Népszabadság, 2006. május (64. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-10 / 108. szám
2006. MÁJUS 10., SZERDA- NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Utólagos engedély az úszó Eb-re Utólag adott engedélyt tegnap a budapesti úszó Európabajnokság miatt elvégzendő munkálatokhoz szükséges területfoglalásra a városháza szakbizottsága. Az építkezésekhez igénybe vett több mint 11 ezer négyzetméter használatának engedélyezéséről a múlt héten is tárgyaltak, de akkor nem született döntés. A bizottság utólag engedélyezte ugyan a munkálatokhoz szükséges területek igénybevételét, de továbbra is aggályait fogalmazta meg a júniusban kezdődő Eb előkészületeivel kapcsolatban. A bizottsági tagok az ülésen felháborítónak tartották, hogy az Eb szervezői a testület nyakába akarják varrni a munkák késéséért a felelősséget. Endrédy István, a várostervezési és városképvédelmi bizottság fideszes elnöke szerint „a jó cél ellenére jogszabálysértések történtek”; a szervezőknek nem volt ugyanis építési engedélyük. A bizottság ülésén éles kritikával illeték Gyárfás Tamást, a Magyar Úszó Szövetség elnökét korábbi, a bizottsági tagok elmeállapotára célzó nyilatkozatai miatt. További hasonló kijelentések esetére pert helyeztek kilátásba Gyárfás ellen. (S. G.) RÖVIDEN Halottak napjára állni fog a hejcei emlékmű Hejce központjában legkésőbb november elsejéig felavatják a település határában lezuhant szlovák katonai repülőgép áldozatainak emlékművét - jelentette be tegnap az abaúji faluban Ladányi Lajos szlovákiai parlamenti képviselő. Pásztor Péter, a szlovák építészkamara alelnöke Hejcén bejelentette, hogy pályázatot írnak ki a katasztrófának emléket állító műalkotás elkészítésére. (Tudósítónktól) A kormány feloldotta az árvízi vészhelyzetet A kormány az április 25-én elrendelt árvízi veszélyhelyzet feloldásáról döntött - jelentette be kedden Batiz András. Az árvíz elleni védekezés költsége meghaladta a 19 milliárd forintot. Május 19-én a „köszönet napján” elismeréseket adnak át és utcabált tartanak Budapesten, Szegeden és Szolnokon. Az árvízi újjáépítés és kárbecslés először a Duna mentén kezdődik, a Tiszán és mellékfolyóin majd csak az árhullám levonulása után. „Egyelőre nehéz megbecsülni, hány embert érinthet a kártalanítás, nagyjából néhány ezer főről lehet szó” - mondta Batiz. (MTI) Haláljelek az erdőben Fotó: MTI - Vajda János Tíz tévécsatorna - tervezőasztalon Június közepétől tíz digitális országos televíziós csatorna indulhatna Magyarországon. A feltétes mód azért indokolt, mert a műszaki hátteret ugyan valóban megteremtették ehhez, de csak azt. Haszán Zoltán A nyáron úgy növelhetnék háromról tízre a tetőantennával fogható tévécsatornák számát, hogy ehhez nem kellene kábelszolgáltatóval szerződést kötni. Egyszeri beruházásként egy jelátalakító beszerzésére mindenképpen szükség van, de annak néhány tízezer forintos költségét egyelőre megspórolja mindenki számára a digitális televíziózásról folyó politikai és hatásköri vita. A belföldi csatározásokkal mit sem törődve a jövő hétfőn megkezdődik Genfben az a konferencia, amely a következő ötven év európai, így a magyar televíziózását határozza meg. A digitális átállás miatt ugyanis újraosztják a kontinensen a tévés frekvenciákat. A konferencián derül majd ki, hogy Magyarországon az elkövetkező évtizedekben hány országos televízió lesz. Az biztos, hogy a jelenlegi háromnál (MTV, RTL Klub, TV 2) több. A folyamat éppen azért indult el, mert a mostani analóg frekvenciák helyén tömörítve továbbítják majd a jeleket, így több csatorna fér majd el a digitális rendszerben, egy frekvencián akár öt is. Az újraosztás azt is jelenti, hogy egy ország könnyen növelheti vagy csökkentheti a mostani frekvenciakészletét. Miután a határokon nem áll meg a sugárzás, így minden szomszéddal egyezségre kell jutni. Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője szerint a genfi egyeztetésen komoly versenyre lehet számítani, hiszen minden ország szeretne több frekvenciát szerezni. Az alkudozásban viszont a magyar tárgyalók nem indulnak jó lapokkal. A cél hat-nyolc, a digitális sugárzásra alkalmas frekvencia megszerzése (ez 30-40 televíziót jelentene). Csakhogy amíg például Szlovákiában és Csehországban már az idén elindul a digitális televíziózás, nálunk még a törvény elfogadása is elbukott tavasszal, mert a Fidesz nem járult hozzá a kétharmados többséget igénylő módosításhoz és a hatóságok sem jutottak megegyezésre arról, kinek a jogköre lesz a digitális televíziók felügyelete. Lemaradtunk tehát például Szlovákiához képest, ami azért veszélyes, mert Kovács Kálmán szerint, ha a két ország ugyanazért a frekvenciáért küzd, akkor északi szomszédunk állhat elő azzal az érvvel, hogy náluk már beindult a rendszer, mi viszont a két kiépített hálózattal sem tudunk mit kezdeni. A miniszter reményei szerint őszre rendezik a törvényi hátteret, 2007-ben pedig nálunk is indul a rendszer. Pedig a technikai előkészítés ott tart, hogy a genfi konferencia végén, júniusban akár azonnal indulhatna tíz csatorna. 1. számú multiplex 70 százalékos lakossági lefedettség Bővíthető Nagykanizsa, Pécs, Szentes, Tokaj bekapcsolásával Forrás: IHM / Népszabadság-grafika 2. számú multiplex 50 százalékos lakossági lefedettség Bővíthető Kabhegy, Kékes, Nagykanizsa, Pécs, Szentes, Tokaj, Ózd bekapcsolásával Az ügyvédtársadalomban általános vélemény, hogy a büntetőügyekben a terheltek tudnak a legtöbbet ártani a saját ügyüknek. Mégsem lehet messzemenő következtetést levonni abból, hogy valaki tesz-e, vagy sem vallomást a bíróság előtt. Fekete Gy. Attila A pénteken meghallgatott Kerék Csabához hasonlóan, a Britton Kft. másik ügyvezetője, Mészáros János is ártatlannak vallotta magát kedden a Fővárosi Bíróság előtt. Mészárost, a Britton C&C Kft. ügyvezetőjeként különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosással vádolja a Fővárosi Főügyészség, Mészáros szerint megalapozatlanul. • Mészáros János a K&H Befektetési Rt.-nél vállalatfelvásárlással foglalkozott, mielőtt ügyvezetőként az első rendű vádlott, Kulcsár Attila érdekeltségébe tartozó Britton Kft.-nél elhelyezkedett volna. A bíróság előtt kifejtette: Kulcsár szállította (a Britonnak) a befektetési lehetőségeket, és a szükséges forrásokat, az ő feladata az volt, hogy véleményezze azokat. „Tanácsokat adtam, de nem döntöttem semmiben” - fogalmazott Mészáros. Ő a második, aki a bíróság előtt vallomást tett, és a kérdésekre is hajlandó volt válaszolni. Előzőleg Kerék Csaba járt el ugyanígy. Az első rendű vádlott, Kulcsár Attila a bíróság előtt nem tett vallomást.Egy írásos nyilatkozatot adott át a bírónak, amelyben beismerte bűnösségét, de a neki tulajdonított kárt eltúlzottnak ítélte. Érdemi vallomást nem tett, kérdésekre nem válaszolt. A harmadrendű vádlott, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt elnöke előre megírt szöveget olvasott fel, amelyben saját nézőpontjából ismertette a brókerbotrány menetét, abban játszott szerepét, nevezetesen azt, hogy semmiről sem tudott, bűncselekményt nem követett el. A büntetőeljárásban a gyanúsítottnak, illetve a vádlottnak törvény adta joga a hallgatás. „Nem köteles vallomást tenni, de ha beszél, minden, amit mond, felhasználható ellene” - ugye, ismerős a filmekből e mondat. Megtörtént, hogy a gyanúsított élt is ezzel a jogával, s egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni a rendőrségen, majd vádlottként a bíróság előtt is hallgatott, a végén meg fölmentették. Ennek az ellenkezője is megtörtént már: a kitartó hallgatás dacára elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság - állítja. Hegedűs László ügyvéd, aki szerint „ügye válogatja”, hogy mikor mit tanácsol a védő: hallgasson-e ügyfele, vagy tegyen vallomást, esetleg mondja el a maga verzióját, de kérdésekre ne válaszoljon. Az ügyvédtársadalomban általánosan elfogadott nézet, hogy egy-egy büntetőügyben a legtöbbet a vádlott tud ártani magának. Elszólhatja magát, félreérthetően fogalmazhat, ellentmondásokba keveredhet. Különösen igaz ez az olyan, többelkövetős ügyekben, amelyekben a vádlottak a nyomozás idején egymás ellen vallottak, vagy amikor a hatóságoknak megdönthetetlen bizonyítékaik vannak ellenük. A védők ilyenkor általában hallgatásra intik ügyfeleiket. Bizonyos esetekben akkor is „kifizetődő” lehet a hallgatás, ha a vádhatóság nincs felvértezve túlságosan sok közvetlen bizonyítékkal. Tekintettel arra, hogy a vádnak kell bizonyítania a bűnösséget, s nem a vádlottnak az ártatlanságát, a vádlottak és védőik ilyenkor csendben kivárják, mire elég az a kevéske bizonyíték, amit az ügyész a bíróság elé tárt. Mert ha kétséget kizáróan nem állapítható meg belőlük a vádlott bűnössége, a bíróságnak fel kell mentenie. Azonban arra, hogy ez a taktika sem mindig eredményes a vádlott szempontjából, a móri per a legjobb példa: Kaiser Ede egyszer sem szólalt meg, sem a rendőrségen, sem a bíróságon, mégis életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Hallgatni sem mindig arany Az ügyvédek szerint egy-egy büntetőügyben inkább a vádlott tud ártani magának Többet kellett tudni több pontért Áttételek a világhálón a matekérettségi előtt - Ismét kevesebb feladatlapot kapott néhány iskola A tegnapi matematikaérettségin ismét hiányzott néhány feladatlap hét iskolában. Más probléma azonban nem akadt, és az interneten is csak áttételek jelentek meg. Varga Dóra Újabb, a hétfőihez hasonló technikai hibákkal, de tényleges fennakadás nélkül folytatódott tegnap az érettségi a matematikavizsgákkal. Hét - egy vidéki és hat budapesti - iskolába ismét kevesebb tétel került, mint ahány diák vizsgázott: az egyik jegyzőtől például két iskola egymás dobozait vitte el, ezért az egyik intézménybe öttel kevesebb feladatlap jutott. A hiányzó feladatlapokat még a vizsga kezdete előtt, fénymásolással pótolták. Úgy tűnik, a tavalyi botrány miatt életbe léptetett biztonsági intézkedések megfelelők, a matematikafeladatok sem szivárogtak ki idő előtt. Egy fájlcserélő programban ugyan 2006- os emelt és középszintű matematikatételeket kínáltak, de a minisztérium honlapján is olvasható figyelmeztetés szerint ezek a tavalyi próbafeladatsorok voltak. Tegnap csaknem 98 ezren vizsgáztak: 91700 diák középszintű, 6150 tanuló emelt szintű matematikaérettségit írt. Középszinten a feladatok első részére 45, a másodikra 135 percük volt a diákoknak. A felvételin plusz hét pontot érő emelt szintű vizsgán a két feladatrész megoldására 240 percet kaptak a diákok. A diákok szerint a középszintű feladatsorok könnyűek voltak, az emelt szintű tételek viszont nehezebbek, mint amire számítottak. Somogyi László, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium matematika szakos igazgatója részben egyetért a diákok értékelésével: középszinten igényes, de nem túl nehéz feladatokat kaptak az érettségizők. Az emelt szintű feladatsorok sokrétűek voltak, jól át kellett gondolni a megoldásukat. Somogyi László azt mondta: a két szint betöltötte a funkcióját, az emelt szinten elvárt többlettudás arányban áll az érte kapható hét felvételi többletponttal. Ma a történelemvizsgákkal folytatódik az érettségi - az új, kétszintű rendszerben ugyanis már ebből a tárgyból is írásbelizniük kell a diákoknak. Utolsó pillantás a dolgozatok leadása előtt a szombathelyi Horváth Boldizsár Szakközépiskolában Fotó: MTI - Czika László