Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-07 / 183. szám

2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 6«Magyarország Harkányi „fürdőkonfliktus” sok vitával A polgármester nem örül annak, hogy a megye a saját cégének adta el a részvényeket Eladta a Harkányi Gyógy­fürdő Zrt.-ben lévő tulaj­donrészét a Baranya me­gyei közgyűlés. Eddig a fürdő két tulajdonosa, a megye és Harkány önkor­mányzata nehezen értett szót egymással. A jelek szerint a fürdőváros az új tulajdonostárssal is hamar konfliktusba kerülhet. Ungár Tamás A harkányi gyógyfürdő 1995 óta van a helyi és a megyei ön­­kormányzat 50-50 százalékos tulajdonában. A két gazda soha nem jött ki jól egymással: a szocialista irányítású megye és polgári politikusok által veze­tett Harkány gyakorta más fej­lesztési és működtetési elkép­zeléseket szeretett volna meg­valósítani a fürdőben. Mivel megegyezésre nem volt esély, a megyei önkormányzat már évekkel ezelőtt megpróbálta eladni részvényeit, ám érdem­leges ajánlat nem érkezett. A múlt hónapban a megye újra meghirdette fürdőbeli tulaj­donrészét, ezúttal zárt pályá­zatot írt ki a részvények eladá­sára. Kékes Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke elmondta: a pá­lyázatra egyedül a Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht. adott be érvényes ajánlatot. A köz­hasznú társaság másfél milliár­­dot kínált a megye fürdőrész­vényeiért, ám az eladónak ezt az ajánlatot sikerült egymil­­liárd 650 millióra „feltornász­nia”. A vételi szerződést a napok­ban írta alá a megye és a kht. Az ügylet érdekessége, hogy a kht.-ben a megyei önkormány­zatnak többségi - 60 száza­lékos - tulajdona van. A kht. bankhitelből fizet a részvénye­kért, s a hitelért a megye vállal kezességet. Vagyis úgy tűnik, mintha a megye saját magának adná el a fürdőben birtokolt részét, s a tulajdonosváltás nem több virtuális üzleti ma­nővernél. Kékes Ferenc nem vitatja ezt a feltételezést, ám az elnök hozzáteszi: a forráshiánytól szenvedő megye ily módon tud fejlesztésre fordítható pénzhez jutni. A megye ugyanis részt kí­ván venni a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt­ben. A következő három és fél évben egy galériát és egy ré­giós információs központot épít a baranyai önkormányzat, s ezekhez az Európai Unió és a kormány támogatásával meg­valósuló beruházásokhoz a für­dőrészvények eladásából szár­mazó bevétel biztosítja a mint­egy 800 millió forintos önerőt. Nagy kérdés viszont, hogy a harkányi önkormányzat mi­képp tud majd együttműködni a fürdő irányításában az új tu­lajdonostárssal, a Gyógyfürdő­kórház Kht.-vel, amely mögött továbbra is a régi tulajdonos­társ, vagyis a megyei közgyű­lés sejthető. Ráadásul a 257 ágyas harkányi gyógyfürdő­kórház viszonya már eddig is feszült volt a helyi gyógyfür­dővel - tudtuk meg az intéz­mény főigazgatójától, Kerécz Tamástól. A kórház naponta 321 köbméter gyógyvizet vásá­rol a fürdőtől, ám az intéz­mény - hogy kapacitását ma­ximálisan kihasználhassa - en­nek a vízmennyiségnek a dup­láját igényelné. A fürdő eddig nem teljesítette ezt a kérést. Februárban megkezdődött a kórházban egy egymilliárd 67 millió forintos fejlesztés és bővítés, s ennek eredménye­képpen a jövő év márciusától az intézmény már 360 ágyon gyógyítja a betegeket. Attól fogva viszont a kórház akkor tud teljes kapacitással működ­ni, ha a fürdő napi 1000 köb­méter vizet biztosít az intéz­ménynek. Kerécz Tamás sze­rint ezt az igényt a fürdő biz­tosíthatná, hisz kútjaiból na­ponta 5200 köbméter gyógyvíz tör