Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-25 / 199. szám

2006. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország A Tévémaci nem hozta a nézettséget Száműzi a Magyar Televí­zió az egyes csatornáról az esti mesét. A Tévémaci át­költözik az M 2-re, ott vi­szont az eddiginél rövi­­debb műsoridőt kap. Haszán Zoltán Értesülésünk szerint a legki­sebbeknek szóló műsor nézett­sége elmaradt a várakozástól. A mese miatt amúgy több kri­tikát kapott a szülőktől az MTV, mert nem állandó idő­pontban kezdődött, hanem va­lamikor fél hét és hét között került képernyőre, nem kifeje­zetten igazodva a gyerekek életritmusához. A több mint negyvenéves Tévémacit amúgy nem is olyan régen rehabilitálta az MTV. Fischer András kereske­delmi igazgató még tavaly no­vemberben személyes sikere­ként említette, hogy az esti mese kis szünet után visszake­rült a képernyőre. Ez - mint akkor mondta - azért fontos, mert mostanában felnövőben van egy olyan korosztály, ame­lyik nem is ismeri az MTV-t, és a gyerekek visszacsábítását szolgálja a mese. A kereskedel­mi tévékkel szemben a köztévé főként klasszikus magyar rajz­os bábfilmeket sugárzott, ha már újak megrendelésére nem volt pénze. Ugyanakkor az nem állítható, hogy az MTV kifejezetten keresi a legkiseb­bek, és így szüleik kegyét is. Mert miközben nemzetközi és magyar csatornák is megélnek gyerekműsorok sugárzásából, az MTV-n ébredés után hét­köznap és hétvégén is mese helyett a Nap-kelte látható. A Süsüvarázs című gyerek-kí­vánságműsor már tavaly meg­szűnt. Lapunk megkereste az MTV-t, de azt a választ kaptuk, hogy szeptember elsején tarta­nak sajtótájékoztatót az új mű­sorstruktúráról. A Tévémaci a hatvanas évek közepén tűnt fel a tévé képernyőjén, azóta többször is „modernizálták” Fotó: MTI - Pintér Márta Eladják a kiszemelt székháztelket Az állam már biztosan nem építi fel az MTV új székházát Óbudán, mi­után a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság pályázatot hirdetett a korábban kiszemelt helyszínt is birtokoló álla­mi cég értékesítésére - értesült a Napi Gazdaság. Egyébként az el­adásra kínált ingatlanon működik most is az MTV több stúdiója. A köztévé ugyanis visszabérli koráb­ban eladott ingatlanait. A lap sze­rint ezzel egyre bizonyosabbá válik, hogy az MTV valóban egyesülhet a Duna TV-vel, az utóbbi bázisán. HIRDETÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézet pályázatot hirdet az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények felnőttképzésbe történő bekapcsolódását segítő intézmény-akkreditáció támogatására 1. A pályázat kiírója: A Nemzeti Szakképzési Intézet. 1. A pályázat célja: A munkaerőpiac igényeihez történő alkalmazkodás elősegítése érdekében az iskolai rendszerű szakképzést folytató oktatási intézmények felnőttképzésbe történő bekapcso­lódását segítő intézmény-akkreditáció támogatása. 3. A pályázók köre és a támogatás feltételei: Pályázatot nyújthatnak be azok az iskolai rendszerű szakképzést folytató oktatási intéz­mények, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek:­­ A felnőttképzési tevékenységükkel összefüggő akkreditációt 2006. szeptember 29-ig eredményesen végrehajtották, és rendelkeznek a Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditáló Testülete által kiadott intézményi akkreditációs sor­számmal. - A pályázat benyújtásának időpontjában nincs köztartozásuk. - Nem nyertek támogatást a korábbi ilyen témájú pályázaton.­­ Pályázatukat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint nyújtják be. 4. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás, egy pályázó részére maximum 400 000 Ft lehet. A pénzügyi lebonyolítás módja: utólagos finanszírozással. Egy intézmény csak egy pályázatot nyújthat be. Pályázati dokumentációt az érdeklődő pályázók a pályázati felhívás megjelenése után letölthetik az NSZI honlapjáról (). A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad: Halász Mónika (+36-1-434-5721), illetve Gyenge Adrienn (+36-1-434-5740). 