Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-15 / 242. szám
4 2005. OKTÓBER 15., SZOMBAT RÖVIDEN Kiadáscsökkentés a Reggelnél Jelentős kiadáscsökkentésbe kezdett a Reggel című lapnál a kiadó Axel Springer Magyarország Kft. Az újságnál munkatársakat küldtek el, megszüntették a Budapest rovatot, az oldalszámot pedig 16-ra veszik vissza hétfőtől, mert a várakozásoktól jelentősen elmaradt a példányszáma. (Munkatársunktól) Hatmilliárd forint a volt Kinizsi laktanyáért Több mint hatmilliárd forintért adta el a XI. kerületben lévő volt Kinizsi laktanyát a HM, a vásárló cég lakásokat épít a helyszínen. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Faragó Péter, a PRO-N Ingatlanfejlesztő Kft. képviselője pénteken írta alá az eladásról szóló adásvételi szerződést. (MTI) Próbára bocsátották a Kendermag elnökét Tárgyalás nélküli ítéletében egy évre próbára bocsátotta a Kendermag Egyesület elnökét a Pesti Központi Kerületi Bíróság még szeptemberben. Nem tudni, hány ítélet születik a kendermagosok önfeljelentő akciója miatt, értesítést tudtommal még csak én kaptam - mondta Felső László, a civil szervezet vezetője pénteken, megerősítve az Index internetes portál hírét, amely szerint a bíróság 45 ezer forintos költségmegtérítésre is kötelezte őt. A jövőben másfajta akciókat terveznek. (MTI) Tanuszoda- és tornateremprogram A jövő héten megkezdődhetnek a közbeszerzési eljárások a kormány tanuszoda- és tornaterem-építési programjának somogyi mintaprojektjeinél - mondta tegnap Suchman Tamás, a MeH politikai államtitkára. A megyében Marcali gesztorságával négy helyszínen tanuszoda, Somogyjád gesztorságával négy helyszínen tornaterem épülhet meg: három PPP- finanszírozással, vagyis magántőke bevonásával. (Tudósítónktól) Bükkösd: vita a kőbányáról Közmeghallgatást tartottak tegnap Bükkösdön a Strabag bányabővítési elképzeléseiről. A cég ugyanis a közeli Királyegyházán felépítendő cementműhöz a mészkövet a cég bükkösdi bányájából szállítaná, ám ehhez annak termelését évi százezer tonnáról egymillióra kell növelni. A cégnél azt ígérték, hogy a bánya korszerű, a port megkötő technológiával üzemel majd. A zöldszervezetek azonban környezeti ártalmaktól tartva továbbra is ellenzik a kőbánya kapacitásának bővítését. (Pécsi tudósítónktól) Szakított a Nyugdíjasok Pártja a Centrummal Szakított az Összefogás Magyarországért Centrum Párttal a Miskolcon bejegyzett Magyar Nyugdíjasok Pártja, mert nem teljesültek az együttműködésbe foglaltak. A két párt fél évvel ezelőtt elsősorban azért lépett frigyre, hogy közösen tegyenek a nyugdíjasok életkörülményeinek javítása érdekében - derül ki a nyugdíjaspárt vezetőségének tegnapi tájékoztatásából. (MTI) MAGYARORSZÁG É NÉPSZABADSÁG Az SZDSZ összevonná az állami tévéket Miközben a Magyar Televízió és a Duna TV újabb csatornákat indítana, az SZDSZ szerint a mostani „két és fél” közszolgálati csatorna helyett „másfél” is elég lenne. Összevonással oldaná meg az állami televíziók régóta tartó anyagi válságát az SZDSZ. A nem teljesen új ötletet tegnap vette elő Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke és Kóka János gazdasági miniszter. Pető szerint nyilvánvaló, hogy az adófizetők pénzéből a jelenleginél (azaz 33 milliárd forintnál) nem lehet nagyságrendekkel nagyobb összeget fordítani a közszolgálati műsorszolgáltatókra. Még akkor sem, ha ilyen igényeket fogalmaznak meg az érintett intézmények. A szabad demokrata politikus érve szerint, ha nincs több pénz, akkor az intézményrendszert kell a lehetőségekhez igazítani. Ennek részleteibe Pető nem ment bele, de hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok tájékoztatásáról nem kívánnak lemondani. Mindkét tévénél csoportos létszámleépítés volt az idén, az MTV-nél újabb kört is terveznek, miközben, legalábbis ötlet szintjén újabb csatornákat is indítanának. A Magyar Televízió saját tőkéje jelenleg mínusz 2,5 milliárd forint, ezt a Cégbíróság felszólítására sem pótolták határidőre. Ami az SZDSZ-es terveket illeti: annak érdekében, hogy ne a költségvetéstől, így a parlamenti többségtől függjön a közmédiumok finanszírozása, visszaállítanák a készülékhasználati díjakat. Ez lenne a normatív finanszírozás alapja, és így a költségvetés is megkönnyebbülne 25 milliárddal. A költségvetésben átvállalt díj havi összege idén 948 forint, jövőre 967 forint. Kóka János gazdasági miniszter szerint „ma a Magyar Televízióban nincs az a