Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

10 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Nincs rendben Kovalik Balázs a Kékszakállúról, felelőtlen és igaz érzésekről Most van az Operaházban premierje Ko­valik Balázsnak, de lehetett volna koráb­ban is. Eredetileg nem A kékszakállú her­ceg vára, hanem a Manon Lescaut rende­zésére kérték fel, ám nem vállalta, mond­ván: nem tud a negyedik felvonással mit kezdeni. Ennyire számít a harmincas éveinek legelején járó rendezőnek, mi­lyen színházi lehetőség rejlik egy zeneileg kétségtelenül jelentékeny műben ? - Hogyne számítana! Én az operát színháznak tekintem. Amikor az Angeli­ka nővért rendeztem Szegeden, egy szí­nész barátom megnézte a díszletét, s azt mondta: Milyen jó! Ebben már színházat is lehetne játszani! - Is? - kérdeztem vissza. - Hogy érted? Persze! Nagy téve­dés, hogy úgy hiszik, az operát festett ku­lisszák között illik bemutatni. Hogy más műfajnak tartják. Egyébként a pletyka annyiban téved, hogy a Puccini-operának éppen a negyedik felvonása a legszebb. Ahogyan Manon és Des Grieux együtt marad a pusztában. Inkább az első felvo­násban a vásári kavalkáddal nem békül­­tem ki, amikor a két szerelmes megismer­kedik. Utálom a színpadon a sokat. De nem is tudok vele mit mondani. Akkor miért csinálnám meg? - Olyan témákat keres, amelyekhez személyes köze van? Vagy az intellektusá­ra hagyatkozik inkább, amikor egy zene­művet értelmez? - Bizonyára mindenki úgy van, hogy amikor pofára esik, megpróbál okosan fel­­tápászkodni. Ilyenkor nem kell felmászni a Szabadság híd tetejére, mert még leugrik az ember. Inkább biciklizem helyette. Vagyis az eszemmel tartom kordában az érzéseimet. Ugyanakkor óvakodom attól, hogy az intellektusom elnyomja az érzé­kenységemet, csak azért, hogy túljussak ilyen-olyan gyötrelmeken. Mert végül is ezekből dolgozik az ember. Ami hihetetle­nül felkavar, az a jelenlétem a társadalom­ban. Csak felszállok a villamosra, és hal­lom, hogyan és miről beszélgetnek az em­berek. S egyszer csak rosszul kezdem érezni magam. Hogy vala­mi nincs rendben, én nem ide tartozom. Vagy lema­radtam, vagy rosszul vet­tem irányt, nem tudom. —Arra utal, hogy az olyasmi viseli meg, ami másnak köznapi bosszú­ság? Mondana példát?­­ A kilencvenes évek közepe felé jártunk, ami­kor megkezdtem a rendezői tanulmánya­imat Münchenben. Akkoriban itthon még szinte mindenki készpénzzel fizetett. De ott csak akkor foglalhattam el a lakásom, ha már volt bankszámlám. Hiába mond­tam, hogy odaadom a lakbért kézbe. Úgy nem lehet! Énnekem viszont nem fért a fejembe, miért kell ahhoz folyószámla, hogy lakhassam. Ez kommunikációs kér­dés. De ugyanez vonatkozik a könyvköl­csönzésre. Szintén Münchenben bemen­tem egy könyvtárba, és a kartotékok fiók­jait kerestem. Mire közölték, hogy éppen az előző hónapban szüntették meg. Már csak számítógépen lehet keresni. De én nem értek hozzá! Mire a válasz: Tanulja meg! Megtanultam, de nem örültem. Amíg az ember a kartonokat lapozgatta, elfantáziálgatott. Mégis rá kellett éb­rednem, hogy bedughatom a fejemet a homokba, de akkor nem jutok be a könyvtárba. — Eszerint nemcsak Magyarországon nem érzi magát a helyén. Külföldön sem.