Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 1998. DECEMBER 1., KEDD 3 Budapestre jön Radu Vasile Rendkívüli gazdasági intézkedéseket jelentett be a román kormányfő Radu Vasile (képünkön) román mi­niszterelnök december 6. és 8. között Budapestre látogat. Utazását eredeti­leg októberre tervezték, azért kellett elhalasztani, mert a romániai magyar egyetem újraindítása körüli viták mi­att a két ország kapcsolatai feszültté váltak. A mostani látogatás bejelenté­se előtt egy nappal a román kormány­fő átfogó gazdasági reformok beveze­téséről döntött. KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kétoldalú viszonyban ugyan valame­lyest enyhült a feszültség, Radu Vasile vasárnap kezdődő látogatására azonban kényes romániai belpolitikai helyzetben kerül sor. Az ország gazdasági állapota napról napra romlik. Vasile vasárnap Máramarosba látoga­tott, hogy az árvíz sújtotta romániai terü­leteken élőkkel találkozzon. Nagybányán mondott beszédében a kormányfő hat hó­napos türelmi időt kért az ellenzéktől és a szakszervezetektől, hogy ez idő alatt a kormány meghozhassa a legfájdalma­sabb reformintézkedéseket. Vasile szerint nem halasztható tovább a ráfizetéses nagyüzemek bezárása, a bankok ma­gánosítása, az IMF-fel ter­vezett egyezmény aláírása. Vasile azt ígérte, hogy az ország katasztrofális gazda­sági helyzete miatt decem­bertől a kormány a legna­gyobb szigort vezeti be a gazdaságban. A külföldi be­fektetők bizalmának vissza­szerzése végett a következő hat hónapra szóló kormány­­programot dolgoznak ki. A türelmi időszakban 15 százalékkal szeret­nék csökkenteni a gazdaság jelenlegi vesz­teségeit. Két állami bankot - a Román Fej­lesztési Bankot és BancPostot -, illetve két állami nagyvállalatot privatizálnának. Ugyanakkor december 10-ig kidolgoznák a privatizációs törvényt módosító jogsza­bályt. „Bármekkora is a jelentőségük az or­szág gazdaságában, a ráfizetéses állami vál­lalatokat a továbbiakban nem támogathat­juk. Románia megmentése függ ettől” - mondotta Vasile. A kormányfő bejelentette: amennyiben jövő májusig nem sikerül javítani a helyzeten, kész nyilvánosan is beismerni kudarcát és lemondani. Ad­dig azonban egységes fellé­pést kért a koalíciós pártok­tól, és felelős fellépést az el­lenzéktől. Az új kormányprogram gondolatát Ion Diaconescu parasztpárti elnök is felve­tette az elmúlt hét végén. Diaconescu úgy vélte, leg­később karácsonyig a kabi­netnek bizalmi szavazást kell kérnie a parlamentben az új kormány­­programról. Csak így válthatja valóra az elodázhatatlan reformintézkedéseket: a veszteséges vállalatok bezárását. A pártel­nök közölte: nem vonul ki a kormányból, mert a jelenlegi gazdasági, politikai és er­kölcsi válság közepette ez a gyávaság jele lenne, a politikai színpadra pedig visszatér­nének a Moszkva felé kacsingató krip­­tokommunisták. Diaconescu úgy vélte, két év múlva ismét elnyerik a szavazók bizal­mát. Tibori Szabó Zoltán Kétnyelvű szlovákiai bizonyítványok félévkor? POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának vezetője arról nyilatkozott lapunk­nak, hogy pártja ne­vében ma nyújtja be Jozef Migasnak, a parlament elnökének azt a javaslatot, amely lehetővé tenné a kétnyelvű bizo­nyítványok kiadását már a félévi bizo­nyítványosztáskor is. A javaslat volta­képp csupán két mondattal módosítaná az előző, Meciar-kormány által beveze­tett