Népszabadság, 2002. június (60. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-24 / 145. szám

Balesetveszélyes játszóterek A legveszélyesebbek a húsz-harminc éves fémcsővázas mászókák Három-négymillió forintnál kezdő­dik, és akár több tízmillió forintba is kerülhet egy új, az európai és magyar szabványoknak megfelelő játszótér felépítése. Az új szabványok 1999-es megjelenése óta játszótér-építési hul­lám indult Magyarországon, ennek el­lenére csak a hazai játszóterek 5-10 százaléka felel meg a biztonsági elő­írásoknak. Várhatóan még az idén megjelenik az a rendelet, amely szabályozza majd a játszóterek biztonsági és közegészség­­ügyi alkalmasságának feltételeit, az üze­meltetést és a hatósági ellenőrzést. A jogszabály - amely az 1999-ben életbe lépett európai szabványok alkalmazását is előírja - új helyzetet teremt, jelenleg ugyanis nincs olyan hatóság, amelynek a játszóterek rendszeres ellenőrzése a fel­adatai közé tartozna. A rendelet nyomán felül kell vizsgálni az ország összes ját­szóterét, a balesetveszélyeseket azonnal be kell zárni, a többit pedig 2007-ig kell modernizálni. A tömeges felújítás forrása még kér­déses, annak ellenére, hogy a szabvány­változás után látványos játszótér-felújí­tási hullám indult az országban állami és önkormányzati pénzek bevonásával. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) 2001-ben 315 millió forintos keretösz­­szeggel játszótér-építési pályázatot írt ki önkormányzatok számára, a jelentkezők 300 ezer és ötmillió forint közötti össze­gekre pályázhattak, ha rendelkeztek 40 százaléknyi saját forrással. Ez a pénz legfeljebb egy kisebb játszótér kialakítá­sára elegendő, a nagyobb létesítmények ára akár több tízmillió forint is lehet. A mostanában slágernek számító drótkö­télpálya-játék például több mint félmil­lió, egy rugós fajáték 150 ezer, egy egy­szerű csúszda 60-80 ezer forintba kerül. Szűcs Alexandra, az ISM által pályá­zaton kiválasztott egyik gyártó, a Fito System Kft. munkatársa szerint a piacot uraló három-négy ismert cég mellett egyre több kisvállalkozás, illetve külföl­di gyártók termékeit kínáló kereskedő igyekszik profitálni az élénkülő keres­letből. A megrendelők - az esetek több­ségében önkormányzatok - ugyanakkor igencsak szűkében vannak a pénznek, emiatt ma is előfordul, hogy az olcsóbb, de nem garantált minőségű és biztonsá­gú megoldást választják. Horváth László, az Anyagvizsgáló és Minőség-ellenőrző Rt. osztályvezetője kérdésünkre elmondta: évente több száz játszóteret és játszóeszközt ellenőriznek a gyártók, illetve az üzemeltetők megbí­zásából, s tapasztalataik szerint még ma is csak a játszóterek legfeljebb 5-10 szá­zaléka felel meg az előírásoknak. A leg­több gondot a 20-30 éves fémcsővázas játékok, mászókák okozzák. H. M. ÁSZ-jelentés az oktatás minőségéről Kedvező folyamatok indultak be az oktatás minőségének javítása érde­kében, ám az oktató-nevelő munka pénzügyi, személyi és tárgyi feltételei elmaradnak a kívánalmaktól - álla­pította meg az Állami Számvevőszék az általános iskolai oktatás vizsgálata során. Bár az elmúlt években a hosszú távú elképzelések csak jogszabályokban fo­galmazódtak meg, és hiányosságok mutatkoztak az irányítás és a koordiná­ció területén, mégis kedvező folyama­tok indultak be az oktatás minőségének javítása érdekében - állapította meg az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ har­madszor vizsgálta meg az általános is­kolai oktatást. A vizsgálati jelentés összefoglalójá­ból kiderül: a közoktatásra 300-500 milliárd forintot fordítottak évente az 1998-2000-es években központi költ­ségvetési és önkormányzati forrásból, melynek mintegy 3 százaléka célzottan segíti az oktatás minőségét. Ebből pe­dagógiai szakmai szolgáltatásokra és szakértők igénybevételére 1999-ben és 2000-ben mintegy 2,8 milliárd forint pályázat útján