­­ Csakhogy külföldön sok mindent meg lehet úszni, s anélkül, hogy lelkifur­dalásod lenne. Például a kultúra terén. Itt­hon az ember úgy érzi, hogy ha kivonul belőle, azért felelős, ha részt vesz benne, akkor azért. Ugyanez vonatkozik a politi­kára. Ha egy választáskor szavazok, vagy ha nem szavazok, mindenképp rosszul érzem magam. De ha elmegyek Német­országba, mit érdekel, melyik párt van uralmon. Mindegy, melyikkel szimpati­zálok. Ott én vendég vagyok. De attól én bárhol kétségbeesem, hogy egy boltban senki nem szól hozzám. Segíthetek? Nem mondja az eladó néni: Ezt vegye, kedves! Az unokám is ezt szereti. És még én jö­vök zavarba, ha feltennék egy kérdést. A polcról kell választani, ahol a termékről leolvashatom, hogy E 244-et tartalmaz és Z 626-ot. Adatok alapján vásárolunk.­­ Vagyis elszemélytelenednek, sőt el­vesznek az emberi kapcsolatok... - Amerikában már úgy van, ha egy munkahelyen valaki szomorú, mert pél­dául az édesanyja beteg, abban a pillanat­ban elhúzódnak tőle, mert semmi nyugtalanítót nem akarnak hallani. Miközben egy jó évszázaddal ezelőtt még milyen őszintén mondhatta egy Puccini­­hős: feláldozom a szabad­ságomat, megyek veled a száműzetésbe, mert sze­retlek. Megyek veled akár a halálba! Éppen a Manón szünetében találkoztam valakivel. - Szia! - Szia! - Jól vagy? - kérdezte. - Nem - válaszoltam. - Örülök, hogy láttalak - mondta, s faképnél hagyott. Ez mindenre jellemző. Lehet, hogy éppen azért csa­pódtam az operához, mert ott még létez­nek igaz szenvedélyek, amelyek mára ki­haltak. És nem szívelem az „egyszer élünk”, szekrénybe bújócskázós, operet­­tes világot. Mindenki megcsal mindenkit, a végén mégis rendben minden. Nincs rendben! Egy operában nem pezsgővel ér véget a szerelmi félreértés. Ott valakit megölnek, vagy valaki megöli magát. — S vannak még ilyen szenvedélyek A kékszakállú herceg várában, amelynek most van a premierje?­­ Hol volt, hol nem volt, volt egy Judit, aki végül hova lett? Fogta magát, a bő­röndjét, összecsomagolta a fehérneműjét és a fogkeféjét, s inkább hazament vagy elment másvalakivel... Amikor meglátta, hogy sötét a vár, először azt mondja: „Nem kell rózsa, nem kell napfény, nem kell, nem kell, nem kell.” Még egy perc sem telik el, s már azt mondja: „Minden ajtót ki kell nyitni, szél belárjon, nap be­süssön.” Látni akarja a kincset, a virágot, a birodalmat, nem tudom, mit. De amikor mindenen átüt a vér - ha zeneileg fogal­mazok, a kis szekund, akkor megijed. Ta­lán hitte Judit, hogy kész lemondani, de mégsem képes. Csak azt hiszi, hogy sze­ret. Judit felelőtlen, visszakozik. Mi tör­ténik a másikkal? Kit érdekel? - És mi történhetett? -Mindig azé az igazi szerelem, aki már-már beledöglik. Kékszakállú szerel­mes. Mielőtt beléptek a várba, azt mond­hatta Juditnak: Figyelj! Én ilyen vagyok, ilyen a váram, így tudlak szeretni. Ha vál­lalsz, akkor gyere velem! Csakis önmagát kínálta fel. De a kérdés az: engem szeretsz vagy a rólam kialakított képet? Ami több­nyire nem azonos a valósággal. Én példá­ul ki vagyok? Fiatal, tehetséges, sikeres és a többi... Ez nagyszerű! De amikor levet­kőzöl a másik előtt, kiderül, hogy szeplős a vállad... S arról beszélek, persze, amikor a lelkek lemeztelenednek, ja! Akkor már nem kell. Akkor ne legyen szerelem! Örü­lök, hogy találkoztunk! Hogy maradjak a Puccini-példánál: olyan ez, mintha a Manonban a pusztában, az első kilométer után, azt mondaná a szerelmes: De jó len­ne inkább egy teli hűtőszekrény! Manon egy büdös kurva, hiú majom, pénzéhes és hazug. Des