tőkehiány miatt. Szerinte ennek oka egyrészt a magas hitelkamat, másrészt pedig az, hogy nehéz megtalálni az ideális finanszírozót. Noha összességében egyelőre igen alacsony a térségbe irányuló tőkeexportba pénzügyi tanácsos felhívta a figyelmet a növekedés kedvező ütemére. Hazánk ugyanakkor nemcsak az árupiacon verseng a térségbeli, illetve a délkelet-ázsiai országokkal, hanem a munkaerő-kínálatban, és így a tőkeimport terén is: a magyar munkaerő ugyanis igen drága a bérekre eső közterhek miatt. Nagyobb gond az, hogy a vállalkozók még mindig nincsenek kellően ellátva információkkal. Ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak vállalkozni, át kellene alakítani a gazdaság egész szerkezetét, ami hosszabb folyamat eredménye lesz majd. Lényeges lenne továbbá az is - hangsúlyozta -, hogy megszülessék a kamarai törvény, mivel az érdekvédelem is sokat tud tenni a vállalkozások elindításáért. R. Á. Az információ - biztonság A piacgazdaság kiépülésével és a gazdálkodó szervezetek számának rohamos növekedésével egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az üzletemberek pontosan tudják, mikor kivel állnak szemben. Különösen érvényes ez a mai, gyakran „vadkapitalizmusnak” nevezett, körülmények között, amikor a magyar gazdaságot szinte elárasztották a megfelelő szaktudás híján rosszul vezetett cégek, és a zavarosban halászó szélhámosokkal is gyakran találkozni. A megbízható partner szinte ritkaságnak számít. Ma egy szállító nem lehet minden esetben biztos benne, hogy hozzájut áruja ellenértékéhez, s sokszor a megrendelőnek is tartania kell attól, hogy a kifizetett előleg a semmibe vész. Arról nem beszélve, hogy egyegy cég fizetésképtelensége hány újabb csődöt eredményezhet, s hogy még nem volt példa arra, hogy hamis csőd miatt eljárás indult volna valaki ellen. Pedig sokak szerint manapság egyáltalán nem ritka az ilyen kibúvás a fizetési kötelezettségek alól. Az információról tehát ebben az értelemben különösen is elmondható, hogy hatalmat, sőt adott esetben ennél többet, biztonságot jelent annak, aki hozzájut. A gazdaság szereplőiről szóló információknak külön piaca alakult ki, aminek a céginformációs cégek a szereplői. Nyilvántartásaikban, amelyekbe megfelelő díjazás ellenében betekinthetnek az érdeklődők, a különböző cégek legfontosabb adatait szerepeltetik. A céginformációs cégeket sokan tévesztik össze a nyomozóirodákkal. Akad ugyan olyan, amely esetenként vállalkozik arra is, hogy megszerez néhány bizalmas információt, a szolgálatok többsége azonban legfeljebb ahhoz fordul adatokért, akiről az információt kérték. Első pillantásra ez talán furcsán hangzik, de mivel ez a cég is üzletet akar kötni, érdekében áll a saját adatainak kiszolgáltatásával is megnyugtatni az ügyfelét. A céginformációs vállalkozások jó része azonban többnyire a nyilvános adatokat gyűjti. Fölvethető, persze, a kérdés, hogy mi értelme van olyan adatokért, amihez bárki hozzájuthat - hiszen a Cégközlöny mindenkinek rendelkezésére áll - egy céginformációs céghez fordulni, s pénzt adni érte? Bármilyen szorgalmasan is gyűjtögeti saját archívumát egy-egy cég, komoly apparátusra lenne szükség ahhoz, hogy a 20 magyarországi cégbíróság által bejegyzett 140 ezer gazdasági társaság közül pont azt a vállalkozást, s annak is pont azt az adatát kikeresse, amire épp szüksége van. Persze már a „gyűjtögetés”, az adatok rendezése és karbantartása is túl nagy energiákat kötne le annak, akinek nem ez az első számú feladata. Az adatbankból azonban rövid időn belül hozzájuthat az őt érdeklő információhoz, még akkor is, ha nem a cég nevét, hanem csak egy-egy részletadatot, vagy akár névrészletet ismer; ha a székhely, a tevékenységi kör vagy akár a gazdálkodási forma