Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-04 / 181. szám
2006. AUGUSZTUS 4. PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 * Magyarország Új ciklus, régi tervek: ismét előkerült a közmédiumok összeköltöztetésének javaslata. Az érintettek csak a terv ésszerűségében értenek egyet, másban nem. És hiányzik ötvenmilliárd forint is. Haszán Zoltán Mainzban nemrégiben elakadt az egyik német állami televízió top millió eurós médiaparkjának építése, mert a kiszemelt területen védett mezei hörcsögök aludták téli álmukat. Meg kellett várni, amíg felébrednek, hogy áttelepíthessék őket. Nálunk 2000 óta tervezik egy állami médiapark felépítését, de a hörcsögökig nem jutottunk el. A „téli álomból” azonban most az MSZP ébredt fel. A párt új médiapolitikusa, a 168 Órának nyilatkozó Mandur László az interjúban azt kérdezte: „Van-e értelme annak, hogy az MTV, a Magyar Rádió és a Duna TV külön-külön székházban, drágán működjék?”. Van logika a közös gyártóbázisban - így foglalható össze az általunk megkérdezett közmédiumi vezetők véleménye a médiapark ötletéről. De ez nem azt jelenti, hogy szívesen fogadnának lakótársakat. A Magyar Televízió költözne a legszívesebben egy új bázisra, hiszen az MTV albérletben van a régi, televíziózásra amúgy sem alkalmas központjában, a Szabadság téren. Pénze viszont nincs új székházra. Czeglédi László, az MTV kuratóriumának elnöke szerint számos előnye lenne a közös bázisnak, hiszen jelenleg a három intézmény külön-külön finanszíroz olyan feladatokat, amelyeket egy helyen közösen is meg tudnának oldani. Ennél messzebb ment júniusban, a Népszavának adott nyilatkozatában Rudi Zoltán elnök, aki szerint a párhuzamosságok megszüntetésével egy technológiai bázison akár egyetlen menedzsmenttel is működhetnének a közszolgálati intézmények. Majd annak a magánvéleményének adott hangot, hogy a Duna TV mára elveszítette jelentőségét, hiszen elvileg kulturális csatorna lenne, a műsorstruktúrája mégsem különbözik egy gyenge kereskedelmi tévéétől. „Vagy legyen más a missziója, vagy lehet, hogy nincs is rá szükség” - mondta az MTV elnöke. Épp az összevonástól tartva jelzi a médiaparkkal szembeni fenntartásait Cselényi László, a Duna TV elnöke. „Elvileg jól hangzik, sok praktikus elképzeléssel lehet alátámasztani a közös bázis tervét, de vannak ellenvetéseim” - mondja a határon túli közönséget megcélzó tévé elnöke. „Biológiai képtelenség egy eleven szemű mókust nászra kötelezni egy oszlófélben lévő elefánttal” - hoz egy sajátos példát Cselényi annak érzékeltetésére, hogy a Duna TV nullszaldós, nincs adóssága, van viszont két saját épülete, márpedig ez az MTV- ről nem mondható el. A Duna TV például el tudta indítani második csatornáját, az Autonómiát, míg hasonló terveiről az MTV kénytelen volt lemondani. „A központosított hatalom ne tükröződjön központosított médiában. Örülnünk kellene, hogy több közszolgálati tévénk van, amelyek más-más hozzáállással teljesítik kötelezettségeiket, s nem egységesíteni kellene őket” - mondja Cselényi, hozzátéve, hogy szerinte pénz sincs az ötlet megvalósítására. Egy korábbi számítás szerint 50 milliárd forintba kerülne a médiapark. A közmédiumok jelenlegi ingatlanjai a fővárosban a legértékesebbek közé tartoznak, de ezek eladása nem fedezné a költségeket. Ráadásul az MTV-t ki is vehetjük a pakliból, a Tőzsdepalotát már csak bérli. - Várjuk a javaslatokat - nyilatkozta a médiapark ötletéről Such György, a Magyar Rádió napokban hivatalba lépett elnöke. A munkatársakat kereső elnöknek most nem ez a legfontosabb gondja. Elődje, Kondor Katalin elhagyta volna a Pollack Mihály téri épületegyüttest. Már tendert is kiírtak az új székházra, ám eredményt nem tudtak hirdetni - Kondor mandátuma lejárt. Szadai Károly, a rádió volt kuratóriumi elnöke, mostani alelnöke viszont - ahogy mondta - nem rajong az ötletért. Még az előző ciklusban, a kulturális bizottságban azt mondta, hogy - idézzük - „fontosnak tartjuk, hogy a rádió különvált az MTV-től. Ez nem tegnap