Grieux mégis Manont akarja látni Manonban. Mindegy, hány „ajtaja” van Manonnak, hány arca, hány tükre, mennyi aranya és milyen cicomája. Való­ban őt magát látja. Nem is veszíti el, mindhalálig tudja szeretni. - Szemlátomást érzékenyen érinti a Bartók-műben a két ember kapcsolatá­nak témája... - Az unott, hamis, elhazudott dolgok egyáltalán nem érdekelnek. Sem az élet­ben, sem a színházban. Arra törekszem, hogy értsem, hogy megtaláljam maga­mat. Ami megtörténhet az operákon ke­resztül. Mire véget ér egy-egy próba, minden idegszálamban zaklatott vagyok. De később eljön a megkönnyebbülés. Azután másnap megint kiborít a próba. Mert minden egyes szavammal valójában magamról kell hogy beszéljek. S azokat az énekeseket szeretem, akik készek fel­tépni a sebeiket, s elvérezni ott a színpa­don. Hitetlenül kegyetlen dolog önma­gunkkal szembenézni. Bogácsi Erzsébet Azokat az énekeseket szeretem, akik készek elvérezni ott a színpadon. Az elhazudott dolgok nem érdekelnek fotó: Kovács bence Könyvek sikerlistája 2001. március 12-25. ISMERETTERJESZTŐ, TÉNYIRODALOM 1. Kepes András: Kepes Krónika - Történetek 2. Molnár Róbert: Az elnök embere voltam 3. Vujity Tvrtko-Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet 4. Kende Péter: Mik vagytok Ti, Istenek? II.____________ 5. Violet, Bernard: Alain Delon titkai________________ 6. László József-B. Molnár László: A király szívünkben él 7. Kepes András: Kepes Krónika - Beszélgetések_______ 8. Liebmann Katalin: A nagy szerszám _______ 9. Thomas, Gordon: Moszad - A titkosszolgálat története 10. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség I. 11. Csala Károly-Fazekas Eszter: A fény festője - Kottár Lajos operatőr__ __ 12. Dr. Kovács Tivadar: Mit kell tudnia PC-ról 13. Oláh Attila-Bugán Antal: Fejezetek a pszichológia alaptert­leteiből___________ 14. Marx György: A marslakók érkezése 15. Friderikusz Sándor: Az én mozim GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM A jegyzék az Alexandra Kiadó, a Bibliofil Kft., a Libri Kft., va­lamint a Líra és Lant Rt. adatai alapján készült. SZÉPIRODALOM 1. Jámos Miklós: Apák köönyve____________________ 2. Esterházy Péter: Harmonia Caelestis______________ 3. Golden, Arthur: Egy gésa emlékiratai 4. Lopez, Oliver Juan: Vad angyal I._________________ 5. Márai Sándor: A négy évszak 6. Fielding, Helen: Mindjárt megőrülök______________ 7. Márai Sándor: A szegények iskolája_______________ 8. Sasson, Jean: A hercegné lányai_________________ 9. Márai Sándor: Füves könyv____________________ 10. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek___________ 11. Fielding, Helen: Bridget Jones naplója_____________ 12. Kim, Elisabeth: Tízezer könnycsepp_______________ 13. Hrabal, Bohumil: Őfelsége pincére voltam ___ 14. Steel, Dánielle: Ház a Remény utcában_______ 15. Giroud, Francoise: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete 1. Rowling, J .K.: Hány Potter és a bölcsek köve________ 2. Rowling, J. K.: Hány Potter és a titkok kamrája 3. Rowling, J. K.: Hány Potter és a tűz serlege 4. Rowling J.K: Hány Potter és az azka­báni fogoly______ 5. Sachar, Louis: Stanley, a szerencse fia 6. Kastner, Erich: A két Lőtt______ 7. Ende, Michael: Momo___________ 8. Muldrow, Diane: Pokémon - Ég veled butterfreel 9. Szutyejev, Vlagyimir: Vidám mesék_______________ 10. Miler, Zdenek-Petiska, Eduard: A vakond autója_____ Új irodalmi díj A Magyar Szépírók Társasága először ad­ta át tegnap Budapesten a Szépírók 2001 elnevezésű díjait. Az elismerést Márton László Árnyas főutca című regénye, Oravecz Imre a Halászó ember című ver­seskönyve, Radnóti Sándor A piknik cí­mű esszékötete, s irodalomközvetítő munkájáért a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya érdemelte ki. - Hiteles szervezet hiteles díjait kíván­tuk megalapítani, nyugat-európai minta szerint, az állam és a politika kihagyásá­val, nagy bankok támogatásával - jelen­tette ki kérdésünkre Bence Ottó, a Szép­­írók Társaságának egyik alelnöke. A tár­saságnak körülbelül 150 ismert alkotó — elsősorban író - tagja van, szavazataik alapján alakult meg a döntést hozó kura­tórium. Az alelnök közölte: a kurátorok (Bodor Béla író, Margócsy István kriti­kus és Szilágyi Ákos közíró-kritikus) ki­zárólag szakmai alapon döntöttek, szán­dékuk szerint a legjobb, irodalmilag ér­tékálló alkotások kerültek az első helyre. A győztesek 200 ezer forint pénzjuta­lomban részesülnek. A próza és esszé­kritika díját a Budapest Bank, a költésze­tét a Mercedes Benz, a média irodalom­­közvetítését az Index.hu Rt. ajánlotta fel. V. K. Pissarro a Múzeumok tavaszának sztárja A kor újdonságai, Haussmann báró Pá­rizs képét teljesen átformáló monumen­tális építkezései valósággal lenyűgöz­ték. Ahogy az utcákon hömpölygő tö­meg, az átalakuló város színei és fényei is óriási hatással voltak rá. A párizsi életképek megörökítéséhez ráadásul ki­váló helyszínt talált a Cité-szigeten: a Place Dauphine 28. szám alatti lakásá­nak ablakaiból Camille Pissarro (1830- 1903), a XIX. századi impresszionista festészet egyik legnagyobb alakja szin­te testközelből figyelhette a Pont-Neuf híd, valamint a Szajna két partjának mindennapjait. A Pont-Neuf-ről 1902-ben festett Pissarro-sorozat majd egy évszázaddal később egy nagyszabású, immár euró­pai szintű kulturális vállalkozás köz­ponti eleme. Franciaországban és az öreg kontinens több mint húsz álla­mában, köztük hazánkban április elseje az 1999-ben francia kezdeményezésre elindított Múzeumok tavaszának (Le Printemps des musées) napja: április első vasárnapján Európában ezret meghaladó számú múzeum nyújt in­gyenes belépési lehetőséget a látoga­tóknak. A francia aktivitást jól magyarázzák az itt egyébként „további javulást igénylőnek” nevezett statisztikák: az 59 milliós nyugat-európai állam lakói kö­zül tavaly 52,5 millióan jártak múze­umban, a 15 évnél idősebb generációk tagjai évente legalább egyszer felkeres­nek egy kiállítást. Közel sem április el­sejei tréfa, hogy a vasárnapi akcióban Belgium, illetve Svájc egyenként tizen­két helyszínnel képviselteti magát, Ma­gyarországon egyedül a budapesti Ma­gyar Nemzeti Múzeum tekint el a be­lépti díj megfizetésétől. A Franciaország második számú gaz­dasági központjának számító Lyonban, a helyi Szépművészeti Múzeumban ki­állított Pissarro-sorozat az európai kul­turális együttműködést és időszakos műtárgycserét is hivatott jelképezni. A Pont-Neuf-öt ábrázoló három kép közül ugyanis csak a feltehetően őszi idő­szakban készült festmény a rendkívül ambiciózus lyoni múzeum tulajdona. A „tavaszi” a Budapesti Szépművészeti Múzeumból, míg a „téli” Cardiffból, a Walesi Nemzeti Múzeumból érkezett a Rhone-Alpes régió fővárosába. Az öt­letgazda Vincent Pomarede