Népszabadság, 2002. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Csatlakozást megalapozó stratégia Ötvenmilliárd forint többletforrás gyógyító-megelőző ellátásra Folytatás az 1. oldalról A kormány rendeletben szabályozta a gyógyító-megelőző ellátás ötvenmilliárd forintos többletforrásának elosztását. Ezzel kapcsolatban Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter elmondta, a döntés értelmében egyebek közt 1,8 milliárd forintot fordítanak a háziorvosi, 4,1 milliárdot a fogászati ellátásra. A fekvőbeteg-szakellátás 31,1 milliárd forintos többletforrást kap. Ez nem fordítható a kórházak adósságkonszolidációjára, hanem egyebek mellett lehetővé teszi a szívsebészeti eszközök készleteinek feltöltését, a pénz hiányában veszélybe került speciális beavatkozásokat, így a csontvelő-transzplantációt, a gerincstabilizációs műtéteket és a pacemaker-beültetéseket. A kormány felhatalmazta az egészségügyi és családügyi minisztériumot, hogy azt az 1,2 milliárd forintot, amelyet nem használtak fel a rezidensi rendszer kiterjesztésére, most többek között a mentőszolgálatok kivonuló állományának munkahelyi pótlékára, illetve az egészség évtizede program irányítására és lebonyolítására csoportosítsa át. Csehák azt is bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók 50 százalékos béremelésére nem október 1-jétől, hanem már szeptember 1-jétől sor kerül. A közalkalmazottak mellett azok az egészségügyi dolgozók is megkapják a béremelést, akik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló egészségügyi vállalkozásban, alvállalkozásban, alapítványi, egyházi és más nonprofit szervezetben egészségügyi szolgáltatást végeznek. A nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatók a részükre biztosított rendkívüli támogatást kizárólag béremelésre fordíthatják. Az OEP a támogatás felhasználását ellenőrzi, és a nem béremelésre fordított vagy jogosulatlanul felvett támogatást vissza kell fizetni. Jelenleg folyik a béremeléssel érintett dolgozók létszámának felmérése. A nem közalkalmazottként dolgozók létszámát a szolgáltatóknak augusztus 10-ig kell megadniuk. A tájékoztatón bejelentették, hogy újjáalakul az Idősügyi Tanács. Az ismét a kormány mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő koordináló testület elnöke a miniszterelnök, és a tagokat is ő kéri fel. Gál J. Zoltán szóvivő elmondta, a kormány tájékoztatót hallgatott meg a második száz nap programjának elveiről. A program három alapeleme a teljesítmények növelése, az esélyteremtés és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának segítése. Medgyessy Péter várhatóan szeptember elején ismerteti kormánya második száz napjának programját. A kormány a Kossuth-év záróünnepségeire kétszázmillió forintot biztosít. Az augusztus 20-i ünnepségekre a vidéki önkormányzatok 50 millió forintos keret terhére pályázhatnak. A támogatásokat közbeszerzési eljárás során lehet majd elnyerni. Gál J. Zoltán azt is elmondta, hogy augusztus 20-án a főváros mellett a megyeszékhelyeken is lesz tűzijáték, amelyhez a szükséges eszközöket magyar és német cégek biztosítják. A kormány megkezdi nyári szabadságát, és a kabinet következő ülése augusztus 23-án lesz. Kéri J. Tibor Csehák Judit és László Csaba a kormányülés utáni sajtótájékoztatón FOTÓ: KOVÁCS BENCE Az MC Média és a kormányhirdetések A Miniszterelnöki Hivatal bírálóbizottságának nem volt tudomása arról, hogy a kormányhirdetések elhelyezésével megbízott MC Média a választási kampányban az SZDSZ-nek is végzett hasonló munkát. Mindezt Gál J. Zoltán kormányszóvivő, a bírálóbizottság vezetője jelentette ki. A kormány 44 millió forintot fordít száznapos programjának népszerűsítésére. A hirdetések reklámhelyének foglalásával három kiválasztott cég közül az MC Médiát bízták meg. Gál szerint ez a cég adta a legolcsóbb ajánlatot, a jutalék pontos összegét azonban nem jelentette be. „Az elbírálásnál alapvető szempont volt az ár és értékarány, s a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el, amely átlagosan hat forintért juttat el egy-egy üzenetet az olvasókhoz, a nyilvánossághoz” — közölte Gál. Az