Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-22 / 18. szám
4 NÉPSZABADSÁG A tavaszi kongresszus dönt majd az MSZP-elnökhelyettesi posztról Jó lenne, ha nem szervezeti és személyi kérdésekkel foglalkozna elsősorban a márciusi tisztújító kongresszus, hanem az elkövetkezendő két év követendő politikájáról döntene. Ez fogalmazódott meg a párt helyi vezetőinek, megyei elnökeinek hét végi tanácskozásán - jelentette ki Szekeres Imre frakcióvezető vasárnap a Balatonszemesen tartott sajtóbeszélgetésen. A hét végén Balatonszemesen tanácskoztak az MSZP helyi szervezeteinek vezetői, városi, megyei elnökei, csaknem kétszázan. A tanácskozáson pénteken részt vett Suchman Tamás privatizációs miniszter, Dunai Imre ipari miniszter és Akar László pénzügyi államtitkár is. Szombaton Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök aktuális politikai kérdésekről tájékoztatta a pártvezetőket. Vasárnap Csintalan Sándor ügyvezető alelnök újságíróknak elmondta: a párt helyi szervezeteinek vezetői a tanácskozáson elsősorban több információt, nagyobb beavatottságot és szervezettebb belső működést szorgalmaztak. A tanácskozáson a pártszervek vezetői megkapták a márciusi tiszújító kongresszusra készülő, a párt alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatokat. A javaslatok több variációt tartalmaznak a párt országos szerveinek összetételére, feladat- és hatáskörükre vonatkozóan. Van olyan indítvány, hogy csökkenteni kellene az elnökség létszámát, és a testület minden tagja konkrét feladatot kapjon. A javaslatok között szerepel az is, hogy létrehozzanak egy elnökhelyettesi vagy ügyvezető elnöki tisztséget. Felvetődött az is, hogy alakítsanak egy kis létszámú új testületet a párt, a kormány és a frakció együttes döntéshozatalának biztosítására. Minden kérdésben a végleges döntést a kongresszus hagyja majd jóvá. Csintalan szerint a kongresszus vélhetően nagyon megfontol majd minden szervezeti típusú kérdést és radikális változás nem várható. Úgy vélte, a párttagság azt kívánja, hogy a kongresszusig tartó időszakot ne uralják el a személyi viták. Szekeres szerint a párt helyi vezetői is úgy látják, hogy az idei esztendő mérföldkő lesz az ország életében, amikor új egyensúlyokat kell teremteni a gazdasági, pénzügyi, szociális és kulturális szférában. Kéri J. Tibor Gál: A tagság a centrumban álló elnökséget kíván TUDÓSÍTÓNKTÓL A tagság nagy része a politikai centrumban álló elnökséget vár, s nem az egyes csoportok, platformok egymással rivalizáló embereiből állót - egyebek közt ezt mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szombaton Nyíregyházán az MSZP márciusi kongresszusáról. Gál Zoltán hangsúlyozta: az MSZP-tagok többsége szükségesnek tartja az általános alelnöki poszt létrehozását. Olyan személyt kell megválasztani, aki profi módon menedzseli a pártot, s joga lesz önállóan összehívni az elnökséget - mondta. Szerinte a tagság kiáll a kormány politikája mellett, de elvárja, hogy stabilizációs intézkedései kiszámíthatóak legyenek. Az MSZP-nek olyan programot kell készítenie a következő évekre, amely megszabja az Európai Unióhoz való csatlakozás menetrendjét is - mondta. Választmányi elnöknek javasolják Kósánét MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának ifjúság, modernizáció munkacsoportja (IMM) szerint szükség van elnökhelyettesi posztra a pártban, erre a tisztségre Katona Béla neve vetődött fel. A képviselők Kósáné Kovács Magdát az országos választmány elnökeként látnák szívesen, de csak ha ezzel Vitányi Iván, a jelenlegi választmányi elnök is egyetért. A szocialista frakció legnagyobb, 37 képviselőből álló munkacsoportjának kétnapos hévízi tanácskozására elment Szekeres