Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
2 NÉPSZABADSÁG Júliusig Londoné a soros EU-elnökség Nagy-Britannia, ahol május 1- je óta hangsúlyozottan dinamikus munkáspárti kormány van hatalmon, a következő hat hónapban szándékai szerint az Európai Unió más tagállamainál is erősebben rá kívánja nyomni bélyegét a közösség életére. Tegnap óta júliusig övé az EU soros elnöksége. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tony Blairtől és az ellenzékben eltöltött tizennyolc év után földcsuszamlásszerű győzelemmel visszatért kormányától soha nem álltak távol a látványos, majdhogynem népszerűséghajhász gesztusok, így kevesen csodálkoztak azon, amikor a Waterloo pályaudvar nemzetközi indulási oldalán, a 24. vágány mellett rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette a hivatalosan tegnap megkezdődött brit Európai Unió-elnökség fő célkitűzéseit. A kormányfőt szállító Eurostar vonat trükkösen csak a Párizsnál kevésbé ragyogó, de annál közelibb dél-londoni Clapham kerületből gurult be a pályaudvarra - nem kockáztatva a gyakori késést. A példaképéhez, Clinton amerikai elnökhöz hasonlóan mindig hangsúlyozottan ruganyos léptekkel megjelenő brit vezető szerint semmi nem fejezi ki jobban az Európához fűződő kapcsolatok változását, mint a Waterloo állomás, ahonnan széles néptömegek engedhetik meg maguknak a kontinensre való átkelést. Csak 1997-ben több mint 5 millióan keltek innen útra a szárazföld felé a Csalagúton keresztül, amely már önmagában erős fizikai köteléket jelent a szárazfölddel. Tony Blair egyben bemutatta az elnökség logóját, tizenöt csillagot, amelyeket az unió tagországaiból érkezett gyermekek csapatmunkában készítettek és hazájuk egy-egy jellegzetes motívumát (pl. Olaszország esetében a pizzát, Ausztriával kapcsolatban a zenét, Portugáliát felidézve a tengert és a napot stb.) ábrázolják. A kormányfő azt szeretné, ha egész Európa hasonló csoportszellemre lenne képes, az elnökséget pedig lakmusztesztnek tekinti, vajon Nagy- Britannia képes-e az erős vezetésre, Európa pedig a változásra. Az Egyesült Királyság különösen próbára tevő időben vette át Európa kormányrúdját. A legnagyobb kihívások közé tartozik az unió bővítése, és mint arról a decemberi luxembourgi csúcsértekezlet határozott, hat országgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal már az első negyedévben megkezdődnek a részletes csatlakozási tárgyalások. Tony Blair és a három közép-európai jelentkezőnél már december elején járt Robin Cook külügyminiszter történelmi jelentőségűnek tekinti a bővítés misszióját, világosan látja azonban, hogy a siker alapvető feltétele a közös mezőgazdasági politika, a strukturális segélyprogramok és az unió saját finanszírozásának reformja. A brit kormány máris meghívta Londonba az érintett országok vezetőit, és a jelenlegi tervek szerint Horn Gyula lesz az első, aki már az év elején konzultációkat folytat a Downing Streeten. A külkapcsolatok terén további prioritás a külpolitika hatékonyabb koordinálása, hogy az unió gyorsan és határozottan tudjon reagálni válságokra és világeseményekre. Összhangban a már május legelején megfogalmazott brit külpolitikai koncepcióval, különös hangsúlyt kapnak az emberi jogi kérdések, és a brit elnökség támogatja egy európai fegyverkereskedelmi etikai kódex kidolgozását. Nem kevésbé sorsdöntő jelentőségűek a közös valuta bevezetésének előkészítéséről folytatandó megbeszélések. A következő hat hónapban dől el, mely országok csatlakoznak az euróhoz 1999. január 1-jétől. Nagy-Britannia közismerten kényes helyzetben van e tárgyalások levezénylésével kapcsolatban, hiszen maga a jelenlegi parlament időszaka alatt, azaz 2002-ig nem tartja alkalmasnak az ország gazdasági helyzetét a közös pénznemben való részvételre. A kormány egyik legtehetségesebb tagjának, Gordon Brovon pénzügyminiszternek nehéz dolga lesz az egyeztetések során, hiszen a monetáris unió felé tartó országok pénzügyminiszterei Nagy- Britanniát kirekesztő „klubot” készülnek alapítani a kulcsfontosságú döntések meghozatalára. Tony Blair arra is fel kívánja használni a brit elnökséget, hogy a figyelmet a „népet érintő és