Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
4 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Kötelező visszavenni a lejárt gyógyszereket Mától a gyógyszertárak kötelesek visszavenni a lakosságtól a fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszereket. A patikákban elhelyezett hulladékgyűjtő tartályokba dobható be a háztartásokban összegyűlt fölösleges gyógyszer. (MTI) Felfüggesztette tagságát az MDF szarvasi szervezete Az MDF szarvasi szervezetének tagjai a jövőben Lezsák Sándor tevékenységét támogatják, párttagságukat pedig mindaddig felfüggesztik, amíg nem történik változás a párt élén. (MTI) Lomnici a civil bírójelöltekről Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán - a köztársasági elnök keddi, az LB vezetői előtt elmondott beszédére emlékeztetve - arra kérte a bírói tanácsok elnökeit, hogy a jövőben a bírói pályázatok elbírálásakor legyenek nyitottabbak a „kívülről jövő” pályázókkal szemben. Mint lapunknak elmondta: a bírák fogadókésznek mutatkoztak, rámutattak ugyanakkor, hogy sok esetben a státusok hiánya gátolja a bírói kar bővítését, máskor pedig az, hogy a bíróságok nem tudnak szolgálati lakást adni a távoli vidékekről jelentkező pályázóknak. (F. Gy.A.) Idősotthonok: a tárca manipulációt gyanít Rövid időn belül másodszor szervez tüntetést a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete, az ellen tiltakozva, hogy jövőre húsz százalékkal csökken az idős és beteg emberek ápolását végző intézmények támogatása”. Az esélyegyenlőségi tárca egyszerűen hazugságnak tartja az állítást. (Munkatársunktól) Médiatörvényt sértett a Magyar Televízió Helyt adott az MTV október 23-i miniszterelnöki interjújával kapcsolatos Fideszbeadványnak az ORTT Panaszbizottsága. E szerint A szólás szabadsága megsértette a médiatörvényben meghatározott tényszerűség, időszerűség és kiegyensúlyozottság követelményét, mivel „olyan eseményt tüntetett fel megtörténtnek, amely a felvétel időpontjában ténylegesen még nem történt meg, valamint azzal, hogy az ünneppel kapcsolatban egyoldalúan, csak a kormány, illetve az MSZP álláspontja került megjelenítésre”. Fideszes panaszra szintén elmarasztalta az Este című műsort, mert a november 3-i Mucuska-gate tudósítás megsértette a tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás követelményét. (MTI) Szelektív hulladékgyűjtés az autópálya-pihenőkben A felügyelete alá tartozó valamennyi pihenőben szelektív hulladékgyűjtő szigeteket létesít januártól az Állami Autópályakezelő. Az M1s, az M3-as és az M7-es autópályák mellett tizennégy helyszínen már egy éve működnek elkülönítő konténerek. Most a tapasztalatok alapján közbeszerzési pályázatot írtak ki a kísérleti helyszínek és további 14 pihenő szelektív hulladékgyűjtésére. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Lelkiismereti óvszervita középkori gondolkodás a vád Nem csak pornónaptárakat, de még a „szexuális cselekmény (sic!) során alkalmazható eszközöket” - például az óvszert - is szexuális terméknek kell tekinteni, s az alkoholhoz, cigarettához hasonlóan, csak tizennyolc éven felülieknek lehetne árusítani. A parlament kis híján megszavazta a kereskedelmi törvényt ebben a formában, de a politikusok még időben kapcsoltak. A koalíciós politikusok - többek között Gusztos Péter (SZDSZ) kezdeményezésére - a nemi betegségek és a nem kívánt terhességek megelőzésének fontosságára hivatkozva javasolták, hogy az óvszert, fogamzásgátlót ne tiltsa el a törvény a fiataloktól. Módosító indítványukról a Fidesz kérésére nem a többi, a kormány, valamint az általuk is támogatott módosítással együtt, hanem külön szavaztak. Később sokan tévedésre hivatkoztak, de ettől függetlenül tény: nem volt olyan párt, amelynek képviselői egységesen voksoltak volna. Kérdésünkre többen a vállukat vonogatták, mások ironikusan ,lelkiismereti okokra” hivatkoztak. Az eset furcsasága, hogy a három pártelnök is frakciója többségével ellentétesen foglalt állást: Orbán Viktor és Dávid Ibolya támogatta (mint ahogy a szabadelvűségének korábban nem sok jelét adó Semjén Zsolt is), Kuncze Gábor pedig - ahogy mondja: „véletlenül” - leszavazta a kiskorúak óvszervásárlási szabadságát garantáló javaslatot. Gusztos Péter és a Fidesz szóvivője most egymást vádolják középkori gondolkodással; a liberális képviselő szerint a Fidesz az egyházaknak akart csendes gesztust tenni, de az túl hangosra sikeredett, s most igyekszenek a kényes helyzetből kihátrálni. