Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-03 / 255. szám
NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ 3 Bírálat van - kizáró ok nincs A csatlakozás előtti utolsó EU-jelentés a magyar felkészülés hiányosságairól FÜZES OSZKÁR BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNK A mezőgazdasági intézményrendszer kapja a legsúlyosabb számon kérő bírálatot az Európai Bizottságtól a Magyarországról szóló monitoringértékelésben. A jövőre csatlakozó tíz államról és a három tagjelölt országról szóló jelentését a brüsszeli testület szerdán teszi közzé, benyújtva azt az Európai Parlamentnek. A tízek esetében az országjelentések most nem általános „bizonyítványt" állítanak ki, hanem kifejezetten azokat a hiányosságokat sorolják fel, amelyek nehezíthetik a jövő májusi EU-csatlakozást. Kizáró okot azonban nem találnak - derült ki a hetek óta „csöpögtetett" kiszivárogtatásokból. A magyar országjelentésről annyit tudni, hogy az általános felkészültség nem hivatalos listáján hazánk hátulról a negyedik, az első Szlovénia, a sereghajtó Lengyelország. Budapest az elmúlt időszak előrelépése dacára még mindig nagy elmaradásban van az agrárkifizetések és a vidékfejlesztés intézményi és más feltételeinek megteremtésében (e téren a tízek közül az utolsó), késik néhány jogszabály meghozatalával és a pénzügyi ellenőrzés egyes elemeinek korszerűsítésével. Kisebb gondok vannak az állategészségügy és a növényvédelem szabályozásával, hiányos a médiatörvény, várják a közbeszerzési és a bortörvényt. A közös piacról való átmeneti kizárás vagy más védzáradék sehol sem fenyeget, ám megtörténhet, hogy sok agrártámogatási és régiófejlesztési pénzt csak később kaphat meg az ország. A korábbinál enyhébb formában, de ismét megemlítik a korrupciót, annak politikai vetületeit, illetve az igazságszolgáltatás lassúságát. Brüsszeli források szóban hozzáteszik: ilyesmibe ugyan nem szólhatnak bele, de a magyar belpolitikát túlságosan kiélezettnek tartják, ez az uniós felkészülést és a majdani beilleszkedést is gátolhatja. Ugyanígy az, hogy kormányváltásonként ismétlődően több ezer főt cserélnek le a közigazgatásban. Aggodalomra adhat okot néhány közintézmény - a nemzeti bank, a főügyészség, a pénzügyi felügyelet és a közmédia - függetlenségének csorbulása. A magyar pénzpolitikát külön kiemelve kiszámíthatatlanul következetlennek tartják. A kedvezménytörvény viszont immár megfelel az uniós normáknak - ismerik el, ismét sürgetve a megegyezést Szlovákiával. Érzékeltetik, hogy a labda most a pozsonyi térfélen van, de nem sok esélyt látnak arra, hogy a Dzurindakormány gyorsan belemenjen egy alkuba. Budapest ösztökélő dicséretet kap a költségvetési túlköltekezés visszafogásáért is. Lengyelország kilenc területen mutat nagy elmaradást a felkészülésben. A tényleges hiányosságok mellett Brüsszel azért is bírálja keményebben Varsót, mert az EU-ban nagyon tartanak attól, hogy az újoncok legnagyobbika arrogáns, túlságosan önző lesz majd. A tagjelöltek közül Bulgáriát inkább ösztönzik, Románia viszont rengeteg bírálatot kap. Bukarest szeretné, hogy a szerdai jelentés kimondja: Románia működő piacgazdaság, ám eddig úgy tűnik, hogy Brüsszel ezt még nem így látja. Bukarest több más területen annyira elmarad még Bulgáriától is, hogy Szófia attól tart: be kell majd várnia Romániát, így nem sikerül a 2007-es csatlakozás neki sem. Megtörténhet viszont, hogy a még nem is tagjelölt Horvátország utoléri, akár meg is előzi a bolgár-román párost. Magánjog Hágában: magyar