érdeklő” témákra, azaz a munkanélküliség csökkentésére, a környezetre és biztonságra irányítsa. Az elnökség szívéhez legközelebb álló ügyek közé tartozik :a,megőrizhető” munkahelyek teremtése, az egységes piac erősítése, a munkaerőpiac szabályozásának javítása a vállalatokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. Gondoskodni kíván arról, hogy az Európai Unió vezető szerepet játsszon a határokat nem tisztelő szervezett bűnözés elleni harcban. Elő akarja segíteni, hogy a rendőri szervek együttműködésének új európai testülete, az Europol minél előbb működőképessé váljon. A tisztább és egészségesebb környezet igényéből kiindulva hatékony lépésekre készül a környezetvédelem terén és ügyel arra, hogy az élelmiszergyártás és a mezőgazdasági termelés, illetve az energiaszolgáltatás és a közlekedés egyaránt figyelembe vegyék a környezeti szempontokat. Január elejére természetesen a brit elnökség tervezhető menetrendje is kialakult. A most előre látható magas szintű megbeszélések közé tartozik az Európai Monetáris Unióról rendezendő, a harmadik szakaszban részt vevő országokról döntő állam- és kormányfői csúcsértekezlet, amelyre május elején Brüsszelben kerül sor. A szokásos csúcsülést a délwalesi megújulást jelképező fiatal városban, a hasonló jelentőségű eseményt még soha nem rendezett Cardiffban tartják június 15-16-án. További csúcsértekezletek várhatók Japánnal, Oroszországgal, Kanadával és az Egyesült Államokkal. Január eleje és június vége között azonban számtalan nem hivatalos és nem politikai találkozóra, konferenciára, fórumra, műhelybeszélgetésre, képzőművészeti és fotókiállításra, színházi, zenei és táncfesztiválra is sor kerül. A brit elnökség kezdeményezéseinek sorában külön helyet kap az emberek, de különösen a fiatalok és gyerekek közötti mindennapos kapcsolat szorosabbra fűzése. AZ EU-ELNÖKSÉG VETÉSFORGÓJA Fischler: Megértést a tagjelölteknek Ausztria ne fékezze az Európai Unió keleti bővítését - szólította fel Franz Fischler, az Európai Bizottság osztrák mezőgazdasági főbiztosa honfitársait a bécsi Kurierban tegnap megjelent interjújában. Fischler szerint az osztrákok túlságosan félnek az unió bővítésétől, és túl sok bennük a fenntartás e lépéssel szemben. A főbiztosnak ellenben az a véleménye, hogy: - Túlságosan keveset hangsúlyozzák azt a tényt, milyen nagy esélyekkel jár ez Ausztria számára, és gazdaságilag is milyen sokat nyerhet. Nem kelthetjük azt a benyomást, hogy mi (osztrákok) a keleti bővítés fékezői közé tartozunk. Az osztrák politikus utal arra is, hogy az EU megkétszerezte a tagjelölteknek nyújtandó pénzügyi támogatást, s ebből a pénzből „a mi beruházóinknak is nagy megrendelésekre van kilátásuk”. Fischler szerint is indokolt bizonyos aggodalom a bővítéssel kapcsolatban, de azt tanácsolja az osztrák kormánynak, hogy kérjen az EU-tól különleges támogatási programokat az egykori vasfüggöny mentén található térségek számára. Vihart kavart a román exkirály Kényszerű lemondásának 50. évfordulóján mondott bukaresti beszédében Mihály román exkirály a lányát, Margit hercegnőt jelölte ki utódjának. Bejelentése sokak által alkotmányjoginak mondott vihart okozott Romániában. I. Mihály kifejtette, hogy „alkotmányos felelősségének tudatában” saját maga és trónörökös lánya sorsát „a román nép kezébe” helyezi. A király abban bízik, hogy most kifejezett akaratát „a nép egy szép napon meg fogja erősíteni”. A bejelentésre azt követően került sor, hogy a király és családjának tagjai 1997 februárjában az új bukaresti kormánytól visszakapták állampolgárságukat, és a karácsonyi ünnepekre Svájcból Bukarestbe érkezett Mihály jelezte az uralkodói család végleges hazatelepedési szándékát. I. Mihály a napokban Emil Constantinescu elnök oldalán jelent meg egy bukaresti hangversenyen. Ebből egyesek a király és az elnök közti személyes jó viszonyra, mások pedig a jelenlegi alkotmány megkérdőjelezésére következtettek. Alexandra Paleologu neves román író a gesztust világviszonylatban egyedülállónak értékelte. Mint mondotta, jelenleg Románia legitim, illetve törvényes államfője nem egy és ugyanaz, ami azonban nem akadályozza meg a két személy