Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-31 / 76. szám
10 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Nincs rendben Kovalik Balázs a Kékszakállúról, felelőtlen és igaz érzésekről Most van az Operaházban premierje Kovalik Balázsnak, de lehetett volna korábban is. Eredetileg nem A kékszakállú herceg vára, hanem a Manon Lescaut rendezésére kérték fel, ám nem vállalta, mondván: nem tud a negyedik felvonással mit kezdeni. Ennyire számít a harmincas éveinek legelején járó rendezőnek, milyen színházi lehetőség rejlik egy zeneileg kétségtelenül jelentékeny műben ? - Hogyne számítana! Én az operát színháznak tekintem. Amikor az Angelika nővért rendeztem Szegeden, egy színész barátom megnézte a díszletét, s azt mondta: Milyen jó! Ebben már színházat is lehetne játszani! - Is? - kérdeztem vissza. - Hogy érted? Persze! Nagy tévedés, hogy úgy hiszik, az operát festett kulisszák között illik bemutatni. Hogy más műfajnak tartják. Egyébként a pletyka annyiban téved, hogy a Puccini-operának éppen a negyedik felvonása a legszebb. Ahogyan Manon és Des Grieux együtt marad a pusztában. Inkább az első felvonásban a vásári kavalkáddal nem békültem ki, amikor a két szerelmes megismerkedik. Utálom a színpadon a sokat. De nem is tudok vele mit mondani. Akkor miért csinálnám meg? - Olyan témákat keres, amelyekhez személyes köze van? Vagy az intellektusára hagyatkozik inkább, amikor egy zeneművet értelmez? - Bizonyára mindenki úgy van, hogy amikor pofára esik, megpróbál okosan feltápászkodni. Ilyenkor nem kell felmászni a Szabadság híd tetejére, mert még leugrik az ember. Inkább biciklizem helyette. Vagyis az eszemmel tartom kordában az érzéseimet. Ugyanakkor óvakodom attól, hogy az intellektusom elnyomja az érzékenységemet, csak azért, hogy túljussak ilyen-olyan gyötrelmeken. Mert végül is ezekből dolgozik az ember. Ami hihetetlenül felkavar, az a jelenlétem a társadalomban. Csak felszállok a villamosra, és hallom, hogyan és miről beszélgetnek az emberek. S egyszer csak rosszul kezdem érezni magam. Hogy valami nincs rendben, én nem ide tartozom. Vagy lemaradtam, vagy rosszul vettem irányt, nem tudom. —Arra utal, hogy az olyasmi viseli meg, ami másnak köznapi bosszúság? Mondana példát? A kilencvenes évek közepe felé jártunk, amikor megkezdtem a rendezői tanulmányaimat Münchenben. Akkoriban itthon még szinte mindenki készpénzzel fizetett. De ott csak akkor foglalhattam el a lakásom, ha már volt bankszámlám. Hiába mondtam, hogy odaadom a lakbért kézbe. Úgy nem lehet! Énnekem viszont nem fért a fejembe, miért kell ahhoz folyószámla, hogy lakhassam. Ez kommunikációs kérdés. De ugyanez vonatkozik a könyvkölcsönzésre. Szintén Münchenben bementem egy könyvtárba, és a kartotékok fiókjait kerestem. Mire közölték, hogy éppen az előző hónapban szüntették meg. Már csak számítógépen lehet keresni. De én nem értek hozzá! Mire a válasz: Tanulja meg! Megtanultam, de nem örültem. Amíg az ember a kartonokat lapozgatta, elfantáziálgatott. Mégis rá kellett ébrednem, hogy bedughatom a fejemet a homokba, de akkor nem jutok be a könyvtárba. — Eszerint nemcsak Magyarországon nem érzi magát a helyén. Külföldön sem. Csakhogy külföldön sok mindent meg lehet úszni, s anélkül, hogy lelkifurdalásod lenne. Például a kultúra terén. Itthon az ember úgy érzi, hogy ha kivonul