Index csütörtöki híréből derült ki, hogy az MC Média hasonló feladatot végzett az SZDSZ-nek is a kampány során. A bírálóbizottság tagja volt a szóvivőn kívül a helyettese, illetve a MeH kommunikációs főosztályvezetője. „A nyertes pályázó referencialistát is benyújtott, melyen nemzetközi nagy cégeknek végzett munkái szerepeltek, de a listán az SZDSZ nem volt rajta” - mondta Gál. Horn Gábor, a MeH politikai államtitkára, az SZDSZ kampányfőnöke szerint nincs semmi rendkívüli abban, hogy az egyik legnagyobb magyarországi médiafoglaló ügynökséggel korábban az SZDSZ, most pedig a kormány működik együtt. Horn közölte: nem hasonlítható a mostani megbízás a Happy End korábbi tevékenységéhez, mert itt versenyeztetés után nyert kormányzati munkát az MC Média, a pályamunkát pedig a kormányszóvivő által vezetett bírálóbizottság nyilvánította győztesnek, nem az SZDSZ. Mondok Árpád, az MC Média ügyvezetője lapunknak elmondta: nincs összefüggés a korábbi SZDSZ-es megbízatásuk és a mostani között, hacsak az nem, hogy a jelek szerint jól dolgoztak. „Ez egyszeri feladat, de a következő pályázatra is beadjuk jelentkezésünket” — közölte. H. Z.-K. J. T. Horn Gábor Hamburgerek a millenniumi égen MUNKATÁRSUNKTÓL Egy amerikai gyorsétterem-hálózat visszamaradt készletét szerezték meg a Wermer család érdekeltségei a 2000-es millenniumi tűzijátékhoz, amelynek több rakétája hamburgereket formázott - nyilatkozta Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Indexnek. A hamburgerek felfeltűnő képét Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője 2000 nyarán véletlennek nevezte, szerinte a nézőknek csak bizonyos szögből rajzolódtak ki ezek a formák. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a 2000-es tűzijáték szervezésével Wermer András amerikai-izraeli üzlettársának, Mordechai „ Motty ” Oriannak a cégét bízták meg. Orian nyilatkozata szerint a vállalkozása teljesítette a feladatot, ennek ellenére a kialkudott öszszegnek csak egy részét kapta meg. A millenniumi tűzijáték szervezése címén ugyanakkor jutott 130 millió forint a Go Ahead nevű cégnek is, amely viszont semmilyen feladatot nem végzett a látványosság lebonyolításában. A Go Ahead igazgatója Wermer anyósa. Több pénz jut majd honvédelemre Növeli a kormány a védelmi költségvetés GDP-részesedését - nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc védelmi miniszter a kabinet pénteki ülése után. A kormány tegnap elfogadta a NATO-kérdőívekre adott magyar válaszok általános részét. Ebben vállalta, hogy a védelmi költségvetés 2006-ig fokozatosan a hazai bruttó termék két százalékára emelkedik. Ez az arány jelenleg a korábbi vállalásunk alapján 1,81 százalék, a valóságban azonban ennél is alacsonyabb. Magyarországot az elmúlt időszakban számos bírálat érte a szövetség részéről az alacsony védelmi költségvetés és teljesítetlen katonai vállalások miatt. Ezért a miniszter védelmi felülvizsgálatot rendelt el, amelynek célja, hogy Magyarország viszszaszerezze szavahihetőségét, és csak valós, teljesíthető felajánlásokat tegyen. A munka azzal jár, hogy az általános célkitűzésekre vonatkozó szövetségi kérdésekre már most válaszolni tud Magyarország. A biztonságpolitikai célkitűzésekre vonatkozó magyar elképzeléseket tegnap el is fogadta a kormány. A konkrét katonai képességekre vonatkozó hozzájárulásokról azonban csak hónapokkal a határidő után, az év végén tájékoztatják a NATO-t. A kormány tegnapi döntésével a felülvizsgálatot és az ezzel járó csúszást is jóváhagyta. Juhász tájékoztatása szerint megértőnek bizonyult az ügyben a NATO főtitkárhelyettese is, akivel a héten tárgyalt a késői, de reális válaszadásról. Haszán Zoltán Juhász Ferenc Tovább bővül a titkos lista Készül az adatvédelmi biztos állásfoglalása Folytatás az 1. oldalról Kovács Zoltán, a vizsgálóbizottság fideszes tagja csütörtök esti közleményében kilátásba helyezte, hogy a Fidesz képviselői nem vesznek részt annak a testületnek a munkájában, „amely egyre nyilvánvalóbb manipulációs célzattal próbálja meg elterelni a figyelmet a miniszterelnök állambiztonsági múltjáról”. A honatya azt is felháborítónak