Népszabadság, 1997. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZABADSÁG Újra kitörhet a vihar Tiranában KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A tiranai városközpont pénteken békés képet mutat. Betört ablaküvegű középületek árulkodnak arról, hogy a minap még dühödt tömegek tüntettek a kormány ellen. Az utca most békés, de a vihar újra kitörhet. A belügyminisztérium betiltotta a tüntetéseket. A falakon feliratok árulkodnak arról, hogy a kormányzó Demokrata Párt erősen tartja magát. A héten nagy demonstráción tiltakoztak az erőszak, a kormánypártellenes fellépés ellen. „Vessünk véget a vörös terrornak”, „Albánia a miénk” - állt a transzparenseken. A spontán tüntetések ugyanis gyorsan politikai megmozdulásokká alakultak. A volt állampártból alakult Szocialista Párt most próbál revánsot venni a legutóbbi választási vereségért. Akkor is csalást kiáltottak. Most a szocialisták szerint az országos méretű piramisjáték-csalás írható a demokraták számlájára. A kormánypárt jobboldali ellenzéke is változást követel. Csütörtök este a Politikai Üldözöttek Szövetségében az antikommunista kispártok álltak elő azzal, hogy azonnali végszavazáson tisztázzák, ki is a felelős a „nemzeti katasztrófa” méretű pénzügyi csődért. A piramisjáték-veszteség szinte minden családot érint: az emberek lakásaikat adták el, a külföldön dolgozók hazaküldött keresetét fizették be a több tucat „befektető céghez”, vagy „játékos alapítványokhoz” a havi 50 százalékos nyereség reményében. Akik későn kapcsolódtak be, vesztettek. Sali Berisha elnök azt ígéri, visszafizetik a pénzt. Az gyorsan kiderült, csak bizonyos társaságoknál tudtak tőkét lefoglalni, s a károsultak közül csak azok reménykedhetnek kárpótlásban, akik „játékos alapítványhoz” vitték pénzüket. Berisha a botrányt a „szabadság betegségének” nyilvánítja. Az albán államfő eredetileg orvos, szívgyógyász. Ebben a diagnózisában itt most sokan kétkednek. . Miklós Gábor Feketén váltják a pénzt az albán fővárosban REUTERS-FOTÓ Dagadó amerikai botrány a kampánypénzek körül WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tavaly példátlanul nagy méreteket öltöttek a kampánypénzek körüli szabálytalanságok - ismerte el az amerikai országos választási bizottság. A testület kénytelen bevallani azt is, hogy fogatlan oroszlánnak mutatkozva csak késve és lanyhán reagált a mindkét pártot és fő vezetőit körülfonó praktikákra. Egyben hat és fél millió dolláros pénzkeretet kér a vizsgálat költségeire. Az úgynevezett puha pénzek botrányában a republikánus párt is érintett, de a „joghézagokat” Clinton és demokrata pártja használta ki gátlástalanabbul. Az elnök tagadja, hogy politikai döntéseit befolyásolta volna a külföldi adományok elfogadása (ami önmagában is törvényellenes). Kiderült azonban, hogy ázsiai cégek amerikai kijárói részt vehettek politikai döntéseket hozó értekezleteken. Az egyre súlyosabb botrány legújabb fejleményeként nyilvánosságra került az a „kapcsolati lista”, amelynek vaskos kötetében a bőkezű adakozók névsora sorakozott. A demokrata párt szinte árjegyzéket állított össze arról, hogy ki, mikor és hogyan találkozhat Clintonnal - mekkora kampányadomány fejében. Csak félig tréfa, hogy egy elnöki kávé ötvenezer dollárba, a Fehér Ház hálószobájában, Lincoln ágyában töltött éjszaka hatszázezer dollárba került. I TÁVIRATI STÍLUSBAN LEJÁR A MEGBÍZATÁSA Ioan Donca budapesti román nagykövetnek, aki áprilisban visszatér Bukarestbe. A diplomata hét évet töltött jelenlegi állomáshelyén, s megbízatása most lejár, nem pedig visszahívják, ahogy egy román laphír fogalmazott. (MTI) DIÁKOK EZREI VETTEK RÉSZT a belgrádi egyetemisták tegnapi megmozdulásán. A soros kora délutáni séta ismét komoly fennakadásokat okozott a jugoszláv főváros közlekedésében. Az egyetemisták már több mint hetven napja követelik a választási csalások elkövetőinek felelősségre vonását. (Újvidéki tudósítónktól) AZ EURÓPA TANÁCS felszólította Észtországot, hogy tegyen lépéseket a területére