5. A pályázat benyújtása: A pályázati kiírás és a pályázati dokumentáció alapján elkészített pályázatokat, 3 külön­­külön összefűzött példányban legkésőbb 2006. szeptember 29-én 14 óráig lehet szemé­lyesen beadni a Nemzeti Szakképzési Intézet Dokumentációs Osztályán (1087 Budapest, Berzsenyi u. 6.) vagy postai úton. (A postán tértivevényesen feladott pályázat esetén a postabélyegző dátumának kell megfelelnie a határidőnek.) A késve érkezett pályázatok nem kerülnek értékelésre. 6. A pályázat értékelése: A formailag megfelelt pályázatokat az ezzel megbízott Szakértői Bizottság értékeli. A támogatott pályázókkal a szociális és munkaügyi miniszter megbízása alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet szerződést köt. Pályázatának eredményéről minden pályázó 2006. október 20-ig kap értesítést. A támogatási összegek kifizetésére a támogatási szerződések megkötésétől függően kerül sor. Nemzeti Szakképzési Intézet 1 Nyolc tározó épül 2013-ig Pácin polgármestere emlékérmet adott át Persányi miniszternek A Vásárhelyi-terv beruhá­zásai összességében körül­belül egy évet késnek - mondta tegnap a cigánd­­tiszakarádi árapasztó táro­zó építkezésénél megtar­tott tegnapi sajtótájékozta­tóján Persányi Miklós szakminiszter. Bódisz Attila Versányi Miklós környezetvé­delmi miniszter a cigándi táro­zónál tegnap azt hangsúlyozta: a Vásárhelyi-terv beruházásai­nál tapasztalható egyéves ké­sésért nem a kivitelező és nem is a politika okolható, az elma­radás az árvizekkel és a csapa­dékos időjárással függ össze, bár a beruházást megelőző egyeztetések, a kisajátítás, va­lamint a régészeti feltárás is lassabb volt a tervezettnél. Mindent egybevetve, sikeres­nek tartja az eddig elvégzett munkát, s a beruházások nem­csak nagyobb biztonságot je­lentenek a környékbeli falvak számára, hanem egyéb fejlesz­téseket is eredményeznek. Ezek egyike az árvízvédel­mi tevékenységhez kapcsolha­tó tájgazdálkodás, ami újfajta mezőgazdasági tevékenységet és számottevő jövedelmet je­lent a térség gazdálkodóinak. Érdeklődésünkre a miniszter elmondta, a tájgazdálkodás előkészítése - a töltésépítési munkákhoz hasonlóan - egy­éves késében van. Amint elké­szülnek vele, felállítják azt a szolgáltatórendszert, amely­nek munkatársai a térségi gaz­dákat információkkal segítik az új gazdálkodási forma indí­tásakor. A program fontos eleme a beruházás által érintett telepü­léseken elvégzendő infrastruk­turális fejlesztés. A csapadékvíz elvezetésére és szennyvízberu­házásra összesen négymilliárd forintot kapott a közelmúltban Cigánd, Ricsés Éjszakarád, Nagyrozvágy és Pácin. Ennek elismeréseként a tegnapi láto­gatás során emlékérmet adott át Persányi Miklósnak Barati Attila, Pácin polgármestere, aki ősszel még éhségsztrájkot foly­tatott az infrastrukturális fej­lesztések gyorsítása érdekében. A miniszter előrejelzése szerint 2007-től az uniós forrá­soknak köszönhetően évente lehet majd annyi pénzt költeni - körülbelül 20 milliárd forin­tot - árvízvédelmi beruházá­sokra, mint amennyit eddig egy egész kormányzati ciklus­ban tudtak ilyen célokra fordí­tani. Persányi Miklós szerint 2013-ra nyolc tározó kiépítésé­re lehet számítani. Ezek együt­tesen egy méterrel csökkent­­hetik a Tisza szintjét árvíz ide­jén. Ezen belül a cigándi szük­ségtározó a maga 94 millió köbméteres befogadóképessé­gével 25 centiméterrel csök­kenti majd az árvíz szintjét. Cigánd-Tiszakarád térségében munkagépek dolgoznak a tározó építésén - 2007-től uniós források is besegítenek Fotó: MTI - Vajda János Érdektelenségbe fullad a babakötvény? Kun J. Viktória Egyelőre senki sem kapkod a babakötvény kínálta lehetősé­gek után. Az emberek nem bíz­nak a jövőben, és nem tervez­nek hosszú távra - így véli a