Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ k /­­ Akciós kamatlábak a Lekötött Forint Betétekre! Futamidő összeg 1 hónap 3 hónap 500 000 - 5 000 000 Ft között 9,35% 9,25% 5 000 001 Ft felett (teljes összegre) 9,50% 9,40% További futamidők: 6 és 12 hónap. Az EBKM megegyezik a közölt kamatlábakkal. Raiffeisen ___I BANK Ma kezdődik a közel-keleti csúcs Az amerikai elnök békességre próbálja szorítani a szemben álló feleket Folytatás az 1. oldalról Egy seattle-i választási eseményen Clinton azt érzékeltette, hogy elnökségé­nek pozitív fejleményeit látja veszélyben. Az elnök már napok óta állandó telefon­­kapcsolatban volt a közel-keleti vezetők­kel, személyes jelenlétével kívánta meg­állítani a további vérengzéseket. Heti rá­dióbeszédében azt mondta, hogy a közel­­keleti erőszak bebizonyította, „a békének nincs alternatívája, és senki sem húzhat hasznot a végtelen konfliktusból és a fel­gyülemlő fájdalmakból.” Valószínűleg az ő fellépésének és Kofi Annan ENSZ-főtitkár közvetítésének kö­szönhető, hogy a főszereplők belegyez­tek a találkozóba, s a vonakodó Hoszni Mubarak egyiptomi elnök is hozzájárult, hogy házigazdája legyen a csúcsnak. A csúcsértekezleten Clinton, Arafat, Annan és Barak mellett részt vesz még Abdalláh jordániai király is. Az amerikai megfigyelők már a hét vé­gén megállapították, hogy a csúcs lehető­sége is csökkentette a feszültséget a pa­lesztin területeken, annak ellenére történt ez, hogy formálisan egyik fél sem enge­dett. Arafat még mindig ragaszkodott ah­hoz, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja ki az eseményeket, s szűnjön meg a tele­pülések blokádja. Barak pedig azt köve­telte, hogy a palesztin hatóság elnöke fé­kezze meg a tüntetőket, ítélje el az erő­szakot. Bizonyos engedményeket sikerült elérni: a mentőautókat már beengedik a palesztin településekre. Izrael a csúcstól kizárólag a tűzszünet kimondását várja, a palesztinok azonban a további rendezéshez akarnak valamifé­le áttörést elérni itt. Amerikában visszafogott várakozással kommentálják a csúcs összehívását. Clin­ton elnök is figyelmeztetett: ne legyenek senkinek sem illúziói arról, hogy na­gyobb áttörés lehetséges. Az elnök való­színűleg feladta a reményt, hogy még hi­vatali ideje alatt sikerül összehoznia az átfogó izraeli-palesztin—szíriai rendezést. Most minimális megállapodásra törek­szik: a nyugalom helyreállítására és a tárgyalások folytatására a végleges bé­kéről, Jeruzsálem státusáról, a palesztin állam határairól. Ennek jegyében készí­tettek elő az amerikai diplomaták egy közös nyilatkozatot, amelyben elítélik az erőszakot, amely majdnem száz em­ber - többségükben palesztinok és izrae­li arabok - halálát okozta. A nyilatkozat nem nevezi meg a felelősöket. Mint emlékezetes az erőszakos pa­lesztin tüntetések azután robbantak ki, hogy Ariél Saron, az izraeli Likud párt vezető politikusa nagy rendőri kísérettel provokatív látogatást tett szeptember 28-án a Templom-hegyen, amely a mu­zulmánok egyik legszentebb helyének számít. Az izraeliek pedig képtelenek el­fogadni, hogy ez a „vizit” miért okozott ilyen következményeket. A Népszabadságnak nyilatkozó egy itteni közel-keleti szakértő szerint az USA érdeke, hogy akár erőszakos nyo­mással is kikényszerítse a nyugalmat, bebizonyítsa, hogy képes gyakorolni a globális hatalom szerepét. A palesztin területeken kialakult helyzet ugyanis az egész térségben felkeltette az Amerika­­ellenes indulatokat: Észak-Afrikától In­donéziáig terjed a Nyugat-ellenes iszlám szolidaritási hullám. Az amerikai jelen­lét elleni nyilvánvaló kihívás volt a múlt heti gyilkos merénylet Aden kikötőjé­ben, amely a Cole rakétaromboló 17 ten­gerészének halálát okozta. Az első jelen­tések szerint a jemeni hatóságok csak igen mérsékelt segítséget adnak a me­rénylők felkutatásához, s a helyi hatósá­gok azt állítják, hogy a tragédiát a hajó­ban történt robbanás okozta. A jemeni külügyminisztérium szerint az „ország nem nyújt menedéket terroristáknak”. A végzetesen megsérült hadihajó továbbra is ott áll a kikötőben. Több hét kell ah­hoz, hogy a Perzsa-öbölből megérkez­zen a mentőhajó, amely kiemeli a vízből a százötven méter hosszú Cole-t, s így szállítja vissza az Egyesült Államokba. Miklós Gábor A KÖZEL-KELETI VÁLSÁGÖVEZET Távirati Stílusban LEMONDOTT TISZTSÉGÉRŐL Alija Izetbegovic