Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-04 / 181. szám

2006. AUGUSZTUS 4. PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 * Magyarország Új ciklus, régi tervek: is­mét előkerült a közmédiu­mok összeköltöztetésének javaslata. Az érintettek csak a terv ésszerűségében értenek egyet, másban nem. És hiányzik ötvenmil­­liárd forint is. Haszán Zoltán Mainzban nemrégiben elakadt az egyik német állami televízió top millió eurós médiaparkjá­nak építése, mert a kiszemelt területen védett mezei hörcsö­gök aludták téli álmukat. Meg kellett várni, amíg felébrednek, hogy áttelepíthessék őket. Ná­lunk 2000 óta tervezik egy álla­mi médiapark felépítését, de a hörcsögökig nem jutottunk el. A „téli álomból” azonban most az MSZP ébredt fel. A párt új médiapolitikusa, a 168 Órának nyilatkozó Mandur László az interjúban azt kérdezte: „Van-e értelme annak, hogy az MTV, a Magyar Rádió és a Duna TV külön-külön székházban, drá­gán működjék?”. Van logika a közös gyártóbá­zisban - így foglalható össze az általunk megkérdezett közmé­­diumi vezetők véleménye a mé­diapark ötletéről. De ez nem azt jelenti, hogy szívesen fogadná­nak lakótársakat. A Magyar Te­levízió költözne a legszíveseb­ben egy új bázisra, hiszen az MTV albérletben van a régi, te­levíziózásra amúgy sem alkal­mas központjában, a Szabadság téren. Pénze viszont nincs új székházra. Czeglédi László, az MTV kuratóriumának elnöke szerint számos előnye lenne a közös bázisnak, hiszen jelenleg a három intézmény külön-kü­lön finanszíroz olyan feladato­kat, amelyeket egy helyen közö­sen is meg tudnának oldani. Ennél messzebb ment júni­usban, a Népszavának adott nyilatkozatában Rudi Zoltán el­nök, aki szerint a párhuzamos­ságok megszüntetésével egy technológiai bázison akár egyetlen menedzsmenttel is működhetnének a közszolgálati intézmények. Majd annak a ma­gánvéleményének adott han­got, hogy a Duna TV mára elve­szítette jelentőségét, hiszen el­vileg kulturális csatorna lenne, a műsorstruktúrája mégsem kü­lönbözik egy gyenge kereske­delmi tévéétől. „Vagy legyen más a missziója, vagy lehet, hogy nincs is rá szükség” - mondta az MTV elnöke. Épp az összevonástól tartva jelzi a médiaparkkal szembeni fenntartásait Cselényi László, a Duna TV elnöke. „Elvileg jól hangzik, sok praktikus elkép­zeléssel lehet alátámasztani a közös bázis tervét, de vannak ellenvetéseim” - mondja a ha­táron túli közönséget megcél­zó tévé elnöke. „Biológiai kép­telenség egy eleven szemű mó­kust nászra kötelezni egy osz­lófélben lévő elefánttal” - hoz egy sajátos példát Cselényi an­nak érzékeltetésére, hogy a Duna TV nullszaldós, nincs adóssága, van viszont két saját épülete, márpedig ez az MTV- ről nem mondható el. A Duna TV például el tudta indítani második csatornáját, az Auto­nómiát, míg hasonló terveiről az MTV kénytelen volt lemon­dani. „A központosított hata­lom ne tükröződjön központo­sított médiában. Örülnünk kel­lene, hogy több közszolgálati tévénk van, amelyek más-más hozzáállással teljesítik kötele­zettségeiket, s nem egységesí­teni kellene őket” - mondja Cselényi, hozzátéve, hogy sze­rinte pénz sincs az ötlet meg­­­valósítására. Egy korábbi számítás szerint 50 milliárd forintba kerülne a médiapark. A közmédiumok je­lenlegi ingatlanjai a fővárosban a legértékesebbek közé tartoz­nak, de ezek eladása nem fedez­né a költségeket. Ráadásul az MTV-t ki is vehetjük a pakliból, a Tőzsdepalotát már csak bérli. - Várjuk a javaslatokat - nyilatkozta a médiapark ötleté­ről Such György, a Magyar Rá­dió napokban hivatalba lépett elnöke. A munkatársakat kere­ső elnöknek most nem ez a leg­fontosabb gondja. Elődje, Kon­dor Katalin elhagyta volna a Pollack Mihály téri épület­­együttest. Már tendert is kiír­tak az új székházra, ám ered­ményt nem tudtak hirdetni - Kondor mandátuma lejárt. Szadai Károly, a rádió volt ku­ratóriumi elnöke, mostani alel­­nöke viszont - ahogy mondta - nem rajong az ötletért. Még az előző ciklusban, a kulturális bi­zottságban azt mondta, hogy - idézzük - „fontosnak tartjuk, hogy a rádió különvált az MTV-től. Ez