Imre frakcióvezető, Katona Béla, Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter és Suchman Tamás privatizációs miniszter is. A munkacsoport vezetéséről leköszönt Kiss Péter munkaügyi miniszter helyére Juhász Gábort választották a képviselők, helyettesei: Bakonyi Tibor, Csizmár Gábor, Molnár Gyula és Horváth Zoltán. A tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón Suchman Tamás kijelentette: ingyenes vagyonátadással mielőbb meg kell oldani az ifjúsági és gyermekszervezetek vagyoni problémáit. Az IMM tárgyalt a márciusi pártkongresszus előkészületeiről. Pénteken Katona Béla beszélt a képviselőknek az MSZP helyzetéről, s ezt a sajtótájékoztatón úgy értékelték: jó volna, ha Katona meg tudná valósítani elképzeléseit. Kósánét is alkalmasnak tartják elnökhelyettesnek, de az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás okán és mivel a stratégiaalkotó választmány munkája megújításra szorul, ezért szerintük ebben a testületben kellene vezető szerepet kapnia. (Lapunk megkérdezte Vitányi Ivánt, a választmány elnökét, aki annyit közölt: vele erről még senki nem konzultált.) Eltemették Grósz Károlyt MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton több ezer gyászoló kísérte utolsó útjára Grósz Károlyt a Farkasréti temetőben. A volt miniszterelnököt, az MSZMP egykori főtitkárát, utolsó akaratának megfelelően a külsőségeket mellőzve temették el. A búcsúztatáson ott voltak egykori munkatársai, az MSZMP volt vezetői, kormányának, apparátusának vezető tagjai, üzletemberek. A kormányt dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter képviselte. A temetésen először Nyers Rezső beszélt, aki államminiszterként tagja volt a Grósz-kormánynak, majd dolgozott az elhunyttal az MSZMP legfelső vezetésében is. Nyers emlékeztetett arra, hogy Grósz egy időben képviselte a külpolitikai nyitás és a belpolitikai reformok ügyét. A rendszerváltás lépésritmusát, a pártbeli reformirányzatokat azonban nem tudta, nem akarta követni. Nyers emlékeztetett arra, hogy Grósz az 1956-os események megítélésben tudomásul vette a pártvezetés álláspontját, s elfogadta a többpártrendszer kialakulását is. Külpolitikai tevékenységének mérlegét megvonva aláhúzta: Grósz aradi tárgyalásai nem voltak sikeresek, de ő is részese volt az akkori pártvezetés azon határozatának, amelynek eredményeként megnyitották a határokat az NDK állampolgárai előtt. A szocialista képviselő a változó feltételekhez többnyire alkalmazkodó politikusként jellemezte Grószt, aki élt a gorbacsovi reformok adta esélyekkel, de nem volt hajlandó meghaladni a létező szocializmus reformjának korlátait. Elismeréssel szólt arról is, hogy a politikus képes volt méltósággal visszavonulni a közszerepléstől. Az elhunyt politikus emberi tartását, a betegséggel folytatott küzdelmét méltatta a család és a barátok nevében búcsúzó Irányi Pál is. VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE HAZAI KÖRKÉP Giczy az ellenzéki együttműködésről TUDÓSÍTÓNKTÓL A Kereszténydemokrata Néppárt az utóbbi hónapokban az érdeklődés középpontjába került, az ellenzéki pártok között pedig kulcsszerephez jutott - ezt mondta egyebek között Füzessy Tibor, a párt ügyvezető elnöke azon a regionális kereszténydemokrata találkozón, amelyet a Barankovics Alapítvány szervezett a hét végén Szombathelyen. A találkozón részt vett Giczy György pártelnök is. Mint elhangzott, a KDNP a parlamenti ellenzék pártjai között a jövőben békítő, kiegyensúlyozó és közvetítő szerepet kíván vállalni. Ezért szorgalmazzák, hogy a párt vezetői sorra találkozzanak és egyeztessenek a másik három ellenzéki párt vezetőivel. Tudósítónk kérdésére Giczy elmondta: a négy ellenzéki párt csak