Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-25 / 250. szám

28 népszabadság. ^ I r -y|L Medical Systems Msumol v. International Corp* a 3 csatornás moduláris fllj^ JBBBj || Holter-rendszere ' BPPJSf . 'JLJ5I tudásszintjében • Ambuláns EKG-riportok • Összefoglaló jellemzők a Holter egészére • VE-minták csoportos riportjai • Sűrített jelsorozatok • V-Tach analizálásának riportjai • Az ST-analízis riportjai • Tömörített EKG-jelek • A delta ST-depresszió riportjai • Brady/Tachykardiai riportok Magyarországi forgalmazója: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 13-15.­­ A Telefon/fax: I Allegro n 1-4250,132-5988 93411 JP Ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a svájci SCHILLER AG. # 3-6 csatornás, EKG-készülékek ♦ 6 csatornás, laptop rendszerű EKG-készülékek # Modul rendszerű diagnosztikai központ * Terheléses és holter EKG-rendszerek ♦ Komplex intenzív őrző és műtéti monitorrendszer ♦ Defibrillátorok A MEDIKAL ’94 kiállításon a 204-es SCHILLER standon. 93374 a Az Ön partnere a higiénában. Egészségügyi intézmények konyhái, mosodái, kórtermei, műtői részére kínálatunk. Rendszerbe foglalt higiénia. Szaktanácsadóink készséggel állnak az Önök rendelkezésére: Henkel-Ecolab Kft. H-1113 Budapest, Dávid F. u. 6. Tel.: 209-0900, Fax: 209-1544 93303 JP Orvosi laboratóriumok létesítésénél, fejlesztésénél, működtetésénél biztos alap a ■4 Diagnosticum 1124 Budapest, Meredek u.13. T: 185-8182, 209-1351, 209-1357 8888 8888 8838 8888 3888 8888 8888 8888 8S3S 38S8 8888 8888 8838 8S88 8888 S88S 8883 8888 8888 8888 888S 888$ 888t íltt 3ttB 388$ 3888 8888 8MS 886t 8S8B 3S8B 38SB 3S8S M8& 988& S8S 388$ 388S188S188S 388S 388$ 388S )88S 3888 9BK JB8& 388S 388S 988> 386* S8S Stt Xtt i i A HÁZIPATIKA ; NÉLKÜLÖZHETETLEN KELLÉKEI 81 I­­ - APOLLOS masszírozó és testápoló krém (40 ml)­­ Gyógyító hatásai: - elernyednek a görcsös és fájó izmok - csökkenti a fáradtságot és a fájdalmakat - javítja a vérellátást és az anyagcserét - kihat a belső szervek működésére - feljavítja a bioenergiai képességeket - enyhül a stressz és az álmatlanság - csökkenti a reumás fájdalmakat Ára: 1500 Ft 1 * i i i i i 1 - APOLLOS gyógynövényes testápoló krém (100 ml) | i $ i i­­ Nagyon jól bevált reumás, ízületi bántalmak kezelésére Ára: 300 Fti 1 - MAGNETOPULS magnetoterápiás készülék 8 | A készülék által kisugárzott gyenge, de koncentrált mágneses tér az egész­­­séges sejtek számára teljesen érzéketlen, viszont serkentőleg hat a sérült­­ sejtek ionáramlására, anyagcsere-, ideg- és bioelektromos folyamataira. A­­ polarizált, pulzáló mágneses tér mintegy „belső masszázst” végez, ami a pa­­­­naszok csökkentését, ill. megszűnését eredményezi, így hatékony fájdalom­* csillapító és gyógyulást elősegítő készülék. Ára: 2750 Ftt . Aki telefonon vagy levélben kívánja megrendelni a masszírozót, a KÉK-SZA­­­LAG ÜZLETHÁZ - a postaköltség teljes átvállalása mellett - egy héten is ! belül teljesíti a megrendelést. « i * i 8 I * Figyelem! Ha nyugdíjas rendel APOLLOS masszírozót, akkor egy­­­­ kiskrém helyett két nagykrémet (100 ml) adunk ajándékba!­­ ! Forgalmazza: KÉK-SZALAG ÜZLETHÁZ 2112 Veresegyház, Nap u. 3. Tel.: (27) 385-0691 » % 93619NP i­t ! MEDICINA Szegény és gazdag intézmények Huszonegy kórház az Alkotmánybírósághoz fordult Az egészségbiztosító költségvetésében a gyógyító-megelőző ellátá­sokra - tehát a kórházak és rendelők működtetésére - tervezett elő­irányzatok túllépését a törvény nem teszi lehetővé. Ezért a biztosító a teljesítmények növekedésének, illetve csökkenésének megfelelő­en, az éves keret betartásával havonta korrigálja az intézmények­nek átutalt pénzt. Az ország százhatvanhárom kórháza