történt. A mi stabilitásunk egyik fontos eleme, hogy önállóan gazdálkodhatunk. Egy médiapark létrejötte azt a problémát vagy annak az árnyékát vetíti elénk, hogy esetleg ismét együtt kell működnünk, és ez ügyben adott esetben volnának álmatlan éjszakáink”. Az összeköltözéshez még nem kellene módosítani a médiatörvényt, a médiumok összevonásához viszont igen. Egyébként már dolgoznak az új médiatörvényen. Ennek készítői azt nyilatkozták: „a szakmai érvek amellett szólnak, hogy a most külön-külön működő MTV, Magyar Rádió és Duna TV helyett egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató legyen”. A tervezet őszre készül el. Közösködő közmédiumok? A Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió összevonását készíthetik elő a költöztetéssel hatéves építési engedély, építkezés nélkül. A kiszemelt óbudai telekre álmodták a médiaparkot, de a pályáztatás egyre késik Fotó: Szabó Barnabás Október végéig lehet pályázni a panelhitelre Szeptember helyett október végéig lehet pályázni a panelfelújítási programra - döntött az önkormányzati miniszter. Jövőre bővül a támogatási lehetőség. Kácsor Zsolt Egy hónappal meghosszabbította a panelfelújítási program pályázati határidejét Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Ez azt jelenti, hogy a Panel plusz programra - amelyre az idén nyolcmilliárd forintot ad az állam - nem az eredetileg meghirdetett időpontig, szeptember 29-ig, hanem október 31-ig lehet jelentkezni. A meghosszabbított határidejű panelfelújítási program lényege, hogy a házgyári technológiával épült lakótömbök korszerűsítésének költségét azonos arányban, a kiadások harmadát vállalva finanszírozza az állam, az önkormányzat és a lakóközösség. A panelprogram szabályai szerint lakásonként a legfeljebb 1,2 millió forintos nyílászáró- és fűtés-korszerűsítési munkákhoz 400 ezer forint támogatást ad az állam, és ugyanennyit adhat az önkormányzat. 2002 óta az állam 111,4 ezer panellakás felújítására 19,3 milliárd forintot adott. Tavaly rekordmennyiségű pályázat érkezett: 75 ezer lakás korszerűsítésére 14,7 milliárdot kértek, végül 69 ezer ingatlanra a lakóközösségek összesen 13,8 milliárdot kaptak. A 69 ezer panellakás-tulajdonos 14,9 milliárd forint önerővel járult hozzá a korszerűsítéshez. Az idén - a becslések szerint - több mint 70 ezer lakás támogatásáról kell dönteni. Az idén még a költségvetésből biztosítják a felújításokhoz szükséges költségeket, de a jövő évtől - amikor az európai uniós pénzek is rendelkezésre állnak - már nemcsak az épületek, hanem parkolók, járdák, zöldterületek rendbetételére is lehet támogatást kérni. HIRDETÉS HUNCUUiT HOTti HELIOS CIVii tiff HUSITO nyár hévizén 39 900 Ft /fő 13 és egy- és kétágyas szobában (szobák korlátozott számban állnak rendelkezésre) Tartalom: 3 és fél panzióval, köszöntőital, délutáni kávé és sütemény, korlátlan fürdőhasználat (szauna, infraszauna, gőzkabin, pezsgőfürdő, élménymedence, termálmedence, szabadtéri úszómedence és gyerekmedence) naponta ingyenes sportprogramok, fürdőköpeny és parkoló használata, áfa, 1 db belépő Magyarország egyetlen JÉGSZÍNHÁZÁNAK Pinocchio c. előadására (2 x 45'). Vasárnap és csütörtök között + 1 testmasszázs (301) vagy 1 aromafürdő (151)! """---i............. Érvényes: 2006. 08. 20-ig. .. Szobafoglalás: (06-83) 342-895 Üdülési csekket elfogadunk! Tel.: (06-1) 238-7242 intv, m2 teletext 492. oldal wwwhunguesthotels.com f Elhiteltelenítették a mozgalmat Gaskó István, a Liga elnöke a szakszervezetek közös demonstrációjáról és a széthúzásról A Liga akkor is folytatja a kormány megszorító csomagja elleni tiltakozást, ha nem csatlakozik hozzá a többi szakszervezeti szövetség. Gaskó István elnök szerint az, hogy nincs egység a szakszervezetek között, nemcsak a politikai kötődéseken, hanem egyes konföderációvezetők személyes ambícióin is múlik. Kun J. Erzsébet -A Liga kezdeményezésére a hat szövetség demonstrációval próbálta meghátrálásra kényszeríteni a megszorító intézkedések kapcsán a kormányt, viszont