egymással együttműködve tud jelentős erőt felmutatni, alternatívát kínálni a kormánykoalícióval szemben. A KDNP elutasította a polgári szövetséget, de nem utasította el az együttműködést és a választások előtti esetleges választási szövetséget sem. Für még nem határozott Ülésezett az MDF országos választmánya Gazdaságilag és politikailag katasztrofális helyzetbe sodródott az ország, ezért különleges felelősség hárul minden MDF- tagra, mert nemcsak a párt, de hazánk sorsát is befolyásolhatja a Fórum márciusi országos gyűlése - hangoztatta Für Lajos pártelnök az MDF országos választmányának szombati ülésén. Az ülést követő sajtótájékoztatón Herényi Károly szóvivő elmondta: a tisztéről nemrégiben lemondott Balaton Péter helyére Bába Ivánt (képünkön) választották az országos választmány alelnökévé. A szóvivő azt is megerősítette, hogy a szavazás első fordulójában Barsiné Pataky Etelka és Bába egyaránt 47-47 szavazatot kapott, s a második fordulóban 6 vokssal győzött az Antallkormány volt külügyi helyettes államtitkára. Kérdésre Bába elmondta: 1989-ben valóban tagja volt a kisgazdapártnak, de kizárták az FKGP-ből, s azóta nincs semmilyen kapcsolata a párttal. A választmány foglalkozott a márciusi tisztújító országos gyűlés elkészítésével, s megválasztotta a jelölő-, a mandátumvizsgáló és a szavazatszámláló bizottság tagjait. Kérdésünkre Herényi közölte: a választmány ülésén nem esett szó arról, hogy Für Lajos indul-e a pártelnöki tisztségért az országos gyűlésen. A választmány ülésével egy időben az MDF-székház előtt mintegy húszfős csoport tüntetett, mert szerintük a választmány jogtalanul oszlatta fel a párt V. kerületi szervezetét. A tiltakozók petícióját Papp Sándor, a testület elnöke vette át, aki ígéretet tett arra, hogy az ügyben a választmány február 20-án hozza meg végső döntését. K. J. T. Feloszlatta önmagát az NDSZ Pozsgay egyelőre visszavonul a politikától Megszűnt a Nemzeti Demokrata Szövetség, amelynek közgyűlése a hét végén jogutód nélkül feloszlatta önmagát. Pozsgay Imre, a párt elnöke nem vereségként, de kudarcként éli meg a szervezet elhalását. Az NDSZ öt évvel ezelőtt mozgalomként jött létre, majd 1992 őszén párttá alakult. Pozsgay Imre elnök és Bíró Zoltán társelnök az 1994- es választások előtt megfontolt, szélsőségektől mentes középpártnak nevezte az NDSZ-t, amely harmadikutas programot hirdet. A párt a választásokon félszázalékos támogatást ért el, egyetlen jelöltje sem jutott be a parlamentbe. Az NDSZ szombaton tartott közgyűlése ellenszavazat nélkül, négy tartózkodás mellett kimondta a párt jogutód nélküli megszüntetését. A közgyűlés által kiadott nyilatkozat szerint az NDSZ az ország mai válságos helyzetében a nemzeti érdekek alapján álló, egységes nemzeti akarat létrehozását ajánlja. Ezt az akaratot nagyobb politikai erők együttműködésében látja megvalósíthatónak. Pozsgay lemondott a tavaly alakult Magyar Egységért Mozgalom elnöki tisztéről is. Az elnök lapunknak elmondta, a közgyűlés belátta, hogy az NDSZ gyenge választási eredményt elért parlamenten kívüli pártként, eszközök nélkül alig lehet hatással a közéletre, a kormányra és az Országgyűlésre. Pozsgay egyelőre távol kíván maradni a mindennapi, aktív politizálástól, egyetemi tanárként és a Szent László Akadémia szervezőjeként akar tovább dolgozni. Az NDSZ megszüntetését Pozsgay nem személyes vereségként éli meg, szerinte a magyar politikai szerkezet alakult torz módon úgy, hogy a kisebbek, köztük az NDSZ nem juthatott szóhoz. Bednárik Imre 1996. január 22., hétfő Torgyán: Félhetnek a rendszerváltás haszonélvezői _____________MTI-JELENTÉS_____________ Kisgazda választási győzelem esetére egyebek közt a földműveseknek