érkező menekültekkel való bánásmód, a halálbüntetés eltörlése, az elítéltek fogvatartási körülményeinek javítása és az orosz ajkú kisebbség jogainak tiszteletben tartása terén. (MTI) CIPRUS HAJLANDÓ LENNE lemondani az orosz rakéták vásárlásáról, amennyiben Törökországgal megállapodásra jutna a szigetország helyzetéről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök pénteken Davosban. A nicosiai kormány január 4-én írt alá megállapodást az oroszokkal 20 darab S-300-as légelhárító rakéta vásárlásáról. (MTI) HONGKONG IDEIGLENES új törvényhozása, amelyet Peking gyámkodásával állítottak fel, még 1997. július 1-je, tehát a Kínához való visszatérés előtt működésbe lép. A kettős hatalom törvényesítését jelentő döntést Csien Csi-csen kínai külügyminiszter erősítette meg. (MTI) As ALGÉRIÁBAN iszlám szélsőségesek meggyilkoltak nyolc embert, közöttük egy tizenhárom hónapos csecsemőt. Algériai biztonsági források szerint a vérengzést Szidi Kaddur település egyik farmer közösségben „gyáva módon” követték el. (Reuter) . Koalíciós kormánya lesz Bulgáriának? Nikolaj Dobrev bolgár belügyminiszter, a kormányzó szocialisták miniszterelnök-jelöltje pénteken azt javasolta, hogy az államfő koalíciós kormányt nevezzen ki a belpolitikai válság megoldása érdekében. Bulgáriában már csaknem négy hete mindennaposak a tüntetések, amelyeken a résztvevők szót emelnek az ellen, hogy a szocialisták ismét kormányra kerüljenek, és előrehozott választások kiírását követelik. Dobrev a Reuternak nyilatkozva kijelentette, hogy a válság már túlmutat a pártok politikai küzdelmén, és a konszenzus kedvéért kész lenne lemondani mandátumáról is. „Úgy gondolom, hogy az országnak most széles politikai alapon nyugvó, alkotmányos kormányra van szüksége.” Petar Sztojanov elnök, kénytelen volt a legtöbb parlamenti hellyel rendelkező szocialistáknak megbízást adni a kormányalakításra, miután nem sikerült megegyezésre bírnia az ellenzéket és a szocialistákat. I . Volt nácik is kapnak áldozatnyugdíjat Németországban és külföldön ötvenkét évvel a háború befejeződése után is sok ezer háborús bűnös és volt náci vezető, illetve azok özvegye részesül kiegészítő, az adófizetők pénzéből finanszírozott úgynevezett áldozatnyugdíjban. Erre a botrányos gyakorlatra az ARD közszolgálati televízió Panorama című műsora és a hamburgi Die Zeit hetilap hívta fel a figyelmet. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kutatásaik szerint a Németországban és külföldön élő áldozatnyugdíjasok között a Waffen-SS egykori tagjai és koncentrációs táborok felügyelői is vannak. A nevezett nyugdíjat évente 1,1 millióan veszik igénybe, a kifizetett összeg esztendőnként 13 milliárd márkára rúg, következésképpen az elmúlt évtizedekben több száz milliárd márkát fizettek ki ilyen jogcímen adópénzekből. A kedvezményezettek többsége a háborúban megsebesült katona vagy özvegye, becslések szerint azonban mintegy 5 százalékuk háborús bűnös, vagy olyanszervezetben szolgált, amely háborús vagy emberiségellenes bűnöket követett el, illetve ilyen személyek özvegye. A Panorama konkrét eseteket is ismertetett, például Wolfgang Lehnigk-Emden egykori Wehrmacht-tisztét, aki 1943-ban Olaszországban tizenöt asszonyt és gyereket ölt meg. Az ezredes elleni büntetőeljárást elévülés miatt megszüntették, s ma havonta 708 márka kiegészítő áldozat nyugdíjat kap, mert a szövetségesek hadifogolytáborából történt szökése során megsérült és azóta enyhén mozgáskorlátozott. Az 1950-ben megszavazott úgynevezett szövetségi ellátási törvény alapján folyósított nyugdíjban azok részesülhetnek, akik a háborúban vagy katonai szolgálatuk idején, illetve azok közvetlen vagy közvetett következményeként megsebesültek. A törvény nem tesz különbséget háborús bűnök elkövetői és a tényleges áldozatok között. Tisztes özvegyi nyugdíjat húz például egy bombatámadás áldozatául esett volt vezető náci vérbíró felesége is, azon a jogcímen, hogy férje kiugró jövedelemmel rendelkezett volna a szövetségi