Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-03 / 180. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Csatlakozást megalapozó stratégia Ötvenmilliárd forint többletforrás gyógyító-megelőző ellátásra Folytatás az 1. oldalról A kormány rendeletben szabályozta a gyógyító-megelőző ellátás ötvenmilliárd forintos többletforrásának elosztását. Ez­zel kapcsolatban Csehák Judit egészség­­ügyi és szociális miniszter elmondta, a döntés értelmében egyebek közt 1,8 mil­liárd forintot fordítanak a háziorvosi, 4,1 milliárdot a fogászati ellátásra. A fekvő­beteg-szakellátás 31,1 milliárd forintos többletforrást kap. Ez nem fordítható a kórházak adósságkonszolidációjára, ha­nem egyebek mellett lehetővé teszi a szív­­sebészeti eszközök készleteinek feltölté­sét, a pénz hiányában veszélybe került speciális beavatkozásokat, így a csontve­lő-transzplantációt, a gerincstabilizációs műtéteket és a pacemaker-beültetéseket. A kormány felhatalmazta az egész­ségügyi és családügyi minisztériumot, hogy azt az 1,2 milliárd forintot, ame­lyet nem használtak fel a rezidensi rend­szer kiterjesztésére, most többek között a mentőszolgálatok kivonuló állomá­nyának munkahelyi pótlékára, illetve az egészség évtizede program irányítására és lebonyolítására csoportosítsa át. Csehák azt is bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók 50 százalékos béremelésére nem október 1-jétől, ha­nem már szeptember 1-jétől sor kerül. A közalkalmazottak mellett azok az egész­ségügyi dolgozók is megkapják a bér­emelést, akik az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárral szerződésben álló egészségügyi vállalkozásban, alvállal­kozásban, alapítványi, egyházi és más nonprofit szervezetben egészségügyi szolgáltatást végeznek. A nem költség­­vetési szervként működő egészségügyi szolgáltatók a részükre biztosított rend­kívüli támogatást kizárólag béremelésre fordíthatják. Az OEP a támogatás fel­­használását ellenőrzi, és a nem béreme­lésre fordított vagy jogosulatlanul fel­vett támogatást vissza kell fizetni. Jelen­leg folyik a béremeléssel érintett dolgo­zók létszámának felmérése. A nem köz­­alkalmazottként dolgozók létszámát a szolgáltatóknak augusztus 10-ig kell megadniuk. A tájékoztatón bejelentették, hogy új­jáalakul az Idősügyi Tanács. Az ismét a kormány mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő koordináló testület elnöke a miniszterelnök, és a ta­gokat is ő kéri fel. Gál J. Zoltán szóvivő elmondta, a kor­mány tájékoztatót hallgatott meg a máso­dik száz nap programjának elveiről. A program három alapeleme a teljesítmé­nyek növelése, az esélyteremtés és a hát­rányos helyzetű térségek felzárkóztatá­sának segítése. Medgyessy Péter várha­tóan szeptember elején ismerteti kormá­nya második száz napjának programját. A kormány a Kossuth-év záróünnep­ségeire kétszázmillió forintot biztosít. Az augusztus 20-i ünnepségekre a vidé­ki önkormányzatok 50 millió forintos keret terhére pályázhatnak. A támogatá­sokat közbeszerzési eljárás során lehet majd elnyerni. Gál J. Zoltán azt is el­mondta, hogy augusztus 20-án a főváros mellett a megyeszékhelyeken is lesz tű­zijáték, amelyhez a szükséges eszközö­ket magyar és német cégek biztosítják. A kormány megkezdi nyári szabadsá­gát, és a kabinet következő ülése au­gusztus 23-án lesz. Kéri J. Tibor Csehák Judit és László