Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-01 / 151. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ • • Összecsapás a Sárga-tengeren Évek óta példátlan tűzpárbaj Észak- és Dél-Korea között Észak- és Dél-Korea egyaránt a másik felet vádolja a szombati, Sárga-tengeri tűzpárbajért. A három éve legsúlyosabbnak minősített összecsapásban négy dél-koreai meghalt, tizenkilencen megsebesültek, egy hajójuk elsüllyedt. Washington a „phenjani provokációra” hivatkozva kilátásba helyezte, hogy elhalasztja a júliusra tervezett tárgyalásokat a KNDK-val. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szöuli közlés szerint a Sárga-tengeren az északi halászbárkákat kísérő őrhajók nyitottak tüzet, és több mint húsz percig tartott a szombati lövésváltás. Észak- Korea ugyan elismert „veszteségeket”, de a hivatalos phenjani hírügynökség nem részletezte ezeket. A dél-koreai sajtó értesülései szerint egy északi hajó szintén kigyulladt. A négy dél-koreai áldozatot követelő incidensre egy olyan tengeri körzetben került sor - egyébként nem első ízben -, ahol vitatott a felségterület a két Korea között. Az 1950-1953-as koreai háború fegyverszünettel, de békeszerződés nélkül ért véget. Az ENSZ katonai parancsnoksága ugyan kijelölt egy tengeri határvonalat, de ezt Phenjan nem ismerte el. Az adott térségben mindkét állam rendre haditengerészeti biztosítással kíséri a halászhajóit, ami ezúttal is így történt. A szöuli kommentárok értetlenkednek az incidens oka miatt, hiszen nem látnak sok logikát abban, hogy Phenjan - amely rászorul Dél-Korea és a külvilág élelmiszer-támogatására - ilyen provokációkkal keresztezze Kim De Dzsung elnök megbékélési, úgynevezett „napfénypolitikáját”. Hacsak nem egyfajta „féltékenység” játszott szerepet - vetik fel hírmagyarázók, hiszen éppen szombaton vívott mérkőzést (igaz, mint kiderült, sikertelenül) a délkoreai labdarúgócsapat a világbajnoki bronzéremért. Vasárnap egyébként nyugalom volt a körzetben, pedig ezúttal is megjelent néhány tucat északi halászhajó őrnaszádok kíséretében, ám nem lépték át a névleges határvonalat. Más kérdés, hogy Phenjan az ENSZ — ezúttal már amerikai — katonai parancsnokságához elküldött jegyzékben újra a tengeri határ módosítását kérelmezte. Az incidens időzítése azért is furcsa, mert Washington - mióta a Bush-kormányzat az „ördögi tengelyhez” sorolta Phenjant - első ízben helyezte kilátásba a magas szintű érintkezést: júliusban esedékes James Kelly államtitkár-helyettes látogatása a KNDK-ban. Ez lenne az első fontos vizit azóta, hogy 2000 őszén Madeleine Albright akkori külügyminiszter Phenjanban járt. Miként szombaton közölték, az amerikai diplomácia fontolóra veszi a látogatás elhalasztását az északi „provokáció” miatt. Peking szombaton azonnal „nyugtalanságának” adott hangot a két Korea között kialakult feszültség okán. (Kína egyszerre tart fenn jó kapcsolatokat Észak- és Dél- Koreával is.) Vasárnap a vb-döntőre Japánba utazott Kim De Dzsung elnök, aki ma találkozik hivatalos tárgyaláson Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnökkel. Ortutay L. Gyula Négy halottat gyászol a dél-koreai hadsereg fotó: reuters II. János Pál nem mond le RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL II. János Pál tegnap, a vatikáni Szent Péter téren elmondott Angelus imádsága után jelezte, hogy nem áll szándékában lemondani, és arra kérte a hívőket, hogy imádkozzanak küldetése folytatásáért a „nagy nehézség és szenvedés” idején. A 82 esztendős