lemaradás tudósítónk jelenti Hágából Gyermekelhelyezési és öröklési viták, illetve a határokon átívelő más polgári jogi szabályozásokhoz csatlakozik Magyarország a hágai székhelyű Nemzetközi Magánjogi Konferencia (NMK) keretében - mondta a Népszabadságnak Mádl Ferenc. Az államfő pénteken díszvendége volt az NMK 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek, amelyen őt a nemzetközi magánjog egyik vezető szaktudósaként is tisztelik. Jelenleg azonban Magyarország a harminchatból csak négy konvenciónak részese. Mádl sürgeti, hogy újabb területeken csatlakozzunk a magán-, család-, kereskedelmi, öröklési és más polgári jogi egyezményekhez (az Igazságügyi Minisztérium már megkezdte az előkészületeket). Ez nemsokára megtörténhet, például a külföldi jogi okmányok, bizonyítékok kezelése, illetve a gyermekvédelem terén. F.O. Európai nyitás az arab világ felé A mediterrán térség instabilitása fékezi a kapcsolatokat SERES ATTILA KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK Európa biztonsága nem kis részben a mediterrán térség stabilitásának függvénye. A Földközi-tenger déli medencéjének, az úgynevezett Maghreb-országoknak és az Európai Uniónak a kapcsolata csak a kölcsönös bizalom légkörében fejlődhet, és ez a bizalom ma még törékeny - hangzott el Tuniszban, az európai bővítésről rendezett nemzetközi szimpóziumon. A tunéziai kormánypárt szervezésében megtartott tanácskozáson tetten érhető volt az a félelem, hogy az Európai Uniót túlságosan leköti a tíz új tagállam integrálása, és nem marad elég energiája a mediterrán térség gondjainak enyhítésére, legfőképpen pedig pénze a beindított EU-programok finanszírozására. Sadok Chaabane tunéziai felsőoktatási miniszter meg is fogalmazta a helyiek aggodalmát: az EU-támogatások mértéke a csatlakozó országok esetében 545 euró lakosonként, míg a mediterrán térség esetében ez az arány csak 14 euró. Voltak felszólalók, akik amiatt tartották fontosnak az EU és a mediterrán térség kapcsolatainak fejlesztését, mert az unió innen merítheti munkaerő-utánpótlását. Európa lakossága rohamosan öregszik, 2040-re elengedhetetlen lesz, hogy a hiányzó munkaerőt a földrajzilag közel eső földközitengeri térségből importálja. Baráth Etele politikai államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnöke Tuniszban elismerte, hogy a most zajló keleti bővítés pénzforrásokat és jelentős szervezési energiát köt le Brüsszelben, mégsem mondható, hogy az EU-bővítés elszívja a levegőt a Földközi-tenger térségétől. Sőt lehetséges és ajánlatos a Maghreb-országokkal évtizedekkel ezelőtt kialakított kapcsolatok felújítása - már csak azért is, mert az újonnan csatlakozóknak a kezdeti időben alighanem a periférián nyílnak lehetőségei, és nem a központban. Célszerű az EU-val társulási viszonyban lévő térségben megméretni magukat, ott, ahol egyszer már pozíciókat szereztek. Delhi: a magyar kultúra ünnepe Ma tárgyal az indiai kormányfővel Medgyessy Péter FARKAS JÓZSEF GYÖRGY KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK Vasárnap délelőtt hatvanfős delegáció élén Delhibe érkezett Medgyessy Péter. A kormányfő ma tárgyal vendéglátójával, Vadzspaji indiai miniszterelnökkel. A tegnapi nap folyamán a magyar kormányfő és kísérete felkereste a főváros több nevezetességét, köztük a negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Kulturális Intézetet. A harminc év utáni első magyar indiai kormányfői látogatás tegnap a főváros néhány kulturális létesítményének felkeresésével kezdődött. Medgyessy Péter