Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ 3 Evangélikus-katolikus kiegyezés Ötszáz év után megbékél a pápa Lutherrel? Tegnap Augsburgban a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség képviselője közös nyilatkozatot írt alá, amely elvben megszünteti a két egyház fél évezredes szembenállásának egyik fő okát, elismerve, hogy az ember csak hite és nem cselekedetei révén nyerhet feloldozást. Németországban a kiegyezés keveset változtat a mindennapi hitgyakorláson. BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Idris Cassidy bíboros a Vatikán, Christian Krause tiszteletes a Lutheránus Világszövetség részéről tegnap, a lutheri reformáció napján Augsburgban, a dómban szignálta a hittörténészek szerint nagy jelentőségű dokumentumot, amely lényegében a lutheri felfogást osztja, szemben a katolikusok nézetével. Az okmányban foglaltak szerint mindkét egyház elfogadja, hogy az ember egyedül a hit alapján és Isten kegyelméből üdvözülhet (igazulhat meg). A jó cselekedetek nem feltételei, hanem „gyümölcsei” az üdvözülésnek. Az eseményt számos német lutheránus lelkész, katolikus pap csak a magas egyházpolitikai vezetés, a hittörténészek számára tartja jelentősnek, a nyilatkozat a mindennapok vallásgyakorlásán keveset változtat. - A hétköznapok egyházi hitéletében aligha lesz ez téma - véli Albert Giesener, a nyugat-berlini Charlottenburg kerület egyik katolikus papja. Christoph Schuppan evangélikus lelkész, Berlin-Friedrichshain egyik gyülekezetének a vezetője sem lát szenzációt a közös nyilatkozatban. Ezentúl legfeljebb az evangélikus szülők gyerekeit is felvehetik a katolikus óvodákba, mondják. Németországban mindkét nagy egyház a hívők és a bevételek drámai csökkenésével kénytelen szembenézni. Az utóbbi években az evangélikus egyházból, amelyhez az összlakosság egyharmada tartozik, négyszer annyian léptek ki, mint ahány új aktív hívő csatlakozott hozzájuk. A kilencvenes évek közepe óta az egyházi adóból és más forrásokból származó bevétel évi 5-7 százalékkal csökken. A katolikus egyház, amely ugyancsak a hívők egyharmadát gyűjti össze, hasonló nehézségekkel küzd. Emellett a két egyház olyan kérdésekben is állást foglalaz abortusz, illetve az azt engedélyező levelek kiadásának megtagadása, illetőleg az üzletek egy részének vasárnapi nyitvatartási tilalmához való makacs ragaszkodás), amelyek a német lakosság széles rétegeiben egyre erősebb idegenkedést keltenek az egyházi vezetőkkel szemben. Dunai Péter Cassidy bíboros és Krause tiszteletes kézfogása REUTERS-FOTÓ II. János Pál pápa tegnap üdvözölte és méltatta a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség augsburgi közös nyilatkozatát. A katolikus egyházfő a keresztény egység felé vezető nehéz út mérföldkövének nevezte a csaknem öt évszázados vitának véget vető dokumentumot. Orbán az „ atomnyilatkozatról ” Folytatás az 1. oldalról Először: a biztonságpolitikai helyzet az ezredfordulót követően még változhat, nem láthatjuk a kockázatokat és a kimenetelt, a Magyarországra gyakorolt hatásokat. A haderőreform már előrevetíti annak szükségességét, hogy ezt értékelni kell. Másodszor: tény, hogy kötelezettségeket is felvállaltunk a NATO-tagsággal, és ezzel számolni kell. Harmadszor: Magyarországnak lehetősége van a szövetségi elkötelezettség mellett is az érdekérvényesítésre. Szélsőséges helyzeteket nem lehet kizárni, de leszögezhető: az érdekérvényesítés mind politikai, mind katonai szempontból elképzelhetetlenné teszi a nukleáris fegyverek telepítését. Szentesi György haditechnikai szakértő lapunknak nyilatkozva kijelentette, hogy a NATO-nak nincs olyan atomfegyvere, amit Magyarországra telepíthetne. Hadászati rakétáknak csak az USA területén építettek silókat. Atom-tengeralattjárók természetesen nem kerülnek szóba, és hazánkban nem állomásoznak atomfegyver-hordozó USA-bombázók. Ma nem lehet elképzelni olyan válsághelyzetet, amelyben hazánk területére nukleáris eszközöket telepítene az Egyesült Államok. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Torontóban az MTI-nek nyilatkozva helytelennek tartotta a „nukleáris opciót” Oroszországgal indokolni. Ami a nukleáris eszközök magyarországi állomásoztatásának eshetőségét illeti, ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy erről most nincs értelme beszélni. A hamiltoni presbiteriánus templomban rendezett tegnapi találkozón Orbán Viktor kormányfő a mosonmagyaróvári sortűzperrel kapcsolatban kijelentette: mértéktartással kell eljárni, mert a per lefolyása kihatással jár a további ügyekre. Általában a felelősségre vonással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy amit 1990-ben nem tettek meg, azt 1999-ben már nem lehet számon kérni. A héten már látható lesz a Vasari-kép A hét közepétől a Szépművészeti Múzeum földszintjén külön állványon állítják ki és lesz megtekinthető Giorgio Vasari A kánai menyegző című festménye, amelyet a kanadai állam most adott vissza Magyarországnak - nyilatkozta Mojzer Miklós, a múzeum főigazgatója vasárnap az MTI-nek. A kanadai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök Montrealban bejelentette hogy a festményt a vasárnap este hazainduló magyar küldöttség hozza magával. A főigazgató szerint a képet visszaszolgáltató kanadai állam gesztusa rendkívül nagy jelentőségű, mivel a magyar-kanadai kulturális kapcsolatok régi sebét orvosolja. Magyarország 1964 óta próbálta ugyanis, mindeddig sikertelenül, visszaszerezni a festményt. Mojzer Miklós nem kívánta kommentálni azt a kanadai adatot, amely szerint a festmény becsült értéke 1 millió kanadai dollár, vagyis mintegy 170 millió forint. Korrupciós botrány Párizsban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormányzó francia szocialista pártra is komoly veszélyt jelent az a legújabb párizsi korrupciós botrány, melyben a Jospin-kormány egyik kulcsfigurája, Dominique Strauss-Kahn gazdasági és pénzügyminiszter is érintett. A rendőrségi vizsgálat középpontjában eredetileg az Mnef egyetemista egészségbiztosító-pénztár áll, amelynek volt vezetőjét, valamint a szocialisták marseille-i első titkárát sikkasztás alapos gyanújával már előzetes letartóztatásba helyezték. A kihallgatások során Philippe Plantagenest, az Mnef egykori második embere olyan vallomást tett, miszerint a pénztár valójában a szocialista párt illegális bevételeinek tisztára mosását segítette. Ennek keretében Strauss-Kahn még miniszteri megbízatása előtt 603 ezer frankos ügyvédi honoráriumot vett fel fiktív jogi tanácsadásért - állította Plantagenest. Strauss-Kahn tagadja az ellene felhozott vádakat, igazságügyi források szerint azonban elkerülhetetlen a szerepét feltáró vizsgálat. Ebben az esetben Lionel Jospin kormányfőnek menesztenie kellene a francia és a nemzetközi üzleti élettel is kiváló kapcsolatokat ápoló sztárpolitikust. Dési András Prága orosz kémközponttá vált? Oroszország újjáépíti széles körű kémhálózatát Csehországban, miközben az ország a NATO egyik legújabb tagjaként az észak-atlanti szövetségbe integrálódik - közölte tegnap egy brit lap. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A The Sunday Telegraphnak birtokába került egy bizalmas cseh kormányzati jelentés, amely arról számol be, hogy az Oroszország prágai nagykövetségén dolgozó 167 diplomata és alkalmazott fele diplomáciai mentességet élvező kém. Sokkal több orosz diplomata dolgozik Prágában, mint a NATO két másik új tagállamában, Lengyelországban és Magyarországon, vagy éppen Nagy-Britanniában. A brit lap szerint a prágai szociáldemokrata kormány szeretné felmelegíteni a jó kapcsolatokat Moszkvával, és nem aggasztja az oroszok túlzott jelenléte. A cseh kémelhárítás által készített jelentés szerint a GRU, az orosz katonai hírszerzés prágai központja rendszeres, intenzív kapcsolatban áll a németországi és az ausztriai orosz katonai titkosszolgálati állomásokkal, s ez azt jelzi, hogy Prága az orosz katonai hírszerzés regionális központjává vált. Csehországban az orosz kémek megpróbálnak informátorokat beszervezni a baloldali csoportokból, az ambiciózus fiatal politikusok köreiből, a szakszervezetek, a diákság soraiból, az Oroszországgal kapcsolatban álló üzletemberekből. A kémeket számos, diplomáciai mentességgel nem rendelkező ügynök segíti: az egykori Vörös Hadsereg Csehországban megházasodott és ottmaradt volt tisztjei és orosz üzletemberek. A nagykövetség munkatársai az új ügynökök beszervezése mellett megpróbálják feléleszteni alvó kémhálózatukat is, amely a szovjet csapatok nyolc évvel ezelőtti kivonulása után maradt hátra. A cseh kémelhárítás feltételezése szerint a moszkvai kémek üzleti kapcsolatban állnak az orosz maffiával is. Számos törvényes és törvénytelen vállalkozásban egyesítették erőiket, ezek egy része pénzcsinálással foglalkozik, másokat a kémtevékenység fedezésére hoztak létre - véli a jelentés. A brit lap szerint a hivatalos Prága közömbössége aggasztja a nyugatbarát cseh politikusokat. A lap idézi Michal Zantovskyt, a cseh szenátus külügyi bizottságának elnökét, aki a minap feltette a kérdést: érdekelt-e az orosz ügynökök leleplezésében a cseh kémelhárítás, vagy megbékélt csehországi jelenlétükkel. Suba a gubához Akik tanúi lehettek annak idején a prágai bársonyos forradalom eseményeinek, most nyilván felkapták a fejüket arra a hírre, hogy - éppen tíz évvel a százezres Vencel téri megmozdulások után - egy friss felmérés szerint a Husák-Jakes-féle rendszer támogatottsága magasabb volna a cseh társadalomban, mint a mai többpárti demokráciáé. Mindezt aligha lehet a megszépítő messzeségnek betudni, már csak azért sem, merthogy a Husák és utódai nevével fémjelzett szocializmus kornírt stupiditása még az akkori időkben is kirívónak tetszett a közvetlen környezet kivált a magyarok számára. Nehéz elhinni, hogy a cseh polgárok valóban visszasírnák a „normalizáció” sivár világát. Valószínűbb, hogy duzzogásuk nagyon is a mának szól, meg az elmúlt évtized megannyi csalatkozásának. E csalódottság végső soron arra a közös élményre vezethető vissza, hogy a régió felzárkózása kínkeserves, a földrész keleti fele továbbra is megmaradt szegény rokonnak, egyre késik a már sokszor beharangozott kézfogó a volt KGST-országok és az