belőle, azért felelős, ha részt vesz benne, akkor azért. Ugyanez vonatkozik a politikára. Ha egy választáskor szavazok, vagy ha nem szavazok, mindenképp rosszul érzem magam. De ha elmegyek Németországba, mit érdekel, melyik párt van uralmon. Mindegy, melyikkel szimpatizálok. Ott én vendég vagyok. De attól én bárhol kétségbeesem, hogy egy boltban senki nem szól hozzám. Segíthetek? Nem mondja az eladó néni: Ezt vegye, kedves! Az unokám is ezt szereti. És még én jövök zavarba, ha feltennék egy kérdést. A polcról kell választani, ahol a termékről leolvashatom, hogy E 244-et tartalmaz és Z 626-ot. Adatok alapján vásárolunk. Vagyis elszemélytelenednek, sőt elvesznek az emberi kapcsolatok... - Amerikában már úgy van, ha egy munkahelyen valaki szomorú, mert például az édesanyja beteg, abban a pillanatban elhúzódnak tőle, mert semmi nyugtalanítót nem akarnak hallani. Miközben egy jó évszázaddal ezelőtt még milyen őszintén mondhatta egy Puccinihős: feláldozom a szabadságomat, megyek veled a száműzetésbe, mert szeretlek. Megyek veled akár a halálba! Éppen a Manón szünetében találkoztam valakivel. - Szia! - Szia! - Jól vagy? - kérdezte. - Nem - válaszoltam. - Örülök, hogy láttalak - mondta, s faképnél hagyott. Ez mindenre jellemző. Lehet, hogy éppen azért csapódtam az operához, mert ott még léteznek igaz szenvedélyek, amelyek mára kihaltak. És nem szívelem az „egyszer élünk”, szekrénybe bújócskázós, operettes világot. Mindenki megcsal mindenkit, a végén mégis rendben minden. Nincs rendben! Egy operában nem pezsgővel ér véget a szerelmi félreértés. Ott valakit megölnek, vagy valaki megöli magát. — S vannak még ilyen szenvedélyek A kékszakállú herceg várában, amelynek most van a premierje? Hol volt, hol nem volt, volt egy Judit, aki végül hova lett? Fogta magát, a bőröndjét, összecsomagolta a fehérneműjét és a fogkeféjét, s inkább hazament vagy elment másvalakivel... Amikor meglátta, hogy sötét a vár, először azt mondja: „Nem kell rózsa, nem kell napfény, nem kell, nem kell, nem kell.” Még egy perc sem telik el, s már azt mondja: „Minden ajtót ki kell nyitni, szél belárjon, nap besüssön.” Látni akarja a kincset, a virágot, a birodalmat, nem tudom, mit. De amikor mindenen átüt a vér - ha zeneileg fogalmazok, a kis szekund, akkor megijed. Talán hitte Judit, hogy kész lemondani, de mégsem képes. Csak azt hiszi, hogy szeret. Judit felelőtlen, visszakozik. Mi történik a másikkal? Kit érdekel? - És mi történhetett? -Mindig azé az igazi szerelem, aki már-már beledöglik. Kékszakállú szerelmes. Mielőtt beléptek a várba, azt mondhatta Juditnak: Figyelj! Én ilyen vagyok, ilyen a váram, így tudlak szeretni. Ha vállalsz, akkor gyere velem! Csakis önmagát kínálta fel. De a kérdés az: engem szeretsz vagy a rólam kialakított képet? Ami többnyire nem azonos a valósággal. Én például ki vagyok? Fiatal, tehetséges, sikeres és a többi... Ez nagyszerű! De amikor levetkőzöl a másik előtt, kiderül, hogy szeplős a vállad... S arról beszélek, persze, amikor a lelkek lemeztelenednek, ja! Akkor már nem kell. Akkor ne legyen szerelem! Örülök, hogy találkoztunk! Hogy maradjak a Puccini-példánál: olyan ez, mintha a Manonban a pusztában, az első kilométer után, azt mondaná a szerelmes: De jó lenne inkább egy teli hűtőszekrény! Manon egy büdös kurva, hiú majom, pénzéhes és hazug. Des Grieux