pápa egy utalással jelezte, hogy élete végéig a katolikus egyház élén kíván maradni. - Péter és Pál, számos megpróbáltatást túlélve, az Úr segedelmével végigvitték apostoli missziójukat - mondta. Ezzel megerősítette a Corriere della Sera egy nappal korábban a címlapon közölt írását, amelyben Vittorio Messori ismert Vatikán-szakértő a pápa beszédeit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy II. János Pál nem kíván visszavonulni. Az elmúlt hónapokban több bíboros is úgy nyilatkozott, hogy a Szentszék látványosan megrendült egészségű első embere esetleg lemond, ha betegsége miatt alkalmatlanná válik az egyház ügyeinek intézésére. Az egyik újabb, meg nem erősített spekuláció szerint a Parkinsonkórban és térdízületi bántalmakban szenvedő pápa augusztusi, lengyelországi útján jelentheti be visszavonulását. II. János Pál egyébként július 23-án újabb, ezúttal Kanadát, Mexikót és Guatemalát érintő körútra indul. A katolikus egyházfő e hét csütörtökön fogadja Medgyessy Péter miniszterelnököt. Pogár Demeter _____JEGYZET_________ Kormányválság Zágrábban Ivica Racan horvát koalíciós kormányának minden jel szerint meg vannak számlálva a napjai. Az elmúlt napokban a szábor, a zágrábi parlament éppen a Krsko atomerőműről Szlovéniával megkötött megegyezés ratifikációját tárgyalta, amikor a kormányban is szerepet kapott Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) botrányos körülmények között megakadályozta a képviselők munkáját. A liberálisok szerint a megegyezés hátrányos Horvátország részére, a ratifikáció pedig a vezető koalíciós erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) önkényes lépése. Ilyen körülmények között csak két kiút adódik a krízisből: a kormány lemondása és új, idő előtti választások kiírása, vagy egy kisebbségi kormány megalakítása. A válság nem jött éppen váratlanul. Köztudomású, hogy az öt koalíciós párt között a viszonyok nem éppen idilliek, s éppen a HSLS, amely 27 mandátummal rendelkezik a százötvenből, ostorozza leghevesebben a szociáldemokratákat. A 2000 januárjában megtartott parlamenti választások óta a liberális párt támogatottsága katasztrofálisan zuhant. A legtöbb helyen még az ötszázalékos bejutási küszöböt sem érte el a HSLS. A párt elnöke, Drazen Budisa különösen elégedetlen. Ő a parlamenti és kormánytisztségek elosztásakor semmit sem kapott a két és fél évvel ezelőtti osztozkodásnál, mivel államelnöknek készült, annak viszont nem választották meg. Így csak az örök bíráló szerepe jutott neki. Arról, hogy valójában mi is lesz a Racan-kormány sorsa, szerdán, a szábor ülésén tudhatunk meg bővebbet. Zágráb, 2002. június Djordje Zelmanovic A cél Európa újraegyesítése Mától Dánia az unió soros elnöke Európa újraegyesítése és az unió külkapcsolatainak fejlesztése áll az EU új soros elnöke terveinek középpontjában. Dánia ma veszi át az unió vezetését, és decemberben „mindenáron” úgy szeretné befejezni, hogy hivatalosan bejelenti az új tagállamokat. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egykori északi nagyhatalomból ötmilliós kisállammá zsugorodott, ám egy főre számítva a világ tizedik leggazdagabb országának számító Dánia ma veszi át fél évre az Európai Unió soros elnökségét. Az EU-ból leginkább „kilógó” dánok nem vesznek részt a közös pénzben, nem kérnek a közös védelemből, igazságügyből és állampolgárságból sem. (Ezért e témákban az uniós miniszteri tanácsok elnökségét a jövő év első felében soros elnök, Görögország veszi át mától egy évre.) Ugyanakkor a dánok a keleti bővítés leglelkesebb támogatói, ennek megkoronázása lesz EU-elnökségük legfontosabb vállalása. Ezt mindenáron meg kell tenni, mert elillan a történelmi lehetőség — ismételgetik. Ráadásul a „mindenáron” kifejezés egyáltalán nem drámai, sőt. A dánok úgy számolnak, hogy a tíz új tagtárs eleinte tizenhat euróba (pontosabban százhúsz dán koronába) kerül majd a dán adófizetőnek évente, viszont 2015 körül már 12 milliárd euró hasznot hozhat az országnak a nagyobb piac. A radikális jobboldal külső támogatásával kormányzó liberálisok ellenzéke szintén támogatja a bővítést, sőt: a dán baloldal szerint a mostani tagállamoknak nagyvonalúbb pénzügyi ajánlatot kellene tenniük az újoncoknak. Az uniót bíráló ellenzéki erők azonban más kérdésekben nem fogadták el Anders Fogh Rasmussen kormányfő féléves „tűzszüneti” ajánlatát. ■ Dánia az elnökség alatt szeretné elérni a bevándorlási politika uniós pontosítását - miután Koppenhága drasztikusan szigorította a befogadás szabályait. Fontosnak tartja a pénzmosás elleni harcot, a banktitok megszüntetését, a környezetvédelmi szabványok szigorítását, valamint az EU külkapcsolatainak megújítását. A dánok vezette őszi uniós csúcstalálkozóra meghívják Ukrajnát is, amely eddig soha nem vehetett részt az Európai Tanács ülésén. Koppenhága nagyon érdekelt a lengyel uniós csatlakozásban, valamint Észtország, Litvánia és Lettország felvételében, hazánkat pedig a „legérettebb” tagjelöltnek tartja. Decemberben, a koppenhágai csúcson Rasmussen tíz új tagállamot szeretne megnevezni, de jelezte, hogy ha ez nem megy, akkor kisebb lesz az első bővítési kör. — Senki és semmi nem ejtheti túszul a felvételre érett tagjelölteket - fogalmazott. A dán kormányfő nemsokára találkozik Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel is. Mivel a bővítés egésze szempontjából fontos közvetlen agrárkifizetések kérdésében a magyar álláspont lényeges lesz a többi tagjelöltnek is, Dánia valószínűleg „rugalmasságot” kér Budapesttől: egyezzen bele a kevesebb pénzbe a történelmi jövő kedvéért. Füzes Oszkár A dán külügyminiszter cikke és írásaink a 6. oldalon Néppárti javaslat az EU alkotmányára PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A jobbközép és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt az eddigi európai alapszerződéseket felváltó alkotmány vagy alkotmányszerű dokumentum kidolgozását javasolja. Az erről szóló szakértői munkadokumentum a tervek szerint a nyár végére elkészül. A „közös európai ügynek” tekintett alkotmány létrehozásában a jobboldali pártok a szocialista, szociáldemokrata pártok együttműködésére is számítanak. Erről Szájer József (Fidesz) beszélt lapunknak azon tanácskozást követően, amelyet a konvent európai néppárti frakciója tartott a hétvégén. A Monte-Carlo közelében rendezett fórumon részt vett Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, a konvent elnöke is. A felszólalók között volt Helmut Kohl egykori német kancellár is. Az alapvető jogok chartáját is magában foglaló európai alkotmány mellett a konvent európai néppárti frakciója más reformokat is sürget. Így síkra szállnak amellett, hogy az Európai Bizottság elnökét ne a tagállamok jelöljék ki. Szájer szerint a fórumon legtöbben azt támogatták, hogy a brüsszeli bizottság első emberét az Európai Parlament válassza meg, de a közvetlen választás ötletét sem vetették el teljesen. A kulisszák mögötti kormányzati egyezkedésekkel szemben a parlamenti választás