Európai Unió tagállamai között. E tervezett házasság általános vélemény szerint még napjainkban is a suba és a guba házassága lenne, s a mi tájainkon minden jel szerint a korábbinál többen gondolják úgy, hogy ez a szegényes stafírung, amink van, nemcsak saját hibák miatt nem gyarapszik látványosan, vagy legalábbis olyan mértékben, hogy a másik fél már ma bólintson a frigyre. S hogy valami azért a kormányzati szférák megítélése szerint sincs teljesen rendben, azt éppenséggel egy másik friss cseh eset, a prágai integrációs ügyekért felelős kormányfő-helyettes elcsapatása is mutatja. Persze ezzel együtt is erős túlzás, sőt igazságtalanság azt állítani, hogy a kontinens boldogabb - és gazdagabb - fele sorsára hagyta a régiót. Az viszont vitathatatlan tény, hogy az uniós csatlakozás elhúzódása, a belépési dátum újabb és újabb kitolódása immár a következő évtized közepére, nem segíti a hőn óhajtott egymásra találást. E helyzetből aztán profitálnak a szélsőségek. A nyugati fanyalgás, a befogadási készség lanyhulása már egy ideje az Európa-ellenesség malmára hajtja a vizet, és ez az érzés a volt szocialista országok némelyikében kormánypolitikát befolyásoló tényező volt eddig is, s vélhetően az lesz még egy darabig a jövőben is. A szóban forgó pártok és mozgalmak a nemzeti érdekek védelmét írják zászlajukra. És mivel a csatlakozási tárgyalások most kezdenek húsbavágó területeket érinteni, illetve a közeli jövőben várhatóan újabb országok kapcsolódnak be, egyáltalán nem zárható ki, hogy az Európa-, pontosabban az EU-ellenesség erősödik majd a következő hónapokban Magyarországon, de még inkább a közvetlen környezetünkben. A nemzeti érdekekre való folytonos apellálással Le Pen vagy Haider magyar, szlovák és cseh hívei engedelmes tanítványként ismételgetik a nyugati „nagy testvérek” kedvenc vesszőparipáit. Hiszen például Le Pen jó évtizede eregeti már a „nemzetek Európája” luftballonját - látható, mekkora sikerrel. A nyugat-európai polgár nyilvánvalóan nem annyira az unióval, sokkal inkább a korruptnak vagy legalábbis túlfizetettnek látott uniós bürokráciával szemben táplál ellenérzéseket. Fogát sem a bővítés, hanem ennek költségei miatt szívja, mert hiszen az tetszene neki, ha órás sorállás nélkül gördülhetne át egyik közép-európai országból a másikba, netán nyolcféle vámpapír kitöltése nélkül kereskedhetne a régióban, de amit evégett feladnia vagy fizetnie kellene, azért kevéssé lelkes. Mindent egybevetve: a mi tájainkon is kár volna feleslegesen aggodalmaskodni, még kevésbé pedig engedményeket tenni a szélsőséges Európaellenes köröknek - például fölös számú vagy eleve elutasításra ítélt derogációk, átmeneti könnyítések beterjesztésével Brüsszelben. A szél ugyanis az unióellenesség vitorlájából éppenséggel a tárgyalási ritmus felpörgetésével, világos távlatok mielőbbi felvázolásával fogható ki a legjobban. Hiszen az azért egyértelmű, hogy a magyarok, lengyelek és szlovákok többsége ma éppúgy több, nem pedig kevesebb Európát, európaiságot akar országában, mint egy évtizeddel ezelőtt, a rendszerváltás eufóriájában. S nyilván ugyanígy az a cseh is, aki most állítólagos Husák-barát nosztalgiával riogatja Havelt a Hradzsinban. Kis Tibor Nemzeti érték Ezer ember tüntetett szombat este az Üllői úti székház előtt, és azt kiáltozta, hogy „gyertek ki!” Azt pontosan nem lehetett tudni, hogy kinek szánták az invitálást - írja a