Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-23 / 19. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. JANUÁR 23., KEDD • 7 Világ Vesztes győztesek a szerb radikálisok Egyik párt sem kormányozhat önállóan - Borisz Tadics demokratái szövetségeseket keresnek Pilcz Nándor Újvidék A papírforma szerint alakult Szerbiában a Milosevics-dik­­tatúra utáni harmadik parla­menti választás eredménye - ettől azonban senki sem lett okosabb. Pillanatnyilag csak annyit lehet biztosan tudni, hogy egyik pártnak sincs ele­gendő mandátuma az önálló kormányzáshoz. Azt viszont már egyetlen politológus sem tudná megmondani, ki kap kor­mányalakítási megbízást, és utána ki kivel hajlandó koalí­ciós egyezséget kötni. Tény, hogy az ország euró­pai jövője szempontjából sors­döntőnek nevezett vasárnapi szavazás győztese (nem elő­ször) az Európától irtózó, Seselj-féle ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) lett. Második befutó a meggyilkolt Zoran Djindjics örökébe lépett Borisz Tadics vezette Demokra­ta Párt (DS), amely - mint vár­ható volt - maga mögé utasítot­ta Vojiszlav Kostunica kor­mányfő Szerbiai Demokrata Pártját (DSS). Mandátumhoz jutott még a G-17 párt, a választás meglepe­tésének számító négypárti koa­líció, amelynek vezéregyénisé­ge Csedomir Jovanovics, a Milo­sevics nélkül is öt százalék fö­lött teljesítő Szerbiai Szocialis­ta Párt (SPS), valamint néhány nemzeti kisebbségi párt - köz­tük a Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ), amelynek három képviselőjét szavazták be a par­lamentbe. A radikálisok a vesztes győz­tes szerepét játszották vasárnap este. Tomiszlav Nikolics alelnök örömmel nyugtázta, hogy száz­ezerrel több szavazatot söpör­tek be a három évvel ezelőtti eredményükhöz képest (bár ezért csak 81 mandátumot kap­nak, eggyel kevesebbet, mint legutóbb), majd bánatosan hoz­zátette: sajnos így sem fognak kormányt alakítani. Ebben iga­za volt Nikolicsnak. A két hó­napja kihirdetett új alkotmány nem kötelezi ugyanis az állam­főt, hogy a legnagyobb támoga­tottsággal rendelkező párt ve­zetőjét kérje fel kormányalakí­tásra. Az alkalmazandó eljárás, hogy Tadics elnök megtárgyalja a lehetőségeket a pártok képvi­selőivel, és azt bízza meg a fel­adattal, aki kellő támogatottsá­gáról tudja biztosítani. Nehezen képzelhető el, hogy a radikálisok már a konzultá­ciók első köre előtt partnerre lelnek. A szerb politikai elit ugyan nem valami finnyás, de a csetnikvajda tábora túlságosan is szalonképtelen Európában. Inkább az látszik valószínűnek, hogy Tadics demokratái Kostu­nica DSS-ében és a G-17 párt­ban próbálnak szövetségest ta­lálni. Ami nem ígérkezik kön­­­nyű feladatnak, hiszen a két párt gyakorlatilag a Djindjics­­kabinet 2001-es felállása napjá­tól hadilábon áll, és sok súlyos sértéssel is illette egymást. S aki kezdte, az a DSS volt. A média újabban azt talál­gatta, hogy Kostunica ráállna az együttműködésre, ha a demok­raták teljesítenék néhány felté­telét. Például azt, hogy őt kérjék fel a kormány megalakítására - ennek fejében kész lenne támo­gatni Tadicsot az év végén ese­dékes elnökválasztáson. Az elemzők ezt az alkut nem tartják valószínűnek, miért mondana le a választáson má­sodik legerősebbnek bizonyult DS a kormányalakításról, ha egyszer a miniszterelnöki és az államelnöki posztot is birtokol­hatja? Mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség sem, hogy Kostu­­nicáék meggondolják magukat, és a radikálisokhoz pártolnak. Európai álcájuk ugyan lehullna, de hatalmon maradnának. Az euroatlanti integrációk amúgy sem vonzzák különösebben Kostunica pártját és támoga­tóit, akik a koszovói szerb mí­tosz az ortodox pravoszlávság bűvkörében élnek. A legvalószínűbb lehetőség, hogy az úgynevezett demokra­tikus tömb három pártja (DS, DSS, G-17) együttműködése eredményeként áll fel az új szerb kormány. Az európai és polgári értékekért küzdő négypárti koalíció alighanem önkéntes ellenzékbe vonul, mert elképzelhetetlennek tart­ja, hogy bármilyen kapcsolatba kerüljön Kostunicával. Bárki kapja is a kormányala­kítási megbízást, mindjárt az elején két nagy problémával szembesül. Az egyik a Koszovó függetlenedésére vonatkozó nemzetközi terv kezelése, a má­sik a háborús bűnös Ratko Mladics elfogása és kiadatása. Az új kabinetnek egy hóna­pon belül kell felállnia. Ha a kormány megalakítása addig nem sikerül, a választást meg kell ismételni. A demokratikus tömb pártjai minden bizonnyal igyekeznek elkerülni ezt, mert a következő szavazáson csak vesztenivalójuk lenne. Cigányzenekar lelkesíti a radikális párt híveit­Fotó: Reuters Nikola Solic Az Európai Unió mielőbb tárgyalni akar Belgráddal „Európa-párti” szerb kabinet meg­alakulását reméli az ELI, mégpedig minél előbb - derült ki a huszonhe­tek külügyminisztereinek tegnapi, brüsszeli tanácskozása után.­­ Azért nem demokratikus erőket, hanem „Európa-pártiakat” mon­dunk, mert a választások demokra­tikusan zajlottak le, így az általunk nem demokratikusnak tartott erők képviselete is az - mondta Göncz Kinga, a magyar diplomácia irányí­tója. Szavai szerint egyetértés ala­kult ki arról: nem lehet a párbeszé­det késleltetni, amíg bekövetkezik Belgrád „teljes körű” együttműkö­dése a hágai Nemzetközi Törvény­székkel.­­ A szerbiai embereket a vízumkérdés, az utazási lehetőség és a koszovói szerb kisebbség hely­zete foglalkoztatja - hangoztatta a külügyminiszter. Noha a kormányalakításra 90 nap áll rendelkezésre, a huszonhetek azért is a kabinet gyors felállását szeretnék látni, hogy mihamarabb tárgyalni lehessen Szerbiával Ko­szovó jövőjéről. Márpedig pénte­ken, Bécsben már ismertetik az ENSZ-tervet a csak névleg Szerbiá­hoz tartozó tartomány helyzetének rendezésére. Az egybehangzó vára­kozások szerint a rendezési terv mindenképpen óriási presztízs­­veszteség Szerbiának; az egyezte­tések azért is szükségesek, mert a szerbpárti Moszkva máris vétójo­gának alkalmazásával fenyegetett az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A külügyminiszterek legkorábban februárban, talán már az új kor­mány ismeretében térhetnek vis­­­sza a szerbekkel felfüggesztett tár­sulási tárgyalások esetleges felújí­tására. (Szőcs László) A forró krumpli: Koszovó Csak kompromisszumkész­ség és a nemzetközi közös­ség hathatós segítsége ve­zethet a kulcskérdés, Ko­szovó ügyének megoldásá­hoz - mondta lapunknak a belgrádi Danas című lap fő­munkatársa, Radomir Lici­­na, akivel a szerbiai válasz­tások utáni helyzetről be­szélgettünk. A lehetséges koalíció. Túl korai egyértelmű, sommás íté­letet megfogalmazni. Sok a kérdőjel, nem tudni, hogy a kulcsszereplők - Kostunica je­lenlegi kormányfő és jobbkö­zép Népi Koalíciója, a Tadics vezette „nyugatos” Demokrata Párt - meddig