szociológus. Tájékozatlanok a családok, és nincs jövőképük - állítja a szociálpolitikus. Az utóbbi fél évben a csalá­doknak csupán a töredéke élt a babakötvény által kínált lehető­ségekkel. A Magyar Állam­­kincstárnál megnyitott 51904 babakötvényből a szülők kéré­sére mindössze 7,5 százalék, te­hát 3905 számla vezetése került a bankokhoz és a takarékszö­vetkezetekhez. Azaz ennyien nyitottak a szülők az államtól kapott 40 ezer forintos „beug­róhoz” úgynevezett startszám­lát, amin gyarapíthatják a ka­pott tőkét. Pedig az elő­­takarékosságot választókat az állam is támogatja. Ha a szülők úgy döntenek - ahogy azt a többség eddig tette -, hogy nem nyitnak számlát, akkor a pénz a Magyar Államkincstár kezelé­sében marad, s ott az ötéves ál­lampapírok mindenkor érvé­nyes hozamával bővül, így a gyermek a 18. születésnapján körülbelül 120 ezer forintot kap kézhez, míg azok, akiknek a szülei úgy döntöttek, hogy el­helyeznek havi ötezer forintot a számlára, 2,3 millió forinttal léphetik át a nagykorúság kor­határát. A szakemberek szerint ebből is látszik: az emberek nem ter­veznek, nincs jövőképük.­­ Az elképzelés jó volt, csak átgondolatlanul vezették be. Szinte alig tudnak róla, s nem is igen hallani a babakötvényről. Amúgy az összeg minimális ál­dozatot jelentene, de az embe­rek nemigen terveznek, főleg nem hosszú távra - véli Spéder Zsolt, a Népességkutató Intézet igazgatója. A demográfus már a kötvény bevezetésekor is azt jósolta: nemigen remélhető tőle semmi, hiszen ez a pénz nem könnyít a családok helyzetén, s nem oldja meg a népességfogyás problé­máját, mert a kötvény nem ösz­tönöz újabb gyermekek vállalá­sára. A szakember elismeri ugyanakkor, hogy a szülők többsége azt sem tudja, mi az a babakötvény. Abban a szociális szakállam­titkár is egyetért, hogy a szülők nemigen tudnak róla, hiszen a bevezetése óta szinte senki sem beszél a kötvényről. - Nemcsak itt, de más terüle­ten sem foglalkoznak az embe­rek a jövőjükkel. Úgy gondol­ják, hogy a 18. év még messze van, majd lesz valahogy - állítja Forgó Györgyné, aki szerint rá­adásul a bankok sem tesznek olyan ajánlatokat, amelyekkel motiválnák a szülőket.­­ Az ál­lamkötvényben is kamatozik a pénz, nem is sokkal rosszabbul, mint a bankokban, a szülők pe­dig nemigen akarnak hozzáten­ni ehhez a megtakarításhoz. Az viszont nem jelent semmit, hogy még nem változtak, hiszen ezt a következő években bármi­kor megtehetik - fogalmazott az államtitkár. Új útlevél műanyagból, mikrocsippel Minden részletében új útleve­let kapnak azok, akik augusz­tus 29-étől igényelnek ilyen okmányt. A Központi Hivatal vezetője, Urbán György el­mondta: a burgundi vörös fe­delű okmány borítója és lapjai is műanyagból készültek, s azokba a korábbinál több biz­tonsági elemet építettek be. A hátsó borítóban láthatatlan mikrocsip és viszonylag nagy­méretű hurokantenna találha­tó; a csip elektronikus formá­ban tartalmazza a tulajdonos adatait és fényképét, három év múlva pedig már az ujjnyoma­­tát is. A titkosított adattarta­lom csak speciális eszközzel lesz olvasható, illetve módosít­ható, de az apró elektronikus eszköz jól ellenáll a mechani­kai igénybevételnek is, sőt erős mágneses tér sem tesz kárt benne. Mindezek alapján az új útlevél az Európai Unió vala­mennyi okmánybiztonsági elő­írásának megfelel. Az új okmány előállítási költsége szolgálati titok ugyan, annyi azonban bizonyos, hogy az irat a jelenleginek a többszö­rösébe kerülhet. Ennek egyik oka, hogy az egyébként keres­kedelmi forgalomban is megvá­sárolható mikrocsip ára öt euró, és csaknem ennyi a szoft­­verlicenc, így csupán az elekt­ronikus elemekért két és fél ezer forint körüli összeget kell darabonként fizetni, s legalább ennyibe kerül majd a különle­ges anyagokból álló okmány előállítása és kitöltése is. (L. K.) Ilyen lesz: műanyag lap, titkosított adatokkal Fotó: Móricz Simon

Next