Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2 Peresz-Arafat találkozó Gázában Izrael tankokat és helikoptereket vetett be Betlehemben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Néhány heti szünet után újra kapcsolatba léptek egymással a vezető izraeli és pa­lesztin politikusok - jelentette tel-avivi tudósítónk. Tegnap este Gázában találko­zott Simon Peresz volt miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság el­nöke, hogy véget vessenek a több hete tartó összecsapásoknak. Állítólag Barak izraeli kormányfő, aki eleinte idegenke­dett az ötlettől, Lea Rabin - az öt éve meggyilkolt Jichak Rabin miniszterel­nök özvegye­­ közbenjárására járult hoz­zá Peresz kapcsolatfelújító küldetéséhez. Maga Barak telefonbeszélgetést folyta­tott Arafattal. Hivatalos jelentések sze­rint figyelmeztette Arafatot, hogy az iz­raeli hadsereg keményebb megtorlásokat fog alkalmazni, ha folytatódni fognak a zavargások. Kitudódott azonban, hogy a két vezető a békefolyamat újraindításá­ról is megbeszélést folytatott. A tervek szerint Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter és Szaeb Arikat, a pa­lesztin békeküldöttség vezetője mostani washingtoni tartózkodásuk alatt fogják Madeleine Albright amerikai külügymi­niszterrel egyetemben előkészíteni Barak és Arafat amerikai látogatását, amelyre az amerikai választások után, november közepe táján kerülhet sor. Barak ki akarja használni a kormányának az ultraortodox Sasz-párt által nyújtott egy hónapos „ke­gyelmi időt”, hogy egy utolsó kísérletet tegyen tető alá hozni a megegyezést a pa­lesztinokkal. A térségben tartózkodó Gerhard Schröder német kancellár közben azt ta­nácsolta Arafatnak, ne kiáltsa ki egyolda­lúan az önálló palesztin államot, mert - bár joguk lenne rá - a mostani kényes helyzetben minden egyoldalú lépésnek káros hatása lenne. Schröder Baraknak azt tanácsolta, tartózkodjon szélsőséges megtorló intézkedésektől. Két izraeli meggyilkolására Jeruzsá­lemben és Gilo közelében Izrael harci he­likopterek bevetésével válaszolt. A heli­kopterek a Tanzim (Arafat Fatah-moz­­galmának gárdája) gázai, nabluszi és ramallahi parancsnokságait támadták. Az elmúlt 48 órában a palesztinok nyolc ha­lottról és száznál több sebesültről tudósí­tottak. A CNN tudósítóját, Ben Wede­­ment, aki Necarim település közelében megsebesült, tegnap Gázából a jeruzsále­­mi Hadassza kórházba szállították. Álla­pota kielégítő. Ádáz összecsapások helyszíne volt egy Betlehem közeli település: palesztin fegy­veresek közel egyórás tűzpárbajt vívtak a helyszínre kirendelt izraeli katonákkal. A hadseregnek végül harci helikoptereket és harckocsikat is be kellett vetnie. A szep­tember 28-a óta tartó ellenségeskedés ha­lálos áldozataira vonatkozóan eltérő ada­tok láttak napvilágot, de legalább százhat­­vanan vesztették életüket. Arafat Betlehemet ábrázoló ajándékot ad Schrödernek FOTÓ: MTI/AP-AHMED DZSADALLAH Amerikai készültség az öbölben A legmagasabb­­ delta - készültségi álla­potot léptette életbe a Pentagon a Kuvait­­ban és Szaúd-Arábiában állomásozó csa­patainál és a Perzsa-öbölben tartózkodó hadihajókon. Feltételezik, hogy Oszama bin Laden szervezete készül valamilyen véres akcióra. A terrorveszély miatt az amerikai hadiflotta nem használja a Szu­­ezi-csatornát sem. A megsérült Cole ra­kétarombolót a Jóreménység fokát meg­kerülve viszik az Egyesült Államokba. M. G. Távirati Stílusban LEMONDOTT a román hadsereg ve­zérkari főnöke. Mircea Chelaru hadtest­­tábornok közölte: Románia védelmi ké­pességét „maffiajellegű csoportok” ak­názzák alá. (Kolozsvári tudósítónktól) CSALÁS MIATT vádat emel az orosz főügyészség Vlagyimir Guszinszkij, a Média-Moszt sajtóholding tulajdonosa és Borisz Berezovszkij sajtómágnás el­len. (MTI) BELFASTBAN MEGÖLTÉK a pro­testáns Ulsteri Védelmi Szövetség egyik vezetőjét. Július óta hét ember halt meg a protestáns belviszályban. (AFP) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Amerikai választások 2000 Harc a kisebbségek voksaiért A gazdasági eredmények Gore-nak kedveznek, a választók többsége még­is Busht tartja még alkalmasabbnak az