nemzeti hírügynökség ettől függetlenül a biztonsági szolgálat senkit sem engedett ki az utcára. Én megmondom, kit hívtak ki a klubház elé: mindenkit, akinek akármilyen köze van ahhoz a gyászos szerepléshez, amely a Ferencváros centenáriumi évében a pillanatnyilag elfoglalt 13. helyhez „segítette” a patinás klub legendás futballcsapatát jobb, ha tudják, hogy Józsi bácsi klubelnöktől Páncsicson át a balszélsőig mindenki címzett. Amúgy pedig azt javaslom, hogy ne vesszünk el a részletekben, hiszen a lényeg a hír első két szavában - ezer ember - olvasható: 1999-ben ennyi szurkolót kavar fel mindaz, ami bármikor korábban egyszerűen elfogadhatatlan lett volna. Akár még tíz éve is az ilyen, minősíthetetlen produkció, és az ennek betudható 13. hely beláthatatlan következményekkel járt volna. Mostanság ezren maradtak olyanok, akik azt mondják, hogy takarodjon mindenki, aki felelős a példátlan mélyrepülésért. Az európai hírű klub fennállásának századik esztendejében ezren haragszanak mindöszsze a Ferencvárosért; ha igaz a fél évszázados szóbeszéd, akkor a többi ötmillió otthon szorítja ökölbe a kezét, és köp egy hegyeset, vagy legyint tehetetlenül a levegőbe. Azért ezen gondolkodjunk el egy kicsit. Ebben a klubban sokkal kevesebbért is megharagudott már a nagyérdemű. Például akkor, amikor Albert Flórián (amúgy maga a Császár) sértődötten csípőre merte tenni a kezét ahelyett, hogy megpróbálta volna visszaszerezni a labdát az ellenfél védőitől. Ettől a csapattól a világválogatott, egyébként közönségkedvenc Szűcs Lajos sem távozhatott következmények nélkül: az autószervizben megbuherálták az indexét, amikor balra akart menni, jobbra jelzett, és fordítva. A sokszor dicsőített, és nem kevésszer joggal elmarasztalt, egyébként vitathatatlanul lelkes és a játékosokért élni-halni hajlandó közönség - még tíz éve is - képes lett volna puszta hangorkánnal a győzelembe hajszolni csapatát. Akár még tíz esztendeje is errefelé azt anyázták, aki el mert innen igazolni, most meg azt, aki itt futballozik. Manapság ezerötszáz ember megy ki az Üllői útra, és a csupán indulatból a meccs végéig kitartó ezer azt kiáltozza a klubház előtt, hogy „gyertek ki!”. Ha valaki erre azt mondja, hogy számára most múlt ki a magyar futball, azzal nem vitatkozom. Pillanatnyilag az a helyzet ugyanis, hogy ha nincs rendkívüli helyzet , értsd: UTE-szurkolókat megfelelő alkalom híján nem lehet rugdosnidobálni-pofán vágni akkor annak sincs értelme, hogy az ember kimenjen az Üllői útra. Józsi bácsinak eleinte még lehetett hinni - mert olyan jó csak úgy reménykedni valamiben, plusz Józsi bácsinak szokás volt egy ideig elhinni ezt-azt, ám tévedhetetlen Józsi bácsi nem hozott pénzt, nem „csinált” bajnokot a Fradiból, egyáltalán, semmit sem csinált, és miután az öszszes közhelypatront elpufogtatta, a nép végül ráébredt, hogy olcsó szöveggel még nálunk sem lehet bajnokságot nyerni. „Tájékozódnom kell” - mondja most a Tévedhetetlen, aki a mérkőzés időpontjában az állategészségügy legkiválóbb szaktekintélyeivel tanácskozott Nyíregyházán. Azzal tisztában van - nyilatkozta legalábbis -, hogy a játékosok erőnléte jó, de arra még nem tudja a megoldást, miként lennének képesek a fiúk gólt lőni. Bizonyára ez utóbbira is megtalálja a medicinát, csupán az a félő, hogy addigra egyedül csak ő lesz kíváncsi a csapatra. Legfeljebb rendeztet magának még egy gálát. Jakab József