Népszabadság, 1997. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

10 NÉPSZABADSÁG A moziművek múlandósága és maradandósága Fejős Pál egyetlen filmjét ismer­heti ma szülőhazájában a tá­­gabb közönség (televízió is sugá­rozta): az 1932-ben francia pén­zen francia főszereplővel - An­nabella - Budapesten forgatott Tavaszi záport. De szakemberek közt sem találkoztam még olyannal, sem élőben, sem szó­ban, sem írásban, aki elmond­hatta volna magáról, hogy való­di, alapos, megbízható ismerője Fejős Pál életművének. Fejős Pál: lexikoncímszó. Ám föltűnő, hogy nemcsak a magyar kegyelet tartja számon a moziművészet nagyjai közt. A legfrissebb francia filmlexikon (Dictionnaire du cinéma La­rousse) kétharmad oldalnyit szentel neki. Ki tudja, mit gondolnak Fejős Pálról a mai régészek, néprajz­­kutatók, antropológusok? Tudo­mást vesznek-e róla egyáltalán? Vagy csak a filmszakírók szoká­sa leírni, hogy élete végén „szak­­tekintélynek számított a régé­szetben és az antropológiában”? Annyi mindenesetre közis­mert tény a filmmel foglalkozók körében, hogy Fejős Pál 1941- ben hátat fordított a kinematog­ráfiának, és korábban is tanúsí­tott tudományos érdeklődése ve­zérelte további tevékenységében haláláig, 1963-ig. (S ha már ha­lála szóba került, említsük meg születésének dátumát is: 1897. Éppen évszázada.) 1955-től a Wenner-Gren Foundation for Anthropological Research elnö­ke volt. Északi támogatóknak, svédeknek és dánoknak már filmkészítőként is - még játék­filmesként is, majd utóbb doku­mentumfilmesként - sokat kö­szönhetett. Legutolsó mozgóké­pi munkáját (Yagua, 1941), amely hosszabb perui kutatóút­­ja részeként készült el - kerek egy esztendőt töltött el Felső- Amazónia őserdőlakó indiánjai­val - ugyanannak a tudomány­pártoló milliomos Axel Werner- Grennek a pénzén forgatta, aki­nek a nevét az imént említett alapítvány is viseli. Jó volna ismerni Fejős Pál magyar némafilmjeit a húszas évek elejéről, ám ezek elkallód­tak; jó volna megtekinteni ame­rikai sikereit a húszas évek vé­géről, ám nem áll módunkban, jó volna látni Ausztriában vagy Dániában forgatott játékfilmje­it, de egyelőre nem vehetjük le őket tetszésünk szerint a polc­ról. S milyen jó is lett volna, ha a hazai televíziós szerkesztő, ami­kor David Attenborough soro­zatában csodálatos fölfedezés­ként megismertette a magyar nagyközönséget a komodói sár­kánygyíkkal, a rend kedvéért visszanyúlhatott volna a film­­történeti időben 1938-ba, meg­mutatva nekünk a képernyőn, hogy a nemzetközi tudományos filmdokumentálásnak egy hábo­rú előtti magyar (bár 1930-tól amerikai állampolgárságú) ki­válósága, Fejős Pál már akkor fölfedezte és a világ elé tárta en­nek a hihetetlen zoológiai ősma­radványnak a hiteles, eleven, mozgó képmását egy svéd gyár­tású filmen (Komodó sárkánya). Mindez nincs. Van viszont a Tavaszi zápor. Francia címén: Marie, légende hongroise. Nem létezik az a magyar „legenda”, amelyre hivatkozik az amerikai magyar írónő, Fülöp Ilona for­gatókönyvéből készült film be­vezető felirata: irodalmi talál­mány. Hogy ez a film részleteit tekintve sem dokumentumérté­kű, az is bizonyos. A kritikai elemzés könnyedén kimutathat­ja, hogy mi minden „nincs”, „nem létezett” abból Magyaror­szágon, amit mutat Fejős filmje. Ezek tömör leltárát megtalál­hatni Nemeskürty István A kép­pé varázsolt