Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-10 / 108. szám

2006. MÁJUS 10., SZERDA- NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Utólagos engedély az úszó Eb-re Utólag adott engedélyt teg­nap a budapesti úszó Európa­­bajnokság miatt elvégzendő munkálatokhoz szükséges te­rületfoglalásra a városháza szakbizottsága. Az építkezé­sekhez igénybe vett több mint 11 ezer négyzetméter használatának engedélyezé­séről a múlt héten is tárgyal­tak, de akkor nem született döntés. A bizottság utólag engedé­lyezte ugyan a munkálatok­hoz szükséges területek igénybevételét, de továbbra is aggályait fogalmazta meg a j­úniusban kezdődő Eb előké­születeivel kapcsolatban. A bizottsági tagok az ülésen fel­háborítónak tartották, hogy az Eb szervezői a testület nya­kába akarják varrni a munkák késéséért a felelősséget. Endrédy István, a városterve­zési és városképvédelmi bi­zottság fideszes elnöke sze­rint „a jó cél ellenére jogsza­bálysértések történtek”; a szervezőknek nem volt ugyanis építési engedélyük. A bizottság ülésén éles kritikával illeték Gyárfás Ta­mást, a Magyar Úszó Szövet­ség elnökét korábbi, a bizott­sági tagok elmeállapotára célzó nyilatkozatai miatt. To­vábbi hasonló kijelentések esetére pert helyeztek kilá­tásba Gyárfás ellen. (S. G.) RÖVIDEN Halottak napjára állni fog a hejcei emlékmű Hejce központjában legké­sőbb november elsejéig fel­­avatják a település határában lezuhant szlovák katonai re­pülőgép áldozatainak emlék­művét - jelentette be tegnap az abaúji faluban Ladányi Lajos szlovákiai parlamenti képviselő. Pásztor Péter, a szlovák építészkamara alel­­nöke Hejcén bejelentette, hogy pályázatot írnak ki a katasztrófának emléket állító műalkotás elkészítésére. (Tu­dósítónktól) A kormány feloldotta az árvízi vészhelyzetet A kormány az április 25-én elrendelt árvízi veszélyhely­zet feloldásáról döntött - je­lentette be kedden Batiz András. Az árvíz elleni véde­kezés költsége meghaladta a 19 milliárd forintot. Május 19-én­­ a „köszönet napján”­­ elismeréseket adnak át és utcabált tartanak Budapes­ten, Szegeden és Szolnokon. Az árvízi újjáépítés és kár­becslés először a Duna men­tén kezdődik, a Tiszán és mellékfolyóin majd csak az árhullám levonulása után. „Egyelőre nehéz megbecsül­ni, hány embert érinthet a kártalanítás, nagyjából né­hány ezer főről lehet szó” - mondta Batiz. (MTI) Haláljelek az erdőben Fotó: MTI - Vajda János Tíz tévécsatorna - tervezőasztalon Június közepétől tíz digitális országos televíziós csatorna indulhatna Magyarországon. A feltétes mód azért indokolt, mert a műszaki hátteret ugyan valóban megteremtették ehhez, de csak azt. Haszán Zoltán A nyáron úgy növelhetnék há­romról tízre a tetőantennával fogható tévécsatornák számát, hogy ehhez nem kellene kábel­­szolgáltatóval szerződést kötni. Egyszeri beruházásként egy jel­­átalakító beszerzésére minden­képpen szükség van, de annak néhány tízezer forintos költsé­gét egyelőre megspórolja min­denki számára a digitális televí­ziózásról folyó politikai és ha­tásköri vita. A belföldi csatározásokkal mit sem törődve a jövő hétfőn megkezdődik Genfben az a konferencia, amely a következő ötven év európai, így a magyar televíziózását határozza meg. A digitális átállás miatt ugyanis újraosztják a kontinensen a té­vés frekvenciákat. A konferen­cián derül majd ki, hogy Ma­gyarországon az elkövetkező évtizedekben hány országos te­levízió lesz. Az biztos, hogy a jelenlegi háromnál (MTV, RTL Klub, TV 2) több. A folyamat éppen azért indult el, mert a mostani analóg frekvenciák he­lyén tömörítve továbbítják majd a jeleket, így több csator­na fér majd el a digitális rend­szerben, egy frekvencián akár öt is. Az újraosztás azt is jelenti, hogy egy ország könnyen nö­velheti vagy csökkentheti a mostani frekvenciakészletét. Miután a határokon nem áll