törvényt: az első azt tenné lehetővé, hogy az általános és középiskolákban az iskolai ügymenetet a nemzetiségek nyel­vén vezessék, illetve a két nyelven ki­adott bizonyítványok törvényes erővel rendelkezzenek. A másik módosítás a fő­iskolai felvételi vizsgák anyanyelven történő lebonyolítását tenné lehetővé. Tudósítónk értesülései szerint a szlovák kormány szerdán tárgyalná meg a vál­tozatot és tenne javaslatot a gyorsított el­fogadására. Ezzel Milán Ftácník oktatási miniszter is egyetért. Ha ez a menetrend megvalósulhat, akkor - az új kormány ígéreteinek megfelelően - már a félévi bizonyítványok is kétnyelvűek lehetnek. Leváltották az Új Szó főszerkesztőjét Decemberben ünnepli alapításának 50. évfordulóját az egyetlen szlovákiai ma­gyar napilap, az Új Szó. Tegnap azonban váratlanul bejelentették: Lovász Attila, aki január óta töltötte be a főszerkesztői funkciót, azonnali hatállyal távozni kényszerül posztjáról. Lovász Attila az Új Szó hatodik főszerkesztője volt, a rendszerváltás után a második. Januári kinevezése ugyanolyan váratlan volt, mint az előző — a szerkesztőségi kollek­tíva által választott - főszerkesztő, Szil­vássy József év eleji leváltása. A szer­kesztőségben bekövetkezett változáso­kat Kovács Edit, a lapot kiadó Vox Nova Rt. igazgatója nem indokolta. Azt közöl­te csupán, hogy a lap irányítását megbí­zott főszerkesztőként Grendel Ágota, az eddigi főszerkesztő-helyettes veszi át. Grendel korábban ismert szerkesztő, majd a Moravcík-kormány idején Zász­lós Gábor magyar nemzetiségű minisz­terelnök-helyettes szóvivője volt. E. Fehér Pál A MÁRIA-VALÉRIA HÍD RÖVID TÖRTÉNETE 1895. december 25.: Megnyitják a Ferenc József császár lányáról elke­resztelt hidat. Hossza 496 méter volt. 1944. december: A visszavonuló németek felrobbantották. 1991.: Esztergomban és Párkányban civil mozgalmak hídbizottságot ala­kítottak az átkelő újjáépítésének tá­mogatására. 1995. december: Az Európai Unió PHARE-programjából 5 millió ECU-t (mintegy egymilliárd forin­tot) hagyott jóvá a híd felújítására. A pénz a munkálatok felét fedezné. 1997. május 29.: Lejárt a PFLARE- pénz felhasználásának határideje. Brüsszelben haladékot adtak. 1997. augusztus 15.: A Horn-Meciar találkozón ismét elha­lasztották az építés megkezdését. 1998. november 21.: Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő zágrábi nem hivatalos megbeszélésén egyetértett a híd újjáépítéséről. NATO-tagság az alaptörvény módosításával HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy az Országgyűlés december köze­pén módosítsa az alkotmányt Magyaror­szág NATO-hoz történő csatlakozása mi­att - mondták el az ügyben folytatott hét­fői budapesti hatpárti egyeztetés résztve­vői az A/77-nek. A kabinet által benyúj­tott előterjesztés célja a NATO-tagságból eredő kötelezettségek gyakorlati teljesí­tésének lehetővé tétele, így elsődlegesen a hazai fegyveres erők külföldre küldésé­vel és a külföldi fegyveres erők magyar­­országi fogadásával kapcsolatos hatás­körök - parlament és kormány közötti - megosztásának meghatározása. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisz­térium politikai államtitkára és Avarkeszi Dezső (MSZP) közölték, hogy öt parlamenti frakcióvezető közösen nyújtja be azokat a módosító javaslato­kat, amelyekről a többpárti egyeztetés során megállapodtak. Az SZDSZ dele­gáltja csak tárgyalási felhatalmazással rendelkezett, a megegyezés jóváhagyá­sát illetően rövid időn belül döntenek a szabaddemokraták. (A MIÉP nem támo­gatja Magyarország NATO-csatlakozá­­sát, így az alkotmánymódosítást sem.) A NATO-tagsággal kapcsolatos alkot­mánymódosítás időzítése annál is fonto­sabb, mert lezárulóban az atlanti szervezet kibővítésének jogi menete. A tervek sze­rint a holland felsőház ma fogadja el a Cseh-, Lengyel- és Magyarország felvé­teléről szóló jegyzőkönyvet, s ezzel im­már mind a 16 tagállam törvényhozása befejezi a ratifikálási folyamatot. Hátra­van még egy-két ország részéről a doku­mentumok washingtoni letétbe helyezése, majd Javier Solana főtitkár formális meg­hívólevele a csatlakozásra. Megfigyelők szerint azonban ennek elküldése január előtt nemigen várható. A Trixi-ügy Orbán gyengeségét mutatja Osztrák és német sajtóvélemények a jobboldali magyar koalícióról A jobboldali magyar koalíció hadat üzent a civil társadalomnak - állítja a Profil című osztrák hetilap hétfői kommentárjának alcíme. Tegnap - még Hingyi Beatrix lemondása előtt - a Deutschlandfunk német rádió a Tor­­gyán család körül kirobbant botrány­nyal foglalkozott. hírösszefoglalónk A liberális irányzatú osztrák lap szerint a magyar átlagpolgárt nyugtalanítja, hogy a lőfegyverekkel felszerelt adóügyi nyo­mozók Simicska Lajosnak lennének alá­rendelve. Simicskáról a cikkíró olyan vé­leményt közöl, miszerint ő volt az, aki a kilencvenes években „a Fidesz pénzes­zsákját őrizte”. A mostani APEH-elnök akkori funkciójában cégbirodalmat épí­tett ki, hogy ennek segítségével lássa el pénzzel a Fideszt. Az MTI által idézett kommentár úgy érvel, hogy a Fidesz „a zűrzavaros átme­neti időszakot kihasználva pénzért és kölcsönért pumpolta az államhoz közeli bankokat” és cégeinek egy része az áfa­csalás kifizetődő üzletének szentelte magát. Erre a lap abból következtet, hogy a cégek egy része igen hamar „el­tűnt”. A Profil megemlíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárig meg akarja te­remteni „a szükséges egyensúlyi viszo­nyokat”, s ez főleg a független sajtó ellen irányul. Az osztrák újság megemlíti, hogy azonnal átirányították az államhoz közeli cégek hirdetéseit a nagy példány­­számú független újságokból a kormány­hoz barátilag viszonyuló, de kevésbé ol­vasott lapokhoz. Alig hogy kistafírozták az új hatalom­mal, Torgyán József - akit korábban gyakran a politika bohócának neveztek - szorgalmasan munkálkodik azon, hogy jól fizetett állami posztokhoz juttassa klánjának tagjait. E szavakkal indította a Torgyán család körül kirobbant botrány­ról beszámoló riportját a Deutschland­funk hétfő déli hírműsorában a német közszolgálati rádió budapesti tudósítója. Megállapította: a magyarokban visszatet­szést kelt a sógorság-komaság a kor­mánykörökben, annál is inkább, mert Or­bán Viktor hivatalba lépésekor harcot hir­detett a személyi összefonódások ellen - jelentette bonni tudósítónk. A tudósító ál­tal megszólaltatott budapestiek csalódott­ságuknak adnak hangot, érthetetlennek mondják, hogy a kormányfő nem akadá­lyozza meg az ilyen kilengéseket. A vá­lasz ugyanakkor - teszi hozzá az újságíró - egyszerű: Torgyán és pártja nélkül nincs polgári kormány. A Trixi-sztori megvilágítja a koalíció és a miniszterelnök gyengeségét, hiszen Or­bán csak azután emelte fel a szavát a roko­nok állami posztokhoz juttatása ellen, amikor