alapján kér listát. Azoknak a cégeknek, amelyek sok vállalkozással állnak kapcsolatban - például bankoknak, biztosítótársaságoknak, ügyvédi irodák stb. -, s gyakran keresnek róluk friss alapadatokat, helyben is telepítik az adatbázist, amit folyamatosan karban tartanak, de akár a videotexen keresztül is lekérdezhetők a különböző információk, mégpedig nem is csak Magyarországon, hanem Ausztriában is. L. G. Német szuperexpressz BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Biztosan a síneken érezheti magát a Siemens és az AEG. A két német konszern közlekedéstechnikai vállalataiból létrejött konzorcium ugyanis 1998-ig 2,2 milliárd márka értékben, összesen hatvan InterCity Express (ICE) vonatot fog szállítani a szövetségi vasútnak, a Deutsche Bundesbahnnak. Valószínűleg a legnagyobb német vasúti szerelvénygyártó cég, a Deutsche Wagonbau AG is jelentős részt kap az üzletből. A Siemens és az AEG örömét fokozhatja az is, hogy a megrendelést az erős francia konkurencia elől sikerült megszerezni. A Deutsche Bundesbahn az ICE vonatokat főképp a Hannover-Berlin vonalon szeretné közlekedtetni. D. A. PIAC -GAZDASÁG 1993. augusztus 24., kedd A nyilvánosság a számvevők fegyvere Hagelmayer István nem tart a konkurenciától Törvényt sértett a Pénzügyminisztérium azzal, hogy nem adta át időben az Állami Számvevőszéknek az 1992. évi költségvetési beszámoló tervezetét - jelentette ki Hagelmayer István. A számvevőszék elnöke a lapunk munkatársával folytatott beszélgetésben kitért arra is, hogy az általa vezetett szervezetre megalakulása óta egyre újabb feladatok hárultak - például az önkormányzatok és a társadalombiztosítás ellenőrzése, a szakszervezeti vagyonelszámolás vizsgálata -, bár létszámuk és anyagi lehetőségeik nem sokkal növekedtek. A számvevőszék vezetője ezért nem konkurenciát lát a Központi Számvevőségi Hivatalban, örül annak, hogy a kormány saját ellenőrző szervezetet hozott létre. Az elmúlt fél évben jött létre a Központi Számvevőségi Hivatal, ellenőrzési igazgatóságot hozott létre az ÁVÜ, dolgozik a parlament számvevőszéki bizottsága. Megváltoztatta-e mindez az Állami Számvevőszék munkáját? - Nagyon örülök annak, hogy az ellenőrzési rendszer ilyen határozottan fejlődött. Az ÁSZ megalakulásakor a Pénzügyminisztérium addigi ellenőrzési főosztálya - országos hálózatával együtt - a számvevőszékhez került. Az ÁSZ így jó szakemberekhez jutott, ám a kormány„saját” ellenőrzési rendszer nélkül maradt. Ezért egyetértettünk azzal - sőt kezdeményeztük -, hogy alakuljon meg a Központi Számvevőségi Hivatal, a kormány ellenőrző szervezete. Az ÁVÜ belső ellenőrzésének hiányosságaira a vagyonügynökségnél végzett vizsgálataink hívták fel a figyelmet, s ennek is szerepe volt abban, hogy a belső ellenőrzés a vagyonügynökségnél is megerősödött. Komoly problémákat ma leginkább az önkormányzatok ellenőrzési rendszerében látok. A tanácsrendszer megszűnése után szaporodni kezdtek az önkormányzatok, a korábbi 1500 tanács helyén ma csaknem 3200 önkormányzat dolgozik. A helyhatóságok belső ellenőrzési rendszere még nem mindenütt működik jól, s ezzel a területtel a számvevőszéken belül összesen csak százhúszan foglalkoznak. A számvevőszékről szóló törvény még nem térhetett ki az ellenőrző „társszervekkel” való kapcsolatra. Sokszor a polgárok sem tudják, mi a különbség a számvevőszék és a gazdasági rendőrség között. Nem lenne indokolt korszerűsíteni az ÁSZ-ról szóló jogszabályt? Nem csodálom, hogy az emberek nem tudják, hogy mi a számvevőszék, hiszen negyven évig nem volt ilyen szervezet Magyarországon. Én sem tudtam, hogy ilyesmi is létezik a világban! Az ellenzéki kerekasztal követelése nyomán az ÁSZ még a rendszerváltozás előtt jött létre. Később azután több olyan