nagyon kevesen voltak. Csalódott? Számoltam ezzel, hiszen nem titok, volt olyan tömörülés, amely ellene volt a fellépésnek, majd azzal magyarázta a részvételét, hogy belehajszolták a demonstrációba. Valójában azért jöttek el, mert nem mertek kimaradni. Féltek a tagságuk büntetésétől. S bár végül a hat szövetség együtt lépett föl, nem volt köztük egység. Befolyásolta a mozgósítást az MSZOSZ speciális helyzete, az, hogy első számú vezetője épp a szervezés idején vállalta el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatói posztját. - A parlament megszavazta a Gyurcsány-csomagot. Belenyugodtak? - Folytatnunk kell a tiltakozást. Ehhez szerintem most nagyobb támogatást kapunk, hiszen az emberek hamarosan a zsebükön is érzik majd, hogy jelentősen csökken a reálkeresetük. Már kezdeményeztük a többi konföderációnál, hogy alakítsunk demonstrációs bizottságot. De nem csak az utcán tiltakozunk. Első lépésként tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a megszorítások korlátozásáról a munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának megrövidítése érdekében. - Azt azért nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az utóbbi öt évben a GDP kétszeresével nőttek a reáljövedelmek... - A reálkeresetek valóban megugrottak. Ez azonban egy évtizedes fogyókúra után következett be, hiszen a rendszerváltás utáni tíz évben folyamatosan romlottak a munkavállalók pozíciói. A Fidesz-kormány regnálása végén már kicsit javult a helyzet, majd a Medgyessy-Gyurcsány-kabinet is elismerte, hogy a gazdasági helyzet lehetővé teszi a jövedelmek rendezését. A közszférában végrehajtott 50 százalékos béremeléssel jogos igényt elégített ki a kormány. A gond az volt, hogy nem teremtették meg a jövedelemnövelés forrásait. Egyebek mellett nem volt meg a kellő politikai bátorság a feketegazdaság kifehérítésére. A kormány nem mert ujjat húzni a feketegazdaságban érdekelt vállalkozói réteggel. - Nem gondolja, hogy ideje lenne szorosabban együttműködniük a szakszervezeteknek? Egyáltalán: mi az oka a széthúzásnak? - A 2002-ben elindult egységesülési folyamat néhány konföderációvezető személyes ambícióin bukott meg. Olyanokén, akik még csak kockára tenni se hajlandók a pozíciójukat, annyira fontosnak tartják a saját érdeküket. Holott a munkahelyeken az emberek érdekei nem térnek el a szerint, hogy ki tartozik a Ligához, ki az MSZOSZ- hez vagy az autonómokhoz. Az utóbbi időben egyre több szakszervezet jelentkezett a Ligánál csatlakozási szándékával. Ezt minek tulajdonítja? - Az emberek különbséget tesznek a politikai kötődés alapján. S bár az MSZOSZ például soha nem kötött szerződést az MSZP-vel, a munkavállalók többsége összemossa a szakszervezetet és a vezetőjének politikai vonzódását. Ezen a képen csak rontottak az MSZOSZ korábbi elnökei, Nagy Sándor, Sándor László és Wittich Tamás, amikor gyakorló elnökként kormányzati pozíciót vállaltak. Ezzel elhiteltelenítették az egész szakszervezeti mozgalmat. A Ligához csatlakozó szervezetek tisztségviselői azonban saját tömörüléseikkel is be tudják láttatni, hogy a Liga meg tudta őrizni a pártoktól való függetlenségét. - Egyik akciójuk az volt, hogy nyilvánosságra hozták a törvénytelenségeket elkövető cégek listáját tartalmazó fekete könyvüket. Volt hatása? - Úgy tűnik, a listára felkerülő cégek elég rosszul érzik magukat. Bebizonyosodott, hogy a nyilvánosság ereje erősebb, mint az alacsony szintű szankciók. Volt olyan Vas megyei vállalkozás, amely gyorsan megállapodást kötött a helyi szakszervezettel, nehogy felkerüljön a listára, mert komoly megrendelései forogtak kockán. Sokan protestáltak már a könyv ellen, de úgy tudom, még senki nem perel. Egy héten belül nyilvánosságra hozunk egy másik összeállítást is. Ez azokat a munkáltatókat tartalmazza, amelyek az államháztartási törvény életbelépése után semmiféle állami támogatásban, megrendelésben nem részesülhetnek, mert megsértették alkalmazottaik jogait. Folytatnunk kell a tiltakozást Fotó: Sopronyi Gyula