és felesége, valamint a kíséret tagjai meglátogatták a Kutab Minar tornyot körülvevő műemlékegyüttest, benne a soha nem rozsdásodó vasoszloppal, majd a nemzeti múzeum kincseit tekintették meg. A körsétát a közép-ázsai gyűjteménnyel kezdték, ezt ugyanis Stein Aurél adományozta a múzeumnak a múlt század elején. A Nagy-Britanniában lordi címmel elismert, magyar származású Ázsia-kutató fényképe és életrajza is ott látható-olvasható a kiállításon. Este Magyarország számos indiai barátjának jelenlétében megünnepelték a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ 25 éves fennállását. A negyedszázados intézmény az egyetlen magyar kultúrintézet egész Ázsiában. A vendégeket Radnóti Aliz igazgató tájékoztatta a központ szerteágazó tevékenységéről, a hangversenyektől a magyar nyelv oktatásáig. Medgyessy, aki az indiai szokásnak eleget téve egy mécses meggyújtásával is sikereket kívánt a háznak, kifejtette, hogy kétoldalú kapcsolataink nagy hagyományú, példaértékűen sikeres területe a kulturális együttműködés. Az eseményen beszédet mondott Schneider Mária, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, aki ma kulturális csereprogramról ír alá megállapodást indiai partnerével. A rendezvényen elhangzott, hogy már fordítják hindi nyelvre Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényét, a Sorstalanságot. Tervbe vették azt is, hogy magyar-indiai-európai uniós koprodukcióban filmet készítsenek Körösi Csoma Sándor életéről. Medgyessy Péter a látogatás alkalmával leleplezte a híres Kelet-kutató emléktábláját az intézet épületében. Medgyessy Péter és felesége a Kutab Minar torony előtt Andreotti: 24 év helyett felmentés POGÁR DEMETER RÓMAI TUDÓSÍTÓNK Huszonnégy év börtöntől menekült meg a hét végén Giulio Andreotti hétszeres volt olasz miniszterelnök. A római legfőbb semmítőszék ugyanis a bizonyítékok elégtelenségére hivatkozva megsemmisítette a perugiai fellebbviteli bíróság novemberben hozott, csaknem negyedszázados elzárásra vonatkozó ítéletét. Andreottit azzal vádolták, hogy 1979- ben ő gyilkoltatta meg Mino Pecorelli újságírót, aki a többszörös olasz kormányfőt állítólagos maffiakapcsolatai miatt írásaiban Keresztapa néven emlegette. Andreottit 1999-ben egyszer már felmentették, de egy tavaly letartóztatott maffiavezér, Antonino Giuffré terhelő vallomást tett ellene. A semmítőszék határozata - megkérdőjelezve a maffiavezér kijelentéseinek hitelességét - áttételesen segíthet Silvio Berlusconinak is, akit személy szerint, illetve akinek vállalkozását Giuffré szintén alvilági kapcsolatokkal gyanúsított meg. A Berlusconi-kormányzat szerint valójában baloldali ügyészek folytatnak „boszorkányüldözést". Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy kérdésessé válik a „bűnbánó" maffiózóknak felkínált vádalku intézményének jövője. Az ítélet megkönnyebbülést keltett az olasz politikai elitben, mert az elmúlt fél évszázadban meghatározó figurának számító Andreotti egy évvel ezelőtti elítélése megingatta a háború utáni Itália politikai berendezkedése iránti bizalmat. Andreottiról egy másik bíróság júliusban megállapította: 1980-ig baráti kapcsolatokat ápolt a maffiával, ám elévülés miatt felmentette a 84 éves politikust. Demecser KÁCSOR ZSOLT Az elmúlt napokban országos ismertségre tett szert egy a közvélemény számára korábban teljesen ismeretlen szabolcsi kisváros neve: Demecser. (Jellemző, hogy először sokan azt hitték, a veszprémi Demecserről van szó, amelynek a hírekben biztosan elírták a nevét.) Demecser kétes hírnevének