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő szerint a vita vihar egy pohár vízben, hiszen tévedés történt. A parlamentben egyébként számos példa volt egy módosító,,kikérésére”, többnyire valamely párt számára kiemelten fontos ügyben, vagy csak azért, nehogy valami véletlenül átcsúszhasson. NY. M: A Fiatal Baloldal óvszerautomatát helyez el egy kávézóban. Kampányt indítottak a biztonságos szexért ■o o Idehaza is egyre több az AIDS-beteg Az év első kilenc hónapjában 99 új HIV-fertőzöttet regisztráltak. Ez jelentős emelkedés. Tavaly ugyanis egész évben 75, két évvel ezelőtt pedig 63 új beteget vettek nyilvántartásba. Az országban eddig 1278 HIV-fertőzöttet találtak. Közülük ötszázan AIDS- betegek lettek, több mint kétszázhetvenen meghaltak. Ebben az évben eddig négy halálos áldozata volt a kórnak. Magyarországon jelenleg 600 HIV-fertőzöttet gondoznak, közülük négyszázat kezelnek a legkorszerűbb készítményekkel. A gondozottak háromnegyede munkaképes. A fertőzöttek gyógyszeres kezelése térítésmentes, és ez évente mintegy egymilliárd forint kiadást jelent az egészségbiztosítónak. A fertőzöttek számának idei emelkedését részben a szintetikus drogok fogyasztásának terjedésével magyarázzák, valamint azzal, hogy nőtt az anonim szűrések iránt az érdeklődés. Márpedig több szűrés több esetet is jelenthet - mondta tegnap Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott. Tavaly megújult a magyarországi AIDS-stratégia, több figyelmet fordítanak az iskolai prevencióra és felvilágosításra, minden megyében van már anonim szűrés, egészségügyi tanácsadás. 64 millió forintból felszereltek egy szűrőbuszt is. Ez a prostituáltak szűrését látná el. A vizsgálatok megkezdéséhez már csak egyetlen feltétel hiányzik: a szerződés aláírása az egészségügyi tárca, a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat és a prostituáltak érdekvédelmi szervezete között. A világon 40 millió HIV-fertőzöttet tartanak nyilván - az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában 2,2 millió beteget regisztráltak -, és évente mintegy ötmillióan halnak meg AIDS-ben. A fertőzöttek száma mindenütt növekszik. A betegség leginkább Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és Délkelet- Ázsiában terjed. Afrika Szaharától délre eső régiója a járvány által leginkább sújtott terület: az új fertőzések 64 százalékát itt regisztrálják. A WHO szerint a betegek ellátása javult, az előző évi 700 ezerhez képest ma több mint egymillió beteget kezelnek a fejlődő országokban. A kedvezőtlen tendenciák ellenére Magyarország ma még a kevésbé fertőzött területek közé tartozik. A gyakori partnerváltás, illetve a kábítószerek terjedése azonban azzal fenyeget, hogy felvilágosító programok nélkül hosszú távon nem megoldható a kór féken tartása. Ö. Z. Újságírók és a célkereszt A Legfőbb Ügyészség több vezetője egyetért Haraszti Miklóssal, az EBESZ médiaszabadság-biztosával, hogy az államtitoksértéssel kapcsolatos hazai jogi szabályozást érdemes lenne „átfésülni”. Nevük elhallgatását kérő ügyészségi tisztviselők szerint a véletlen műve, hogy rövid időn belül két újságírót is perbe fogtak államtitoksértés vádjával, miközben a hatóságoknak egyik ügyben sem sikerült megtalálniuk azokat, akik a szigorúan titkos minősítésű iratokat illetékteleneknek (nem közvetlenül az újságíróknak) kiszolgáltatták. Csík Ritát, aki a Debreceni Vagyonkezelőnél feltételezett visszaélések miatt elrendelt titkos nyomozásról szóló, akkor még titkos minősítésű Sutka-levélről írt cikksorozatot, két hete a bíróság első fokon felmentette az államtitoksértés vádja alól. Rádi Antóniának, a HVG munkatársának pere ebben a hónapban kezdődik. Csík Rita esetében az ügyész már a tárgyaláson jelezte: megfellebbezi az ítéletet. Rádi Antónia ügye pedig „annyira titkos”, hogy még az sem hozható nyilvánosságra, mivel is vádolják az újságírónőt. A vádhatóság a két újságírónő esetében súlyosbító körülményként értékeli jogász végzettségüket. Ugyanakkor a Csík Rita ügyében eljáró bíró rámutatott: azt, hogy mi államtitok és mi nem az, illetve, hogy egy iratot az arra jogosultak szabályosan minősítettek (titkosítottak), a bíróság is titokszakértő bevonásával tisztázhatta. A két államtitok-sértési