kedvező hiteleket, az ország négyötödét alkotó vidékiek gazdasági fölemelését, országos kisgazda bolthálózatot ígért szombaton Gyulán, a városi sportcsarnokban megtartott nagygyűlésen Torgyán József pártelnök. Szorgalmazta húszezer új lakás építését, amivel hetvenezer munkahely teremthető. Beszédében többször szólt a „liberális veszélyről”, szerinte ugyanis hazánkban nyugati példára azt erőltetik, hogy mind a jobb-, mind a baloldal liberális irányítás alá kerüljön. A kisgazdák ellenfelei - mondta - nem véletlenül tartanak az FKGP növekvő népszerűségétől, mert a párt biztosan halad a győzelem felé, s ettől a legjobban az úgynevezett rendszerváltozás haszonélvezői rettegnek - hangoztatta. Inkább rossz, mint jó a közbiztonság A budapestiek szerint városuk közbiztonsága sokkal inkább rossznak, mint jónak mondható. A megkérdezettek többsége negatív értékelést adott: 21 százalék úgy tartja, hogy nagyon rossz a fővárosban a közbiztonság, s további 34 százalék szerint a helyzet rossz. Pozitív vélemények szinte nincsenek, egyetlen kérdezett sem akadt, aki nagyon jónak minősítette volna a közbiztonságot, s olyan is csupán 3 százalék, aki jónak. A lakosság jelentős része - 42 százalék - közepes értékelést adott. A közbiztonságot az átlagosnál kritikusabban látják az idős emberek. , A kérdezettek 86 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint „metrón, villamoson állandóan figyelni kell, nehogy meglopják az embert”, s ugyanennyien fogadják el azt a megállapítást is, hogy „nincs hatásos védekezés az autótolvajok Az adatfelvétel időpontja: 1993. január 10. Az adatfelvétel módja: telefonos interjúk, standard kérdőívvel. A mintanagyság: 300 fő. A minta összetétele arányosan képviseli a főváros lakosságának társadalmi, gazdasági, demográfiai összetételét. A minta összetételében tapasztalt - a véletlenszerű mintaválasztásból eredő - kisebb pontatlanságokat a statisztikai elemzésekkor használatos ún. súlyozással korrigáltuk. Az ún. standard mintahiba nagysága legfeljebb plusz-mínusz 5 százalék lehet, de a legnagyobb valószínűségük a közölt adatoknak van. ellen”. A többség a betörők ellen sem lát megfelelő védekezési lehetőséget (74 százalék), és nem érzi biztonságban magát sötétedés után a fővárosi utcákon (71 százalék). Elterjedt az a vélekedés is, hogy manapság nagyon egyszerűen lehet fegyverhez jutni (58 százalék). Néhány állítás hallatán a fővárosi közvélemény megosztottnak bizonyult, így például a megkérdezettek fele elfogadja, fele elutasítja azt a nézetet, hogy „az utcán már fényes nappal sincs biztonságban az ember”. A kábítószerhez jutás lehetőségeiről is hasonló arányú a vélemények megoszlása, a budapestiek fele véli úgy, hogy droghoz jutni nagyon könnyű. A fővárosiak között csak egy kisebbség érzi túlzottnak a prostitúció jelenlétét (38 százalék) és feltételezi a rendőrség megvesztegethetőségét (30 százalék), kérdezettek szerint a Belváros közbiztonsága közepesnek (2,9), a külvárosé inkább rossznak mondható (2,4). A külső kerületek helyzetének megítélésében nincs különbség az egyes városrészek lakói között, a belvárost azonban eltérően ítélik meg: minél közelebb lakik valaki a centrumhoz, annál jobbnak tartja ott a közbiztonságot. A harmadik értékelési szempontot tekintve is markáns különbséget találunk: a fővárosiak szerint Budán jobb a közbiztonság, mint Pesten (3,3 és 2,6). A fővárosiak szerint a hétköznapok nem mentesek a szervezett bűnözés jelenségeitől. A megkérdezettek csaknem fele - 48 százalék - úgy érzékeli, hogy a bűnözés e válfaja közepes mértékben van jelen mindennapi életünkben. MILYEN A KÖZBIZTONSÁG A KÖVETKEZŐ HELYEKEN? nagyon jó: 5NEPSZABADSAG-GRAFIKAS 570ND.il □□ mnm