lényegesen eltérő apanázst kap a tb-től, de a finanszírozás rendszerének meg­változtatására csak a jövő év második felében kerülhet sor. A kor­mány egészségügyi programjával összhangban megkezdődik az egészségügy szervezeti átalakítása. Tavaly szeptembertől a kórhá­zak teljesítményeik alapján kap­ják a havi ellátmányt az egész­ségbiztosítótól, ami azonban nem tükrözi a valóságos teljesít­ményeket. Az úgynevezett inté­zeti saját árat, amely a homogén betegségcsoportok gyógyításáért jár, az 1992-ben nyújtott teljesít­ményeik, illetve az akkori bázis­költségvetésük alapján saját ma­guk alakították ki. Az így kalku­lált esetdíj nagysága azonban rendkívüli mértékben eltérő. Az ország 163 kórházában 23-55 ezer forint között szóródik. Nagy nyomás nehezedik a biztosítóra a díjak kiegyenlíté­séért. Érthető módon azt szeret­nék a kórházak, hogy a legma­gasabb összeget kapják, hogy az azonos feladatok ellátásáért mi­nél előbb azonos nagyságú költ­ségtérítést kapjanak az egész­ségbiztosítótól. Ennek az igény­nek van is indoka, hiszen sok esetben nem a kórház „rossz gazdálkodása”, teljesítménybeli különbségeik, hanem a múlt öröksége miatt kerültek hátrá­nyos helyzetbe. Ez év elején vi­lágossá vált, hogy a teljesít­ményfinanszírozásnak nevezett módszer a korábbi hibákat kon­zerválta. Különösen huszonegy kórházban vált kritikussá a helyzet. A huszonegy intézmény nevé­ben Kövecs Gyula, a kiskunha­lasi kórház orvos-igazgatója ez év tavaszán segítségért fordult a Magyar Kórházszövetséghez, hangsúlyozva: nem a többi kór­ház rovására kívánják érvénye­síteni az érdekeiket. A huszon­egy kórház méréstechnikailag is igazolta, hogy az úgynevezett saját intézeti súlyszámok megál­lapításában hiba van, aminek következtében az azonos gyó­gyító munkáért nem ugyanazt az összeget utalja az egészségbizto­sító. Fél év telt el azóta, de mint azt Kövecs doktor úr érdeklődé­sünkre elmondta: a biztatáson és együttérzésen kívül egyelőre nem sok történt. Azt is leszögez­te, hogy ezeknél az intézmé­nyeknél szó sincs csődről, gyó­gyítják a hozzájuk forduló bete­geket, de naponta meg kell küz­deniük a tornyosuló gazdálko­dási bajokkal, kiélezett gazdál­kodásra kényszerültek. Egyébként a huszonegy kór­házból tizenhét az ország keleti és északi régiójában van, míg a fővárosban és a Dunántúlon két-két alacsony értékkel fize­tett intézmény található. Kö­vecs Gyula szerint nem kell nagy matematikusnak lenni ah­hoz, hogy kiszámoljuk, mennyi is jut a betegellátásra, ha tud­juk: az intézmény költségének 63 százaléka a bérekre, 12 szá­zaléka az energia- és egyéb re­zsiköltségekre megy el. A hátrányos helyzetű huszon­egy kórház az ország népességé­nek csaknem egynegyedét látja el. Ez egyúttal azt is jelenti: ha ne adj’ isten bezárnák az ajtót - ami meg sem fordul a fejükben -, több mint kétmillió biztosí­tott ellátása komoly nehézsége­ket jelentene. Azt is gondolják, ha bárki veszni hagyná a rossz teljesítményszorzó alapján ke­vés pénzből gyógyító kórháza­kat - miután az ország lakossá­gának tekintélyes hányada tar­tozik a vonzáskörzetükbe -, összedőlne az egészségügy teljes rendszere. A huszonegy kórház szerint a rossz alapról kiszámolt intézeti forintértékek miatt nem károsodhatnak a betegek. Miu­tán mindenki ugyanannyi egészségbiztosítási járulékot fi­zet, szerintük nemcsak igazság­talan, de ellentétes az alkot­mánnyal is a megkülönböztetés, s ennek orvoslására a legfőbb bírói testülethez, az Alkotmány­­bírósághoz fordultak segítsé­gért. Kövecs doktor úgy fogal­mazott: türelmesek, közös érde­kük a teljesítményfinanszírozás óvatos megváltoztatása. Azt azonban nem fogadják el, hogy minden maradjon a régiben. Az Alkotmánybíróság