Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-20 / 142. szám
2006. JÚNIUS 20., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Büntetőfeljelentés szervátültetések miatt Danó Anna Szabályosan folyik-e az átültetendő szervek kivétele Magyarországon? A kérdést - az illetékes vezető munkavégzés alóli felfüggesztése mellett - vizsgálat fogja tisztázni. A gyanú szerint külföldi orvosok engedély nélkül távolítottak el magyar halottakból szerveket. Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Egyben bejelentette, hogy bár tartalmi kifogás, főleg esetleges anyagi előnyszerzés gyanúja nem merült fel, az ügyben előfordult adminisztratív hibák miatt a vizsgálat idejére felmentette a munkavégzés alól a hazai szervátültetéseket koordináló Hungarotranszplant Kht. vezetőjét, Borsi Józsefet. Májusban egy bejelentés alapján jutott a tárca tudomására, hogy külföldi orvoscsoportok engedély nélkül szervkivételt hajtottak végre Magyarországon. Bár az orvosok olyan halottak szerveinek eltávolításánál működtek közre, akiknek szervei magyar betegek gyógyítására nem voltak felhasználhatók, az eljárásuk mégsem volt szabályos. A bejelentés alapján Rácz Jenő, akkori egészségügyi miniszter vizsgálatot rendelt el, amit az országos tiszti főorvos vezetett az Egészségügyi Tudományos Tanács bevonásával. Megállapították, hogy az eljárás szakmailag valóban helyesen történt ugyan, de a külföldi orvosok hazai közreműködését senki nem engedélyezte. Molnár Lajos a büntetőjogi feljelentésen túl hivatali vizsgálatot is elrendelt, amelynek irányításával Sótonyi Pétert, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét bízta meg. A szakember a történtek tisztázásáig miniszteri biztosként irányítja a hazai szervátültetéseket. A professzor feladata lesz az is, hogy áttekintse a szervátültetés szabályozását. Lapunknak Borsi József, a Hungarotranszplant Kht. vezetője elmondta: a szervekkel életeket mentettek meg, s minden esetben betartották a hatályos jogszabályokat. Csak olyan szervek kerültek külföldre, amelyek egyetlen, a várólistán lévő hazai beteg számára sem voltak beültetésre alkalmasak. Borsi József tudomása szerint ugyanakkor mind a külföldi orvosokat, mind az Eurotranszplantot tájékoztatták arról, hogy a magyar jogszabályok szerint e tevékenység regisztrációját kérniük kell az Egészségügyi és Közigazgatási Engedélyezési Hivatalnál. Idén május végéig 96 esetben távolították el Magyarországon halottak szerveit, három esetben a beavatkozást külföldi orvoscsoportok végezték el. A kivett szervet föl is használhatták saját országukban. E beavatkozásokat megelőzően úgynevezett sürgősségi kereséssel egy magyar beteg, a négyéves Koncz Rebeka kapott májat külföldről, az Eurotranszplant segítségével. Lényegében ezt ellentételezték a külföldiek által végzett későbbi szervkivételt. Rebeka esete után a hazai hatóságok ígéretet tettek arra, hogy intézményesítik a kapcsolatot az európai szervátültéseket koordináló szervezettel. Ez azonban máig nem történt meg. Alkotmánysértő praxisrendeletek A praxistörvényt nem, de a hozzá kapcsolódó egyes kormányrendeleteket alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette hétfőn az Alkotmánybíróság. A testület álláspontja szerint a tulajdonhoz kötődő, így a praxis működtetésével kapcsolatos önkormányzati jogokat nem lehet kormányrendelettel, csak törvényben szabályozni. Eddig működtetési jogot - ingyen vagy pénzért - csak az vehetett, aki nem rendelkezett működtetési joggal, de volt kamarai határozata arról, hogy megfelel a feltételeknek, illetve rendelkezett az önkormányzattól előszerződéssel. Az AB döntése alapján ezek közül az előfeltételek közül most az utóbbi