nem tegnap tör­tént. A mi stabilitásunk egyik fontos eleme, hogy önállóan gazdálkodhatunk. Egy média­park létrejötte azt a problémát vagy annak az árnyékát vetíti elénk, hogy esetleg ismét együtt kell működnünk, és ez ügyben adott esetben volnának álmatlan éjszakáink”. Az összeköltözéshez még nem kellene módosítani a mé­diatörvényt, a médiumok ös­­­szevonásához viszont igen. Egyébként már dolgoznak az új médiatörvényen. Ennek készítői azt nyilatkozták: „a szakmai ér­vek amellett szólnak, hogy a most külön-külön működő MTV, Magyar Rádió és Duna TV helyett egyetlen közszolgá­lati műsorszolgáltató legyen”. A tervezet őszre készül el. Közösködő közmédiumok? A Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió összevonását készíthetik elő a költöztetéssel hatéves építési engedély, építkezés nélkül. A kiszemelt óbudai telekre álmodták a médiaparkot, de a pályáztatás egyre késik Fotó: Szabó Barnabás Október végéig lehet pályázni a panelhitelre Szeptember helyett október végéig lehet pályázni a panelfelújítási programra - döntött az önkormányzati miniszter. Jövőre bővül a támogatási lehetőség. Kácsor Zsolt Egy hónappal meghosszabbí­totta a panelfelújítási program pályázati határidejét Lamperth Mónika önkormányzati és te­rületfejlesztési miniszter. Ez azt jelenti, hogy a Panel plusz programra - amelyre az idén nyolcmilliárd forintot ad az ál­lam - nem az eredetileg meg­hirdetett időpontig, szeptem­ber 29-ig, hanem október 31-ig lehet jelentkezni. A meghosszabbított határ­idejű panelfelújítási program lényege, hogy a házgyári tech­nológiával épült lakótömbök korszerűsítésének költségét azonos arányban, a kiadások harmadát vállalva finanszíroz­za az állam, az önkormányzat és a lakóközösség. A panel­program szabályai szerint la­kásonként a legfeljebb 1,2 mil­lió forintos nyílászáró- és fű­tés-korszerűsítési munkákhoz 400 ezer forint támogatást ad az állam, és ugyanennyit adhat az önkormányzat. 2002 óta az állam 111,4 ezer panellakás felújítására 19,3 mil­liárd forintot adott. Tavaly re­kordmennyiségű pályázat ér­kezett: 75 ezer lakás korszerű­sítésére 14,7 milliárdot kértek, végül 69 ezer ingatlanra a la­kóközösségek összesen 13,8 milliárdot kaptak. A 69 ezer panellakás-tulajdonos 14,9 mil­liárd forint önerővel járult hozzá a korszerűsítéshez. Az idén - a becslések szerint - több mint 70 ezer lakás támo­gatásáról kell dönteni. Az idén még a költségvetés­ből biztosítják a felújításokhoz szükséges költségeket, de a jö­vő évtől - amikor az európai uniós pénzek is rendelkezésre állnak - már nemcsak az épüle­tek, hanem parkolók, járdák, zöldterületek rendbetételére is lehet támogatást kérni. HIRDETÉS HUNCUUiT HOTti HELIOS CIVii tiff HUSITO nyár hévizén 39 900 Ft /fő 13 és egy- és kétágyas szobában (szobák korlátozott számban állnak rendelkezésre) Tartalom: 3 és fél panzióval, köszöntőital, délutáni kávé és sütemény, korlátlan fü­rdőhasználat (szauna, infraszauna, gőzkabin, pezsgőfürdő, élménymedence, ter­málmedence, szabadtéri úszómedence és gyerekmedence) naponta ingyenes sport­­programok, fürdőköpeny és parkoló használata, áfa, 1 db belépő Magyarország egyetlen JÉGSZÍN­HÁZÁNAK Pinocchio c. előadására (2 x 45'). Vasárnap és csütörtök között + 1 testmasszázs (301) vagy 1 aromafürdő (151)! """---i............. Érvényes: 2006. 08. 20-ig. .. Szobafoglalás: (06-83) 342-895 Üdülési csekket elfogadunk! Tel.: (06-1) 238-7242 in­tv, m2 teletext 492. oldal wwwhunguesthotels.com f Elhiteltelenítették a mozgalmat Gaskó István, a Liga elnöke a szakszervezetek közös demonstrációjáról és a széthúzásról A Liga akkor is folytatja a kormány megszorító cso­magja elleni tiltakozást, ha nem csatlakozik hozzá a többi szakszervezeti szö­vetség. Gaskó István elnök szerint az, hogy nincs egy­ség a szakszervezetek kö­zött, nemcsak a politikai kötődéseken, hanem egyes konföderációvezetők sze­mélyes ambícióin is múlik. Kun J. Erzsébet -A Liga kezdeményezésére a hat szövetség demonstrációval pró­bálta meghátrálásra kényszerí­teni a megszorító intézkedések kapcsán a kormányt, viszont na­gyon kevesen voltak. Csalódott?