igényelhető támogatást biztosított a központi költségvetés az oktatás minőségét szolgáló szakmai feltételek megteremtéséhez, megerősí­téséhez. A közoktatásra szánt központi költ­ségvetési források 1998-ról 2000-re kö­zel 40 százalékkal emelkedtek, ezen belül az általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó alapnormatívák ennél sze­rényebb mértékben növekedtek. A vizsgálati jelentésből azonban kiderül, hogy ez nem eredményezte az oktatási kiadások azonos mértékű növekedését. Mivel a nem oktatási feladathoz kap­csolódó támogatások növekedési üteme kisebb volt, és részben a személyi jöve­delemadó-átcsoportosítással biztosítot­ták fedezetüket, így az oktatáshoz kap­csolódó támogatások nagyobb mértékű növekedése az egyéb források más fel­adatokra történő átcsoportosítását ered­ményezte. A jelentés megállapítja: az oktató­nevelő munka pénzügyi, személyi és tárgyi feltételei elmaradnak a kívánal­maktól. Az oktatás személyi feltételei az elmúlt években némileg javultak, a kistelepüléseken azonban feszültségek jelentkeznek. A városokban számotte­vően, de a községekben is némileg ja­vult a szaktanári ellátás. A hátrányos helyzetű kistelepüléseknél azonban csak a pedagógusok más településekkel közös foglalkoztatása vagy a társulás segíthetne a problémák megoldásában. Nem következett be számottevő ja­vulás az oktatás tárgyi feltételeiben. Országosan az iskolaépületek fele nem felel meg az előírásoknak, a taneszkö­zökkel, felszerelésekkel való ellátott­ság pedig - egybevetve a miniszteri rendeletben előírt követelményekkel — messze elmarad a kívánatostól. A hely­színi tapasztalatok és a rendelkezésre álló források alapján nem várható, hogy a 2003. augusztusi határidőig az isko­lák, illetve fenntartóik eleget tudnak tenni a miniszteri rendelet előírásainak. A jelentés megállapítja: a pénzügyi erőforrások szűkös volta az oktatás sze­mélyi és tárgyi feltételeinek romlásán keresztül végső soron a minőség romlá­sához vezethet. Varga Dóra NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 24., HÉTFŐ 5 Kezdődnek a közös felvételik Ma kezdődnek az egyetemek közös írás­beli felvételi vizsgái, amelyeken közel negyvenezer egységes dolgozat születik majd. A felvételik során az azonos típusú felsőoktatási intézményekbe jelentkezők azonos tételsorokat töltenek ki, s az ered­ményeket kölcsönösen elfogadják. A gazdasági jellegű szakokra jelentke­zők közül hétfő délelőtt 6888-an vizsgáz­nak történelemből, s ugyanekkor tartják az orosz, olasz, spanyol és földrajz egysé­ges vizsgákat is. A nyelvi vizsgákra 579 diákot várnak. Ugyanezen a napon dél­után írják a magyar felvételi feladatsort a bölcsészettudományi karokra és a tanár­képző főiskolákra jelentkezők. E felsőok­tatási intézményeknek 5472 diák számá­ra kell vizsgalehetőséget biztosítani. A keddi nap a közgazdaságtan és föld­rajz egységes vizsgákkal indul, emellett a bölcsészettudományi és a tanárképző fő­iskolákra jelentkezők, 5024-en, történe­lemből vizsgáznak ezen a délelőttön. Szerda délelőtt kéttípusú egységes ma­gyar vizsgát tartanak: az egyik feladatsort a jogi karokra jelentkezők, a másikat a ta­nítóképző főiskolákra pályázók írják majd. Az előbbit 5595-en, utóbbit 2513-an töltik ki. A jogászjelölteknek nehéz napjuk lesz: a szerda délelőtti magyar vizsgát dél­után a történelem egységes vizsga követi, szintén a jogi pályát választóknak. Az egységes vizsgák többsége ezen a három napon zajlik, de azok a felvételi­zők, akiknek például időpontütközés mi­att valamelyik vizsgája kimaradt, június 28-án a pótírásbelin próbálkozhatnak. V. A. D. Millenáris filmek félmilliárdért Folytatás az 1. oldalról Szerinte a kht. közszolgálati feladata az volt, hogy a Millenáris Parkban bemu­tatott produkciókat - például a Fesztivál­­zenekar koncertjét vagy a Katona József Színház fellépését - a lehető