ugyan még nem döntött, viszont az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár megkezdte a kórház­ ki­egyenlítési programjának kidol­gozását. A teljesítményfinanszí­rozás eddigi tapasztalatai alap­ján határozzák meg, hogy me­lyek azok a egészségügyi beavat­kozások és területek, ahol nincs szükség fejlesztésre, hol van szükség a visszafejlesztésre, és hol kell előbbre lépni. Presztízsszempontok uralkod­tak némely kórház osztályainak bővítésében, így alakulhatott ki, hogy mára százezer a kórházi ágy. A kapacitások azonban fö­löslegessé váltak, és miután megszűnt az egészségügy köz­ponti költségvetésből történő fi­nanszírozása, az önállósult tb - amelynek fő bevétele a munkál­tatók és a munkavállalók által fizetett járulék - nem tart igényt rájuk. Az egészségbiztosító ve­zetői azonban azt vallják: a kór­házak sorsáról, a kórházi osztá­lyokon lévő ágyszámról, a fej­lesztésekről és beruházásokról az intézmények tulajdonosai­nak, az egészségügyi kormány­zatnak, valamint a Magyar Or­voskamara képviselőinek a véle­ménye alapján kell dönteni. „ A kórházak pénzügyi helyzete, egyébként jelentősen függ attól is, hogy milyen termékeket vásá­­­rolnak. Azért is lenne fontos azoknak a szakmai protokollok­­nak a kidolgozása, amelyek egy bizonyos fokig meghatároznák a gyógyítási technológiákat. Elke­rülhetetlen az ellátási szintek - tehát az alapellátás, a szakren­delők és a fekvőbetegeket gyó­gyító intézmények­­ egymáshoz való viszonyának a rendezése is. A biztosítási elven működő egészségügyi ellátórendszer nem engedheti meg, hogy szegények és gazdagok egészségügyére sza­kadjon ketté az ország. Különös­képpen azért, mivel mindenki azonos mértékben fizeti az egészségbiztosítási járulékot. Illés Béla, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár főigazga­tó-helyettese a közelmúltban úgy nyilatkozott: rövid időn be­lül nem várható, hogy egységes, a teljesítményekhez igazodó fi­nanszírozást kapjon mind a 163 kórház. Az úgynevezett homo­gén betegségcsoportok gyógyí­tásáért járó különbségeket rövid távon legfeljebb közelíteni lehet egymáshoz. Ennek a tb pénzhiá­nya mellett a kórházak közötti szakmai különbség is az oka. Az egészségbiztosító tervei szerint a finanszírozás rendsze­rének megváltoztatására a jövő év második felében kerül sor. Hírek szerint támogatnák a kór­házaknak azt az igényét, hogy a szakmai feladatokkal arányos költségeket éves szerződésben rögzítenék a kórházakkal. Ezzel kizárható lenne az utólagos el­számolás, tehát a kórházak ve­zetői biztonsággal tervezhetnék az éves költségvetésüket. N. T. E. RÉDEI FERENC FELVÉTELE A magyar nőgyógyá­szok azt javasolják, hogy az évente elvég­zendő nőgyógyászati vizsgálatot kössék össze rákszűréssel. A méhnyakrák korai felis­merésével ugyanis megakadályozható a beteg­ség kifejlődése. A hazai nőgyógyász szakorvosok egy év alatt százegy nőgyógyászati osztályon több mint ezernyolcszáz beteg adatait értékelték. Vizsgál­ták a méhnyakrák felismerésének módját, illet­ve a definitív diagnózist biztosító vizsgálatok megoszlását. Értékelték továbbá a különféle nőgyógyászati beavatkozásokat is. A szakemberek összehasonlítást vé­geztek az életkor és az állapot megoszlás­a alapján is a korábbi hazai és nemzetközi eredményekkel. Azt java­solják, hogy minden nőgyógyászati vizsgálat egyben rákszűrés is legyen, mivel a betegség korai felismerése eredményessé teszi a gyógyí­tást. Az orvosok nőgyógyászati szempontból azt a nőt tekintik „védettnek”, aki évenként igényes nőgyógyászati szűrésen vesz részt. Úgy gondolják, hogy ezt állampolgári jogon minden nőnek biztosítani kellene. (Orvosi He­tilap) Rákszűrés évente 1994. október 25., kedd

Next