mégis Manont akarja látni Manonban. Mindegy, hány „ajtaja” van Manonnak, hány arca, hány tükre, mennyi aranya és milyen cicomája. Valóban őt magát látja. Nem is veszíti el, mindhalálig tudja szeretni. - Szemlátomást érzékenyen érinti a Bartók-műben a két ember kapcsolatának témája... - Az unott, hamis, elhazudott dolgok egyáltalán nem érdekelnek. Sem az életben, sem a színházban. Arra törekszem, hogy értsem, hogy megtaláljam magamat. Ami megtörténhet az operákon keresztül. Mire véget ér egy-egy próba, minden idegszálamban zaklatott vagyok. De később eljön a megkönnyebbülés. Azután másnap megint kiborít a próba. Mert minden egyes szavammal valójában magamról kell hogy beszéljek. S azokat az énekeseket szeretem, akik készek feltépni a sebeiket, s elvérezni ott a színpadon. Hitetlenül kegyetlen dolog önmagunkkal szembenézni. Bogácsi Erzsébet Azokat az énekeseket szeretem, akik készek elvérezni ott a színpadon. Az elhazudott dolgok nem érdekelnek fotó: Kovács bence Könyvek sikerlistája 2001. március 12-25. ISMERETTERJESZTŐ, TÉNYIRODALOM 1. Kepes András: Kepes Krónika - Történetek 2. Molnár Róbert: Az elnök embere voltam 3. Vujity Tvrtko-Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet 4. Kende Péter: Mik vagytok Ti, Istenek? II.____________ 5. Violet, Bernard: Alain Delon titkai________________ 6. László József-B. Molnár László: A király szívünkben él 7. Kepes András: Kepes Krónika - Beszélgetések_______ 8. Liebmann Katalin: A nagy szerszám _______ 9. Thomas, Gordon: Moszad - A titkosszolgálat története 10. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség I. 11. Csala Károly-Fazekas Eszter: A fény festője - Kottár Lajos operatőr__ __ 12. Dr. Kovács Tivadar: Mit kell tudnia PC-ról 13. Oláh Attila-Bugán Antal: Fejezetek a pszichológia alaptertleteiből___________ 14. Marx György: A marslakók érkezése 15. Friderikusz Sándor: Az én mozim GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM A jegyzék az Alexandra Kiadó, a Bibliofil Kft., a Libri Kft., valamint a Líra és Lant Rt. adatai alapján készült. SZÉPIRODALOM 1. Jámos Miklós: Apák köönyve____________________ 2. Esterházy Péter: Harmonia Caelestis______________ 3. Golden, Arthur: Egy gésa emlékiratai 4. Lopez, Oliver Juan: Vad angyal I._________________ 5. Márai Sándor: A négy évszak 6. Fielding, Helen: Mindjárt megőrülök______________ 7. Márai Sándor: A szegények iskolája_______________ 8. Sasson, Jean: A hercegné lányai_________________ 9. Márai Sándor: Füves könyv____________________ 10. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek___________ 11. Fielding, Helen: Bridget Jones naplója_____________ 12. Kim, Elisabeth: Tízezer könnycsepp_______________ 13. Hrabal, Bohumil: Őfelsége pincére voltam ___ 14. Steel, Dánielle: Ház a Remény utcában_______ 15. Giroud, Francoise: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete 1. Rowling, J .K.: Hány Potter és a bölcsek köve________ 2. Rowling, J. K.: Hány Potter és a titkok kamrája 3. Rowling, J. K.: Hány Potter és a tűz serlege 4. Rowling J.K: Hány Potter és az azkabáni fogoly______ 5. Sachar, Louis: Stanley, a szerencse fia 6. Kastner, Erich: A két Lőtt______ 7. Ende, Michael: Momo___________ 8. Muldrow, Diane: Pokémon - Ég veled butterfreel 9. Szutyejev, Vlagyimir: Vidám mesék_______________ 10. Miler, Zdenek-Petiska, Eduard: A vakond autója_____ Új irodalmi díj A Magyar Szépírók Társasága először adta át tegnap Budapesten a Szépírók 2001 elnevezésű díjait. Az elismerést Márton László Árnyas főutca című regénye, Oravecz Imre a Halászó ember című verseskönyve, Radnóti Sándor A piknik című esszékötete, s irodalomközvetítő munkájáért a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya érdemelte ki. - Hiteles szervezet hiteles díjait kívántuk megalapítani, nyugat-európai minta szerint, az állam és a politika kihagyásával, nagy bankok támogatásával - jelentette ki kérdésünkre Bence Ottó, a Szépírók Társaságának egyik alelnöke. A társaságnak körülbelül 150 ismert alkotó — elsősorban író - tagja van, szavazataik alapján alakult meg a döntést hozó kuratórium. Az alelnök közölte: a kurátorok (Bodor Béla író, Margócsy István kritikus és Szilágyi Ákos közíró-kritikus) kizárólag szakmai alapon döntöttek, szándékuk szerint a legjobb, irodalmilag értékálló alkotások kerültek az első helyre. A győztesek 200 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A próza és esszékritika díját a Budapest Bank, a költészetét a Mercedes Benz, a média irodalomközvetítését az Index.hu Rt. ajánlotta fel. V. K. Pissarro a Múzeumok tavaszának sztárja A kor újdonságai, Haussmann báró Párizs képét teljesen átformáló monumentális építkezései valósággal lenyűgözték. Ahogy az utcákon hömpölygő tömeg, az átalakuló város színei és fényei is óriási hatással voltak rá. A párizsi életképek megörökítéséhez ráadásul kiváló helyszínt talált a Cité-szigeten: a Place Dauphine 28. szám alatti lakásának ablakaiból Camille Pissarro (1830- 1903), a XIX. századi impresszionista festészet egyik legnagyobb alakja szinte testközelből figyelhette a Pont-Neuf híd, valamint a Szajna két partjának mindennapjait. A Pont-Neuf-ről 1902-ben festett Pissarro-sorozat majd egy évszázaddal később egy nagyszabású, immár európai szintű kulturális vállalkozás központi eleme. Franciaországban és az öreg kontinens több mint húsz államában, köztük hazánkban április elseje az 1999-ben francia kezdeményezésre elindított Múzeumok tavaszának (Le Printemps des musées) napja: április első vasárnapján Európában ezret meghaladó számú múzeum nyújt ingyenes belépési lehetőséget a látogatóknak. A francia aktivitást jól magyarázzák az itt egyébként „további javulást igénylőnek” nevezett statisztikák: az 59 milliós nyugat-európai állam lakói közül tavaly 52,5 millióan jártak múzeumban, a 15 évnél idősebb generációk tagjai évente legalább egyszer felkeresnek egy kiállítást. Közel sem április elsejei tréfa, hogy a vasárnapi akcióban Belgium, illetve Svájc egyenként tizenkét helyszínnel képviselteti magát, Magyarországon egyedül a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum tekint el a belépti díj megfizetésétől. A Franciaország második számú gazdasági központjának számító Lyonban, a helyi Szépművészeti Múzeumban kiállított Pissarro-sorozat az európai kulturális együttműködést és időszakos műtárgycserét is hivatott jelképezni. A Pont-Neuf-öt ábrázoló három kép közül ugyanis csak a feltehetően őszi időszakban készült festmény a rendkívül ambiciózus lyoni múzeum tulajdona. A „tavaszi” a Budapesti Szépművészeti Múzeumból, míg a „téli” Cardiffból, a Walesi Nemzeti Múzeumból érkezett a Rhone-Alpes régió fővárosába. Az ötletgazda