Torgyán már egész családját elhe­lyezte. A káosz tökéletes. Megkezdődött a kijózanodás, elsősorban Budapesten, amelyet viszont megbüntetnek azért, mert a baloldali liberálisok megnyerték a hely­­hatósági választásokat - összegzett a Deutschlandfunk tudósítója. Hídlépcső Robbantott hídcsonk az elterelt Dunán. Jelképnek kitalálni sem le­hetne ennél jobbat, azaz rosszabbat. Az Esztergom és Párkány kö­zötti Mária Valéria híd újjáépítésénél kitalálni sem lehetne jobbat a magyar—szlovák viszony jelképes, azaz valóságos újjáépítésére. Az új pozsonyi kormány nyíltan hidat keres hazánk és az euroat­­lanti beilleszkedés felé, nem is habozott helyreállítani a helyreállí­tást. A hídét, de nem a Dunáét. Ám még a híd sem helyreáll, hanem na­gyon is új lesz: pillérrel sem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. A híd helyreállításáról kötött miniszteri alku szó szerint áthidal­ja a bősi vitát: amennyire lehet, megpróbálják elválasztani egy­mástól a két kérdéskört. De nem lehet. A híd magasságát ugyanis a víz szintje dönti el, azt pedig a bősi mű körüli hágai ítélet értel­mezése - amiben még a híd építése előtt meg kellene egyezni a nemzetközi bíróságon vagy azon kívül. Ha valóban átjárható híd készül, akkor annak nemcsak a Dunán, hanem Hágán is át kellene ívelnie. A politikai, sőt nemzeti jelképpé vált vízlépcső vitáját még ak­kor sem könnyű jogi és szakmai mederbe terelni, ha most mindkét nemzet politikusai tényleg ezt szeretnék. A vízmegosztás és a pénzmegosztás értelmezését a hágai bírák aligha fogják úgy elvé­gezni, hogy Pozsonynak és Budapestnek már csak kezet kelljen ráznia. Márpedig mindkét fél illetékese úgy fogalmaz, hogy gyö­keres értelmezési különbség van. Politikai, sőt nemzeti okból egyik fél sem engedhet úgy, hogy ez meg is látsszon. Holott legké­sőbb a hágai ítélet óta látszik, hogy egyszer mindkettőnek enged­nie kell. Legkésőbb a híd terveinek elfogadásakor ki fog derülni, mekkora lesz Párkány és Esztergom között­­ a Duna. Majd akkor és abból fog kiderülni, hogy a híd újjáépítésével sikerül-e új hidat verni Magyarország és Szlovákia között. A hídlépcsőt kikerülhe­tetlenül meg kell mászni. Füzes Oszkár Patkányok és kilátások Oroszországban a házi patkányok elrágcsáltak több ezer dollárt. Alighanem a kis állatok képében üzent hadat a pénzpiaci gazdaság azoknak, akik a válságoktól való félelmükben otthoni matracaikban, edényeikben tartják a valutájukat, ahelyett, hogy brókerházakban, bankokban fialtatnák a pénzüket. Felvilágosultabb országokban - mint amilyen a miénk is - már az önkormányzatok is tudják, hogy a vagyont forgatni, gyarapítani kell. Ezért bízta rá tavaly a soproni ön­­kormányzat három és fél milliárdos portfolióját a Globex Részvény­­társaságra, amely évi huszonöt százalékos hozamot ígért a városnak. A patkányok helyett aztán megette a pénzt az oroszlán. (Az orosz­lán a Globex logója — a szerk.) Tanulságos magyar népmese, kiszámítható fordulatokkal és fölöt­tébb bizonytalan befejezéssel. Mert amíg a pórul járt orosz zsugori áram megtépázott bankóit kicserélte az ottani nemzeti bank - amennyiben a címleteknek legalább a felét meghagyták a patkányok - addig Sopron futhat a pénze után. Tegnap óta egyenesen a Rózsadombra kocoghat, hiszen a tartozás fejében a Rózsadomb Hotel ötvenhárom százalékos tulajdonrészét kínálta fel neki a Globex. Hogy ebből a