elnökségre. A döntő nap előtt egy héttel az esélyek kiegyenlítettnek látszanak. ________WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL________ A nagy sajtószervek néha naponta több telefonos közvélemény-kutatást is vé­geztetnek az elnökválasztási verseny állásáról. Az eredmények azt mutatnák, hogy csökken George W. Bush texasi kormányzó, republikánus jelölt előnye, sőt egyes vizsgálatok szerint már Al Gore alelnök, a demokrata várományos átvette a vezetést. A felmérések szerint a szavazók többsége Gore-t alkalma­sabbnak tartja a jelenlegi gazdasági fel­lendülés folytatására. Mások szerint az elnöknek nincs szerepe a jó eredmé­nyekben. Az amerikai kampányszabályok nem tiltják a közvélemény-kutatások ered­ményének közlését. Az eredmények sokszor változnak ahhoz képest is, mi­lyen napon, mely napszakban teszik fel a kérdéseket. A népszerűség vizsgálato­kat folyamatosan végzik, s egyre inkább felvetődik, hogy ez a módszer mennyi­ben befolyásolja a majdani eredménye­ket. Egy bizonyos, hogy miközben a ki­egyenlített állás elsősorban a média iz­galmi állapotát fokozza, alakíthatja az eredményeket, elsősorban az ingadozó­kat, a vonakodó szavazókat bírhatja ar­ra, hogy felkeressék a választóhelysége­ket. Továbbra is Ralph Nader a Zöld párt jelöltje, ismert fogyasztóvédő je­lenti a legnagyobb veszélyt Gore-ra: az ő helyenkénti 3-10 százalékos támoga­tottsága eldöntheti a választást. Egyre fontosabbak ezért a kisebbségi szavazatok is. Clinton elnök elsősorban a fekete választókat ösztönzi részvétel­re. Az egyik legfontosabb csoport a dél­amerikai bevándorlóké, kedvükért a je­löltek hajlandóak spanyolul is megszó­lalni. Az „etnikai elem” fontosságának egyik jele, hogy a republikánusokat kö­vetve a demokrata kampány is nyilatko­zatot adott ki az 1956-os magyar forra­dalom világtörténelmi jelentőségét mél­tatva. Gore támogatást kérve magyar nyelven kiadott nyilatkozatában, kije­lenti: „Tovább fogok dolgozni azon, hogy Magyarország részese lehessen a nyugati nemzetek családjának. Csodá­lom és igen nagyra értékelem azt a hoz­zájárulást, amelyet az amerikai magya­rok nyújtottak az utóbbi száz év alatt Amerika fejlődéséért.” Miklós Gábor Belgrád ismét az ENSZ-ben? Jugoszlávia újrafelvételét javasolja az ENSZ-be a szervezet Biztonsági Tanácsa. A kérdésről lapzártánk után szavaz a közgyűlés. Djukanovics montenegrói elnök nehezményezte, hogy nem kérték ki véleményét a kérdéssel kapcsolatban, szerinte ugyanis Jugoszlávia jelenleg „merő Fikció”. _____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK_____________ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden egyhangúlag elfogadta azt a határoza­tot, amely javasolja a világszervezet közgyűlésének Jugoszlávia felvételét. Jugoszlávia 1945-től a világszervezet tagja volt, ám tagságát 1992 szeptem­berében felfüggesztették, mert Belgrád megkísérelte erővel megakadályozni az egykori Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság tagköztársaságainak függetlenné válását. A BT döntése értelmében a Szerbiá­ból és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság felvételi kérel­mét haladéktalanul továbbították az ENSZ felvételi bizottságához - jelen­tette be Martin Andjaba, a BT soros el­nökségét ellátó namíbiai nagykövet. A BT a tagfelvételek esetében szokatlan gyorsasággal , mindössze öt nappal Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kérelmének benyújtása után­­ döntött. A világszervezet közgyűlése lapzártánk után szavaz a tagfelvételről - írta az AFP. Milo Djukanovics montenegrói el­nök nehezményezte, hogy ezzel kap­csolatban nem kérték ki köztársasága véleményét - jelentette az MTI. Monte­negró üdvözli a demokrácia szerbiai győzelmét, de továbbra is újra akarja tárgyalni a Jugoszláviát alkotó két köz­társaság kapcsolatait. „Az egyik lehető­ség az, hogy Szerbia és Montenegró két független és elismert államot alkosson, és mindkettő helyet kapjon az ENSZ- ben” - fejtegette Djukanovics, jelezve, hogy kérte az ENSZ Biztonsági Taná­csát és főtitkárát, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zetet és az Európa Tanácsot: tartsák ezt szem előtt, amikor döntéseket hoznak Jugoszlávia újrafelvételéről. Jugoszlá­via jelenleg merő fikció - mutatott rá. Elemzők szerint a montenegrói par­lament újabb lépést tett az elszakadás felé azzal, hogy tegnap megszavazta az önálló jegybank megalapítását - írta a Reuters. Jugoszláv hátterünk a 6. oldalon Új amnesztiatörvény Jugoszláviában ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Belgrádban elkészült az amnesztiatör­vény tervezete, s azt az új jugoszláv parlament első munkanapján várhatóan meg is szavazzák. Sztanko Picler újvi­déki jogászprofesszor, a jogszabályt ki­dolgozó munkacsoport tagja elmondta: a törvény az 1992. április 27-e után el­követett katonai, és a 2000. október 7- ig elkövetett politikai bűncselekménye­ket érinti. Az amnesztiatörvény mentesíteni fogja a felelősségre vonás vagy a bün­tetés-végrehajtás alól mindazokat, akik a korábbi rezsimmel való szembenállá­suk miatt külföldre menekültek, vagy akiket mozgósítási parancs elutasítása, fegyverviselés megtagadása, dezertálás stb. miatt, illetve ún. politikai bűncse­lekmény, pl. állam elleni támadás, fegy­veres lázadás, alkotmányos rend erő­szakos megváltoztatása miatt bűnvádi felelősségre vontak. Ha a jogszabályt javasolt formájában fogadja el a parlament, az említett bűn­­cselekmények gyanúsítottjai azonnali kegyelemben részesülnek, a folyamat­ban lévő bűnvádi eljárásokat és az íté­let-végrehajtást megszüntetik, a bünte­téseket pedig törlik, úgyhogy az érintet­tek a továbbiakban semmilyen jogkö­vetkezményt nem viselnek. A törvényt sürgősségi eljárással, hivatalból fogják alkalmazni az illetékes állami szervek. P.N. Távlati cél a vajdasági autonómia A Vajdaság rövidesen gazdasági cso­da színhelye lesz, s ebben fontos part­neri szerep jut majd a magyar gazda­ságnak. Magyarország jó szomszéd­nak bizonyult ebben a számunkra oly nehéz évtizedben, s ezt nem fogjuk elfelejteni - nyilatkozta lapunknak Gordana Csomics, a hét elején meg­alakult tartományi szkupstina egyik alelnöke. Gordana Csomics, a Szerbiai De­mokratikus Ellenzék (DOS) győzelmé­vel lezárult demonstrációk során Vajda­­ság-szerte népszerűvé vált hölgy szív­ügyének tartja a tartomány autonómiá­ját, de úgy véli, a sorrendet be kell tar­tani. Az első két lépés sikeres volt: Milosevics megbukott, s az országban - így a Vajdaságban is - lezárult a szo­cialisták szította gyűlöletkampány, a lakosság fellélegzett. Most azt kell tisz­tázni, hogy a vajdasági adóbevételek mekkora hányadát kell átadni a köz­ponti államháztartásnak, s mennyit tart­hat meg - vagy kaphat vissza - belőlük a tartomány a helyi egészségügy, okta­tási rendszer, rendőrség fenntartására. Az biztos, hogy az eddigi fosztogatás­nak vége - nyilatkozta lapunknak a Djindics vezette Demokrata Párt politi­kusa. A hét elején megalakult 120 fős par­lamentben a DOS-nak 117 mandátuma van, a mindössze két szocialista képvi­selő most megtapasztalhatja, mit jelent kisebbségben lenni. Kérdésünkre, ho­gyan fog működni, netán önmaga ellen­zéke lesz esetenként az „egypárti” tes­tület, Csomics asszony azt válaszolta: konkrét kérdésekben bizonyára lesznek véleménykülönbségek. Ám a lényegbe­vágó dolgokat illetően, amilyen például a Vajdaság jövőbeni státusa vagy a VMSZ kisebbségi autonómia-koncep­ciója, átmenetileg „takaréklángon” ma­radnak a pártprogramok.­­ Amíg a Milosevics-féle rezsimet nem bontjuk le minden szinten - a szerbiai parla­menti és elnökválasztás pedig hátravan még -, és a szövetségi állam, a köztár­sasági és a tartományi törvényhozás között nem indul meg az érdemi párbe­széd az ország átformálásáról, addig a vajdasági autonómia ügyét egyikünk sem fogja feszegetni a tartományi kép­viselőházban - mondta. Az egyesült ellenzéket alkotó párto­kat négy év múlva senki sem vonhatja majd kérdőre azért, mert nem teljesí­tették a programjukban foglaltakat. A DOS-t viszont aszerint kell majd meg­ítélniük a választóknak, hogy sikerült-e véghez vinnie azt, amit a kelet-közép­­európai országok egy évtizede megtet­tek, és tudott-e jobb életet biztosítani a lakosságnak. Újvidék, 2000. november Pilcz Nándor

Next