meg a sugárzás, így minden szomszéddal egyezségre kell jutni. Kovács Kálmán, az infor­matikai tárca vezetője szerint a genfi egyeztetésen komoly versenyre lehet számítani, hi­szen minden ország szeretne több frekvenciát szerezni. Az alkudozásban viszont a ma­gyar tárgyalók nem indulnak jó lapokkal. A cél hat-nyolc, a digitális sugárzásra alkalmas frekvencia megszerzése (ez 30-40 televíziót jelentene). Csakhogy amíg például Szlo­vákiában és Csehországban már az idén elindul a digitális televíziózás, nálunk még a tör­vény elfogadása is elbukott ta­vasszal, mert a Fidesz nem já­rult hozzá a kétharmados többséget igénylő módosítás­hoz és a hatóságok sem jutot­tak megegyezésre arról, kinek a jogköre lesz a digitális tele­víziók felügyelete. Lemaradtunk tehát például Szlovákiához képest, ami azért veszélyes, mert Kovács Kálmán szerint, ha a két ország ugyan­azért a frekvenciáért küzd, ak­kor északi szomszédunk állhat elő azzal az érvvel, hogy náluk már beindult a rendszer, mi vi­szont a két kiépített hálózattal sem tudunk mit kezdeni. A mi­niszter reményei szerint őszre rendezik a törvényi hátteret, 2007-ben pedig nálunk is indul a rendszer. Pedig a technikai előkészítés ott tart, hogy a genfi konferen­cia végén, júniusban akár azon­nal indulhatna tíz csatorna. 1. számú multiplex 70 százalékos lakossági lefedettség Bővíthető Nagykanizsa, Pécs, Szentes, Tokaj bekapcsolásával Forrás: IHM / Népszabadság-grafika 2. számú multiplex 50 százalékos lakossági lefedettség Bővíthető Kabhegy, Kékes, Nagykanizsa, Pécs, Szentes, Tokaj, Ózd bekapcsolásával Az ügyvédtársadalomban általános vélemény, hogy a büntetőügyekben a terheltek tudnak a legtöbbet ártani a saját ügyüknek. Mégsem lehet messzemenő következte­tést levonni abból, hogy valaki tesz-e, vagy sem vallomást a bíróság előtt. Fekete Gy. Attila A pénteken meghallgatott Ke­rék Csabához hasonlóan, a Britton Kft. másik ügyvezetője, Mészáros János is ártatlannak vallotta magát kedden a Fővá­rosi Bíróság előtt. Mészárost, a Britton C&C Kft. ügyvezetője­ként különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénz­mosással vádolja a Fővárosi Fő­ügyészség, Mészáros szerint megalapozatlanul. • Mészáros János a K&H Be­fektetési Rt.-nél vállalatfelvá­sárlással foglalkozott, mielőtt ügyvezetőként az első rendű vádlott, Kulcsár Attila érdekelt­ségébe tartozó Britton Kft.-nél elhelyezkedett volna. A bíróság előtt kifejtette: Kulcsár szállí­totta (a Britonnak) a befektetési lehetőségeket, és a szükséges forrásokat, az ő feladata az volt, hogy véleményezze azokat. „Ta­nácsokat adtam, de nem dön­töttem semmiben” - fogalma­zott Mészáros. Ő a második, aki a bíróság előtt vallomást tett, és a kérdé­sekre is hajlandó volt válaszol­ni. Előzőleg Kerék Csaba járt el ugyanígy. Az első rendű vád­lott, Kulcsár Attila a bíróság előtt nem tett vallomást.­­Egy írásos nyilatkozatot adott át a bírónak, amelyben beismerte bűnösségét, de a neki tulajdoní­tott kárt eltúlzottnak ítélte. Ér­demi vallomást nem tett, kérdé­sekre nem válaszolt­. A har­madrendű vádlott, Rejtő E. Ti­bor, a K&H Bank volt elnöke előre megírt szöveget olvasott fel, amelyben saját nézőpontjá­ból ismertette a brókerbotrány menetét, abban játszott szere­­­pét, nevezetesen azt, hogy sem­miről sem tudott, bűncselek­ményt nem követett el. A büntetőeljárásban a gya­núsítottnak, illetve a vádlott­nak törvény adta joga a hallga­tás. „Nem köteles vallomást tenni, de ha beszél, minden, amit mond, felhasználható el­lene” - ugye, ismerős a filmek­ből e mondat. Megtörtént, hogy a gyanúsított élt is ezzel a jogával, s egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni a rendőrségen, majd vádlottként a bíróság előtt is hallgatott, a végén meg fölmentették. En­nek az ellenkezője is megtör­tént már: a kitartó hallgatás da­cára elmarasztaló