Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-12 / 239. szám
NÉPSZABADSÁG Intő jelekre uniós intő A magyar hiány volt a fő téma a pénzügyi ülésen Romlani fog hazánk uniós minősítése, az Európai Bizottság új ajánlásokat készít, mivel Magyarország továbbra sem teljesíti programját. A pénzbüntetés - a kohéziós pénzek megvonása - szinte kizárt, ahogyan az elvárt hiánycsökkentés is. SZŐCS LÁSZLÓ brüsszeli tudósítónk Az Európai Bizottság (EB) a jövő csütörtökön új ajánlásokat fogalmazhat meg Magyarországgal szemben - derült ki kedden, Luxemburgban Joaquin Almunia szavaiból. Az EB pénzügyi biztosa erről az Ecofin, az EU-pénzügyminiszterek tanácsa luxemburgi üléséhez kapcsolódóan beszélt. A tanácskozás egyik fő napirendi pontja éppen a magyar államháztartás helyzete volt. A testület ezúttal csak tudomásul vette Almunia tájékoztatását a „statisztikai átsorolásokról”, vagyis arról: az Eurostat, az unió statisztikai hivatala útmutatása nyomán Magyarország nem számolhatja el az előző évek autópálya-építéseinek költségeit hiánycsökkentő tényezőként. Ebből az következik: idén a tervezett 3,6 százalék helyett a GDP 6,1 százalékra rúg majd a költségvetési deficit, s 2006-ra is módosítani kell a hiánycélt. A bizottság konkrét ajánlásai egyelőre nem ismertek, az Ecofin pedig a novemberi ülésén térhet vissza a magyar államháztartásra. Sajtóértekezletén Veres János pénzügyminiszter mindenesetre arról beszélt: az autópálya-építések elszámolása ügyében a piacokat nem lepték meg a fejlemények, számítottak rá. - Az Eurostattal folytatott vita olyan, amit nem nyerhetünk meg - tette hozzá. Leszögezte, hogy a kormány - részben a magánszféra bevonásával - folytatja az autópálya-építéseket, s (mint kérdésre elárulta: tárgyalásokat folytatott erről a történetesen szintén luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével. - Az EIB kész részt venni az autópálya-építés finanszírozásában - mondta Veres, részleteket nem árulva el. (Ezzel azonban világossá vált: az uniós források bevonása is csak hitelt, nem pedig vissza nem térítendő közösségi támogatást jelent a sztrádaépítések esetében.) Ami a tarthatatlanná vált magyar konvergenciaprogramot - azaz az euró hivatalosan még mindig 2010-re tervezett bevezetésére tett államháztartási előkészületeket illeti, Veres azt mondta: csak az új bizottsági ajánlások függvényében lehet megmondani, hogy korrigálásra vagy új programra van szükség. Uniós megfigyelők lapunknak azt mondták: elképzelhető, hogy az új ajánlások verik az utolsó szöget a 2010-es euróbevezetés koporsójába, s Brüsszel 2006-ra vonatkozóan újabb megszorító intézkedéseket kényszeríthet ki. Veres szerint ,létezik olyan gazdaságpolitikai program, amellyel 2008-ra olyan szintre hozható a deficit, hogy a 2010-es dátum tartható lesz. Utalt arra, hogy az autópályapénzek esetében idén egyszeri tételről van szó. Ha pedig a Gripen vadászgépek beszerzését is „EU- egységesen” kell elkönyvelni - amit még csak terveznek a huszonötök, és ami tovább növeli a magyar hiányszámokat -, úgy az Veres szerint 2006-2007-ben jelent tételt, tehát 2008-ra, a legkritikusabb évre ez sem jelentkezik további teherként. A miniszter kizártnak mondta, hogy - idénre legalábbis - Brüsszel a GDP konkrét százalékát kitevő hiánycsökkentést írna elő. Egyértelmű nemmel felelt arra is („nincs erre gyakorlat”), hogy az EU a kohéziós alapok pénzeinek megkurtításával büntethetné Magyarországot. Úgy tudni: az Ecofinen belül nincs ilyen terv, s ez egyébként is csak az EU legvégső fegyvere lehetne. Ugyanakkor Caio Koch-Weser német pénzügyi államtitkár Luxemburgban azt mondta újságíróknak: „ez a kérdés felvetődhet”, a magyar helyzet „nagyon sajnálatos”, s az euró bevezetését „biztosan el kell halasztani”. Annyi tényleg bizonyos: mivel hazánk nem tagja az euróövezetnek, a többi tagállam letét-elhelyezési kötelezettséggel vagy egyszerű pénzbüntetéssel nem sújthatja. Veres János szerint a jelenleg vállalt 1,4 százalékpontos hiánycsökkentésnél több nem lenne elfogadható, mert hátráltatná az évi 4-4,5 százalék körülire tervezett GDP-növekedést. Nem titok: a gyatra államháztartási adatok helyett a kormány Brüsszelben is a magyar gazdaság egyéb mutatóival igyekszik bizonyítani a máskülönben jobban festő helyzetet: az export és a beruházások egyre bővülő ütemével, az infláció csökkenésével. Veres utalt arra, hogy az állam és a nagy ellátórendszerek menedzselése ma még nem zárkózott fel a piacgazdaság követelményeihez. Almunia pénzügyi biztos, és Gordon Braun brit pénzügyminiszter a luxemburgi sajtótájékoztatón Belépéselőny Szlovákiánál SZILVÁSSY JÓZSEF pozsonyi tudósítónk A Moody's után tegnap a londoni Fitch Ratings is „A” szintre emelte Szlovákia hitelminősítését, ezzel szomszédunknak jobb besorolást adott Magyarországnál. Indoklásként a hitelalapok lényeges erősödését, a gazdasági fejlődés dinamikus tempóját, a külföldi tőke növekvő beáramlását említik. - Szlovákia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy 2009-ben valóban bevezethesse az eurót - szögezi le a londoni elemzés. Hasonlóra célzott Ivan Miklos pénzügyminiszter is, aki tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: a választások évében sem lesz osztogató költségvetés, mert 2006 júniusában Szlovákia mindenképpen az euró várótermének számító ERM 2 devizarendbe kíván belépni. Ennek pedig egyik feltétele a három százalék alatti államháztartási hiány. Negatív példaként Magyarországot említette, ahol szerinte már az uniós pénzügyi szakemberek számára is aggasztó a növekvő deficit. A rossz költségvetési politikával nem az a legnagyobb gond, hogy megszegik a szabályokat. Sokkal aggasztóbb az, hogy lényegesen rontják a hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit - vélekedett. A pénzügyminiszter elégedett volt a tizenkilenc százalékos egyenadó bevezetésével is. Miközben a bevételek összességükben a tervek felett alakultak, a változással senki se járt rosszabbul. Igaz, a tehetősebbek sokkal többet nyertek. Miklós szerint azonban a reform eredményei közé tartozik a külföldi befektetők növekvő száma is, amelynek köszönhetően nő a foglalkoztatottság. \ GAZDASÁG Levonuló árhullám A várt, 3,7 százalékos szinten állapodott meg az infláció szeptemberben, az élelmiszerek ára csökkent, míg az üzemanyagé növekedett. Ezzel együtt az éves átlag négy százalék alatt marad. A szeptemberi inflációt az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások húzták lefelé, s jórészt a járműüzemanyagok lökték felfelé, így alakult ki az elemzők által várt átlagos egyhavi 0,2 százalékos, illetve éves szinten 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedés. A maginfláció - a szezonális élelmiszer- és energia-ármozgástól megszűrt mutató - 0,1 százalékot tett ki augusztushoz, s 1,5 százalékot tavaly szeptemberhez képest, ami történelmi mélypontnak is tekinthető. Az élelmiszerek árai egy év alatt is az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 2,9 százalékkal kerülnek most kevesebbe, mint egy esztendeje. A szolgáltatásokon belül viszont az átlagot meghaladóan drágult a szerencsejáték, a helyi tömegközlekedés, s ugyancsak nagyobb mértékben emelkedett a háztartási energia ára. A járműüzemanyag például 17 százalékkal drágult. A kedvező inflációs pályát tükrözik a szakértői vélemények is. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy az infláció októberben 3,4, decemberben pedig 3,6 százalék lesz. Hozzátette: e folyamatok miatt még az év vége előtt lehetőség lesz egy kis mértékű, 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre, és a csökkentés jövőre is folytatódik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció kedvező alakulásának nincs különösebb hatása sem a rövid távú piaci folyamatokra, sem a rövid távú kamatpolitikára. Ennél sokkal lényegesebb információ a piac számára az, hogy az államháztartási hiány jelentős, nincs konvergencia, és a 2010- es eurócsatlakozás megkérdőjeleződött. Londoni elemzők szerint a továbbiakban elsősorban a maginfláció további alakulására kell odafigyelni, a tervezett áfacsökkentés, illetve a választások előtti esetleges további költségvetési lazítás valószínű fogyasztásnövelő hatása miatt. Jeff Gable, a Barclays Capital európai feltörekvő piaci stratégája szerint alig van inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Ez „különösen azért érdekes”, mert a költségvetési módosítások és Járai Zsigmond MNB- elnök legutóbbi nyilatkozatai után most kérdésesebbek a jegybanki kamatkilátások, mint néhány hete. De megjegyezte: mivel nincs inflációs kockázat, ezért tovább kell csökkenteni a kamatot. Az elemző októberre negyed százalékpontos mérséklést vár, és nem zárja ki, hogy az idén lesz még egy ilyen mértékű csökkentés. B. M. 2005. OKTÓBER 12., SZERDA 11 Gyorsuló gazdaság, veszélyes államháztartási folyamatok A Kopint-Datorg kutatóintézet felfelé módosította friss prognózisában a növekedési előrejelzését. Mind erre az évre, mind jövőre 0,2 százalékpontot adtak hozzá a kutatók a júliusi becsléshez, s így 2005-ben 3,8, 2006-ban 4 százalékkal bővülhet a gazdaság. A növekedés szerkezete is kiegyensúlyozott marad, a gazdaság húzóerejét a kivitel és a beruházások adják, a magánfogyasztás pedig a GDP-bővüléstől elmaradó mértékben nő. Aggodalomra - mondta Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes - az államháztartás folyamatai adnak okot, a hiány az idén is lényegesen meghaladja a tervezettet, a jövő évi büdzsé pedig látványosan szakít az államháztartás konszolidálására vonatkozó törekvéssel. Már a terv is a deficit növelését sugallja. Egyszerre valósul meg adócsökkentés, a családi támogatások és szociális juttatások emelése és az autópálya-építések gyorsítása. A költségvetési szervek kiadásai is nőnek, az államadóssággal, s annak kamatterheivel együtt. Ilyen körülmények között az eurót nem lehet bevezetni 2010-ben, hiszen 2007-2008- ban drasztikus megszorításokat kellene végrehajtani. (Munkatársunktól) HIRDETÉS