Csaba a kormányülés utáni sajtótájékoztatón FOTÓ: KOVÁCS BENCE Az MC Média és a kormányhirdetések A Miniszterelnöki Hiva­tal bírálóbizottságának nem volt tudomása arról, hogy a kormányhirdeté­sek elhelyezésével meg­bízott MC Média a vá­lasztási kampányban az SZDSZ-nek is végzett hasonló munkát. Mindezt Gál J. Zoltán kormány­­szóvivő, a bírálóbizott­ság vezetője jelentette ki. A kormány 44 millió forintot fordít száznapos programjának népszerű­sítésére. A hirdetések reklámhelyének foglalá­sával három kiválasztott cég közül az MC Médiát bízták meg. Gál szerint ez a cég adta a legolcsóbb ajánlatot, a juta­lék pontos összegét azonban nem jelen­tette be. „Az elbírálásnál alapvető szempont volt az ár és értékarány, s a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el, amely átlagosan hat forintért juttat el egy-egy üzenetet az olvasókhoz, a nyilvános­sághoz” — közölte Gál. Az Index csütörtöki híréből derült ki, hogy az MC Média hasonló feladatot végzett az SZDSZ-nek is a kampány során. A bírálóbizottság tagja volt a szóvi­vőn kívül a helyettese, illetve a MeH kommunikációs főosztályvezetője. „A nyertes pályázó referen­cialistát is benyújtott, melyen nemzetközi nagy cégeknek végzett munkái szerepeltek, de a listán az SZDSZ nem volt rajta” - mondta Gál. Horn Gábor, a MeH politikai államtitkára, az SZDSZ kampányfőnöke szerint nincs semmi rend­kívüli abban, hogy az egyik legnagyobb ma­gyarországi médiafoglaló ügynökséggel korábban az SZDSZ, most pedig a kormány működik együt­­t. Horn közölte: nem hasonlítható a mostani megbízás a Happy End koráb­bi tevékenységéhez, mert itt versenyez­tetés után nyert kormányzati munkát az MC Média, a pályamunkát pedig a kor­mányszóvivő által vezetett bírálóbi­zottság nyilvánította győztesnek, nem az SZDSZ. Mondok Árpád, az MC Média ügy­vezetője lapunknak elmondta: nincs összefüggés a korábbi SZDSZ-es meg­bízatásuk és a mostani között, hacsak az nem, hogy a jelek szerint jól dolgoz­tak. „Ez egyszeri feladat, de a követke­ző pályázatra is beadjuk jelentkezésün­ket” — közölte. H. Z.-K. J. T. Horn Gábor Hamburgerek a millenniumi égen MUNKATÁRSUNKTÓL Egy amerikai gyorsétterem-hálózat visszamaradt készletét szerezték meg a Wermer család érdekeltségei a 2000-es millenniumi tűzijátékhoz, amelynek több rakétája hamburgereket formázott - nyilatkozta Gál J. Zoltán kormányszó­vivő az Indexnek. A hamburgerek fel­feltűnő képét Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője 2000 nyarán véletlennek nevezte, szerinte a nézőknek csak bizonyos szögből rajzo­lódtak ki ezek a formák. Mint arról lapunk korábban beszá­molt, a 2000-es tűzijáték szervezésével Wermer András amerikai-izraeli üzlet­társának, Mordechai „ Motty ” Oriannak a cégét bízták meg. Orian nyilatkozata szerint a vállalkozása teljesítette a fel­adatot, ennek ellenére a kialkudott ösz­­szegnek csak egy részét kapta meg. A millenniumi tűzijáték szervezése címén ugyanakkor jutott 130 millió forint a Go Ahead nevű cégnek is, amely viszont semmilyen feladatot nem végzett a lát­ványosság lebonyolításában. A Go Ahead igazgatója Wermer anyósa. Több pénz jut majd honvédelemre Növeli a kormány a védelmi költségvetés GDP-részesedését - nyilatkozta lapunk­nak Juhász Ferenc védelmi miniszter a kabinet pénteki ülése után. A kormány tegnap elfogadta a NATO-kérdőívekre adott