Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-15 / 242. szám

4 2005. OKTÓBER 15., SZOMBAT RÖVIDEN Kiadáscsökkentés a Reggelnél Jelentős kiadáscsökkentés­be kezdett a Reggel című lapnál a kiadó Axel Sprin­ger Magyarország Kft. Az újságnál munkatársakat küldtek el, megszüntették a Budapest rovatot, az oldal­számot pedig 16-ra veszik vissza hétfőtől, mert a vára­kozásoktól jelentősen elma­radt a példányszáma. (Munkatársunktól) Hatmilliárd forint a volt Kinizsi laktanyáért Több mint hatmilliárd forin­tért adta el a XI. kerületben lévő volt Kinizsi laktanyát a HM, a vásárló cég lakásokat épít a helyszínen. Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter és Faragó Péter, a PRO-N­ In­gatlanfejlesztő Kft. képviselő­je pénteken írta alá az eladás­ról szóló adásvételi szerző­dést. (MTI) Próbára bocsátották a Kendermag elnökét Tárgyalás nélküli ítéletében egy évre próbára bocsátotta a Kendermag Egyesület el­nökét a Pesti Központi Ke­rületi Bíróság még szeptem­berben. Nem tudni, hány ítélet születik a kenderma­gosok önfeljelentő akciója miatt, értesítést tudtommal még csak én kaptam - mondta Felső László, a civil szervezet vezetője pénteken, megerősítve az Index inter­netes portál hírét, amely sze­rint a bíróság 45 ezer forin­tos költségmegtérítésre is kötelezte őt. A jövőben más­fajta akciókat terveznek. (MTI) Tanuszoda- és tornateremprogram A jövő héten megkezdődhet­nek a közbeszerzési eljárások a kormány tanuszoda- és tor­naterem-építési programjá­nak somogyi mintaprojekt­jeinél - mondta tegnap Suchman Tamás, a MeH po­litikai államtitkára. A megyé­ben Marcali gesztorságával négy helyszínen tanuszoda, Somogyjád gesztorságával négy helyszínen tornaterem épülhet meg: három PPP- finanszírozással, vagyis ma­gántőke bevonásával. (Tu­dósítónktól) Bükkösd: vita a kőbányáról Közmeghallgatást tartottak tegnap Bükkösdön a Strabag bányabővítési elképzelései­ről. A cég ugyanis a közeli Királyegyházán felépítendő cementműhöz a mészkövet a cég bükkösdi bányájából szállítaná, ám ehhez annak termelését évi százezer ton­náról egymillióra kell növel­ni. A cégnél azt ígérték, hogy a bánya korszerű, a port megkötő technológiával üze­mel majd. A zöldszervezetek azonban környezeti ártal­maktól tartva továbbra is el­lenzik a kőbánya kapacitásá­nak bővítését. (Pécsi tudósí­tónktól) Szakított a Nyugdíjasok Pártja a Centrummal Szakított az Összefogás Ma­gyarországért Centrum Párttal a Miskolcon bejegy­zett Magyar Nyugdíjasok Pártja, mert nem teljesültek az együttműködésbe foglal­tak. A két párt fél évvel ez­előtt elsősorban azért lépett frigyre, hogy közösen tegye­nek a nyugdíjasok életkö­rülményeinek javítása érde­kében - derül ki a nyugdí­jaspárt vezetőségének teg­napi tájékoztatásából. (MTI) MAGYARORSZÁG É NÉPSZABADSÁG Az SZDSZ összevonná az állami tévéket Miközben a Magyar Tele­vízió és a Duna TV újabb csatornákat indítana, az SZDSZ szerint a mostani „két és fél” közszolgálati csatorna helyett „másfél” is elég lenne. Összevonással oldaná meg az ál­lami televíziók régóta tartó anya­gi válságát az SZDSZ. A nem tel­jesen új ötletet tegnap vette elő Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője, az Országgyűlés kulturális bizottsá­gának elnöke és Kóka János gaz­dasági miniszter. Pető szerint nyilvánvaló, hogy az adófizetők pénzéből a jelenleginél (azaz 33 milliárd forintnál) nem lehet nagyságrendekkel