legszélesebb kör megismerhesse. A közszolgálati té­vék a 77 filmből 37-et már megvásárol­tak, és megkezdték azok bemutatását. Úgy tudjuk, hogy a tavaly ősszel fel­vett 77 előadást átlagosan darabonként 2,8 millió forint rögzítették. Az MTV kétmillió forintért fizetett az eddig meg­vett filmek darabjáért. Készültek 25 per­ces összefoglalók is a programokról, da­rabja egymillió forintba került. Az Ezüsthajó az ősszel rögzített negy­ven felvételért több mint 110 millió fo­rintot kapott. Ez a cég készített egyéb­ként 25 darab, 3­ 5 perces filmet a kiállí­táshoz is. Az utómunkálatokat az a Well Done végezte, amely Wermer András­nak, illetve Káli Csabának, a kultusztár­ca támogatásával készült Bánk bán ope­rafilm rendezőjének a tulajdona. A Pen­­taton megbízatásának lejárta után, ja­nuártól a Millenáris Rt. intézte a felvéte­leket. Ez a cég amerikai üzlettársa sze­rint Wermer András érdekeltsége. Ez idő alatt értesülésünk szerint 30 filmért fize­tett a kht. Haszán Zoltán Az új kormány segíti a polgárőröket MUNKATÁRSUNKTÓL Az új kormány az eddiginél fokozottab­ban tart igényt a polgárőrök munkájára - mondta Pál Tibor, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkára szombaton, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserke­­szőlőn az országos polgárőrnapon. A tárca épp ezért a jövőben is a legmesz­­szebbmenőkig támogatja az ország leg­nagyobb politikamentes, civil bűnmeg­előzési szervezetét. A bűnmegelőzés ha­tékonyságának javítása érdekében szük­ségesnek tartja a rendőrség és a polgár­őrség korábbinál jobb együttműködését. Pál leszögezte: a tárca új vezetésének határozott célja, hogy a jövőben azok­hoz a szervezetekhez kerüljenek az álla­mi juttatások és a költségvetési támoga­tás, amelyek valóban hatékonyan dol­goznak. Az államtitkár ugyanakkor arra kérte a polgárőröket, ne akarjanak kato­nás, rendőrös külsőségeket magukra venni, maradjanak meg továbbra is civil szervezetnek. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke beszámolt ar­ról, hogy az ország 1350 településén öt­venezer önkéntes teljesít rendszeresen polgárőri szolgálatot. Tavaly az OPSZ tagjai összesen 40 millió órát töltöttek szolgálatban. Munkájuk ellenértéke, ha azt a rendőrségi béreket figyelembe vé­ve ki akarnák fizetni, 16 milliárd forint lenne. Gál Zoltán (MSZP), az Ország­­gyűlés rendészeti bizottságának elnöke - részben a fentiekre is reagálva - a je­lenlévők előtt ígéretet tett arra, hogy minden létező fórumon „kardoskodni” fog a polgárőrség eddiginél nagyobb anyagi támogatásáért. Salgó László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány a rendőrség nevében köszönetet mondott a polgárőröknek áldozatos munkájukért. Rámutatott: a szervezet léte jelzi, hogy a civil lakos­ság immár nem nézheti tovább a „tri­bünről”, amint a jó fiúk és a rossz fiúk, azaz a rendőrök és a bűnözők küzdenek egymással, hanem le kell jönniük a tri­bünről, és részt kell vállalniuk a küzde­lemből. Gál Zoltán Kikötőt kerestek Kunszigetnél Római kori kikötő-erődítmény után kutatott három napon parti őrtoronyhoz közeli fal valóban a római korban épült-e­ keresztül egy búvár régészcsoport Kunszigetnél a mosoni A képen Makovics Adrienn és Szokolics Tamás, a Győri Bú- Duna medrében. A tíztagú csoport azt vizsgálta, hogy a víz­­vársport Egyesület tagjai merülés előtt fotó: mti Röviden Tárki: nőtt az MSZP népszerűsége Májushoz képest júniusban növelte tá­mogatottságát a Magyar Szocialista Párt, miközben a Fidesz veszített a népszerű­ségéből a Tárki legfrissebb felmérése sze­rint. Az összes megkérdezett körében 43 százalékon áll az MSZP, szemben a Fi­desz 31 százalékával. Májusban 39:36 volt az arány. A pártválasztóknál és a biz­tos szavazó pártválasztóknál 51 százalé­kos a szocialisták támogatottsága, a Fide­­szé 37 százalék. Itt az MSZP három, illet­ve négy százalékot