kiesett. (D. A. N.) HIRDETÉS A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény alapján - Győr és Sopron megyei jogú városok közigazgatási területének kivételével - Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere által kiírt (2006. január 19-20-án megjelent) nyilvános koncessziós pályázat EREDMÉNYHIRDETÉSE: Legfeljebb 5 játékkaszinó-egységet magában foglaló kaszinókomplexum üzemeltetésére és játékkaszinóban folyó szerencsejátékok szervezésére 20 évre koncessziót nyert a Venetian Hungary Limited. Negyven tévé indulhat A mérnökök megelőzték a politikát Jó hír a tévénézőknek: a várakozásokat felülmúló eredménnyel zárult a televíziózás jövőjét a következő évtizedekre meghatározó genfi frekvenciaosztó konferencia. Magyarországon hat éven belül 30-40, tetőantennával is fogható országos tévécsatorna lehet - ha a politika, a piac és a nézők is úgy akarják. Haszán Zoltán Az ország egyik legnagyobb műszaki áruházában a televíziók között megszólított eladó szerint lehet kapni náluk olyan dekódert, ami alkalmassá teszi a hagyományos tévékészüléket a digitális televíziózásra. Nem nála, két sorral odébb. A másik kolléga viszont nem tud segíteni. Tudomása szerint náluk most nincs ilyen eszköz. Ez még nem csoda. Mert bár Budapesten és a Kab-hegyi adótorony környékén már elkezdődött a jobb kép- és hangminőséget garantáló digitális televíziózás, egyelőre csak a három közszolgálati tévé fogható az új technológiával. De ez hamarosan megváltozhat. A Nemzeti Hírközlési Hatóság tegnap bejelentette, hogy befejeződött a szomszédos államokkal folytatott hosszas alkudozás az új frekvenciákról. A Genfben múlt pénteken aláírt megegyezés szerint Magyarországon a mostani műszaki feltételek mellett 30-40 országos televízió és további húsz új rádió kezdheti meg adásait 2012-ig. Most három tévé- (MTV, RTL, TV 2) és hat rádióadás fogható hagyományos antennával. A háztartások harmadában szoba- vagy tetőantennával fogják a műsort. Számukra lenne nagy változás, ha megtízszereződne az így vehető csatornák száma. Csakhogy a műszaki lehetőség megvalósítását jelenleg több dolog is akadályozza. A mérnökök után a politikának, a piacnak és a nézőknek kellene lépniük. A pártoknak meg kellene egyezniük a médiatörvény módosításában, s ez évek óta reménytelen. Kérdés, hogy lesz-e több tucat befektető, aki tévét akar indítani Magyarországon. (A két országos kereskedelmi tévének addig jó, amíg nincs konkurense. Jelenleg a nézők kétharmada kapcsol erre a két adóra, a hirdetési piacnak pedig a kilencven százalékára van befolyásuk.) Ami a keményebb dió: a nézőket érdekeltté kellene tenni abban, hogy vegyenek jel átalakítót hagyományos tévéjükhöz. Vagy vásároljanak olyan új típusú készüléket, amelybe már bele van építve a dekóder. Miután átlagosan nyolcévente cseréljük a tévénket újabbra, ez lassan akár még magától is megoldódhatna. Csakhogy fennáll az a veszély is, hogy Nyugat-Európából behozott olcsó, ott már eladhatatlan, de egyébként jó minőségű készülékek „blokkolják” a technikai korszerűsítést. Több országban az állam ösztönző támogatásokat ad a műszaki váltásra. Erről egyelőre a magyar tervekben nincs szó. Igaz, végleges elképzelések sincsenek a digitális váltásra. Az EU előírásai szerint viszont 2012-ben be kell fejezni a hagyományos rendszerű sugárzást. A kékkel jelzett területeken szobaantennával, a sárgán tetőantennával lesz fogható a digitálisan továbbított tévéműsor ■*•*! • • - - ho4?fr?odfed .....................91*»7dfT *s>f Szódakultúra kontra palackosvíz-divat Kevesebb szóda fogyott tavaly, mint a korábbi években, az alacsony árú, sokszor névtelen ásványvizek kiütik a piacról a hungarikumnak számító