törvény született, amelyek a számvevőszéki törvényben nem szereplő feladatokat - például az önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással, a szakszervezetek vagyonelszámolásával kapcsolatosakat róttak az ÁSZ-ra. Gazdasági helyzetünk nem nagyon változott - ezt fájlalom -, miközben a feladataink szaporodtak. - Gazdasági helyzet alatt az ÁSZ költségvetési támogatását érti? - Igen. Az ÁSZ megalakulása után számos olyan új szervezet jött létre - például a köztársasági megbízottak hivatalai -, amelyek nálunk jobban meg tudják fizetni a munkatársaikat. - Hány szakembert foglalkoztat a számvevőszék? - A jóváhagyott létszámunk háromszázhatvan fő de jelenleg háromszázötvenen vagyunk. - Kanyarodjunk vissza a számvevőszékről szóló törvényhez! A jogszabály semmiféle szankcionálási lehetőséget nem ad az ÁSZ kezébe, végül is egyetlen „fegyverüket” jelentéseik nyilvánosságra hozatala jelenti. Nem kellene ezen változtatni? - Nem, mert a nyilvánosságnál erősebb fegyvere aligha lehet bárkinek is. Senki sem szereti azt, ha egy országos napilap ír arról, hogy milyen trehány módon gazdálkodik. Persze ilyenkor ennek a vezetőnek a főnökei is felfigyelnek, általában vizsgálat indul, s ha kell, szankciókat is alkalmaznak - fegyelmit osztanak, megvonják a vezető prémiumát. Azért ez még nem általános. Például a Foglalkoztatási Alap vizsgálata komoly hiányosságokra derített fényt, ám a hibák kijavítására vonatkozó intézkedési terv összeállításán kívül más „szankcióról" nem tudok. A munkaügyi miniszter először sok mindent nem akart elimerni a feltárt hibák közül, ám aztán kénytelen volt. Két megyei vezetőt leváltottak és az intézkedési terv már megfelelő garanciákat nyújt a problémák megoldására. Persze másfél év múlva visszatérünk ide és megvizsgáljuk, hogy a tervben rögzített feladatok közül mit valósítottak meg. - A számvevőszék feladata a pártok gazdálkodásának ellenőrzése is. Mennyire jól szabályozott ez a terület? - A pártok mérlegeit minden évben ellenőrizzük, s kétévente minden országos párthoz eljutunk egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. Az idén ősszel például a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárton lesz a sor. Jelentéseinket nyilvánosságra hozzuk, s azt hiszem, ennek némi „fegyelmező ereje” van. A bős-nagymarosi erőműről, az államadósságról szóló ÁSZ-jelentések titkos minősítést kaptak. Ki dönt a számvevőszék vizsgálati eredményeinek publikusságáról? - Az államtitkot érintő jelentéseinket természetesen titkosnak kell minősítenem. - A bősi erőmű építése is az államtitkok körébe tartozik? - Az erről szóló jelentés titkosítását a miniszterelnök kérte. - Mennyire önállóan dönt a számvevőszék a saját munkaprogramjáról? Nem próbálják-e meg befolyásolni, hogy milyen témákkal foglalkozzanak? - A törvény szerint az Állami Számvevőszék elnöke dönt arról, hogy szervezete mivel foglalkozzon. A miniszterelnök javaslatot tehet, ám ez az elmúlt négy év alatt összesen két esetben fordult elő: az egyik az adósságállomány vizsgálata volt, a másik pedig a bős-nagymarosi elemzés. A munkaterv összeállításához segítséget ad a parlament számvevőszéki bizottsága is. Az elmúlt félévben például a testület javaslata alapján vizsgáltuk meg a Szerencsejáték Rt. gazdálkodását. - Mely vizsgálatokat követ egyegy utóellenőrzés? - Mi is a társadalom része vagyunk, hozzánk is eljutnak hírek arról, hogy valahol egy vizsgálat után sem mennek rendben a dolgok, nem hajtják végre az elfogadott intézkedési tervet. Ekkor bizony „visszamegyünk”. - Hogyan fogadja a Pénzügyminisztérium a számvevőszék megállapításait? Sokszor olyan problémákra, hiányosságokra derül fény, amelyek megszüntetése miatt a pénzügyesek feje főhet! - A kormány abban