idő című könyvé­ben. Nagyobb részt amerikai, kisebb részt francia mozime­­lodráma-panelekből épül föl a cselekmény, csupán a folklór­­staffázs magyar (népviselet, fa­lusi utcakép, cigányzene). „Szép film ez a Tavaszi zápor, a ma­gyar film történetének jogos büszkesége. De hogy nem egy magyar világot ábrázol - még annyira sem, amennyire az oszt­rák Höllering szép Hortobágy­­filmje -, az bizonyos.” De hogyan is értsük azt, hogy „nem magyar világ”? Hiszen azt is megírja ugyanott Nemes­kürty, hogy a korabeli hazai saj­tó korántsem dramaturgiai pa­neljei miatt, hanem egészen más okból bánt el „fölháborítóan igazságtalan”, „brutális” és „irányított” módon a Tavaszi záporral. A „tendenciózusan rosszindulatúnak nevezhető” sajtókritikának az volt a mon­dandója Fejős filmje kapcsán, hogy „a magyar társadalomban nincs cselédnyomor”. A film szerint viszont igenis van „cselédnyomor”. És van ga­­néj jellemű gazdatiszt. És van általánosan uralkodó, álszent közerkölcs. Fejős Pál filmjének ezek a premisszái: minden mű­vészi - vagy akár művészietlen, de attól társadalmi tükörkép­ként esetleg még igaz - követ­keztetése ezekből adódik. S ez volt a valódi baj a Tavaszi zá­porral. A korabeli kritika nem úgy vette, mintha a film ábrázo­lata nem a „magyar világra” vo­natkoznék. Hát mi hogyan vegyük? Föl kéne hagyni azzal, hogy a „népi realizmus” megvalósulá­sát lássuk Fejős filmjében. A realizmus fogalmát nem szokás népmesékre, széphistóriákra, le­gendákra (valamint ponyvare­gényekre, képregénysztorikra és effélékre) alkalmazni, mert ha itt elhasználjuk, a maga szüksé­ges helyén válik hasznavehetet­lenné. A Tavaszi zápor: mozime­se. „Legenda”, amint francia cí­me mondja. Tökéletesen igaza van Nemeskürtynek abban, hogy a film indítása tipikusan amerikai, hogy „Lilian Gisht láthattuk sokszor ilyen kis cse­lédként valamelyik közép-nyu­gati városkában”, hogy a szülés a bordélyházban „akár egy fran­cia filmrészlet is lehetne”. Nincs mit vitatkozni azon, hogy a film egyik része a hollywoodi legen­dáriumból, másik része meg a francia némafilm legendáriu­mából származtatható. Csak egyetlen kérdés marad fönn, ak­kor is, az pedig így szól: na és? Ponciánus históriáját talán Heltai Gáspár találta ki, s nem németből vette és magyarította? Árgirus királyfi meg Tündér Ilo­na magyar mesetörténeteinek vajon nem olasz elbeszélés az alapjuk? Nem folytatom e végte­lenségig rákérdezhető tárgyat. A Tavaszi zápor: nemzetközi mo­zimese, magyar környezetben. Akkor még nem létezett magyar szerzői film: a kritika sem önki­fejezést kért számon a mozida­raboktól, magyarságuk vagy nemzetköziségük éppúgy nem a filmművészet későbbi szabvá­nyai szerint nyilatkozott meg, mint ahogy maga az esetleges művészi érték vagy kommerciá­lis szellemiség sem ilyen érté­kekre érzékeny hálóval volt be­lőlük kimérhető. Ez az egyik szükséges tanulsága a Tavaszi zápor mai szemlélésének. A másik a divattal kapcsola­tos tanulság. Ez a film a bemu­tatásakor divatjamúlt volt. Két éve már Magyarországon is a be­szélőfilm szorította kifelé akko­riban a nézők emlékezetéből a némafilm képvilágának jelleg­zetes műfogásait. Fejős Pál pe­dig föltűnően keveset beszélő, a főhősnőre nézvést csaknem tel­jesen némafilmes ábrázolást va­lósított meg. A divat a piac jele, az áruter­melés velejárója. A piaci terjesz­kedés