struktúra, amely a bevételekre és a kiadásokra odafigyelne”. Az előzőt a lehetségestől messze elmaradónak, az utóbbit túlzónak nevezte. A politikus úgy látja, hogy a hosszú távú finanszírozás megteremtése elodázhatatlan, „de csak azután, hogy rendet teremtettünk” vagyis az ellenőrzést és a működést is megváltoztatták. „A miniszter úr vagy rosszul látja, vagy tájékozatlan, vagy rosszul tájékoztatták az MTV gazdálkodásával kapcsolatban” - kommentálta Rudi Zoltán tévéelnök Kóka kijelentését az Mtinek. Hangsúlyozta: nem gazdálkodik rosszul az intézmény, a problémákat az okozza, hogy mindeddig nem jutott hozzá a költségvetési törvényben foglalt egyes forrásokhoz. HASZÁN ZOLTÁN A köztévék költségvetési támogatásai (millió forintban) Úgy tűnik, elhárultak az akadályok a bolognai típusú felsőoktatás jövő évi bevezetése elől. A köztársasági elnök aláírta az erre vonatkozó törvénymódosítást, az akkreditációs bizottság pedig tegnap lényegében befejezte az új szakok véleményezését. Bár az utóbbi hónapokban kétséges volt, átállhat-e jövőre az egész magyar felsőoktatás a bolognai típusú képzésekre, most úgy tűnik, az utolsó pillanatban elhárultak az akadályok. Az új, többciklusú képzés lényege, hogy először minden diák egy úgynevezett bachelor (felsőfokú alapképzés) szakot végez el, ezután léphet tovább a master, majd a doktori fokozatra. A hagyományos egyetemi és a főiskolai oktatási formák tehát megszűnnek. Az Oktatási Minisztérium elképzelése az volt, hogy 2006-tól már mindenütt csak bachelor szakok indulhatnak. Ennek jogszabályi hátterét adta volna meg a tavasszal megszavazott új felsőoktatási törvény, amelyet azonban Mádl Ferenc volt államfő - más, nem a bolognai folyamatra vonatkozó aggályai miatt - nem írt alá. A törvény így még most is az Alkotmánybíróság asztalán hever. A hiányzó jogszabályi háttér pedig megnehezítette az egész felsőoktatás dolgát. Szabó Zoltán (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) ezért egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be nyár végén, amely lehetővé teszi az új képzések bevezetését. Ezt a „kistörvényt” hétfőn megszavazta a parlament, Sólyom László köztársasági elnök pedig tegnap aláírta. Igaz, a részleteket kormányrendeletben kell rögzíteni (emiatt egyébként a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul, mondván, hogy a képzési rendszert csak törvényben lehet szabályozni). A rendeletről még egyeztet a tárca a szakmai szervezetekkel, de úgy tudjuk, a kormány már szerdán tárgyalja a jogszabályt. Gond volt az is, hogy számos új - köztük csaknem az összes A Fiatal Baloldal (FIB) megérti a Rektori Konferencia aggodalmát, ám változatlanul úgy gondolja, hogy az egyetemisták és főiskolások, „a jövő értelmiségijei” is érdeklődnek a politika iránt. Komássy Ákos, a FIB közelmúltban megválasztott elnöke annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy a Rektori Konferencia a napokban úgy foglalt állást: távol kell tartani a politikát a felsőoktatási intézményektől. A hallgatók megszólítása ugyanakkor a FIB kimondott célja, egyúttal a bölcsész szak indítási engedélye még nem volt meg. Tegnap azonban a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) maratoni ülésen véleményezte csaknem az összes hátralévő - több mint 210 - szakindítási kérelmet. A MAB szerint a teljes átállás azonban a felsőoktatás minőségének veszéjavában kampányoló MSZP elvárása. A fiatalítást kampánystratégiai célként kitűző szocialista párt ugyanis több mint 20 százalékos hátrányát igyekszik lefaragni a 35 év alatti korosztályban a Fidesszel szemben, amely jóval aktívabb a felsőoktatási intézményekben riválisánál. Ezért is kérte Hiller István, az MSZP elnöke a Fiatal Baloldal új vezetésétől: célozzák meg az egyetemistákat és főiskolásokat. - Különféle körök, társaságok formájában a politika ma is jelentkeztetése nélkül nem lenne megoldható. Fésűs László, a testület elnöke rámutatott: a törvénymódosítás lehetővé is teszi, hogy a miniszter bizonyos esetekben engedélyt adjon régi típusú szakok indítására. Ilyen a gyógypedagógiai terület, amelynek nincs szakindítási engedélye, van a felsőoktatásban. Mi viszont jelenlétünket arccal, névvel vállaljuk - hangoztatta Komássy. - Azt persze senki sem szeretné - jegyezte meg a szocialisták ifjúsági szervezetének vezetője -, hogy az órákra beszivárogjon a politika, hogy a tantermeket plakátokkal béleljék ki. Ám annak szerinte nem lehet akadálya, hogy tanítási időn kívül akár politikai vitákat is rendezzenek - ha már karateedzést vagy irodalmi estet lehet. A Fiatal Baloldal tehát elszántnak tűnik, erre utal.