magyar válaszok általános részét. Ebben vállalta, hogy a védelmi költség­­vetés 2006-ig fokozatosan a hazai bruttó termék két százalékára emelkedik. Ez az arány jelenleg a korábbi vállalásunk alap­ján 1,81 százalék, a valóságban azonban ennél is alacsonyabb. Magyarországot az elmúlt időszakban számos bírálat érte a szövetség részéről az alacsony védelmi költségvetés és teljesí­tetlen katonai vállalások miatt. Ezért a mi­niszter védelmi felülvizsgálatot rendelt el, amelynek célja, hogy Magyarország visz­­szaszerezze szavahihetőségét, és csak va­lós, teljesíthető felajánlásokat tegyen. A munka azzal jár, hogy az általános célki­tűzésekre vonatkozó szövetségi kérdések­re már most válaszolni tud Magyarország. A biztonságpolitikai célkitűzésekre vo­natkozó magyar elképzeléseket tegnap el is fogadta a kormány. A konkrét katonai képességekre vonatkozó hozzájárulások­ról azonban csak hónapokkal a határidő után, az év végén tájékoztatják a NATO-t. A kormány tegnapi döntésével a felül­vizsgálatot és az ezzel járó csúszást is jó­váhagyta. Juhász tájékoztatása szerint megértőnek bizonyult az ügyben a NATO főtitkárhelyettese is, akivel a héten tár­gyalt a késői, de reális válaszadásról. Haszán Zoltán Juhász Ferenc Tovább bővül a titkos lista Készül az adatvédelmi biztos állásfoglalása Folytatás az 1. oldalról Kovács Zoltán, a vizsgálóbizottság fideszes tagja csütörtök esti közleményé­ben kilátásba helyezte, hogy a Fidesz képviselői nem vesznek részt annak a tes­tületnek a munkájában, „amely egyre nyilvánvalóbb manipulációs célzattal próbálja meg elterelni a figyelmet a mi­niszterelnök állambiztonsági múltjáról”. A honatya azt is felháborítónak tartotta, hogy a sajtóban kétes hitelű kiszivárogta­tások látnak napvilágot a bekért anyagok tartalmára vonatkozóan, miközben a bi­zottság tagjai nem tekinthetnek be a do­kumentumokba. (Mécs Imre ugyanis ko­rábban úgy rendelkezett: a jelentéseket csak a hétfői bizottsági ülés előtt osztják ki, addig a papírokat a parlamenti titkos ügyiratok irodáján tárolják.) A Történeti Hivatal pénteken egyéb­ként szintén közleményt adott ki, mely­ben felhívták a figyelmet, hogy a minősí­tett adatokat tartalmazó válasz „s.k. fel­bontásra!” kezelési jelzéssel ellátva ju­tott el a parlament TVK irodájához. A hi­vatal elnöke, Markó György mindezt azért tartotta fontosnak leszögezni, mert a TH „a bizottság elnökét és tagjait kí­vánta tájékoztatni, nem pedig a bizottság szakértőjét”. Tegnapi számunkban ugyanis Tóth Károly úgy vélekedett, hogy a külföldön nyaraló Mécs Imre bizottsági elnökkel valószínűleg a bizottság szakértője is­mertette a TH-s dokumentum részleteit. Mécs az MTI kérdésére azt mondta: a közvéleménynek a tisztánlátás érdekében ismernie kell azokat az információkat, amelyeket nyilvánosságra hozott. Leszö­gezte: eddig kizárólag az érintettek szá­mát hozta nyilvánosságra, más adatokat - például neveket - maga sem ismer. A bizottsági elnök egyébként ez ügy­ben már kért - de még nem kapott - állás­­foglalást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól. Mécs kérdése arra vonatkozott, hogy a rendszerváltás utáni kormányta­gok múltjával kapcsolatos adatok közül mi számít személyes, közérdekű, tehát nyilvánosságra hozható adatnak. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint már dolgoznak a válaszon, konk­rétumokról azonban nem kívántak nyilat­kozni. Az adatvédelmi biztos már koráb­ban véleményt nyilvánított hasonló ügy­ben, így például a parlament egykori olaj­­bizottsága jegyzőkönyvének nyilvános­ságra hozatala kapcsán. Az ombudsman akkor is leszögezte, hogy személyes ada­tot csak az érintett hozzájáulása esetén vagy a törvény kifejezett felhatalmazása alapján lehet nyilvánosságra hozni. A konkrét ügyben egyébként létezik egy törvényi szabályozás: az átvilágítási törvény szerint egyes hivatalban levő politikusok adatait közzé lehet tenni, ha a jogszabályban meghatározott tevé­kenységet folytatták - például együtt­működtek a III/III-as csoportfőnökség­gel -, s tisztségükről az átvilágítóbírák felszólítását követően nem mondtak le. Minden más esetben a volt ügynök sze­mélyes adatai az általános szabályok szerint védelmet élveznek, és pusztán politikai megfontolások alapján nem te­hetők közzé. Simon Gábor szocialista képviselő pénteken új javaslattal állt elő. A honatya azt kezdeményezi, hogy „akik saját sze­mélyes múltjukat ismervén tisztában van­nak érintettségükkel, jelezzék ezt a nyil­vánosság előtt”. Mint fogalmazott, „ezzel tartozunk magunknak és gyermekeink­nek, akik a mi munkánk révén is megis­merhetik, és - reméljük - megértik a kö­zös múltat”. Hozzátette: ezért „javaslom, kérjék a titokgazdáktól a múlt feltárását segítő, személyükre vonatkozó titkos in­formációk nyilvánosságra hozatalának engedélyezését”. A Fidesz újabb meghallgatásokat szorgalmaz Minden kormánynak és kormányfőnek becsülettel el kell számolnia azzal, hogy kabinetjének hány tagja állt kapcsolat­ban, illetve működött együtt az egykori pártállami titkosszolgálatokkal - jelentet­te ki Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő. Azért, hogy ne lengje körül a ti­tok homálya a pártállammal kapcsolatos ügyeket, meg kell teremteni a nyilvános­ságot; a politikus szerint a múlt feltárásá­nak legcélravezetőbb eszköze a parla­ment előtt fekvő úgynevezett ügynöktör­vény és levéltári törvény elfogadása. Mint fogalmazott: „Ne gondoljuk, hogy a miniszterelnököknek nem kell tudniuk vagy sejteniük, hogy a kormányukban kik, milyen múlttal dolgoznak”. A kor­mányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság munkáját tanulságosnak nevez­te, ugyanis „egyre inkább az rajzolódik ki, hogy az ellenzéki pártok kevéssé használják fel érdemi munkára ezt a tes­tületet, és különösebb koncepció nélkül azt a tényt járják körül, amely Medgyessy Péterrel kapcsolatban már korábban ki­derült” - közölte. A Fidesz további meghallgatásokat tart fontosnak, azt azonban csak később döntik el, hogy szükség van-e Medgyessy Péter ismételt meghívására a kormányfő múltjá­val foglalkozó parlamenti bizottság ülésé­re. Simicskó István, a testület fideszes tag­ja szerint a miniszterelnök titkosrendőri te­vékenységének részleteiről, konkrétumai­ról és tényleges titkairól nem sok minden derült ki csütörtöki meghallgatásán. Simicskó szerint ez Medgyessy „titkos­rendőri kiképzése” máig tartó hatásának tudható be. Felhívta a figyelmet, hogy a szigorúan titkos állományú tiszteknek az előző rendszerben politikailag megbízha­­tóaknak kellett lenniük, hálózatokat építet­tek, beszerveztek, jelentéseket írtak és ki­képzésben részesültek. Medgyessy Péter ezen tevékenységek közül semmit nem is­mert el, a tények szerint munkáját mégis magas kitüntetésekkel, jutalommal ismer­ték el. Simicskó István hihetetlennek ne­vezte azt a feltételezést, hogy az eddigi kormányok közül az Orbán-kabinetben volt a legtöbb ügynöki múlttal érintett kor­mánytag. Leszögezte: nemzetbiztonsági államtitkárként nem volt tudomása ilyes­miről. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy minden érintett esetében az egyéni felelős­séget kell mérlegelni. A miniszterelnök múltját vizsgáló par­lamenti bizottság hétfői ülésén meghall­gatja Villányi Miklós volt pénzügymi­nisztert (1987. december és 1989. május), Horváth Balázst, a belügyi tárca egykori vezetőjét (1990. május-december), Kö­vér László volt titkosszolgálati minisztert (1998-2000) és Jónás Endrét, a Nemzet­­biztonsági Hivatal megbízott főigazga­tóját is. Profi pályázatírók kerestetnek Folytatás az 1. oldalról Búsi Lajos ez utóbbiak közül kiemel­te a régió több évre szóló ivóvízprog­ramját, amelynek várható költsége elér­heti a 100 milliárd forintot. Az elnök szerint ez az ivóvízprogram sikerrel pá­lyázhat támogatásra. A régión belüli me­­gyei fejlesztési programokról Búsi La­jos azt mondta: Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági növekedés elő­mozdítása érdekében az egyik legfonto­sabb feladat az úthálózat fejlesztése, a Jászság és a Kunság közúti híddal való összekapcsolása. Szakértők szerint gondot okozhat, hogy az EU a támogatást önerőhöz köti, csakhogy feltétel az is, hogy a saját for­rásokat a pályázóknak - vagyis a régiók­nak, kistérségeknek, településeknek - kell előteremteniük, ehhez állami forrást nem vehetnek igénybe. Ezzel kapcsolat­ban az elnök azt mondta: az önerő előte­remtésében megoldást jelenthet egyfajta kiegészítő állami fejlesztési támogatás, amelyet az egyes térségek utóbb saját hozzájárulásként használhatnának fel. Ez az ellentmondás dilemmát jelent kormányzati szinten is. A Medgyessy­­kabinet tisztában van azzal, hogy a támo­gatásra szoruló önkormányzatok nem ké­pesek az egy-egy pályázat elnyeréséhez szükséges 40 százaléknyi önerőt előte­remteni. Az állam segítene rajtuk, de az EU előírásai szerint ezt nem teheti meg. Tehát nem hozhat létre közvetlenül olyan pénzalapot, ami a hátrányos helyzetű tér­ségek saját forrásait bővítené egy-egy pá­lyázat során. Értesüléseink szerint a Mi­niszterelnöki Hivatal illetékesei annak a lehetőségét keresik, hogy a területfejlesz­tési törvény őszi módosításakor milyen formában tudnának az EU-normáknak megfelelő önerő-kiegészítő lehetősége­ket találni. Búsi Lajos arra a kérdésünkre, hogy milyen szervezeti háttérrel képzelik el a pályáztatást, azt válaszolta: ezzel kapcso­latban még nincs döntés, de elképzeléseik szerint olyan személyeknek kellene a le­bonyolításban részt venniük, akik a régió - így például a fejlesztési ügynökség - al­kalmazottai, és a kérdést szakmai oldalról közelítik meg. A pályázati összegek szét­osztásának feladata a régiótanácsra hárul majd. Mint mondta, az uniós pályázati rendszer nem ismeretlen számukra, hi­szen a régió bekapcsolódott a PHARE- programokba. Ezzel kapcsolatban az el­nöknek az a tapasztalata, hogy az - általa egyébként túl lassúnak tartott - uniós pá­lyáztatási rendszer igen szigorú, a feltéte­leknek nehéz megfelelni. Emiatt - miként fogalmazott - szükség esetén professzio­nális pályázatírókat alkalmaznak majd.

Next