Vincent Pomarede művészettörténész és a lyoni múzeum igazgatója a Pont-Neuf sorozatot három másik Pissarro-képpel egészítette ki: a mester 1903-as önarcképe a londoni Tate-től, a híres hidat és IV. Henrik szobrát ábrázoló mű a koppenhágai Ny Carlsberg Gallery-től, míg a Louvre-ról készült művet Reimsből kapták kölcsön. - Azt hiszem, a Pont-Neuf sorozat sajátos bepillantást nyújt a művész világába, hétköznapjaiba, egyúttal segít felidézni a századforduló hangulatát is — mondta Pomarede, akinek szavaiból kiérződött: Lyon - a Múzeumok tavaszának központi eseményeként - e különleges művészeti csemegével szeretné egy kicsit ellopni a show-t az állandó reflektorfényben lévő Párizstól. Pomarede-ék közönségcsábítónak egy másik érdekesnek ígérkező kiállítást, a svájci Lausanne-ban született, de Párizsban élt Félix Vallottont (1865-1925) bemutató tárlattal rukkoltak elő. A századforduló Franciaországának társadalmi viszonyairól, polgári miliőjének életéről, intim pillanatairól festett szarkasztikus Vallottanképek valóban megérdemlik a kiállítás címében is kihangsúlyozott „nagyon egyedi” jelzőt. Lyon, 2001. március Dési András Budapesten csak a Nemzetiben Április elsején, vasárnap ingyenes belépéssel és különleges programokkal várja látogatóit a Magyar Nemzeti Múzeum. Az apropó a Múzeumok tavasza című európai rendezvénysorozat, amelyet három évvel ezelőtt kezdeményezett a francia múzeumi szervezet, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a gyűjtemények sokszínűségét. Az idei témához kapcsolódva a Magyar Nemzeti Múzeum Budapesten két tárlatvezetést is szervez a látogatóknak. Délelőtt Basics Beatrix művészettörténész Ember és környezete régi magyar festményeken és grafikákon címmel az állandó kiállítás első termeiben kalauzolja az érdeklődőket, míg 14 órakor Jalsovszky Katalin fotótörténész Ember és környezete a fotográfiákon címmel a Fénnyel írott történelem kiállításon tart tárlatvezetést. Aki pedig a jelen emberének és környezetének kapcsolatára kíváncsi, annak nem árt tudnia, hogy ezen a napon a Sajtófotó-kiállítás is belépődíj nélkül tekinthető meg. A Nemzeti Múzeum a hagyományokhoz híven az idén is április elsején nyitja meg a vértesszőlősi őskori előembertelep szabadtéri kiállítását. A Dunántúlon, a Gerecse hegység lábánál az 1960-as években feltárt leletegyüttes régészeti szenzációnak számított: a három-négyszázezer évvel ezelőtt itt élt emberfajta a Homo erectus paleohungaricus nevet kapta, de emlegetni egyszerűen csak Sámuelként szokták. Az őskőkori ember élőhelye és a környező táj bemutatására 1967-ben alakítottak ki múzeumot. Idei megnyitása a Múzeumok tavasza rendezvénysorozat része. N. K. J. A MÁV Szimfonikus Zenekar JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYT AD a felső-Tisza-vidéki árvízkárosultak megsegítésére 2001. április 9-én, hétfőn 19.30 órakor az Olasz Kultúrintézetben (Budapest Vill., Bródy Sándor u. 8.) Verdi: Requiem Közreműködik: FELBER GABRIELLA MELÁTH ANDREA KELEN PÉTER KOVÁTS KOLOS és a Magyar Rádió Énekkara karigazgató STRAUSZ KÁLMÁN Vezényel: GÁL TAMÁS A hangversenyre jegyek 1000, 3000 és 5000 forintért válthatók a MÁV Szimfonikus Zenekar székházában (Bp. Vil., Múzeum u. 11.), az Olasz Kultúrintézetben, a Zeneakadémia Jegypénztárában, a Vigadó Ticket Service-ben , és a Broadway Jegyirodában. hrr