nagyobb ös­­­szeget fordítani a közszolgálati műsorszolgáltatókra. Még akkor sem, ha ilyen igényeket fogalmaz­nak meg az érintett intézmények. A szabad demokrata politikus ér­ve szerint, ha nincs több pénz, ak­kor az intézményrendszert kell a lehetőségekhez igazítani. Ennek részleteibe Pető nem ment bele, de hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok tájékoztatásáról nem kívánnak lemondani. Mindkét tévénél csoportos lét­számleépítés volt az idén, az MTV-nél újabb kört is terveznek, miközben, legalábbis ötlet szint­jén újabb csatornákat is indíta­nának. A Magyar Televízió saját tőkéje jelenleg mínusz 2,5 milli­árd forint, ezt a Cégbíróság fel­szólítására sem pótolták határ­időre. Ami az SZDSZ-es terveket il­leti: annak érdekében, hogy ne a költségvetéstől, így a parlamenti többségtől függjön a közmédiu­mok finanszírozása, visszaállíta­nák a készülékhasználati díjakat. Ez lenne a normatív finanszíro­zás alapja, és így a költségvetés is megkönnyebbülne 25 milliárd­­dal. A költségvetésben átvállalt díj havi összege idén 948 forint, jövőre 967 forint. Kóka János gazdasági minisz­ter szerint „ma a Magyar Televí­zióban nincs az a struktúra, amely a bevételekre és a kiadá­sokra odafigyelne”. Az előzőt a le­hetségestől messze elmaradó­nak, az utóbbit túlzónak nevezte. A politikus úgy látja, hogy a hosszú távú finanszírozás meg­teremtése elodázhatatlan, „de csak azután, hogy rendet terem­tettünk” vagyis az ellenőrzést és a működést is megváltoztatták. „A miniszter úr vagy rosszul látja, vagy tájékozatlan, vagy rosszul tájékoztatták az MTV gazdálkodásával kapcsolatban” - kommentálta Rudi Zoltán tévé­elnök Kóka kijelentését az Mti­nek. Hangsúlyozta: nem gazdál­kodik rosszul az intézmény, a problémákat az okozza, hogy mindeddig nem jutott hozzá a költségvetési törvényben foglalt egyes forrásokhoz. HASZÁN ZOLTÁN A köztévék költségvetési támogatásai (millió forintban) Úgy tűnik, elhárultak az akadályok a bolognai típu­sú felsőoktatás jövő évi be­vezetése elől. A köztársasá­gi elnök aláírta az erre vo­natkozó törvénymódosí­tást, az akkreditációs bi­zottság pedig tegnap lénye­gében befejezte az új sza­kok véleményezését. Bár az utóbbi hónapokban kétsé­ges volt, átállhat-e jövőre az egész magyar felsőoktatás a bo­lognai típusú képzésekre, most úgy tűnik, az utolsó pillanatban elhárultak az akadályok. Az új, többciklusú képzés lényege, hogy először minden diák egy úgyne­vezett bachelor (felsőfokú alap­képzés) szakot végez el, ezután léphet tovább a master, majd a doktori fokozatra. A hagyomá­nyos egyetemi és a főiskolai okta­tási formák tehát megszűnnek. Az Oktatási Minisztérium el­képzelése az volt, hogy 2006-tól már mindenütt csak bachelor szakok indulhatnak. Ennek jog­szabályi hátterét adta volna meg a tavasszal megszavazott új felső­­oktatási törvény, amelyet azon­ban Mádl Ferenc volt államfő - más, nem a bolognai folyamatra vonatkozó aggályai miatt - nem írt alá. A törvény így még most is az Alkotmánybíróság asztalán hever. A hiányzó jogszabályi hát­tér pedig megnehezítette az egész felsőoktatás dolgát. Szabó Zoltán (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) ezért egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be nyár végén, amely le­hetővé teszi az új képzések beve­zetését. Ezt a „kistörvényt” hét­főn megszavazta a parlament, Sólyom László köztársasági el­nök pedig