eszköze. Az agyatlan ak­ciófilmek divatja éppúgy, mint a „lila” avantgárd divatja. Az utóbbi is egy szűk, ám valós kö­rénél tágabb sugárban diktálni akaró klikk piachódító törekvé­sének a jele. A kritikai, publi­cisztikai divatok is ilyesmik. Például, amelyek szerint a mozi történetében, eleven folyamatá­ban a filmművészet a minden, s minden más semmi. De bármily öntudatosan ül is magas polcán a befőtt, nem ő teszi el a nagy­mamát, hanem fordítva. Ahogy a festészet vagy az épí­tészet vagy az irodalom történe­tében is lehetett és lehet óriási jelentőségük - mert nagy hatá­suk - a bizonyosan nem művészi, hanem művészietlen alkotások­nak, ugyanúgy a film történeté­ben is ezt tapasztaljuk. Koránt­sem a szembeszökő művésziet­­lenségre példa, de azért ki merné hibátlan, eredeti műalkotásnak minősíteni a Tavaszi záport? És mégis korszakos jelentőségű a magyar film történetében, de még a franciák is a kor egyik legjelentősebb filmalkotásaként tartják számon. És ma, hatvan-egynéhány év múltán ugyan mit számít az a pár évecske, amennyivel Fejős Pál Tavaszi zápora elmaradt a korabeli divattól? Semmit. Ko­molyabb okból senkit sem érde­kelhet. Még történetileg sem igen. Akadályozta talán a maga „elmaradottságával” a Hyppolit, a lakáj létrejöttét és sikerét, vagy netán „visszahúzta” a Meseautó­hoz tódult magyar nézők seregét a mozik küszöbéről? Vagy a ma­gyar film azóta ismeretes, egyéb irányzatainak volt gátja valami­képpen? Egyik sem áll. Akkor hát kit érdekelhet, hogy divatja­múlt volt a bemutatásakor? Nem divatoktól függ a mozi­művek múlandósága vagy mara­dandósága. Csala Károly * AGFA , A Bayer Hungária Kft. AGFA Divízió fénymásoló részlege KERESKEDELMI MUNKATÁRSAKAT keres. Feltétel:­­ német vagy angolnyelv-ismeret,­­B-kategóriás gépkocsi-vezetői jogosítvány. Minőségi munkájáért cserébe kiemelt bért, teljesítményprémiumot és vállalati gépkocsit biztosítunk. Részletes szakmai önéletrajzát kérjük, küldje az alábbi címre: Bayer Hungária Kft. fénymásoló részleg H-1537 Budapest 114., Pf. 392. KULTÚRA Balatonszemesen eladó a szabad strandtól 100 méterre fekvő, 3829 m2 telek, 1 db 253 m2-es, villa jellegű épülettel és 1 db 173 m2-es mel­léképülettel. Érdeklődni lehet munkanapokon 7-16 óráig az (1) 206-6398-as telefonszámon. Baranyi Ferenc 60. évére Mindig derűs, ha találkozunk. Megfontolásra késztet viszont, hogy vajon ez a rózsás kedély nem bizonyos személyekre szó­­ló-e? A maró gúny, a versekben tajtékzó harag ellenben min­denki másra hullik? Avagy arról van szó, hogy megtanult visel­kedni? Tudja, hogy úriember esetében az arcnak nem szabad mutatni, amitől a lélek szenved? Összeismerkedésünk idején - amely nagyjából egybeesett köl­tői cseperedésével - inkább azt sugallta egyénisége, hogy ő az - úgymond - normális idők zajta­­lanságára van alkotva. S mint­hogy akkor éppen ilyen idők jöttek, mihamar SZOT-díjat és József Attila-díjat érdemelt ki tizenvalahány verskötetéért. Munkakedvéből, műveltségéből francia meg olasz versek fordí­tására is futotta, s néhány évig a tévé képernyőjén is látható volt, mint a világ operairodalmának pompás népszerűsítője. Nem bizonyult igaznak vi­szont az a feltevés, hogy ő a jól fésült jámborság mintája. Na­gyon szerette és féltette az ide­geibe szervült szocialista hitet, pontosan abból azt a világjob­bító reményt, amit