Úgy tűnik tehát, nincs akadálya annak, hogy november 2-án - az új szakokkal nyomdába kerüljön a 2006-os felvételi tájékoztató. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a második, master szint képzései nem lesznek benne a felvételizők „bibliájában”. Azaz a diákok egyelőre nem tudhatják, ha elvégeztek egy bachelor szakot, hová, milyen irányban léphetnek majd tovább. Márpedig az új, egymásra épülő többciklusú képzési rendszernek éppen ez a „továbblépdelés” volna az egyik értelme. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára korábban azt mondta: 2006-ban műszaki, informatikai, illetve katonai területeken elindulhatnak a master képzések. A MAB viszont csak tegnap adott ki master szakra alapítási engedélyt, szám szerint tízet a katonai területen. Márpedig egy szakra először alapítási kérelmet kell beadni, majd annak jóváhagyása után az adott képzést oktatni szándékozó intézményeknek szakindítási kérelmet kell beadniuk. A master szakokat, ha egyáltalán elindulhatnak jövőre, legföljebb csak pótfelvételi keretében lehet majd meghirdetni. VARGA DÓRÁ nak legalábbis Komássy szavai: „A hallgatókkal állunk kapcsolatban, nem az intézményekkel.” Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak épületekben gondolkodnak, hanem például bulik szervezésében is. Arra a kérdésünkre, hogy az egyetemek bejáratánál fel kell-e készülnünk aktivistáik „támadására”, Komássy Ákos azt felelte: nem céljuk hogy bárkit „bombázzanak” ugyanakkor az egyetemek előtti terület többnyire közterület. NYUSZTAY MÁTÉ Indulhat a Bologna Jövőre már az alapképzés elvégzése után jön a master és a doktori fokozat Fiatal Baloldal az egyetemeken Corvinus Egyetem. Megszűnnek a hagyományos egyetemi és felsőoktatási formák Emelkednek a béren kívüli juttatások Az már biztos, hogy jövőre magasabb lesz az adómentes étkezési hozzájárulás, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén a kormányzati oldal elfogadta ugyanis, hogy a hideg élelmiszerre váltható jegy értéke négyezerről 4500 forintra, az úgynevezett meleg étkezési jegy nyolcezerről kilencezer forintra emelkedjen. Igaz, a szakszervezetek javaslata 5500, illetve 11 ezer forintról szólt, ezt azonban Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár nem tartotta teljesíthetőnek. Bár az érdekvédők 22 ezer forintos igényétől lényegesen elmarad, a jelenlegi 17 ezer forintról 19 ezer forintra nő az adómentesen adható iskolakezdési támogatás is. Az eddigi 750 ezer forint helyett 2006-ban már egymillió forint adómentes lakásvásárlási támogatást is igényelhetnek munkáltatójuktól a dolgozók. Egyezségre jutottak a kormány és a szociális partnerek - a munkaadók és a munkavállalók - képviselői a napidíj változtatásában is. E szerint jövőre belföldi kiküldetés esetén 500 forint lesz a napidíj (jelenleg 110 forint), külföldi munka esetén pedig 10 dollárról 30 euróra emelkedik az összeg. A szociális partnerek javaslatait mérlegelve a kormány nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy az adómentes természetbeni juttatások értéke nem haladhatja meg a kereset 15 százalékát (ez volt egyébként a legfontosabb szakszervezeti követelés), s bár a munkáltatói oldal korábban elfogadhatatlannak tartotta, egyezség született arról is, hogy a maximum 400 ezer forint lehet. Úgy tűnik, végképp lekerült a napirendről az MSZOSZ által javasolt négykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése. Egy héttel ezelőtt Veres János pénzügyminiszter még azt ígérte, megvizsgálják az indítványt, tegnap azonban pont került az ügy végére, bár Katona Tamás kezdetben azt hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a szakszervezeti felvetésre, végül beismerte, hogy marad a két kulcs. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője lapunknak azt mondta: nem értenek egyet a döntéssel, látszategyezkedéseknek azonban nem látják értelmét, valamint annak sem, hogy fölösleges számításokkal terheljék a szakapparátust. Mivel a kormányzati műhelyekben tegnapra nem készültek el a minimálbér összegének emelésével kapcsolatos háttérszámítások, egyelőre elnapolták a legkisebb bérről, valamint az országos bérajánlásról a tárgyalásokat. A következő napokban a szakbizottságban egyeztetnek a szakértők. KUN J. ERZSÉBET