Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-08 / 106. szám
2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ- NÉPSZABADSÁG 10 • Európai Unió EU-ombudsman: egyre több a magyar panasz Elfektetett akták, hátrányos megkülönböztetés, megtagadott információ - tavaly 627 dossziéval foglalkozott a 450 millió EU-polgár „panaszfelelőse”. Magyarul is lehet írni Strasbourgba az egyébként görög ombudsmannak. Szőcs László Brüsszel Ötvenhatezer euró, azaz tizenötmillió forint - ennyi talán megér egy panaszlevelet. Nikiforosz Diamandurosz EU- ombudsman egy francia újságírónak intézte el, hogy az Európai Bizottság kifizesse a jussát. Brüsszel korábban azzal bújt ki a kötelezettség alól, hogy hirtelen - és mint az ombudsman megállapította, túl későn - felmondta a szerződést, amelyet a franciával kötött. Diamandurosz nemrég nyújtotta be 2005-ös jelentését az Európai Parlamentnek. Ebből kiderül: tavaly 3920 ügy került elé, de csak 627-ben végzett vizsgálatot (közülük 284-et 2004-ről vitt át). Intő példa, hogy a panaszok hetven százalékában az ombudsman nem illetékes. Notórius panaszkodók, vigyázat! Noha az ombudsman hivatalának is Strasbourg ad otthont, semmi köze sincs az ottani Emberi Jogok Európai Bíróságához. Hozzá tehát csak olyan sérelmekkel kapcsolatban érdemes fordulni - természetesen az unió bármely hivatalos nyelvén, azaz magyarul is amelyet valaki valóban az EU valamely szervétől szenvedett el. (A cím: 1, Avenue du Président Robert Schuman, B.P. 403, FR-67001, Strasbourg, Franciaország; email: euro-ombudsman@ europarl.eu.int). A ius murmurandival, a morgolódás jogával nemcsak magánszemélyek, de vállalatok, civil szervezetek is élhetnek - mégis ritkán teszik meg. Kilencvenhat tavalyi esetben született a panaszos szempontjából konkrét, kedvező eredmény. A panaszok 68 százalékát az Európai Bizottsággal szemben nyújtották be, nem meglepő, hiszen ez az EU-intézmény hozza az egyes embert leginkább érintő döntéseket. Minden tizedik dossziéban viszont az unió személyzeti hivatalát, az EPSO-t érte kifogás. A legtöbb megkeresés (24 százalék) amiatt született, hogy az intézmények megtagadják a tájékoztatást. A legaktívabb panaszkodók összességében továbbra is a spanyolok (húsz százalék), népességarányosan pedig a máltaiak (negyven beadvány). Az ombudsman összeállításából kiderül: ezúttal 76 magyar ügy került a strasbourgi hivatal elé, míg 2004-ben 53. Egy részüket Diamandurosz a hazai hatóságoknak küldte el, mivel tagállami hatáskörbe tartoznak. Salamoni „döntést hozott” (valójában persze ajánlást tett) a panaszfelelős egy magyar fordító ügyében, akinek az EPSO - az előzetes tájékoztatással ellentétben -nem fogadta el a jelentkezését, mert csak később (bár nem késve) kapta meg a diplomáját. Diamandurosz szerint a személyügyi hivatal nem vétett ugyan hibát, de a jövőben tegye világossá, hogy a vizsgatesztekre való behívás nem feltétlenül jelenti a jelölt elfogadását. Brüsszeli magyar európai bizottsági alkalmazottak korábban azt tették szóvá, hogy 2004. május elsejétől - történetesen éppen az új EU-tagállamok belépésétől - kedvezőtlenebb fizetési kategóriákat és előmeneteli rendet hoztak létre az új alkalmazottaknak. A panaszok kétharmadát az Európai Bizottsággal szemben nyújtják be Fotó: Reuters - Yves Herman Kafkával irtják a belga bürokráciát Akinek elege van a túlburjánzó bürokráciából (s ráadásul az idegölő ügyintézésről hírhedt Belgiumban él), menjen a www.kafka.be honlapra - és máris panaszkodhat. Hamarosan jön a kafka.eu is! Pócs Balázs „Elváltam, és szeretnék újraházasodni. Charleroiban születtem, Brüsszelben volt az esküvőm, és Verviers-ben nősülnék újra. Emiatt három önkormányzathoz is el kell mennem igazolásokért. Ráadásul arról is köteles vagyok papírt kérni, hogy nőtlen vagyok, ezt viszont egy másik brüsszeli hivatalban lehet beszerezni.” Ismerős helyzet? A felesleges szabályok és bonyolult űrlapok hazájában, Belgiumban élőknek bizonyára - de vélhetően másoknak is... Ám a belgák becsületére legyen mondva, hogy az ottani kormányok (szövetségi, flamand, vallon, brüsszeli stb.) külön internetes oldalt hoztak létre, hogy begyűjtsék az állampolgárok észrevételeit a bosszantó és haszontalan adminisztrációs terhekről. Nem véletlenül lett a website címe www.kafka.be: Franz Kafka mindenkinél érzékletesebben írt az arrogáns és megközelíthetetlen hatóságokról, az állampolgárok tehetetlenségéről. Sőt a bürokrácia megnyirbálásával külön államtitkár foglalkozik, elsősorban a kafkai honlapra ezrével érkező javaslatok