befejezésre váró, csodálatos fekvésű szállodából nézvést milyenek Sopron pénzügyi kilátásai, azt még korai volna megjósolni. Mindenesetre a Globex visszafize­tési határideje vasárnap éjfélkor lejárt, az átadott vagyonnak nyoma sincs, így hát az önkormányzat akár be is költözhet jogos tulajdon­­részébe. Ezzel azonban nemigen oldódnak meg a hűséges város pénzügyi gondjai. Teljesen bizonytalan ugyanis, mennyit ér valójában az em­lített tulajdonrész, s ki tudja-e venni egyáltalán kezelésre átadott va­gyonának legalább a nagyobbik felét a soproni önkormányzat. Addig is, amíg értékesítik a részüket - ha egyáltalán birtokon be­lülre tudnak kerülni, hiszen a hotel tulajdonhányada felajánlásának jogszerűségét is megkérdőjelezték már banki és jogi szakemberek - megrendezhetnék a soproniak a Globex által becsapottak bálját. Az esemény nem volna előzmények nélküli, évekkel ezelőtt egy Pin­­tarics nevű vállalkozó becsapottjai adtak egymásnak fényes rande­vút, s máig gyümölcsöző üzleti kapcsolatok jöttek létre a károsultak zenés összejövetelén. Vagy szervezhetnének a soproniak egy színvonalas konferenciát is a szállodában az önkormányzati hivatalok pénzügyi, jogi szakem­bereinek, különös tekintettel a vagyonműködtetésre és a portfoliók kezelésbe adásának jogi garanciáira. Mert amíg nincsenek kellően felkészülve vagyonuk őrzésére és szakszerű, garantált gyarapítására, addig alighanem jobb helyen lesz a pénz a Rózsadomb Hotel matracaiban. Legfeljebb patkányfogókat szerelnek fel a szobasarokban. Hajba Ferenc Ennyi? A Malévnál megmaradhatnak a „sok-süköző elvtársak, folytatód­hat a pazarlás”. Nem lesz, ki „mélyére nézzen a dolgoknak”. Tor­gyán József szerint menyére, Hingyi Beatrixra várt volna a feladat, hogy rendbe tegye az egyik legnagyobb állami vállalatot, ő azon­ban tegnap visszaadta a megbízatást. Indoklásként méltatlan és etikátlan sajtótámadásokat említett. Hingyi Beatrix édesanyja, Hingyi Lászlóné a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottsági tagságát utasította vissza. „Sokat szenvedett rokonait” mégse kárpótolhatja a család első embere. A Torgyán család egy része kivonult a köz­életből. Nem távoztak nyomtalanul. A kancellária vezetője összetűzött miattuk a kisgazdák frakcióvezetőjével. A miniszterelnök ellent­mondásba került egyik miniszterével. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője morálisan kifogásolható lépésnek minősítette a rokonok helyzetbe hozását, végül újra a miniszterelnök követke­zett, arra kérte politikai szövetségeseit, hogy ha családtagokat kí­vánnak állami állásba juttatni, előbb tudassák vele. A „méltatlan és etikátlan sajtótámadásokat” talán kibírták volna, de Orbán Viktor körlevele után Hingyiék már nagyon kínos hely­zetbe kerültek. Szerencséjükre. Torgyán József közben demonstrálta a helyzet veszélyeit, amelyek oly nagyok, hogy intézményes megoldást, sza­bályozást igényelnének. A koalíciós kormány nélkülözhetetlen poli­tikusa látván, hogy családtagjait támadják, még kevésbé tudott ural­kodni indulatain, mint általában. Ütött, bántott, akit ért: minisztert, újságírót, malévest. Végül eljutott egy szovjet katonáig is, aki annak idején Hingyi Beatrix nagyapját lelőtte, így fest, ha a nappali szoba belóg a Parlamentbe. A Malévnek, a családnak, mindenkinek jobb, hogy ezt a szerencsétlen játékot abba lehet hagyni. Nagy N. Péter

Next