köztársaságban. A szövetségi gyűlésben (Bundestag) eddig minden olyan kísérlet megfeneklett, amely arra irányult, hogy az érintetteket zárják ki a kedvezményezettek köréből. Mind ez idáig a szociáldemokraták is blokkolták a törvénymódosítást, azzal érvelve, hogy a nyugdíjtörvény nem alkalmazható büntetőtörvényként. A tévériportban megszólaltatták Ignaz Bubist, a németországi zsidók szervezetének vezetőjét, aki a nácizmus tényleges áldozatai meggyalázásának minősítette a nevezett nyugdíjgyakorlatot, amely például a litvániai nácikat rendszeres ellátásban részesíti, miközben a holocaust ottani túlélői eddig jóformán nem kaptak kártérítést. A Bundestag egyébként a minap tárgyalta első olvasatban azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely a náci bűnök keleteurópai áldozatainak teljes körű kártalanítását szorgalmazza. A kormány képviselője a vitában azt hangoztatta, hogy a szövetségi köztársaság a kelet- és közép-európai áldozatok kárpótlására elkülönített 80 millió márkás kerettel átfogó kötelezettséget vállalt. KÜLPOLITIKA 1997. február L, szombat Svájci bankvizsgálati engedély A svájci bankárszövetség csütörtökön hozzájárult ahhoz, hogy a holocaust áldozatainak svájci bankokban maradt számlái után kutató szakértők a banktitokra vonatkozó törvények korlátozásaitól mentesen vizsgálhassák át a pénzintézetek nyilvántartásait - jelentette be Avraham Burg, a Zsidó Ügynökség elnöke. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint az MTI jelentette, Burg áttörésnek minősítette a svájci hozzájárulást a tárgyalásokon, amelyek eddig ellenséges légkörben, kölcsönös vádaskodásoktól tarkítva folytak. A korlátozásoktól mentes vizsgálódás lehetővé tételére a bankárszövetség a Zürichben ülésező Volcker-bizottsághoz intézett levelében vállalt kötelezettséget. E bizottságot azért hozták létre, hogy megvizsgálja a zsidó szervezeteknek a svájci bankokkal szemben támasztott követeléseit; vezetője Paul Volcker, az amerikai szövetségi bankrendszer volt elnöke. Svájc központi bankja, az SNB - mint a Reuter jelentette - egy más összefüggésben azzal védekezik, hogy a világháború idején nem csupán Bem, hanem egyéb (így a támadástól szintén tartó semleges Svédország) államok is kereskedtek Berlinnel, illetve átvettek aranyat a náci Németországtól. Svájc annak idején, 1943-ban konzultált is egyebek között Svédországgal, hogy elfogadjanak-e aranyat Németországtól. Az SNB ezzel a nyilatkozattal reagált most Alfonso D’Amatónak, az amerikai szenátus bankfelügyelő bizottsága elnökének dokumentumára, miszerint a svájci központi bank annak idején 100 tonna aranyat vett át a németektől, miután Svédország visszautasította az arany elfogadását, mert azt a feltételezések szerint a nácik Belgiumból rabolták. Az SNB emlékeztet arra, hogy a szövetséges hatalmaknak a háborút követően minderről tudomásuk volt, ráadásul Svájc kötelezettséget vállalt, hogy 60 millió dollárt visszatérít a Németországtól átvett arany fejében. Svájc azzal is védekezik, hogy csak a világháborút követően értesült arról: Belgiumtól elkobzott aranyról volt szó. Az elmúlt napokban Svédországban és Portugáliában nagy visszhangot váltott ki, hogy elfogadtak a háború idején Németországtól feltételezhetően rablott aranyat kereskedelmi ügyletek fejében. Svédország ilyen felelősségéről találtak dokumentumokat Stockholmban. Svédország krómot, mangánt, vasércet szállított egyebek között a náci Németországnak. 1944 elejéig a svéd központi bank mintegy 35 kiló aranyat vett át Németországtól fizetség fejében. Egy ortodox zsidó szervezet, amely a holocaust túlélőit és az áldozatok leszármazottait képviseli, keresetet nyújtott be három vezető svájci bank ellen, követelve tagjai nácik által elrabolt vagyontárgyainak visszaszolgáltatását. A keresetet az Ortodox Zsidó Közösségek Világkongresszusa nyújtotta be pénteken a brooklyni szövetségi törvényszéken. A felperesek azzal vádolják a Union Bank of Switzerland, a Swiss Bank Corp. és a Credit Suisse svájci bankokat, hogy illegális tevékenységet lepleznek. Párizs és Bonn bővíti védelmi együttműködését Az önálló francia védelmi politika feladásával és az Egyesült Államok előtti behódolással vádolta a kormányzatot a francia ellenzék a francia-német közös védelmi koncepcióról rendezett parlamenti vita során. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A baloldali pártok szerint a Chirac elnök és Kohl kancellár decemberi nürnbergi találkozóján jóváhagyott dokumentumot a kormányzat megpróbálta eltitkolni a törvényhozás előtt, most ezért ragaszkodtak nyilvános parlamenti vitához az inkriminált okmányról. Hervé de Charette külügyminiszter a nemzetgyűlés előtt viszont hangsúlyozta, hogy nincs szó titkos dokumentumról, vagy nemzetközi érvényű szerződésről, amely parlamenti jóváhagyásra szorulna, csupán egy közös politikai orientációs nyilatkozatról. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nürnbergi okmány nem más, mint „erős politikai jelzés” a partnereknek, hogy Párizs és Bonn bővíti védelmi jellegű együttműködését, s amennyiben a NATO európaizálása megfelelő ütemben halad majd, Franciaország a megújuló katonai struktúrákban elfoglalja az őt megillető helyet. Kormánypárti részről általában cáfolják, hogy Chirac e nyilatkozat aláírásával bármit is feláldozott volna az atlantizmus oltárán a még De Gaulle tábornok által kialakított önálló francia védelmi politika alapelveiből. Ezzel szemben Laurent Fabius, a szocialista parlamenti frakció elnöke a parlamentben arról beszélt, hogy a jobbközép kormány atlantista irányba csúszik, és az európai biztonság garanciáját az amerikai nukleáris erőben látja. Francois Leotard volt védelmi miniszter, a kormánypárti UDF elnöke a többi koalíciós partner véleményétől eltérve azt követelte, hogy a kormány „a NATO-hoz való közeledésben ne menjen tovább, amíg nem kap garanciákat az Egyesült Államoktól”. Fujimori békés megoldást akar Alberto Fujimori perui elnök biztosította a japán nagykövet rezidenciáján 45 napja fogva tartott túszok családtagjait, hogy a válságot „békés úton” fogják megoldani. A CNN argentin televíziós hálózatnak nyilatkozva ugyanakkor elismerte, hogy a válság még hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhat. Hasimoto Rjutaro japán kormányfővel tegnap Kanadában tartott találkozója előtt Fujimori az elnöki palotában fogadta a túszok hozzátartozóit, és hangoztatta: kormánya mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a válság lehető legjobb megoldását. Hozzáfűzte, hogy átérzi megpróbáltatásaikat, és hogy valamennyi perui szolidáris a 72 tússzal. Jelcin ragaszkodik a hatalomhoz MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem vagyok orvös, de személy szerint semmilyen aggodalomra nem látok okot az államfő egészségi állapotával kapcsolatban - nyilatkozta az orosz alkotmánybíróság elnöke, Vlagyimir Tumanov, aki csütörtökön félórás eszmecserét folytatott Borisz Jelcinnel. A novemberben szívműtéten, majd január elején kétoldali tüdőgyulladáson átesett elnök a jogász szerint nagyon kedvező benyomást keltett: arcszíne jó, erősen lefogyott, mozgékony, beszéde folyékony, s akárcsak korábban, „most is mindent fél szóból ért”. Sajtóértekezletén az elnöki szóvivő, Szergej Jasztrzsembszkij is Borisz Jelcin gyógyulásáról beszélt, de továbbra sem tudta megmondani, hogy mikor térhet vissza a Kremlbe. Az elnöki hivatal vezetőjét, Anatolij Csubajszot fogadva Jelcin elutasította az alkotmánymódosítás gondolatát és ezzel jelezte, hogy ellen kíván állni a lemondatására, illetve hatalmi jogkörének megnyirbálására irányuló javaslatoknak. A Primakov külügyminiszterrel tartott megbeszélésen Jelcin leszögezte, hogy változatlan a NATO bővítésével kapcsolatos negatív orosz álláspont. Az államfő egyébként ma szűk körben, a Moszkva melletti Gorki-9 rezidencián ünnepli 66. születésnapját. Családtagjain kívül hivatalos II. Alekszij moszkvai pátriárka, az orosz pravoszláv egyház feje és Davosból megérkezik Csernomirgyin miniszterelnök is.