ügy azért is keltett megütközést a sajtó berkeiben, mert az ügyészség csak az újságírókkal szemben járt el, az államtitkokat kiszolgáltatókkal szemben nem. A már említett, névtelenséget kérő ügyészségi források szerint ez nem igaz. Szerintük minden esetben keresték a titkos iratok kiszivárogtatóit is, csak az ő kilétükre nem derült fény. A két újságíró ellen indított eljárás a fentieken túl azért is elgondolkodtató, mert egy harmadik ügyben a vádhatóság ezekkel ellentétes gyakorlatot követett. Miközben a Szatmári-ügy kiszivárogtatóját még keresik, a nemzetbiztonsági titoknak minősülő kémsztorit nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet (vagy a cikket jegyző újságíró) ellen - szerintünk helyesen - nem indult eljárás. Ügyészségi és rendőrségi források szerint téved a sajtó, amikor azt feltételezi, hogy itt más mércét alkalmaztak volna. Mindkét szervtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egy állampolgári feljelentés nyomán az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája hivatalos levélben megkereste a nemzetbiztonság illetékeseit, hogy a Szatmári-ügy kiszivárogtatásával sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek. A válasz a rendőröket is meglepte, mert a szerint a kérdéses ügyben államtitkok nem kerültek nyilvánosságra. A rendőrség ezek után el sem rendelte a nyomozást. A fentiek alapján szerettük volna megkérdezni a titkosszolgálatok illetékeseitől, hogy akkor mi végre vetették a Szatmári-ügy kiszivárgása után hazugságvizsgálat alá az embereiket, ha pontosan tudták, hogy titkos információk a cégtől nem kerültek illetéktelenekhez? Minek az alapján közölték a rendőrséggel, hogy nem történt titoksértés, amikor a válaszadás időpontjában a belső vizsgálat (a munkatársak poligráfozása) még tartott? Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a szolgálatoknak nincs új mondanivalójuk az ügyben. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-biztosa, korábban több fórumon is arra hívta fel a figyelmet: államtitoksértést jogállamban kizárólag a titokgazdák, illetve a minősítők követhetnek el, az újságíróknak büntetleneknek kell maradniuk. A nol-nak adott interjúban mindemellett Haraszti sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon (de Lengyelországban is) vontatottan halad a büntetőjognak a sajtószabadsághoz igazítása. A lapunknak névtelenül nyilatkozó ügyészségi illetékesek abban egyetértettek Harasztival, hogy kívánatos volna a vonatkozó jogszabályokat „átfésülni”. Arról, hogy mely ponton kellene változtatni a jogszabályokon, az ügyészség illetékesei - átfogó vizsgálatok hiányában - egyelőre nem kívántak véleményt mondani. FEKETE GY. ATTILA Terápia alatt az onkológia Betegségek kimaradtak az új rendszerből Intézmények egész sorában áll le mától a daganatos betegek kemoterápiás kezelése. Megfelelő onkológiai osztály, szakorvosok hiányában decembertől nem lehet ugyanis rákbeteget ellátni, kizárólag a kijelölt centrumokban. Remények szerint ez lesz a biztosítéka annak, hogy a betegek a valóban szükséges ellátást kapják. Szintén mától új finanszírozás lép életbe az onkológiákon. Eddig a kezeléseket egyszerű jelentések alapján fizették, anélkül, hogy a különböző daganattípusok között különbséget tettek volna. Ha drágább, új készítményekre volt szükség, azt külön keretből kellett igényelni. Ez a finanszírozási forma igen szabad és kedvező volt az osztályoknak. Az új rendszer minden daganattípusra pontos kezelési módokat ad, illetve átlag testmagasság, testsúly, illetve a legolcsóbb terápia ára alapján átlagot számol. Csak e szerint fizet azután. A szakma egy része forráskivonástól tart, míg mások korszakalkotónak nevezik az átalakítást. Tény viszont, hogy egyes daganattípusok valamiként kimaradtak a csoportokból, így egyelőre finanszírozás nélkül, de a kórház kontójára végzik majd az orvosok például a hasnyálmirigy-, a bőrrák-, illetve a prosztata daganatos betegek gyógyítását. Egyelőre megoldatlan az is, hogy miként gyógyíthatnak majd az új, drága készítményekkel, hogyan kerülnek be ezek a lehetséges terápiák közé. Garanciát várnak arra, hogy a biztosító visszamenőleg rendezi a helyzetet, ha ugyanis nem, a kórházvezetők várhatóan megtiltják majd ezeket a kezeléseket. Végső soron pedig abban bíznak, hogy az OEP korrigálja a rendszert. KUN J. VIKTÓRIA