civilizált viselkedését. A bukaresti ellenzékből viszont mind a királyi bejelentés, mind pedig az utóbbi napokban történtek heves tiltakozást váltottak ki. Adrian Nastase, az Iliescu-féle Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke felszólította Constantinescu elnököt, hogy a bejelentés által felvetett kérdésekben határozottan, egyértelműen és a jelenlegi alkotmány szellemében mielőbb foglaljon állást, ellenkező esetben a parlamentben kezdeményezni fogja az államfő tisztségéből történő felfüggesztését, illetve a királyi család letelepedési engedélyének megtagadását. Az exkirály bejelentését Petre Román szenátusi elnök is bírálta, mondván, hogy az rossz fényt vet a király és családja romániai letelepedési szándékára, és újabb politikai vitákhoz vezet az országban. T. Sz. Z. Második világháborús veterán üdvözli Mihályt REUTERS- FOTÓ KÜLPOLITIKA Belgrádnak fáj a brüsszeli döntés A jugoszláv kormány mély csalódással értesült arról, hogy az Európai Unió megvonta az országtól a tavaly áprilisban jóváhagyott kereskedelmi kedvezményeket. Az óév utolsó napján tartott soron kívüli ülésén a kabinet hátrányos megkülönböztetésnek ítélte a brüsszeli döntést, amely - úgymond - hátrányosan érinti mindkét fél gazdasági érdekeit. Radoja Kontics miniszterelnök úgy vélte, a tizenötök kettős mércét alkalmaznak. A nyilvánosság csak közvetett úton, a Szilveszter-napi kormányközleményből értesülhetett az ellenőrzött média által agyonhallgatott EU-határozatról, így azt sem tudhatta meg, hogy a büntetésre azért került sor, mert Jugoszlávia máig nem teljesítette a tavaly téli választási csalás miatti demonstrációk napjaiban megfogalmazott EBESZ-jelentés ajánlásait. A Felipe González nevével fémjelzett okmány a választási feltételek módosítását, az állami média felszabadítását és a politikai élet demokratizálását sorolta az elvárások közé; az EU a koszovói albán kisebbséggel való párbeszéd felvételét is sürgeti. Max von der Stoel, az EBESZ kisebbségi megbízottja időközben elítélte a koszovói tüntetés év végi hatósági szétverését. P. N. 1998. január 2., péntek Khatemi szól, Clinton válaszol, a CNN hírtelevízió közvetíti HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mohammed Khatemi iráni államfő a jövő héten televíziós beszédben fordul a Teheránban hivatalosan még ellenségnek számító amerikaiakhoz. A Los Angeles Times értesülése szerint Bill Clinton amerikai elnök kész válaszolni az iráni vezető üzenetében foglaltakra. A CNN hírtelevízióban sugárzandó interjú és Clinton reagálása Khatemi szavaira a párbeszéd és a csaknem húsz éve szünetelő kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének nyitánya lehet. Washington 1979-ben szakította meg kapcsolatait Teheránnal, amikor iráni szélsőségesek túszul ejtették az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének munkatársait, és hónapokig fogva tartották őket. Khatemi tavaly decemberben kellemes meglepetést keltett Washingtonban, amikor „az Egyesült Államok nagy népe” iránti tiszteletének adott hangot. Clinton akkor azt mondta, hogy semmit sem szeretne jobban, mint a párbeszéd felújítását Iránnal, noha Washington a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolja Teheránt. Közben Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterhelyettes egy lapban Irán-politikájának felülvizsgálatára és a hazája elleni negatív propagandájának leállítására szólította fel az Egyesült Államokat. Khatemi szerdán - tizenhét év óta először - üdvözletet küldött Szaddám Huszein iraki államfőnek a mohamedán böjti hónap, a ramadán kezdete alkalmából. A két ország között nyolc évig tartó háború kezdete, 1980 óta iráni elnök először tett ilyen gesztust. Lévi lemondással zsarol✓ Újabb merénylet a megszállt területen Dávid Lévi izraeli külügyminiszter tegnap délután bejelentette, hogy lemond tisztségéről, tiltakozásul a benyújtott „népellenes” költségvetési javaslat és a kormány „semmibe vezető” politikája ellen a békefolyamat terén. Pártja, a Geser („Híd”) képviselői a költségvetési javaslat ellen fognak szavazni. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Lehet, hogy ez még nem lesz elég a kormány megbuktatásához, de Benjámin Netanjahu kormánya mindenképpen mély válságba került. A Geser lehet az a kő, amely a dominójelenséget előidézi. A nyolc koalíciós párt közül legalább három támogatja az előrehozott választások gondolatát. Az izraeli televízió által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 57 százaléka - köztük a Netanjahura szavazók 40 százaléka - előnyben részesíti az előrehozott választásokat a koalíciós pártok zsaroló követeléseinek kielégítésével szemben. Az izraeli parlament és a jövő évi izraeli költségvetés szempontjából az új év első napján még mindig december 31-e volt. Az is lehet, hogy még ma is december 31-e lesz. Ami még nem történt meg Izrael történetében, a parlamentnek nem sikerült jóváhagynia a jövő évi költségvetést. A parlamenti tudósítók legenyhébb hasonlata szerint az előállt helyzet zsibvásárra emlékeztetett. Gazdasági szakemberek szerint a kormányfő által elfogadott különböző követelések végösszege 3,5 milliárd sékel (kb. egymilliárd dollár). Ebben az összegben nincs benne az egészségügyi miniszter, Jehosua Matza „ultimatív” követelése az egészségügyi költségvetés 450 millió sékellel való megtoldására. Csak összehasonlításképpen: két héttel ezelőtt a pénzügyminiszter még egyértelműen visszautasította a rák- és AIDS-betegek orvosságai beszerzéséhez szükséges 150 millió sékel nagyságú követelést. A követelések elsősorban a zsidó telepesek és az ultra-ortodox rétegek érdekeit szolgálják. A jeruzsálemi, tel-avivi és haifai egyetemen tegnap tiltakozó sztrájkot tartottak, követelve, hogy az egyetemi hallgatók ugyanolyan anyagi és tanulmányi feltételekhez juthassanak, mint a rabbiképzők növendékei. A válság árnyéka már akkor érezhetővé vált, mikor délután elkezdődött a végső szavazás és a bosszús arcú miniszterelnök melletti karosszék üres maradt. Dávid Lévi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter nem jött el a parlamentbe. Pártja, a Geser („Híd”) képviselői többnyire az ellenzékkel szavaztak. A megszállt területeken tegnapra virradóra ismeretlen tettesek egy izraeli autóra lőttek és súlyosan megsebesítették a benne ülő 30 éves asszonyt, akit válságos állapotban szállítottak kórházba. Az izraeli hadsereg zárlatot rendelt el két közeli arab faluban, de mindeddig nem bukkantak a merénylők nyomára. A palesztin rendőrség az izraeli hatóságok tudomására hozta, hogy néhány nappal ezelőtt Ramallah környékén letartóztattak egy terroristacsoportot, amelynek tagjai merényletek végrehajtására készültek izraeli járművek ellen. A megerősödött terrorista tevékenység arra utal, hogy palesztin szélsőségesek meg akarják hiúsítani a békefolyamat újraindítását, amely a tervezett izraeli csapatkivonás után következhetne be. Ez egyébként az izraeli szélsőségesek célja is. ■távirati stílusban HATAN SÚLYOSAN MEGSEBESÜLTEK csütörtökön az északír fővárosban, ahol két álarcos fegyveres tüzet nyitott a katolikusok látogatta egyik bár vendégeire. A rendőrség közlése szerint az egyik sérült állapota válságos. (MTI) LETETTE A HIVATALI ESKÜT csütörtökön Mohamed Rafik Tarar, Pakisztán új elnöke, aki a kormányzó Pakisztáni Muzulmán Liga jelöltjeként vasárnap döntő többséget kapott a szövetségi törvényhozás és a négy tartományi parlament tagjaiból álló elektori testületben. A 68 éves Tarar hat másik jelölttel versengett az államfői tisztért. (Reuters) KISZABADULT az a hét csecsenföldi újságíró, akiket Dagesztán déli részén ejtett fogságba a múlt héten az egyik helyi milícia. A túszokat, akik riportot akartak készíteni egy csecsen terrortámadás helyszínén, feltétel nélkül engedték el. (MTI) x x ÉLETÉT VESZTETTE a boszniai békefenntartóknak dolgozó amerikai cég két alkalmazottja. A Brown and Root vállalat bosnyák munkásokat szállító járműve Tuzla közelében szerdán lezuhant egy hídról, a szerencsétlenségben hatan meg is sebesültek. (MTI) VÉRES ÖSSZECSAPÁS ROBBANT KI csütörtökön az afrikai Burundiban. A helyi rádió szerint lázadók megtámadták a főváros, Bujumbura repülőterét, de akciójuk kudarcba fulladt. A lövöldözésben mintegy 150 ember meghalt. Egyes források szerint egy közeli katonai tábort és egy falut is támadás ért. (Reuters)