Bosznia kollektív el­nökségének muzulmán tagja. A 75 éves politikus előrehaladott korára és meg­rendült egészségi állapotára hivatkozva távozott posztjáról. (MTI) VISSZAVONUL a politikai életből Lech Walesa. A Szolidaritás volt vezető­jének, exállamfőnek az elhatározását a legutóbbi elnökválasztáson elszenvedett vereségével indokolták Varsóban. (MTI) MINDENNAPOSAKKÁ VÁLTAK Franciaországban a zsidó imaházak, in­tézmények elleni támadások. A hét vé­gén megrongálták Chevilly-Laure tele­pülés és a Strasbourg közelében fekvő Bischeim zsinagógáját. Az utóbbi na­pokban húsz zsinagóga ellen követtek el gyújtogatásos merényletet. (MTI) KÉT GYILKOSSÁG és egy pokolgé­pes merénylet történt a hét végén Észak­­írországban. Hírek szerint az IRA terror­szervezet szakadár csoportjai közötti belviszály vezetett a vérontáshoz. (MTI) A Hezbollah elrabolt egy izraeli tisztet Dzsidáéból Bagdadba térítették a szaúd-arábiai légitársaság repülőgépét TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Izraelben bejelentették: a válságkor­mány kialakításáról szóló tárgyalásokat a Sarm es-Sejk-i konferencia végéig felfüggesztették. A Likud párton, vala­mint a baloldali pártokon belül felerő­södtek a válságkormányt ellenző han­gok. Maga Ariel Sáron tegnap kijelen­tette, hogy ha Barak Sarm es-Sejkben „akár egyetlen lépést tesz a béketárgya­lások újraindítása felé, az ellenzék min­dent megtesz a kormány megbuktatása érdekében”. Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője, tegnap Bejrútban bejelentette, hogy „egy bonyolult akció során” a Hezbollah kezébe került egy izraeli ez­redes. Naszrallah nem volt hajlandó to­vábbi részleteket közölni. A Hezbollah jelentései többnyire hitelesek szoktak lenni, de az izraeli hadsereg közleménye szerint a hadseregnek nincs tudomása semmilyen katonai akcióról az északi határvidéken. Az izraeli miniszterelnöki hivatal úgy véli, lehetséges, hogy egy külföldön tartózkodó izraeli üzletembert raboltak el, aki magas rangú tartalékos tiszt. Az izraeli szóvivő nem volt hajlan­dó részletezni ezt az információt. Közlé­se szerint, vizsgálatok folynak a Hezbol­lah jelentésének igazságtartalmáról. A Hezbollah közleménye mindenesetre igazolja azokat az izraeli aggodalmakat, hogy arab szélsőségesek újabb terrorak­ciókat és emberrablásokat akarnak vég­rehajtani, még a Sarm es-Sejk-i csúcs előtt, hogy meggátolják a konferencia megrendezését, vagy kudarcra ítéljék, ha mégis összeül. Yehuda Lahav Bagdadból visszaindult Rijádba a szaúd-arábiai légitársaság szombaton eltérí­tett utasszállító repülőgépe. A gép eredetileg Dzsiddából a brit fővárosba in­dult, de eltérítették, és az útirányt megváltoztatva Irakban landolt. Fedélzetén 89 utas és 15 fős személyzet tartózkodott, egyiküknek sem esett bántódása a légikalózok akciójában - jelentette az MTI. A géprablók az egyiptomi légtérben kerítették hatalmukba a Boeinget. Eredetileg Damaszkuszban kértek leszállási engedélyt, de végül Bagdadban landoltak, ahol megadták magukat az iraki ha­tóságoknak, és politikai menedékjogot kértek. Egyelőre nem tudni, hogy a tú­szok milyen körülmények között szabadultak ki, és a géprablók miként kerül­tek a biztonsági erők kezére. A korábbi hírekkel ellentétben nem öt, hanem négy személy térítette el a repülőt, mindannyian szaúd-arábiai állampolgárok. A géprablókat az iraki hatóságok őrizetbe vették, és megkezdték kihallgatásu­kat. Mindannyian azt vallották, hogy azért „távoztak” hazájukból, mert szerin­tük Szaúd-Arábia az Egyesült Államok hegemóniája alá került. ­ Új ügyvéd a prágai letartóztatottaknak Sebestyén György megkérdőjelezi a magyar hatóságok eljárását Lapunk korábbi számaiban szá­moltunk be arról, hogy nincs előrelépés az IMF-közgyűlés idején őrizetbe vett, s Prágában azóta is fogva tartott hét magyar fiatal ügyében. Itthon egyre több szemtanú szólal meg, vállalva a nyilvánosságot, s próbál meg se­gíteni a letartóztatottakon. Se­bestyén György a Mozgósítás a Prágai Tüntetésre (MPT) alkal­mi tömörülés tagjaként utazott a cseh fővárosba. „A cseh hatóságok tizenhat magyart tartóztattak le, hetet a mi csoportunkból” - mondja Se­bestyén. „A magyarok nem törtek, nem zúztak. A mi néhány emberün­ket az utcáról terelték oda a rendőrök egy buszhoz, megmo­tozták, indoklás nélkül bevitték, majd húszórás fogva tartás után