­­ Számoltam ezzel, hiszen nem titok, volt olyan tömörülés, amely ellene volt a fellépésnek, majd azzal magyarázta a rész­vételét, hogy belehajszolták a demonstrációba. Valójában azért jöttek el, mert nem mer­tek kimaradni. Féltek a tagsá­guk büntetésétől. S bár végül a hat szövetség együtt lépett föl, nem volt köztük egység. Befo­lyásolta a mozgósítást az MSZOSZ speciális helyzete, az, hogy első számú vezetője épp a szervezés idején vállalta el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség főigazgatói posztját. - A parlament megszavazta a Gyurcsány-csomagot. Belenyu­godtak? - Folytatnunk kell a tiltako­zást. Ehhez szerintem most na­gyobb támogatást kapunk, hi­szen az emberek hamarosan a zsebükön is érzik majd, hogy je­lentősen csökken a reálkerese­tük. Már kezdeményeztük a többi konföderációnál, hogy alakítsunk demonstrációs bi­zottságot. De nem csak az utcán tiltakozunk. Első lépésként tár­gyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a megszorítások korlátozásáról a munkaválla­lókra gyakorolt negatív hatásá­nak megrövidítése érdekében. - Azt azért nem hagyhatják fi­gyelmen kívül, hogy az utóbbi öt évben a GDP kétszeresével nőt­tek a reáljövedelmek... - A reálkeresetek valóban megugrottak. Ez azonban egy évtizedes fogyókúra után kö­vetkezett be, hiszen a rendszer­­váltás utáni tíz évben folyama­tosan romlottak a munkaválla­lók pozíciói. A Fidesz-kormány regnálása végén már kicsit ja­vult a helyzet, majd a Med­­gyessy-Gyurcsány-kabinet is elismerte, hogy a gazdasági helyzet lehetővé teszi a jöve­delmek rendezését. A közszfé­rában végrehajtott 50 százalé­kos béremeléssel jogos igényt elégített ki a kormány. A gond az volt, hogy nem teremtették meg a jövedelemnövelés forrá­sait. Egyebek mellett nem volt meg a kellő politikai bátorság a feketegazdaság kifehérítésére. A kormány nem mert ujjat húz­ni a feketegazdaságban érdekelt vállalkozói réteggel. - Nem gondolja, hogy ideje lenne szorosabban együttműködniük a szakszervezeteknek? Egyáltalán: mi az oka a széthúzásnak? - A 2002-ben elindult egysé­gesülési folyamat néhány kon­föderációvezető személyes am­bícióin bukott meg. Olyanokén, akik még csak kockára tenni se hajlandók a pozíciójukat, annyi­ra fontosnak tartják a saját ér­deküket. Holott a munkahelye­ken az emberek érdekei nem térnek el a szerint, hogy ki tar­tozik a Ligához, ki az MSZOSZ- hez vagy az autonómokhoz.­­ Az utóbbi időben egyre több szakszervezet jelentkezett a Li­gánál csatlakozási szándékával. Ezt minek tulajdonítja? - Az emberek különbséget tesznek a politikai kötődés alapján. S bár az MSZOSZ pél­dául soha nem kötött szerző­dést az MSZP-vel, a munkavál­lalók többsége összemossa a szakszervezetet és a vezetőjé­nek politikai vonzódását. Ezen a képen csak rontottak az MSZOSZ korábbi elnökei, Nagy Sándor, Sándor László és Wittich Tamás, amikor gyakorló elnökként kormányzati pozíci­ót vállaltak. Ezzel elhiteltelení­tették az egész szakszervezeti mozgalmat. A Ligához csatla­kozó szervezetek tisztségvise­lői azonban saját tömörüléseik­kel is be tudják láttatni, hogy a Liga meg tudta őrizni a pártok­tól való függetlenségét. - Egyik akciójuk az volt, hogy nyilvánosságra hozták a tör­vénytelenségeket elkövető cégek listáját tartalmazó fekete köny­vüket. Volt hatása? - Úgy tűnik, a listára felkerü­lő cégek elég rosszul érzik ma­gukat. Bebizonyosodott, hogy a nyilvánosság ereje erősebb, mint az alacsony szintű szank­ciók. Volt olyan Vas megyei vál­lalkozás, amely gyorsan megál­lapodást kötött a helyi szak­­szervezettel, nehogy felkerül­jön a listára, mert komoly meg­rendelései forogtak kockán. So­kan protestáltak már a könyv ellen, de úgy tudom, még senki nem perel. Egy héten belül nyil­vánosságra hozunk egy másik összeállítást is. Ez azokat a munkáltatókat tartalmazza, amelyek az államháztartási tör­vény életbelépése után semmi­féle állami támogatásban, meg­rendelésben nem részesülhet­nek,­­ mert megsértették alkal­mazottaik jogait. Folytatnunk kell a tiltakozást Fotó: Sopronyi Gyula

Next