ítéletet ho­zott a bíróság - állítja. Hegedűs László ügyvéd, aki szerint „ügye válogatja”, hogy mikor mit tanácsol a védő: hallgas­­son-e ügyfele, vagy tegyen val­lomást, esetleg mondja el a maga verzióját, de kérdésekre ne válaszoljon. Az ügyvédtársadalomban ál­talánosan elfogadott nézet, hogy egy-egy büntetőügyben a legtöbbet a vádlott tud ártani magának. Elszólhatja magát, félreérthetően fogalmazhat, el­lentmondásokba keveredhet. Különösen igaz ez az olyan, többelkövetős ügyekben, ame­lyekben a vádlottak a nyomozás idején egymás ellen vallottak, vagy amikor a hatóságoknak megdönthetetlen bizonyítékaik vannak ellenük. A védők ilyen­kor általában hallgatásra intik ügyfeleiket. Bizonyos­ esetekben akkor is „kifizetődő” lehet a hallgatás, ha a vádhatóság nincs felvér­tezve túlságosan sok közvetlen bizonyítékkal. Tekintettel arra, hogy a vádnak kell bizonyítania a bűnösséget, s nem a vádlott­nak az ártatlanságát, a vádlottak és védőik ilyenkor csendben ki­várják, mire elég az a kevéske bizonyíték, amit az ügyész a bí­róság elé tárt. Mert ha kétséget kizáróan nem állapítható meg belőlük a vádlott bűnössége, a bíróságnak fel kell mentenie. Azonban arra, hogy ez a taktika sem mindig eredményes a vád­lott szempontjából, a móri per a legjobb példa: Kaiser Ede egy­szer sem szólalt meg, sem a rendőrségen, sem a bíróságon, mégis életfogytig tartó szabad­ságvesztésre ítélték. Hallgatni sem mindig arany Az ügyvédek szerint egy-egy büntetőügyben inkább a vádlott tud ártani magának Többet kellett tudni több pontért Áttételek a világhálón a matekérettségi előtt - Ismét kevesebb feladatlapot kapott néhány iskola A tegnapi matematika­érettségin ismét hiányzott néhány feladatlap hét isko­lában. Más probléma azonban nem akadt, és az interneten is csak átté­telek jelentek meg. Varga Dóra Újabb, a hétfőihez hasonló technikai hibákkal, de tényleges fennakadás nélkül folytatódott tegnap az érettségi a matemati­kavizsgákkal. Hét - egy vidéki és hat budapesti - iskolába is­mét kevesebb tétel került, mint ahány diák vizsgázott: az egyik jegyzőtől például két iskola egymás dobozait vitte el, ezért az egyik intézménybe öttel ke­vesebb feladatlap jutott. A hiányzó feladatlapokat még a vizsga kezdete előtt, fénymáso­lással pótolták. Úgy tűnik, a tavalyi botrány miatt életbe léptetett biztonsági intézkedések megfelelők, a ma­tematikafeladatok sem szivá­rogtak ki idő előtt. Egy fájlcse­rélő programban ugyan 2006- os emelt és középszintű mate­matikatételeket kínáltak, de a minisztérium honlapján is ol­vasható figyelmeztetés szerint ezek a tavalyi próbafeladatso­rok voltak. Tegnap csaknem 98 ezren vizsgáztak: 91700 diák közép­szintű, 6150 tanuló emelt szintű matematikaérettségit írt. Kö­zépszinten a feladatok első ré­szére 45, a másodikra 135 percük volt a diákoknak. A felvételin plusz hét pontot érő emelt szin­tű vizsgán a két feladatrész megoldására 240 percet kaptak a diákok. A diákok szerint a középszin­tű feladatsorok könnyűek vol­tak, az emelt szintű tételek vi­szont nehezebbek, mint amire számítottak. Somogyi László, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium matematika szakos igazgatója részben egyetért a diákok értékelésével: közép­szinten igényes, de nem túl ne­héz feladatokat kaptak az érett­ségizők. Az emelt szintű feladat­sorok sokrétűek voltak, jól át kellett gondolni a megoldásukat. Somogyi László azt mondta: a két szint betöltötte a funkcióját, az emelt szinten elvárt többlet­­tudás arányban áll az érte kap­ható hét felvételi többletponttal. Ma a történelemvizsgákkal folytatódik az érettségi - az új, kétszintű rendszerben ugyanis már ebből a tárgyból is írásbe­lizniük kell a diákoknak. Utolsó pillantás a dolgozatok leadása előtt a szombathelyi Horváth Boldizsár Szakközépiskolában Fotó: MTI - Czika László

Next