akár Jézus­sal együtt vállalhatott, s gyak­ran parazsat vont a fejére, ha kardot rántott azok ellen, akik a szájukkal ugyan szintén val­lották, de tetteikkel megcsúfol­ták ezt a hitet. Majd eljött az idő, amikor megannyi száj szabadon is mocskolódhatott. Szertenézve falkákat láthatott feltűnni, amelyek az általa szentnek tar­tott közéletet egy-kettőre ma­gánlegelőnek nyilvánították és kényükre-kedvükre legeltetni kezdték rajta silány szellemü­ket. Azt látta, hogy letarolják azt a kevéske jót, ami mégiscsak sarjadt az emberi lét előbbi év­tizedeiben. S ez az, ami máig keseríti. Ez az, amitől ismét va­lami sajátos „egyébnek” érzi magát; ezt megannyiszor érez­tetik is vele. Dúlt idegállapota persze túl­zásokba hajszolhatja, ha nem vigyáz magára. Időnkénti felindulásában járhat úgy, mint aki gyertyát tart maga előtt a sötétben, s éppen az erős világosság közelsége miatt nem lát és rossz irányba megy. Árt­hat önmagának, vagy azoknak, akiknek pedig nem akar. Ve­szélyeztetheti költészetét is, aminek azért hála istennek ed­dig semmi jele! Sőt! Hatvana­dik életéve magasából nézve nemcsak őrzi művészi igényes­ségét, de növeli is. Bizonyítéka ennek, hogy nemrégiben két magas irodalmi díjat is kabát­jára tűztek­­ Itáliában. Az igazság okán azért az sem ta­gadható, hogy itthon is dugott neki némi elismerést a mara­dék szakmai becsület. Csák Gyula Láng a milánói Piccolo élén Habemus Láng, Milánó világ­hírű színházának, a Piccolo Te­­atrónak igazgatótanácsa har­madik nekifutásra kinevezte az intézmény új igazgatóját Jack Láng egykori francia kulturális miniszter személyében. A vá­lasztással - legalábbis egyelőre - megoldódott a színház veze­tésének egy éve húzódó válsá­ga. Kis színház, nagy botrány. Itália legeurópaibb, a konti­nens egyik legismertebb szín­házi műhelye épp az alapítás jubileumának évében éli át tör­ténetének legszomorúbb idő­szakát. Akkor, amikor ti­zennyolc évnyi várakozás és huzavona után elkészült végre az új épület, a színházművészet reménybeli temploma. A Piccolo sorsa tökéletes tük­re Milánó kulturális leépülésé­nek. A polgármesteri hivatal csaknem négy éven át tartó há­borúskodás után távozásra kényszerítette az eddigi igazga­tó-főrendezőt, a 75 évesen is re­bellis Giorgio Strehlert, aki 1947-ben Paolo Grassival együtt létrehozta a színházat. Strehlernek elege lett abból, hogy Milánó polgármestere, a szeparatista Északi Ligához tartozó Formentini megszabja neki, mit, mikor, hogyan és fő­leg mennyiért állítson színpad­ra. A viták kicsinyes bosszúvá fajultak. A város válaszul - „ra­cionális takarékossági okok­ból” - nem volt hajlandó finan­szírozni Strehler elképzeléseit. A világhírű művész benyúj­totta lemondását. Provokáció­nak szánta, de Milánó vezetése kapva kapott az alkalmon, hogy bebizonyítsa: nincs nélkülözhe­tetlen ember. Strehler ötven év után az utcán találta magát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az olasz kulturális közvélemény egy része is azt vallja: Strehler elfáradt. Megújulásra van szük­sége a Piccolónak, íme a színházi dráma három felvonásban: Első felvonás: A hetvenes évek végén, a Craxi-féle szocia­listák uralkodása idején meg­születik az „új Piccolo” gran­diózus terve, amiből tíz éven át csak a falakra firkált graffitik láthatók. 