életszerűbb, izgalmasabb körülményeket teremt, és az egyes országok polgáraihoz is közelebb viheti az integrációt - vélte a magyar Országgyűlés alelnöke, a konvent európai néppárti frakciójának alelnöke. Szájer benyomásai szerint a küszöbön álló keleti bővítés ügyét az Európai Néppártban kész tényként kezelik, ami azért is fontos, mert jelenleg az Európai Unió tagállamainak többségét jobbközép, illetve konzervatív pártok irányítják. D. A. Hiába robbantották fel az Imarát? Nem találják a hebroni kormányépületben elrejtőzött palesztinok nyomát Az izraeli hadsereg négynapi ostrom után felrobbantotta az Imarát, a palesztin hatóság hebroni épületét. Utólag nem sikerült megállapítani, hogy a tizenöt körözött palesztin meghalt-e, s egyáltalán, bent tartózkodott-e az épületben. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Továbbra is rejtély borítja annak a tizenöt palesztin körözött személynek a sorsát, akik állítólag a hebroni Imara kormányépületben kerestek menedéket, és többszöri felszólítás ellenére sem adták fel magukat. Négy napi ostrom után az izraeli csapatok parancsnoka beengedte az épületbe Talal Szidert, a Palesztin Törvényhozási Tanács képviselőjét, hogy próbálja megadásra késztetni a bent levőket. Szider azonban senkit nem talált az épületben. Ekkor a hadsereg elhatározta, hogy véget vet az ostromnak és két tonna robbanóanyaggal felrobbantotta a hatalmas épületet. Ezután idomított kutyák segítségével átkutatták az épület romjait, de nem találtak köztük sem élő embereket, sem holttesteket. Egyes feltételezések szerint a robbanás a felismerhetetlenségig szétroncsolta a bent levők testét, a palesztinok állítása szerint viszont egy titkos alagúton sikerült elmenekülniük. A harmadik lehetőség az, hogy eleve ott sem voltak. Először próbáltak tegnap palesztin terroristák vasúti merényletet elkövetni. A közép-izraeli Led pályaudvarának közelében pokolgépet helyeztek a sínekre, majd távirányítóval működésbe hozták, amikor a vonat közeledett. Miután a vonat a szomszédos sínpáron haladt, a robbanás csak kisebb károkat, három embernek pedig sokkot okozott. A rendőrség a környéken letartóztatott mintegy harminc palesztint, akik illegálisan tartózkodtak Izraelben. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy a hét elején a megszállt területeken lebontanak tíz törvénytelenül létesült zsidó települést és később továbbiak felszámolására is sor kerül. Megjegyezte: ezek a települések nemcsak törvénytelenek, hanem elszigeteltségük miatt védhetetlenek is. Kifejezte reményét, hogy a telepesek önkéntesen fogják kiüríteni őket. Ehhez azonban a telepesek vezetői nem járultak hozzá. Ellenkezőleg, azt követelték, hogy a kormány „teljesítse kötelességét, és nyújtson védelmet minden izraeli polgárnak”. A hadsereg közlése szerint az elmúlt két évben hatvankilenc, közülük az utóbbi kilenc hónapban tizenhárom új illegális település létesült a megszállt területeken. Az amerikai külügyminisztérium állítólag nem tudja eldönteni, hogyan kezdjen hozzá a Bush elnök múlt heti beszédében vázolt közel-keleti rendezés megvalósításához. Powell külügyminiszter habozik, elutazzon-e a közeljövőben a térségbe. Ha ugyanis találkozna Jasszer Arafattal, ez ellenkezne a Bush által lefektetett alapelvekkel; ha viszont kitér a találkozó elől, a többi palesztin vezető aligha lesz hajlandó találkozni vele. Yehuda Lahav Lad izraeli város pályaudvarán hajtották végre palesztin terroristák az első vasúti robbantást fotó: reuters - barkay wolfson