alapján. Vincent Van Quickenborne mindjárt példákat is említ: korábban a vállalatok, ha a részvényeseknek szerveztek találkozót, kénytelenek voltak közzétenni a meghívót regionális és országos lapokban, illetve a hivatalos közlönyben is. Akadt olyan szabály, amely a vakokat arra kötelezte, hogy a fehér bot használatához a helyi önkormányzattól kérjenek engedélyt. Mindez - sok más agyrémmel együtt - már a múlté. S nem elég a meglévő jogszabályokat átfésülni, vigyázni kell az új törvényekkel is. A belgiumi éttermekben a dohányzást betiltatni készülő szabályozás például úgy rendelkezett volna: kérjenek engedélyt a vendéglők, amelyek külön dohányzótermet akarnak fenntartani. A tervezet láttán Van Quickenborne azonban közölte: - Ez marhaság! Ehhez nem kell engedély. Igen nagy sikert aratott a belga bürokráciairtás külföldön is. Hasonló internetes oldalt (www.administratievelasten.nl) indított a holland kormány, amely 2007-re egynegyedével kívánja csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit: ezeket jelenleg évi 16,3 milliárd euróra becsülik. S mivel a sok pénzt és időt - feleslegesen - felemésztő szabályok gyakran az EU-joganyag részei, a belga és a holland kabinet közösen kezdeményezte, hogy hozzanak létre uniós panaszfórumot is, www.kafka.eu címmel. Elrettentő történetekből valószínűleg itt sem lenne hiány. HIRDETÉS Premier! NÉPSZABADSÁG KÖNYVEK Mészáros Antónia Az unió nomádjai Munkát cseréljen, aki hazát cserél... Vagy fordítva: hazát cseréljen, aki munkát cserélne? Egyre többen élnek az unióban a szabad munkavállalás lehetőségével, legalábbis azokban az országokban, amelyekben már lehet. Mészáros Antónia riportkönyve igazi emberi sorsokat követett a londoni Victoria pályaudvartól az ilyen vagy olyan, vagy semmilyen uniós munkahelyekig. mmmhmmmhmmmmhmhmmmh Rendelje meg most! (06-1) 436-4364 munkanapokon 8 és 16 óra között. A könyv bolti ára: 2790 Ft Kedvezményes ár Népszabadság-előfizetőknek: 2090 Ft NÉPSZABADSÁG A tájékozottság magabiztossá tesz. A biciklizőket is beárulják a németek Egyetlen ombudsman helyett egy egész bizottság foglalkozik Németországban a polgárok panaszaival. A parlamenti képviselőkből álló petíciós bizottsághoz csak a legfontosabb, „szövetségi szintű” kifogások tartoznak - emellett minden tartománynak megvan a maga panaszbizottsága, helyenként ombudsmanja. A szövetségi petíciós bizottság az Európai Bizottsággal is összeakasztotta a bajszát: a brüsszeliek még 1998-ban versenyjogi eljárást indítottak a német és az osztrák könyvkiadók ellen a rögzített könyvárak miatt. Ausztria EU-csatlakozása előtt a két német ajkú ország között megállapodás volt érvényben arról, hogy az új könyvek ugyanannyiba kerülnek - függetlenül attól, hogy Németországban vagy Ausztriában jelennek meg. Ez Bécs uniós belépése után az Európai Bizottság szerint ellentétes a közös piac elveivel, korlátozza a versenyt, a magas árakkal pedig megkárosítja a fogyasztókat. Egy osztrák internetes könyvkereskedő panaszt is tett, mert amikor olcsóbban akarta adni a német könyveket, számos kiadó leállította a szállításokat. Ekkor kapcsolódtak be a történetbe a német könyvkereskedő-képző iskola diákjai, akik a petíciós bizottsághoz fordultak. A diákok azzal érveltek, hogy a jelenlegi gazdag könyvválaszték csak a rögzített könyvárak mellett tartható fenn. A szabadpiaci árak engedélyezése esetén a kis kiadók - amelyek a legtöbb gyakornoki és munkahelyet biztosítják - nem tudnák állni a versenyt. A nagyobb kiadók főként a nyereséget hozó könyvekre összpontosítanának, így a nívós, de csupán szűk réteg érdeklődésére számot tartó kiadványok száma csökkenne; ennek következtében pedig jóval kevesebb képzett könyvkereskedőre lenne szükség. A diákok és a könyvkiadók - érdekeit a német gazdasági minisztérium is felvállalta, és 2002-ben (az EU megkerülésével) törvényt is hoztak róla: a német kiadók a jövőben is meghatározhatják a könyvek árát, legalábbis a megjelenés utáni első másfél évben. Hasonló, nemzeti törvényt hozott Ausztria is, így a versenyt sértő kartellgyanú ezzel elhárult. De van példa az ombudsmanok „emberközelibb” feladataira is: a berlini szenátus petíciós bizottságához panasz érkezett azokra, akik a környezetükre nincsenek tekintettel, például eszeveszett sebességgel kerékpároznak a járdán. A bizottság vizsgálja a javaslatot, hogy a jövőben a bicikliket is kötelező módon szereljék fel rendszámokkal, így lenyomozható lenne az agresszív kerekező. Frankfurti könyvvásár - rögzített árakkal Fotó: MTI/AP - Bernd Kämmerer