elengedték őket. Amikor a letar­tóztatás után odamentem a rend­őrökhöz magyarázatot kérni, annyit mondtak, hogy csopor­tunkból az egyik­­ vékonyka - hölgy megtámadta a rendőröket. A többiek letartóztatásához ma­gyarázatot nem fűztek” - meséli a történteket az aktivista. Sebestyén György úgy véli: a a cseh fővárosban lefogott ma­gyar fiatalok erőszakos tevé­kenységben nem vettek részt, egy útkereszteződésben folytat­tak békés ülősztrájkot. „A miein­ket a tüntetés napján, az összes igazoltatáson átengedték, s ami­kor másnap indultunk volna ha­zafelé, lefogták ezt a hét em­bert” - hangsúlyozza az MPT képviselője. Az aktivista azt is elmondta, hogy közvetlen kapcsolatuk nincs a még mindig fogva tartot­takkal, de egy nemzetközi szoli­daritással foglalkozó csoport most a kirendelt ügyvéd helyett új ügyvédet fogadott a számuk­ra. Ezt pozitív fejleményként értékeli, s azt is bejelentette, gyűjtést indítanak, hogy az új ügyvéd tiszteletdíját ki tudják fi­zetni. Elmondása szerint holnap újra tüntetést szerveznek a cseh nagykövetség előtt, a hatóságok jogsértései miatt. Sebestyén mindehhez hozzá­teszi: - Nem nagyon tudjuk, hogy a magyar hatóságok mit tesznek valójában a fogva tartott magyar állampolgárokért, de vannak fenntartásaim. Tekintve azt az elkötelezettséget, amely a magyar kormányt azokhoz a szervezetekhez (IMF, Világbank) fűzi, amelyek ellen tüntettünk Prágában, nem hiszem, hogy a kormány érdekelt lenne a hét ár­tatlan ember kiszabadulásában — jelentette ki az MPT képviselője, M. J. Fehérorosz választások - bojkottal ____________KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL____________ Tegnap a demokratikus ellenzék boj­kottja ellenére is megtartották a parla­menti választásokat Fehéroroszország­ban. Az Alekszander Lukasenko elnök nevével fémjelezett hatalom visszaélé­sei miatt a fehérorosz demokratikus el­lenzék — a szociáldemokrata párt kivé­telével — már jó előre meghirdette a vasárnapi választások bojkottját. He­lyette a hét végére Minszkben szervez­tek tüntetést, amelyre azonban csak két-háromezer hívüket tudták mozgó­sítani. Lukasenko elnök, aki a minszki test­­nevelési főiskolán berendezett szava­zóhelységben adta le voksát, rögtönzött sajtótájékoztatóján közölte: a Nyugat saját magát járatja le a „fehérorosz nép szemében”, amennyiben nem ismeri el a választások eredményét. Független emberi jogi szervezetek jelentése szerint számos munkahelyen és egyetemen nyílt vagy burkolt nyo­másgyakorlással igyekeztek rábírni az embereket, hogy az ellenzéki bojkott ellenére menjenek el szavazni. Wa­shington a választások antidemokrati­kus jellege miatt szintén már előzetesen érvénytelennek minősítette a voksolást. Szalai Zoltán • • Üzemzavar Temelinben? BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A cseh-osztrák határon tegnap este megtartott közös istentisztelet a napok óta szünet nélkül tartott tiltakozó meg­mozdulások végét jelezte, ám nem biz­tos, hogy a szervezők e szándéka valóra válik. A tüntetők - akik közül százan az éjszakát is hálózsákokban az eltorla­szolt határátkelőkön töltötték - szeret­nék folytatni a tiltakozó megmozdulá­sokat, különösen, mert egy cseh lap je­lentéséből úgy értesültek, hogy pénte­ken az alig néhány napja üzembe helye­zett reaktor első blokkját irányítási probléma miatt több órára le kellett állí­tani. Bár a hírt sehol nem erősítették meg, az Atomveszély elleni Platform el­nevezésű szervezet bizonyítottnak látja, hogy a cseh ellenőrző szerv nem végez­te megfelelőképpen a feladatát, és a ve­szély valós. Ezért követeli a reaktor le­állítását. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter bejelentette, hogy Ausztria le­állítja a cseh áramimportot - tiltakozásul a temelini atomerőmű üzembe helyezése ellen. Az importstop osztrák szakértők szerint szemfényvesztés, hiszen a Cseh­országban termelt áram Németországon keresztül bekerül az európai hálózatba. Időközben egyre több bírálat éri Schüssel kancellár külpolitikáját. Ausztria egyre-másra elszigetelődik - nemcsak Temelin kérdésében, más té­mákban is. Ami a csehországi nukleáris erőművet illeti, nem elég, hogy az EU- partnerek nem támogatják az osztrák célokat, most még az Ausztria jó bará­tainak tartott visegrádi országok is el­ítélték a határblokádot - jegyzik meg kommentátorok. Szászi Júlia

Next