érdekelt, hogy ne legyenek gondok, törvényi hézagok a gazdaságban. A miniszterelnök maga kérte: bátran tárjuk fel a problémákat! Jó kapcsolatban vagyok Szabó Iván miniszter úrral is. A számvevőszék törvényszabta kötelessége, hogy véleményezze a költségvetést és az arról szóló zárszámadást. Az 1992. évi büdzséről szóló beszámoló azonban késik. Valóban, a törvény szerint a költségvetési év kezdetétől számított nyolc hónapon belül be kell nyújtani a zárszámadást, ám ez előtt két hónapot kell biztosítani az Állami Számvevőszéknek a véleményezésre. Már augusztus van, s a dokumentumot még csak most kaptuk meg! Ezt bizonyára a pótköltségvetés okozta munkatorlódás magyarázza, ám végül is törvénysértés történt, s ezt levélben jeleztem Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének is. - Ki, vagy mi ellenőrzi a számvevőszéket? - Korábban a saját belső ellenőreinkkel végeztettem egy vizsgálatot, s azt kértem tőlük, hogy az ÁSZ-t szigorúbban kezeljék, mintha egy külső szervezetet ellenőriznének. A jelentésük alapján néhányan fegyelmit kaptak, s kicseréltem a gazdasági vezetőnket. Elképzelhető, hogy ezután egy külső gazdasági tanácsadó, auditáló cég fogja ellenőrizni az ÁSZ gazdálkodását. Szeretném, ha ezt a megbízást a parlament számvevőszéki bizottsága adná. - Min dolgoznak most a számvevők? - Hamarosan befejeződik az APEH, a társadalombiztosítási alap és a Volán-vállalatok vizsgálata. Készülünk a Belügyminisztérium gazdálkodásának ellenőrzésére, s tervezzük az alapítványok vizsgálatát is. Jövőre valószínűleg megismételjük egy 1990-es vizsgálatunkat: áttekintjük a választási pénzek felhasználását. Ferencz Gábor Az ellenőrzési rendszer határozottan fejlődött Visszaélés a vállalkozás szabadságával A vállalkozások számának, a vállalkozási szabadságnak növekedése, a cégalakítási szabályok, a pénzintézeti működés, valamint a vállalkozók érdekében született adóhatósági eljárás „garanciái” nem mindig a vállalkozások érdekében hatnak, hanem számos esetben a szabályozás „útvesztőiben” bízó csalók eszközei is lehetnek - vonja le néhány keserű tapasztalatból következtetését az APEH szakértője. Meglepő tapasztalatokat szerzett a Vas megyei adóhatóság az általános forgalmiadó-visszaigénylések rendszeres és szigorú ellenőrzése során. Két megyei székhelyű betéti társaság vizsgálata alapján megállapította, hogy feltehetően nem egy-egy adózó, hanem több csoport kísérletet tesz fiktív vállalkozások alapítására és azok felhasználásával csalásra. A vállalkozások közötti összefüggések alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a cégalapítási szabályok, az adóhatósági eljárás illetékességi szabályai és a pénzintézeti szabályok kijátszása végett hat megyében 17 betéti társaságot hoztak létre az értelmi szerzők, amelyek egymásnak történő számlázással kísérletet tettek több mint 22 millió forint általánosforgalmiadó-visszaigénylés jogosulatlan felvételére. A társaságok alapítása fondorlatos módon a fővárosban és hat megyében történt meg. Az „alapítók” a cégalapítás okiratait, a társasági szerződést mint magánokiratot ellátták a szükséges kellékekkel, ügyvédi ellenjegyzéssel, közjegyzői aláírással, bélyegzővel. Csakhogy az okiraton szereplő ügyvéd nem létezik, a közjegyző pecsétjét és aláírását fénymásolatokkal helyettesítették. A pénzintézeteknél pedig olyan személy adatait jelölték meg a bankszámlák felett rendelkező meghatalmazottnak, aki a társasági szerződésben, a cégbírósági bejegyzésben és az adóhatósági nyilvántartásban sem szerepel. Természetesen a bejegyzett társaságok székhelyükön nem voltak találhatók, az iratőrzés helye, a levelezési cím mindegyik esetben két fővárosban megjelölt cím volt. Az értelmi szerzők és kivitelezők nem számítottak