buborékos nedűt. Igaz, a palackosvízdömping dacára Magyarország továbbra is világelső a szódafogyasztásban. Hivatalosan is a víz a legkedveltebb alkoholmentes ital idehaza tavaly óta, az ásványvizek akkor vették át az első helyet a szénsavas üdítőitaloktól. Nem hivatalosan azonban már korábban is ugyanez volt a helyzet, hiszen a vezetékes ivóvízfogyasztást senki sem méri, a szóda pedig egymagában lefedi a teljes palackosvíz-piacnak legalább a tizedét, e két tétellel együtt pedig a víz hegemóniája megkérdőjelezhetetlen. Deák László, a szikvízkészítők ipartestületének vezetője szerint a szódavízgyártás igazi sikerágazat Magyarországon, s ez az utóbbi évek forgalomcsökkenése ellenére továbbra is igaz. Az ágazatban mintegy 1500 töltőüzem dolgozik, ezek a csak őket kiszolgáló háttériparral, például a palackok, a szifonfejek és a szódagépek gyártóival együtt több mint tízezer embernek adnak munkát (sokkal többnek, mint a nagyobb forgalmú ásványvízszektor). Az immár az EU-ban is elismert hungarikumnak számító szódát természetesen más országokban is ismerik, de a fogyasztása elsősorban a vendéglátásra, illetve például az ipari üzemekre (ott védőitalként adják) jellemző. A magyarországihoz hasonló, nagyarányú lakossági szódaivásra másutt nincs példa a világon. A szénsavtartalmának köszönhetően kiváló szomjoltó szódavíz egyébként magyar találmány, és a szódafogyasztás külföldre is jellemzően magyar közreműködéssel jutott el. Ami a kereslet már említett itthoni csökkenését illeti, abban Deák László szerint a tavalyi és az idei, az átlagosnál (eddig) hűvösebb szezon mellett az olcsó, sokszor csak egyes áruházláncok nevét viselő ásványvizek terjedése a ludas. Bizonyos szerepük az adószabályoknak is van: bár a darabalapú termékdíjat az eldobós műanyag palackokra vetik ki, ezekből mégis egyre több van, miközben a szóda - ha lassan is - visszaszorul (vagyis a jelenlegi adómérték láthatóan nem elegendő a meghirdetett környezetvédelmi cél eléréséhez, például a kizárólag többutas csomagolást használó szódavíz relatív előnyének biztosításához). Az ásványvíz népszerűsége közben- egyedüliként a nem alkoholos italok között - évről évre nő, és az egy főre jutó fogyasztás immár meghaladja a 70 litert - ugyanakkor még mindig lényegesen alacsonyabb az európai átlagnál, részben épp a magyar szóda- (és fröccs-) kultúra miatt. A „szódázás” hatása azonban nemcsak itt érvényesül, hanem abban is, hogy Európában nálunk a legmagasabb, még mindig közel kétharmados a szénsavas vizek részaránya. A fogyasztói szokások azonban itt is változnak: egyrészt folyamatosan bővül a szénsavmentes változatok részesedése, másrészt - Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezetője szerint - látványos a különböző ízesített, de minimális kalóriatartalmú vizek előretörése is. Az ügyvezető úgy véli, a fogyasztói döntésekben az ár mellett a tapasztalt minőség és a kiszerelés játssza a legfontosabb szerepet. Az eldobható csomagolások immár 97 százalékot képviselnek a teljes piacból, a vevők háromnegyede 1,5 literes műanyag palackos vizet vesz. A fő fogyasztónak a városi nők számítanak, a vízfogyasztás az életkorral és az iskolai végzettséggel együtt nő. A bővülő piacon időnként látványos átrendeződések zajlanak. A terepet a közelmúltig a multik (a Nestléhez tartozó Kékkúti, illetve a Coca-Cola és a Pepsi érdekeltségei) uralták, őket előzte meg két év alatt a magyar Szentkirályi (jelentős szereplő még az Apentát birtokló Olympos is). Jellemző tendencia, hogy egyre több a márka és a gyártó, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb az árverseny. (H. M.) Buborékos víz. Visszaszorul a hungarikum? Fotó: Teknős Miklós %