tartotta, hogy a sajtóban kétes hitelű kiszivárogtatások látnak napvilágot a bekért anyagok tartalmára vonatkozóan, miközben a bizottság tagjai nem tekinthetnek be a dokumentumokba. (Mécs Imre ugyanis korábban úgy rendelkezett: a jelentéseket csak a hétfői bizottsági ülés előtt osztják ki, addig a papírokat a parlamenti titkos ügyiratok irodáján tárolják.) A Történeti Hivatal pénteken egyébként szintén közleményt adott ki, melyben felhívták a figyelmet, hogy a minősített adatokat tartalmazó válasz „s.k. felbontásra!” kezelési jelzéssel ellátva jutott el a parlament TVK irodájához. A hivatal elnöke, Markó György mindezt azért tartotta fontosnak leszögezni, mert a TH „a bizottság elnökét és tagjait kívánta tájékoztatni, nem pedig a bizottság szakértőjét”. Tegnapi számunkban ugyanis Tóth Károly úgy vélekedett, hogy a külföldön nyaraló Mécs Imre bizottsági elnökkel valószínűleg a bizottság szakértője ismertette a TH-s dokumentum részleteit. Mécs az MTI kérdésére azt mondta: a közvéleménynek a tisztánlátás érdekében ismernie kell azokat az információkat, amelyeket nyilvánosságra hozott. Leszögezte: eddig kizárólag az érintettek számát hozta nyilvánosságra, más adatokat - például neveket - maga sem ismer. A bizottsági elnök egyébként ez ügyben már kért - de még nem kapott - állásfoglalást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól. Mécs kérdése arra vonatkozott, hogy a rendszerváltás utáni kormánytagok múltjával kapcsolatos adatok közül mi számít személyes, közérdekű, tehát nyilvánosságra hozható adatnak. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint már dolgoznak a válaszon, konkrétumokról azonban nem kívántak nyilatkozni. Az adatvédelmi biztos már korábban véleményt nyilvánított hasonló ügyben, így például a parlament egykori olajbizottsága jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala kapcsán. Az ombudsman akkor is leszögezte, hogy személyes adatot csak az érintett hozzájáulása esetén vagy a törvény kifejezett felhatalmazása alapján lehet nyilvánosságra hozni. A konkrét ügyben egyébként létezik egy törvényi szabályozás: az átvilágítási törvény szerint egyes hivatalban levő politikusok adatait közzé lehet tenni, ha a jogszabályban meghatározott tevékenységet folytatták - például együttműködtek a III/III-as csoportfőnökséggel -, s tisztségükről az átvilágítóbírák felszólítását követően nem mondtak le. Minden más esetben a volt ügynök személyes adatai az általános szabályok szerint védelmet élveznek, és pusztán politikai megfontolások alapján nem tehetők közzé. Simon Gábor szocialista képviselő pénteken új javaslattal állt elő. A honatya azt kezdeményezi, hogy „akik saját személyes múltjukat ismervén tisztában vannak érintettségükkel, jelezzék ezt a nyilvánosság előtt”. Mint fogalmazott, „ezzel tartozunk magunknak és gyermekeinknek, akik a mi munkánk révén is megismerhetik, és - reméljük - megértik a közös múltat”. Hozzátette: ezért „javaslom, kérjék a titokgazdáktól a múlt feltárását segítő, személyükre vonatkozó titkos információk nyilvánosságra hozatalának engedélyezését”. A Fidesz újabb meghallgatásokat szorgalmaz Minden kormánynak és kormányfőnek becsülettel el kell számolnia azzal, hogy kabinetjének hány tagja állt kapcsolatban, illetve működött együtt az egykori pártállami titkosszolgálatokkal - jelentette ki Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő. Azért, hogy ne lengje körül a titok homálya a pártállammal kapcsolatos ügyeket, meg kell teremteni a nyilvánosságot; a politikus szerint a múlt feltárásának legcélravezetőbb eszköze a parlament előtt fekvő úgynevezett ügynöktörvény és levéltári törvény elfogadása. Mint fogalmazott: „Ne gondoljuk, hogy a miniszterelnököknek nem kell tudniuk vagy sejteniük, hogy a kormányukban kik, milyen múlttal dolgoznak”. A kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság munkáját tanulságosnak nevezte, ugyanis „egyre inkább az rajzolódik ki, hogy az ellenzéki pártok kevéssé használják fel érdemi munkára ezt a testületet, és különösebb koncepció nélkül azt a tényt járják körül, amely Medgyessy Péterrel kapcsolatban