arra, hogy a Vas megyei igazgatóság ellenőrei a megyében lévő két társaságnál tapasztaltak alapján a közokirat-hamisítás bűntette, a magánokirat-hamisítás vétsége, valamint a jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, és azonnal értesítik a többi megyei igazgatóságot. Az adóhatóság információs rendszere az összefonódások vizsgálata és a rendőrséggel közösen végrehajtott gyors intézkedés a visszaigényelt pénz átutalása helyett büntetőeljárást „eredményezett” a csalásra vállalkozóknak. Dr. Kiss Sándor osztályvezető APEH operatív főosztály ÜZLETSOR Részvénysiker A Skála-Coop részvényei voltak a legsikeresebbek azok közül a papírok közül, amelyeket júliusban vezettek be a Budapesti Értéktőzsdére. A Skála- Coop, a Pick és a Zalakerámia részvényei tették ki a mintegy 1,8 milliárd forint árfolyamértékű forgalom csaknem 90 százalékát. Eldugult az orosz gázcsap Oroszország megszakította földgázszolgáltatását Fehéroroszországnak, mivel szomszédja 100 milliárd rubellel, azaz mintegy 100 millió dollárral tartozik neki. Napenergia-imádók Világkongresszust tart Budapesten a Nemzetközi Napenergia Társaság. A találkozó célja - a riói környezetvédelmi konferencia elveinek valóra váltása érdekében - a környezetbarát és megújuló energetikai technológiák elterjesztésének segítése. Csökkenti árait az OPEC Júliusban 16 dollár alá csökkent az OPEC referencia-ára. Az olaj még ennél is kevesebbe kerülhet, ha a tagállamok nem hagynak fel a túltermeléssel - derül ki a szervezet jelentéséből. Az OPEC-tagállamok kitermelése júliusban csaknem 1-1,2 millióval haladta meg a szervezet által megszabott minimumértéket. Falusi tourinform A közeljövőben megnyitják a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének központi információs irodáját. Lengyel „Távol-Nyugat” Lengyelország nyugati határvárosaiban sajátos kereskedelmi központok alakultak ki, amelyek alacsony áraikkal vonzó piacot jelentenek a határ túloldalán élő német vásárlóknak, miközben munkát és megélhetést biztosítanak a helybeliek számára. Túl ázott a japán rizs Komoly kiesést okozott a japán rizstermésben a szokatlanul esős és hűvös nyár. Úgy tűnik, a szigetország hosszú idő óta először rizsimportra szorul, noha a helyi gazdaság vezetői nemzetbiztonsági kérdésnek tartják a rizsből való önellátást. Légibajok Milliós veszteségre számít a világ legjobb légitársaságai között számontartott svájci Swissair. A cég ugyanis sorozatos hajtóműproblémák miatt - a nyári szezon közepén - kénytelen volt kiállítani a forgalomból két MD-1l-es óriásgépét. A Lada feltámadása Új autógyárat alapít a Ladáiról ismert orosz VAZ cég. Az üzem a tervek szerint 2001-re éri el a tervezett évi 300 ezres kapacitást. A VAZ kezdőtőkéje 10 millió dollár, a finanszírozás elősegítése érdekében a vállalat részvénykibocsátással is próbálkozik. Pályakezdő munkanélküliek Meghozta első eredményeit a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését segítő országos program: a fiatalok csaknem 900 állásajánlatot kaptak kelendő kocsik Várakozást felülmúlóan értékesítette a magyar piacon új Seat Ibizáit a Porsche Hungária. A cég augusztus végére a hagyományos márkákból is teljesítette eladási terveit. Pénzhiányban a szerb lapok Megkongatták a vészharangot a belgrádi napilapok: amennyiben nem kapnak állami tartalékokból papírt, az újságok nem jelenhetnek meg. A jugoszláviai papírhiány oka az, hogy az egyetlen és monopolhelyzetű helyi papírgyár üzemanyaghiány miatt leállt a termeléssel. Egekben a kaposvári lakbérek A lakosság tiltakozása ellenére Kaposvár önkormányzata ismét felemelte a lakbéreket. Az emelést, amelytől mintegy 34 millió forint többletbevételt vár, a polgármesteri hivatal a bérlők tartozásával indokolta.