felszínre. Kerécz abban bízik, hogy a gyógyfürdőkórház - a fürdő tulajdonosaként - az eddiginél jobban képes lesz érvényre jut­tatni vízigényét. A főigazgató hozzáteszi: a gyógyfürdőkór­ház alapvetően azért akar tu­lajdonrészt szerezni a fürdő­ben, mert a két gazdasági tár­saság okosan együttműködve több százmillió forinttal növel­heti bevételét. Bédy István, Harkány pol­gármestere elmondta: nem örül annak, hogy a megye a sa­ját cégének adta el a fürdő­részvényeket. Bédy reményte­lennek látja az együttműkö­dést a gyógyfürdőkórház kht.­­vel, már csak azért is, mert a polgármester viszonya a kór­ház főigazgatójával erősen konfliktusos. Az előzmények­hez tartozik, hogy Kerecz Ta­más hét éven át megbízott igazgatója volt a harkányi gyógyfürdőnek, s azért nem lett kinevezve posztjára, mert Bédy István - az 50 százalékos tulajdonos képviselőjeként - mindig megvétózta a megyé­nek ezt a szándékát. Harkány­nak egyébként - tulajdonos­társként - elővásárlási joga van a fürdőrészvényekre, vagyis ha 30 napon belül a vá­ros önkormányzata leteszi a kht. által megajánlott egymilli­árd 650 millió forintot, akkor a fürdő egésze Harkányé lesz. Csakhogy az évi 2 milliárdból gazdálkodó város adósságállo­mánya eléri a 750 millió forin­tot, így egy ilyen mértékű, újabb hitelfelvétel túl kocká­zatosnak tűnik. A harkányi képviselő-testület a héten dönt arról, hogy a város él-e elővásárlási jogával. A fürdőzők gondtalanul lubickolnak, semmit nem sejtenek a háttérben zajló konfliktusokról Fotó: Wéber Tamás Bakonyi vendégházak híre és a marketing Koblencz Zsuzsa A szabadidős programokat ille­tően nyáron a vizeké a főszerep - holott az árnyas erdőket is megilletné a mostaninál na­gyobb figyelem. A bakonyi ren­getegnek is csak egyes, ügyesen menedzselt részei közismertek, de például a Cuha-patak gyö­­­nyörű környezetében lévő Réde-Lesaljamajorban üresek a vendégszobák. Bíró Gáspárné az Ördögrét­re jár játszani az unokájával. Annyira szereti ezt a vidéket, hogy amikor csak alkalom adódik rá, kisétál a patak­völgybe. Vagy biciklire ül, s ki­rándul a Hajmási-tóhoz, netán a cseszneki várhoz, keresztül az erdőn. Bíró Gáspárné - aki a Komá­­rom-Esztergom megyei Réde- Lesaljamajorban, a volt Ester­­házy-birtokon működő Kerti­mag Rt. pénzügyeseként az itte­ni, a társaság tulajdonában lévő panzió ügyes-bajos dolgait is intézi - nem érti, miért nem jönnek a vendégek e szép vi­dékre. Ha meggondolja, aligha­nem az lehet az ok - mondja -, hogy jóformán csak szájhagyo­mány útján terjed a fogadó és a vendégházak híre: aki baráti társaságban eltölt itt némi időt, mindig szentül megígéri, hogy küldi az összes ismerősét. Ez azonban édeskevés. Másfél évtizedig jól műkö­dött a hely, lovasok, vadászok szálltak meg itt - meséli Bíróné. A Kertimag Rt. - amelynek igazi profilja mégis­csak a vetőmag-forgalmazás, folytatva ezzel a hagyományt, hiszen a most Svájcban élő, s évente legalább egyszer vissza­látogató gróf Esterházy Pál ide­jében már több, ma is közter­mesztésben lévő növényfajt nemesítettek itt - egy időre jobbnak látta vállalkozónak bérbe adni az uradalmi épüle­tekben kialakított turistaszál­lót, fogadót, vendégházakat. A vállalkozónak pedig Bíróné szavai szerint sikerült úgy tönkretenni a helyet, hogy tá­­voztával alig győzik helyreállí­tani. Régi jó hírét pedig csak komoly marketingmunkával tudnák megteremteni - arra vi­szont nincs elég pénz, így tehát mostanában jobbá­ra csak azok ébredhetnek a ba­konyi erdők madárdalára a kü­lönböző korok stílusában be­rendezett