alapja az, hogy a településen Fáky László fideszes polgármester halála miatt időközi polgármester-választást tartottak, amelyet a kormánykoalíció jelöltje, Kiss Gyula nyert meg a volt polgármester özvegyével, a fideszes Fáky Lászlónéval szemben. A Fidesz a kampányszabályok megsértése miatt megóvta az eredményt, amelyet a megyei bíróság meg is semmisített, és új választást írt elő. Régmúlt időket idéző, különös választás lesz Demecseren a következő, ugyanis a november 16-i vasárnapon a szavazólapon csak egyetlen jelölt neve szerepel majd: Kiss Gyuláé. Fáky Lászlóné - miután a Fidesz kiharcolt neki még egy esélyt - visszalépett a jelöléstől, arra hivatkozva, hogy az élete veszélyben forog. Feljelentést is tett, úgyhogy a rendőrség most gőzerővel nyomoz, hogy megtalálja az őt és gyerekeit megfenyegetőket. (Megjegyzem, Fákyné félelmén jót derültek azok a demecseriek, akik korábban éppen a fideszes városvezetés provinciális gőgjétől és kiskirálykodásától rettegtek.) Nem könnyű eldönteni, hogy Fákyné visszalépett-e vagy visszaléptették. A Szabolcsban gyenge pozíciókkal rendelkező Fidesz számára olyan nagy volt a demecseri választás tétje, hogy még maga Orbán Viktor is ellátogatott a településre, hogy Fákyné mellett kampányoljon. (Hírértékkel bír, hogy azon a rendezvényen részt vett Fáky Lászlóné is, akit a napokban amiatt bíráltak, mert a kampányban nem jelent meg a helyi nyilvánosság előtt, és nem fogadta el Kiss Gyula vitára szóló meghívóját sem.) Nos, a Fidesz számára alighanem kapóra jött a Fákynét fenyegető állítólagos halálos veszedelem, hiszen az özvegy visszalépésével a párt a biztos vereség tudatában úgy térhetett ki az új választás elől, hogy közben megpróbált rúgni az ellenfelén is. S persze fontos a választás a kormánykoalíció pártjai számára is. De a lényegről, a demecseri emberek életéről mintha nem beszélne senki. A jobboldal attól hangos, hogy Demecserben végre lebuktak a szocialista ármánykodók, a baloldal pedig azzal támad, hogy a fideszesek nem demokraták, hiszen képtelenek elfogadni a választás eredményét, a koalíciós jelölt fölényes győzelmét. De az országos közvélemény előtt esett-e szó arról, hogy miféle program mentén csaptak össze Demecserben a polgármesterjelöltek? Elhangzott-e, hogy valójában mit akart az egyik jelölt, és mit a másik? Hogy a két éve várossá avatott, 4600 lelkes településen az egyetlen szövőüzemen kívül, ahol négyszáz ember - de köztük csak százötven demecseri dolgozik, semmiféle jelentősebb munkahely nincs? Hogy a városban tíz éve bezárt a búzakeményítő gyár, a palackozóüzem, leépült az áfész és a termelőszövetkezet, ezért most sokak számára nincs sem állás, sem pénz, sem kiszámítható jövő? Mit tud a politika erről a városról, erről a messzi, érthetetlen és lenézett vidékről azon kívül, hogy Demecser zászlaját most a zászlórúdra lehet tűzni? Elképzelhető, hogy a november 16-i polgármester-választás után a zászlóvivők visszavonulnak, hogy másik vásznat tűzzenek arra a bizonyos rúdra. Demecser meg ott marad magára a problémáival a távoli Szabolcsban. De talán annak is lehet még valami helyi haszna, hogy a korábban ismeretlen kisváros megkerülhetetlenül rákerült a nagypolitikai térképre. Fúzió előtt ACZÉL ENDRE Szaporulat után fogyás. Mármint a magyar jobboldalon. Párttá alakult a Jobbik (Magyarországért Mozgalom), s talán - megszűnik önálló pártként működni az MDF-ből 1996-ban kiszakadt Magyar Demokrata Néppárt (MDNP). Éspedig olyképpen, hogy visszatagozódik az MDF-be. A radikális jobboldal