művészet­­történész és a lyoni múzeum igazgatója a Pont-Neuf sorozatot három másik Pissarro-képpel egészítette ki: a mester 1903-as önarcképe a londoni Tate-től, a híres hidat és IV. Henrik szobrát ábrá­zoló mű a koppenhágai Ny Carlsberg Gallery-től, míg a Louvre-ról készült művet Reimsből kapták kölcsön. - Azt hiszem, a Pont-Neuf sorozat sajátos bepillantást nyújt a művész vi­lágába, hétköznapjaiba, egyúttal segít felidézni a századforduló hangulatát is — mondta Pomarede, akinek szavaiból kiérződött: Lyon - a Múzeumok ta­vaszának központi eseményeként - e különleges művészeti csemegével sze­retné egy kicsit ellopni a show-t az ál­landó reflektorfényben lévő Párizstól. Pomarede-ék közönségcsábítónak egy másik érdekesnek ígérkező kiállí­tást, a svájci Lausanne-ban született, de Párizsban élt Félix Vallottont (1865-1925) bemutató tárlattal rukkol­tak elő. A századforduló Franciaor­szágának társadalmi viszonyairól, pol­gári miliőjének életéről, intim pillana­tairól festett szarkasztikus Vallottan­­képek valóban megérdemlik a kiállítás címében is kihangsúlyozott „nagyon egyedi” jelzőt. Lyon, 2001. március Dési András Budapesten csak a Nemzetiben Április elsején, vasárnap ingyenes belé­péssel és különleges programokkal várj­a látogatóit a Magyar Nemzeti Múzeum. Az apropó a Múzeumok tavasza című európai rendezvénysorozat, amelyet há­rom évvel ezelőtt kezdeményezett a francia múzeumi szervezet, hogy megis­mertesse az érdeklődőkkel a gyűjtemé­nyek sokszínűségét. Az idei témához kapcsolódva a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Budapesten két tárlatvezetést is szervez a látogatóknak. Délelőtt Basics Beatrix művészettörté­nész Ember és környezete régi magyar festményeken és grafikákon címmel az állandó kiállítás első termeiben kalau­zolja az érdeklődőket, míg 14 órakor Jalsovszky Katalin fotótörténész Ember és környezete a fotográfiákon címmel a Fénnyel írott történelem kiállításon tart tárlatvezetést. Aki pedig a jelen embe­rének és környezetének kapcsolatára kíváncsi, annak nem árt tudnia, hogy ezen a napon a Sajtófotó-kiállítás is be­lépődíj nélkül tekinthető meg. A Nemzeti Múzeum a hagyomá­nyokhoz híven az idén is április elsején nyitja meg a vértesszőlősi őskori elő­embertelep szabadtéri kiállítását. A Dunántúlon, a Gerecse hegység lábánál az 1960-as években feltárt leletegyüttes régészeti szenzációnak számított: a három-négyszázezer évvel ezelőtt itt élt emberfajta a Homo erectus paleohun­­garicus nevet kapta, de emlegetni egyszerűen csak Sámuelként szokták. Az őskőkori ember élőhelye és a kör­nyező táj bemutatására 1967-ben alakí­tottak ki múzeumot. Idei megnyitása a Múzeumok tavasza rendezvénysorozat része. N. K. J. ­ A MÁV Szimfonikus Zenekar JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYT AD a felső-Tisza-vidéki árvízkárosultak megsegítésére 2001. április 9-én, hétfőn 19.30 órakor az Olasz Kultúrintézetben (Budapest Vill., Bródy Sándor u. 8.) Verdi: Requiem Közreműködik: FELBER GABRIELLA MELÁTH ANDREA KELEN PÉTER KOVÁTS KOLOS és a Magyar Rádió Énekkara karigazgató STRAUSZ KÁLMÁN Vezényel: GÁL TAMÁS A hangversenyre jegyek 1000, 3000 és 5000 forintért válthatók a MÁV Szimfonikus Zenekar székházában (Bp. Vil­., Múzeum u. 11.), az Olasz Kultúrintézetben, a Zeneakadémia­­ Jegypénztárában, a Vigadó Ticket Service-ben , és a Broadway Jegyirodában. hrr

Next