már korábban kiderült” - közölte. A Fidesz további meghallgatásokat tart fontosnak, azt azonban csak később döntik el, hogy szükség van-e Medgyessy Péter ismételt meghívására a kormányfő múltjával foglalkozó parlamenti bizottság ülésére. Simicskó István, a testület fideszes tagja szerint a miniszterelnök titkosrendőri tevékenységének részleteiről, konkrétumairól és tényleges titkairól nem sok minden derült ki csütörtöki meghallgatásán. Simicskó szerint ez Medgyessy „titkosrendőri kiképzése” máig tartó hatásának tudható be. Felhívta a figyelmet, hogy a szigorúan titkos állományú tiszteknek az előző rendszerben politikailag megbízhatóaknak kellett lenniük, hálózatokat építettek, beszerveztek, jelentéseket írtak és kiképzésben részesültek. Medgyessy Péter ezen tevékenységek közül semmit nem ismert el, a tények szerint munkáját mégis magas kitüntetésekkel, jutalommal ismerték el. Simicskó István hihetetlennek nevezte azt a feltételezést, hogy az eddigi kormányok közül az Orbán-kabinetben volt a legtöbb ügynöki múlttal érintett kormánytag. Leszögezte: nemzetbiztonsági államtitkárként nem volt tudomása ilyesmiről. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy minden érintett esetében az egyéni felelősséget kell mérlegelni. A miniszterelnök múltját vizsgáló parlamenti bizottság hétfői ülésén meghallgatja Villányi Miklós volt pénzügyminisztert (1987. december és 1989. május), Horváth Balázst, a belügyi tárca egykori vezetőjét (1990. május-december), Kövér László volt titkosszolgálati minisztert (1998-2000) és Jónás Endrét, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatóját is. Profi pályázatírók kerestetnek Folytatás az 1. oldalról Búsi Lajos ez utóbbiak közül kiemelte a régió több évre szóló ivóvízprogramját, amelynek várható költsége elérheti a 100 milliárd forintot. Az elnök szerint ez az ivóvízprogram sikerrel pályázhat támogatásra. A régión belüli megyei fejlesztési programokról Búsi Lajos azt mondta: Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében az egyik legfontosabb feladat az úthálózat fejlesztése, a Jászság és a Kunság közúti híddal való összekapcsolása. Szakértők szerint gondot okozhat, hogy az EU a támogatást önerőhöz köti, csakhogy feltétel az is, hogy a saját forrásokat a pályázóknak - vagyis a régióknak, kistérségeknek, településeknek - kell előteremteniük, ehhez állami forrást nem vehetnek igénybe. Ezzel kapcsolatban az elnök azt mondta: az önerő előteremtésében megoldást jelenthet egyfajta kiegészítő állami fejlesztési támogatás, amelyet az egyes térségek utóbb saját hozzájárulásként használhatnának fel. Ez az ellentmondás dilemmát jelent kormányzati szinten is. A Medgyessykabinet tisztában van azzal, hogy a támogatásra szoruló önkormányzatok nem képesek az egy-egy pályázat elnyeréséhez szükséges 40 százaléknyi önerőt előteremteni. Az állam segítene rajtuk, de az EU előírásai szerint ezt nem teheti meg. Tehát nem hozhat létre közvetlenül olyan pénzalapot, ami a hátrányos helyzetű térségek saját forrásait bővítené egy-egy pályázat során. Értesüléseink szerint a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei annak a lehetőségét keresik, hogy a területfejlesztési törvény őszi módosításakor milyen formában tudnának az EU-normáknak megfelelő önerő-kiegészítő lehetőségeket találni. Búsi Lajos arra a kérdésünkre, hogy milyen szervezeti háttérrel képzelik el a pályáztatást, azt válaszolta: ezzel kapcsolatban még nincs döntés, de elképzeléseik szerint olyan személyeknek kellene a lebonyolításban részt venniük, akik a régió - így például a fejlesztési ügynökség - alkalmazottai, és a kérdést szakmai oldalról közelítik meg. A pályázati összegek szétosztásának feladata a régiótanácsra hárul majd. Mint mondta, az uniós pályázati rendszer nem ismeretlen számukra, hiszen a régió bekapcsolódott a PHARE- programokba. Ezzel kapcsolatban az elnöknek az a tapasztalata, hogy az - általa egyébként túl lassúnak tartott - uniós pályáztatási rendszer igen szigorú, a feltételeknek nehéz megfelelni. Emiatt - miként fogalmazott - szükség esetén professzionális pályázatírókat alkalmaznak majd.