osztódik (a MIÉP a Jobbikkal rivalizál), a mérsékelt jobboldal integrálódik. Semmi nem alakul úgy, ahogyan az „egy akol" lázában élő Fidesz-vezetés szeretné. Az ő zászlaja alatt egyetlen párttal sem menetel több - volt értelme vajon a „polgári köröknek"? nem véletlenül a Jobbikot segítették világra?, mint a 2002-es választások után; őhelyette inkább az ugyancsak „egy akolban" (bár kisakolban) gondolkodó MDF erősödhet. Bár ő sem anynyira, mint szeretné. Az FKGP és a KDNP, két, parlamenten kívüli, legfeljebb jelentéktelenségében versengő minipárt nem nagyon akarna beléje tagozódni - hogy a Fidesztől való félelmében-e, meg nem mondom. És aztán, valljuk meg, az MDNP se az a nagy zsákmány, ami pár évvel ezelőtt lett volna. Amikor a Néppárt Szabó Iván vezetésével önállósult, az „antalli garnitúra" szinte teljes létszámban oda gravitált. (Mínusz Boross Péter.) Volt miniszterek, államtitkárok, tucatnyian. Ha jól nézem, maradt mára Kónya Imre, Pusztai Erzsébet és talán Raskó György. A többiek vagy a Fideszben vagy a politikán kívüli szférákban találtak maguknak állást és/vagy üdvöt, ki tudja, melyiket. A „nagy gárda" utolsó közös fellépése az volt, amikor a tavalyi választások második fordulója előtt levélben tiltakoztak az MDNP- nek is otthont adó Centrum (Kupa Mihály) kormányváltó elkötelezettsége, más szóval az MSZP-nek odaígért támogatás miatt. Na most a gyermeki látás is könnyen befogja egy olyan státuskép kiérleletlenségét, amelyben egy jobbközép párt egyszerre határolja el magát az MSZP-től, a Fidesztől és az MDF-től. (Az SZDSZ-től csak azért nem, mert az „végképp" szóba nem jön, holott liberális.) Ez a státuskép előidézője lett az MDNP lassú haldoklásának, az „antalli gárda" szinte teljes lemorzsolódásának. A címke szinte semmit se takar ma már. Megvenni is csak azért érdemes, hogy hivatkozni lehessen rá. De a hivatkozás soha nem egészen érdektelen. Az MDF igényli az erősödésnek legalább a látszatát, Dávid Ibolya pedig különösen. A pártelnök egészen bizonyosan támogatná a két párt egyesülésének, uniójának egy olyan formáját, amelyik az MDNP számára nem megalázó. Az MDNP-nek még esze ágában sincs kétségbe vonni Dávid „vezető szerepét". Hogyisne! Végtére is az elnök asszonyban látja annak a garanciáját, hogy az ővele újra kiegészült MDF-en belül az egyszerre nemzeti-liberális és egyszerre önállóságpárti vonal erősödjék. A maga hozományával e kettőt dúcolná alá. Azoknak tehát, akiknek kevesebb érdekeltségük van abban, hogy a Dávidvonal további támogatást kapjon a párton belül, valószínűleg nem lelki ügyük az MDNP visszafogadása. Ezek a politikusok azt látnák jónak, hogy ha a Néppárt feloszlatná magát, s tagjai egyenként kérelmeznék fel-, illetve viszszavételüket az MDF-be. Akkor talán szemezgetni lehetne közülük, mondjuk úgy, hogy Kónya nem kell, Pusztai kell - vagy fordítva. (Érdekes, hogy ha valaki, akkor épp az MDF szerzett közeli ismereteket arról, milyen az, amikor egy erősebb párt - a Fidesz - elkezd szemezgetni a partner embereiből, ugyanilyen rokonszenvminták szerint.) Az ilyen megalázó eljárás az MDNP- nek elfogadhatatlan. Vele meg lehet torpedózni az uniót és persze Dávid Ibolya ambícióit is. Más szóval ami az MDF/MDNP fúzió körül kialakulóban van, az ki nem vonható az MDF belső politikai harcainak köréből. Dávid, ha hű újabb önmagához, nem engedheti el még egyszer úgy Pusztai Erzsébet kezét, ahogyan 2001 tavaszán, a Békejobb fogadtatásától megriadva, egyszer már megtette. Igaz, ezúttal nem a Fidesz a nyir ellenfél.