javított, míg a Fidesz népszerűsége hét százalékkal csökkent. Az SZDSZ támogatottsága a Tárki szerint az összes megkérdezett körében két szá­zalékkal, háromról ötre nőtt, illetve négy­ről hatra a pártválasztóknál és a biztos szavazó pártválasztóknál. Az MDF egy, illetve két százalékon, a Centrum Párt kettő, illetve három százalékon, a MIÉP egy százalékon áll. (Hírösszefoglalónk) Emlékezés a szabadság napján Juhász Ferenc honvédelmi miniszter sze­rint szerencsésnek mondhatják magukat a rendszerváltás után született fiatalok, hiszen megadatott nekik, hogy szabadon élhetnek és szabadon gondolkodhatnak. A miniszter vasárnap beszédet mondott a magyar szabadság napja nyírbátori ren­dezvényén, amelynek keretében emlék­táblát avattak a második világháborúban elesett nyírbátori katonák tiszteletére. Ju­hász megemlékezett arról, hogy 11 éve hagyta el az országot az utolsó orosz ka­tona. - Azóta Magyarország szabad, hi­szen nem uralkodik fölötte idegen nem­zet, amely rákényszeríti akaratát - hang­súlyozta a honvédelmi miniszter. (MTI) Rezidensi bérigények A szakorvosjelöltek érdekeit képviselő Magyar Rezidens Szövetség szerint a kezdő orvosok alapfizetésének legalább nettó tíz százalékkal kellene meghaladnia a mindenkori egyetemi diplomás mini­málbért — tájékoztatott a szövetség orszá­gos vezetőségének álláspontjáról Pataki Gergely elnök. Közölte: a szövetség bér­emeléssel kapcsolatos elképzeléseiről írásban tájékoztatták az Országgyűlés egészségügyi bizottságát. (MTI) Vita a salakos házakról Nem a szervezeti forma a lényeg, hanem az, hogy folytatódjanak a tönkrement sa­lakos házak felújításával, a károsultak kártalanításával kapcsolatos munkák - mondta Horváth László fideszes ország­­gyűlési képviselő, a helyreállítást koordi­náló kormánymegbízott, reagálva Sós Ta­más Heves megyei közgyűlési elnök, szocialista országgyűlési képviselő ko­rábbi nyilatkozatára. Mint szombati szá­munkban közöltük, Sós Tamás egy sajtó­­tájékoztatón elmondta: egyetértettek a belügyminiszterrel abban, hogy a salakos házakkal kapcsolatos teendőket ne kor­mánymegbízotti iroda koordinálja. To­vábbi anyagi források biztosítása is szük­séges. A szocialista képviselő megje­gyezte: az eddig elköltött 2,4 milliárd fo­rintból jóval több ház helyreállítását el le­hetett volna végezni, mint amennyire ed­dig sort kerítettek. (Tudósítónktól) Ellenőrzés a vízen Vízi rendészeti akciót tartott a hét végén a szolnoki székhelyű Tiszai Vízi Rendésze­ti Rendőrkapitányság a Tisza teljes ma­gyarországi szakaszán és a Tisza-tavon. Ohlbaum Zoltán rendőr alezredes, a kapi­tányság vezetője vasárnap elmondta: az akcióban tizenegy hajó és négy gépjármű vett részt, a rendőrökkel együttműködtek a közlekedési felügyelet munkatársai, polgárőrök, halőrök, valamint a határvi­dékeken a vám- és pénzügyőrség tagjai. A rendőrségi vezető hangsúlyozta, a fo­kozott rendőri jelenléttel elsődlegesen az volt a céljuk, hogy biztonságosabbá te­gyék a nagy tömegeket vonzó vizeket, és ha szükséges, segítséget nyújtsanak a baj­ba jutott fürdőzőknek. (MTI) Hevesi megyeháza-felújítás A tulajdonosok keretmegállapodása nyomán, hamarosan befejeződik a heve­si megyeháza legnagyobb kiterjedésű épületrészének a felújítása Egerben. A 7700 négyzetméteres telken fekvő, mintegy 5000 négyzetméternyi hasznos alapterületű neobarokk épület 2000-ben kezdődő és a tervek szerint 2003-ban befejeződő külső rekonstrukciója össze­sen mintegy 260 millió forintba kerül. Kun Zoltán, a Heves Megyei Közgyűlés Területfejlesztési Irodájának vezetője el­mondta: a megállapodás szerint az épü­let tulajdonosai, a Heves Megyei Köz­­igazgatási Hivatal, az Állami Számve­vőszék, a Heves Megyei Munkaügyi Központ, a népegészségügyi szolgálat, az agrártárca heves megyei hivatala a tu­lajdoni rész arányában finanszírozzák a rekonstrukciót. (MTI)

Next