tegnap aláírta. Igaz, a részleteket kormányrendeletben kell rögzíteni (emiatt egyébként a Fidesz az Alkotmánybíróság­hoz fordul, mondván, hogy a képzési rendszert csak törvény­ben lehet szabályozni). A rende­letről még egyeztet a tárca a szakmai szervezetekkel, de úgy tudjuk, a kormány már szerdán tárgyalja a jogszabályt. Gond volt az is, hogy számos új - köztük csaknem az összes A Fiatal Baloldal (FIB) megérti a Rektori Konferencia aggodal­mát, ám változatlanul úgy gon­dolja, hogy az egyetemisták és fő­iskolások, „a jövő értelmiségijei” is érdeklődnek a politika iránt. Komássy Ákos, a FIB közelmúlt­ban megválasztott elnöke annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy a Rektori Konferencia a na­pokban úgy foglalt állást: távol kell tartani a politikát a felsőok­tatási intézményektől. A hallga­tók megszólítása ugyanakkor a FIB kimondott célja, egyúttal a bölcsész­­ szak indítási engedé­lye még nem volt meg. Tegnap azonban a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) maratoni ülé­sen véleményezte csaknem az összes hátralévő - több mint 210 - szakindítási kérelmet. A MAB szerint a teljes átállás azonban a felsőoktatás minőségének veszé­javában kampányoló MSZP el­várása. A fiatalítást kampány­stratégiai célként kitűző szocia­lista párt ugyanis több mint 20 százalékos hátrányát igyekszik lefaragni a 35 év alatti korosz­tályban a Fidesszel szemben, amely jóval aktívabb a felsőokta­tási intézményekben riválisánál. Ezért is kérte Hiller István, az MSZP elnöke a Fiatal Baloldal új vezetésétől: célozzák meg az egyetemistákat és főiskolásokat. - Különféle körök, társaságok formájában a politika ma is jelen­tkeztetése nélkül nem lenne megoldható. Fésűs László, a tes­tület elnöke rámutatott: a tör­vénymódosítás lehetővé is teszi, hogy a miniszter bizonyos ese­tekben engedélyt adjon régi típu­sú szakok indítására. Ilyen a gyógypedagógiai terület, amely­nek nincs szakindítási engedélye, van a felsőoktatásban. Mi viszont jelenlétünket arccal, névvel vál­laljuk - hangoztatta Komássy. - Azt persze senki sem szeretné - jegyezte meg a szocialisták ifjú­sági szervezetének vezetője -, hogy az órákra beszivárogjon a politika, hogy a tantermeket pla­kátokkal béleljék ki. Ám annak szerinte nem lehet akadálya, hogy tanítási időn kívül akár po­litikai vitákat is rendezzenek - ha már karateedzést vagy irodalmi estet lehet. A Fiatal Baloldal te­hát elszántnak tűnik, erre utal.Úgy tűnik tehát, nincs akadá­lya annak, hogy november 2-án - az új szakokkal­­ nyomdába ke­rüljön a 2006-os felvételi tájé­koztató. Az viszont szinte biztos­ra vehető, hogy a második, mas­ter szint képzései nem lesznek benne a felvételizők „bibliájá­ban”. Azaz a diákok egyelőre nem tudhatják, ha elvégeztek egy bachelor szakot, hová, milyen irányban léphetnek majd to­vább. Márpedig az új, egymásra épülő többciklusú képzési rend­szernek éppen ez a „továbblépde­­lés” volna az egyik értelme. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtit­kára korábban azt mondta: 2006-ban műszaki, informati­kai, illetve katonai területeken elindulhatnak a master képzé­sek. A MAB viszont csak tegnap adott ki master szakra alapítási engedélyt, szám szerint tízet a katonai területen. Márpedig egy szakra először alapítási kérelmet kell beadni, majd annak jóváha­gyása után az adott képzést ok­tatni szándékozó intézmények­nek szakindítási kérelmet kell beadniuk. A master szakokat, ha egyáltalán elindulhatnak jövőre, legföljebb csak pótfelvételi kere­tében lehet majd meghirdetni. VARGA DÓRÁ­ nak legalábbis Komássy szavai: „A hallgatókkal állunk kapcso­latban, nem az intézményekkel.” Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak épületekben gondol­kodnak, hanem például bulik szervezésében is. Arra a kérdé­sünkre, hogy az egyetemek bejá­ratánál fel kell-e készülnünk ak­tivistáik „támadására”, Komássy Ákos azt felelte: nem céljuk hogy bárkit „bombázzanak” ugyanak­kor az egyetemek előtti terület többnyire közterület. NYUSZTAY MÁTÉ Indulhat a Bologna Jövőre már az alapképzés elvégzése után jön a master és a doktori fokozat Fiatal Baloldal az egyetemeken Corvinus Egyetem. Megszűnnek a hagyományos egyetemi és felsőoktatási formák Emelkednek a béren kívüli juttatások Az már biztos, hogy jövőre maga­sabb lesz az adómentes étkezési hozzájárulás, az Országos Érdek­egyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén a kormányzati oldal elfo­gadta ugyanis, hogy a hideg élel­miszerre váltható jegy értéke négyezerről 4500 forintra, az úgynevezett meleg étkezési jegy nyolcezerről kilencezer forintra emelkedjen. Igaz, a szakszer­vezetek javaslata 5500, illetve 11 ezer forintról szólt, ezt azon­ban Katona Tamás pénzügymi­nisztériumi politikai államtitkár nem tartotta teljesíthetőnek. Bár az érdekvédők 22 ezer forintos igényétől lényegesen elmarad, a jelenlegi 17 ezer forintról 19 ezer forintra nő az adómentesen ad­ható iskolakezdési támogatás is. Az eddigi 750 ezer forint helyett 2006-ban már egymillió forint adómentes lakásvásárlási támo­gatást is igényelhetnek munkál­tatójuktól a dolgozók. Egyezség­re jutottak a kormány és a szociá­lis partnerek - a munkaadók és a munkavállalók - képviselői a na­pidíj változtatásában is. E szerint jövőre belföldi kiküldetés esetén 500 forint lesz a napidíj (jelenleg 110 forint), külföldi munka ese­tén pedig 10 dollárról 30 euróra emelkedik az összeg. A szociális partnerek javasla­tait mérlegelve a kormány nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy az adómentes természetbeni juttatások értéke nem haladhat­ja meg a kereset 15 százalékát (ez volt egyébként a legfonto­sabb szakszervezeti követelés), s bár a munkáltatói oldal koráb­ban elfogadhatatlannak tartot­ta, egyezség született arról is, hogy a maximum 400 ezer fo­rint lehet. Úgy tűnik, végképp lekerült a napirendről az MSZOSZ által ja­vasolt négykulcsos személyi jöve­delemadó rendszer bevezetése. Egy héttel ezelőtt Veres János pénzügyminiszter még azt ígérte, megvizsgálják az indítványt, teg­nap azonban pont került az ügy végére, bár Katona Tamás kez­detben azt hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a szakszervezeti felvetésre, végül beismerte, hogy marad a két kulcs. Wittich Ta­más, az MSZOSZ elnöke, a mun­kavállalói oldal szóvivője lapunk­nak azt mondta: nem értenek egyet a döntéssel, látszategyezke­déseknek azonban nem látják ér­telmét, valamint annak sem, hogy fölösleges számításokkal terheljék a szakapparátust. Mivel a kormányzati műhe­lyekben tegnapra nem készültek el a minimálbér összegének eme­lésével kapcsolatos háttérszámí­tások, egyelőre elnapolták a leg­kisebb bérről, valamint az orszá­gos bérajánlásról a tárgyaláso­kat. A következő napokban a szakbizottságban egyeztetnek a szakértők. KUN J. ERZSÉBET

Next