1996 júniusában For­mentini polgármester megkér­dőjelezi Strehler műsortervét. Valami „populárisabbat” sze­retne látni, hogy igazolhassa a milánói polgárok előtt az új épületre költött 70 milliárd lí­rát. Strehler - akit időközben a beruházással kapcsolatban sik­kasztással is meggyanúsítanak - lemond. Második felvonás: Mitterrand francia elnök egykori kulturális minisztere, az 57 éves Jack Láng - aki mellesleg Blois város pol­gármestere is - tavaly decem­berben bejelenti: az igazgatóta­nács kinevezte a Piccolo élére. A döntést Strehler is üdvözli, hisz Láng a baráti köréhez tartozik. Néhány órán belül azonban me­netrendszerűen megérkezik a cáfolat a polgármesteri hivatal­ból. Formentinit ezúttal a Ber­­lusconi-féle Forza Italia is tá­mogatja. Nem csoda: Láng két évvel ezelőtt miniszterként így nyilatkozott: „Óva intem az olaszokat, hogy lemásolják a francia elnöki rendszert! Ez rendkívüli kocká­zatokat hordozna egy olyan ország számára, melyben Berlusconihoz ha­sonló figurák ural­ják a politikát.” Harmadik felvo­nás: A teljes káosz elkerülése érdeké­ben mégiscsak Láng kap kineve­zést. Igaz, mellé „rendelik” a Ber­­lusconi-tévébiro­­dalom show-mű­­sorainak nagy­asszonyát, Fatma Ruffinit. A döntés után két nappal, január 14-én har­madszor is átadja Formentini pol­gármester a Piccolo új épületét. (Az első két „megnyitó” alkal­mával hiányoztak a teremből a széksorok, a színpadi berende­zések.) A Péter és a farkas be­mutatóján azonban nem vesz részt sem az új igazgató, sem a kulturális minisztérium képvi­selője. Nem is engedték volna be őket. A díszvendég ugyanis Umberto Bossi, az Északi Liga vezére. Az ajtókat zöldinges Li­­ga-fogdmegek őrizték, a nézők is zöld kendőket viseltek. A függöny azonban nem ment le véglegesen. Láng: „Csak néhány hónapra fogad­tam el a megbízást. Annyi idő­re, amíg megszületik a Piccoló­nak, a nemzet színházának új statútuma, garantálva az alko­táshoz szükséges pénzt és füg­getlenséget. Mindent megte­szek, hogy Strehler visszatér­jen saját szülöttjéhez.” Erre leghamarabb a nyár végén ke­rülhet sor. Júniusban ugyanis polgármester-választás lesz Milánóban. Milánó, 1997. január Nagy Csaba Mindent megteszek, hogy Strehler vissza­térjen MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL Csődeljárási és Végrehajtási Főosztálya (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) JOGÁSZ MUNKATÁRSAT KERES. Alkalmazási feltétel: - tudományegyetem állam- és jogtudomány karán szerzett végzettség - magyar állampolgárság - erkölcsi bizonyítvány. A pályázatok elbírálása során előnyben részesülnek a közigazgatási, illetve perképviseleti (végrehajtási) gyakorlattal rendelkezők. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XIII. tv. előírásai szerint. Kérjük a tisztelt jelentkezőket, hogy pályázatukat részletes szakmai önéletrajzzal az alábbi címre szíveskedjenek eljuttatni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csődeljárási és Végrehajtási Főosztály 1373 Budapest, Pf. 561 A betöltendő munkakörre vonatkozó információkat dr. Kovács Márta főosztályvezető-helyettestől a 311-7205-ös telefonszámon kérhetnek. 1997. január 24., péntek A Zánkán eladó egy 392 m2-es alap­­területű, üdülőnek kialakított faház. A házhoz 3030 m2 nagy­ságú telek tartozik üdülőtársaságon belüli részterü­letként. Érdeklődni lehet munkanapokon 7-16 óráig az (1) 206-6398-as telefonszámon.

Next