vendégszobákban, netán a kulcsos házban, sétál­hatnak a virágos ablakú ven­dégházak között, főzhetnek­­süthetnek a szabadban, járhat­ják be a direkt számukra ké­szenlétben álló kerékpárokkal a környéket, akiket jó szerencsé­jük ide vetett. A szobaárra pe­dig még alkudhatnak is, ha úgy adódik, hogy nagy a család, s szerény a jövedelem. A korabeli uradalmi húsfüs­tölő körüli, nagy virágágyás speciális ismeretekkel szolgál: azokban a régi, szárazságtűrő parasztvirágokban lehet itt gyö­nyörködni, amelyeknek magjá­ból külön színes tasakos kollek­ciót állított össze tavaly a társa­ság. Noha, mint hallottuk, a ke­resletet illetően nem volt átütő a siker. Néhány forró, növény­aszaló nyár még - és az lesz alighanem. A hely gyönyörű, a vendégszobák üresek Fotó: Kováts Zsolt L • A Gyógyfürdőkórház Kht.-ről tudni kell, hogy abban 20-20 százalékos tulajdonrészt jegyez a paksi atom­erőmű és a Magyar Villamosipari Művek. Az erőműben, illetve az MVM-hez kötődő cégeknél sok dol­gozó szorul mozgásszervi rehabilitá­cióra, s az ő kezelésük költsége rész­ben a munkaadókat terheli. A két cég 2006 elején azért lépett be a kht.-be, mert így a dolgozóik olcsób­ban kaphatnak kezelést a harkányi gyógyfürdőkórházban. Az atomerő­mű és az MVM is támogatja azt az el­képzelést, hogy a kht. vásárolja meg a megye kezében lévő fürdőrészvé­nyeket. Paks és az MVM bízik a gyógyfürdőkórház és a gyógyfürdő együttműködésének gazdasági elő­nyeiben. Folytatódik a váci belváros rekonstrukciója Tudósítónktól Szeptemberben befejeződik Vác barokk főterének rehabili­tációja. A belváros megújítása ezzel nem ér végett. A folyta­tás már megkezdődött, ugyanis nyertest hirdettek a főutca re­konstrukciójára kiírt tervpá­lyázaton. A város történelmi belvá­rosának és benne a főtér meg­újítására 15 évre szóló akcióter­vet dolgoztak ki. E programnak első üteme volt a főtér re­konstrukciója, amely magába foglalta a közműhálózat teljes rekonstrukcióját és három mű­emléki védettségű barokk épü­let külső felújítását is. A 930 millió forint értékű beruházás költségeinek kilencven száza­lékát a város uniós pályázatá­val nyerte el. A folytatás terveinek elké­szítésére kiírt pályázat ered­ményét augusztus elején hir­dették ki. Három pályázó kö­zül az Illyés Zsuzsa vezette ter­vezőcsoport kapott lehetősé­get a második ütem terveinek elkészítésére, amelynek költ­ségeit a korábbi pályázaton el­nyert összeg tartalmazza. A nyertes pályázat a vasútállo­mást a Duna-parttal összekötő útvonal, a leendő sétálóutca jellegzetességeinek hangsúlyo­zásával készült. Korszerűsítés Gyermelyen Tudósítónktól Befejezéséhez közeledik a négy éve tartó, összességében négy­­milliárd forint értékű beruhá­zás a gyermelyi tésztagyárban. A jelentős korszerűsítést, ter­melésbővítést a Gyermely Élel­miszer-ipari Zrt. fokozatosan valósította meg - mondta Tóth Béla elnök-igazgató. Első lépés­ként az infrastruktúrát építet­ték át. Épült egy új, teljesen automatizált, 6200 raklap befo­gadására alkalmas magasraktár, végül pedig elkészült egy új gyártócsarnok. Új szociális blokkal és irodaházzal is gyara­podott a cég. Vásároltak két új gyártó­sort, amelyből az egyik már működik, a másik szerelése még nem fejeződött be. A be­ruházás technológiai váltást is jelent, miután automatizálják a gyártás és csomagolás teljes folyamatát. Az automatizálás egyúttal azt is jelenti, hogy ke­vesebb élőmunkára lesz szük­ség. A megszűnő munkahelyek betöltőinek átszervezéssel a vállalatcsoporton belül aján­lottak munkalehetőséget. >

Next