hajlandók el­menni a kompromisszumkere­sésben. A két körözött háborús bű­nös, Mladics és Karadzsics által terhelt EU-Belgrád vi­szony. Mind a szerb államel­nök, mind a kormányfő meg­ígérte, hogy folytatják Brüs­­­szellel a tárgyalásokat az EU fe­lé haladásról, és hogy a hágai Nemzetközi Törvényszékkel teljes mértékben együttműköd­nek. Hogy ez a gyakorlatban, a választások után hogyan fest majd, nem tudom. Ha Kostuni­ca marad a miniszterelnök, a fenntartásaim is megmaradnak. Hogy miért nem tudják elfogni, és Hágának kiszolgáltatni a két háborús bűnöst? Feltevésem szerint a rendőrség nem dolgo­zik túl keményen, hogy elkapja őket. Még három-négy évvel ezelőtt is nagyjából tudtuk, hol bujkál a két ember. Azóta gya­korlatilag nincs hír róluk. A gazdasági helyzet. Vállala­ti szinten jobb lett, az átlagfi­zetések, a nyugdíjak nőttek a két-három évvel ezelőtti álla­pothoz képest. Ám nagy az inf­láció. Túl sok a nemzetközi probléma, ami kihat a belső gazdasági helyzetre. Gondol­jon Koszovóra, Hágára és Brüsszelre, az Európai Unióra. S a fő gond, hogy nincs politi­kai stabilitás. Ha lenne, fel­gyorsulnának a külföldi beru­házások, javulna a helyzet­ Koszovó: Csaknem teljes az országban a konszenzus, hogy Koszovónak Szerbián belül kell maradnia. Csak néhány ki­sebb, liberális párt véli úgy, hogy Koszovó nem éri meg mindezt a bajt, és jobb lenne, ha lemondanánk róla. Az or­szág vezetőinek nagy része azonban tisztában van vele, hogy Koszovó forró krumpli. És ha deklaráltan Szerbia ré­sze is marad, mit kezdenek ve­le? A helyzet elég lehangoló, egyelőre csak rossz megoldá­sokat látok, amelyeken mind­két fél veszít. (D. P.) TÁVIRATI STÍLUSBAN Két pokolgép robbant a bagdadi bolhapiacon Legalább nyolcvannyolc em­ber vesztette életét és 160 megsebesült tegnap két rob­bantás következtében Bag­dad központjában, egy túl­nyomórészt síiták lakta ke­reskedelmi negyedben. Egy autóba rejtett és egy sza­tyorban elhelyezett pokol­gép alig néhány másodper­ces időkülönbséggel rob­bant fel a Báb es-Sarki ne­gyedben, egy bolhapiacon. A merényletek időben egy­beesnek azzal, hogy az Egyesült Államok megkezd­te az erősítésként Irakba küldendő újabb amerikai csapatok helyszínre vezény­lését. (MTI) Dink gyilkosát török nacionalista bérelte fel Beismerte egy török nacio­nalista, hogy ő kezdemé­nyezte egy törökországi ör­mény nemzetiségű újságíró, Hrant Dink múlt heti meg­gyilkolását. Yasin Hayal - akit a bíróság korábban már elítélt egy trabzoni McDonald’s ellen 2004-ben végrehajtott merénylet el­követéséért - a rendőrök­nek elmondta: ő adott fegy­vert és pénzt annak a tiné­dzsernek, aki végrehajtotta a múlt pénteki gyilkosságot. A tizenéves fiú, Ogan Samast, akit a hét végén vettek őrizetbe, beismerte a gyilkosságot. (MTI) Irán nem engedi be a NAÜ ellenőreit Irán úgy döntött, hogy nem engedélyezi a belépést atomipari létesítményeibe a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) 38 ellen­őrének, megtorlásul az ENSZ BT által az országra kirótt szankciókért. A tehe­­ráni parlament nemzetbiz­tonsági bizottságának elnö­ke, Aláeddin Borudzserdi kö­zölte, hogy Irán a döntésről hivatalosan értesítette a NAÜ-t. (MTI) Merénylőket segített az északír rendőrség Gyilkosságokban és merény­letkísérletekben bűnös, loja­­lista protestáns szélsősége­seknek nyújtott védelmet az északír rendőrség több tit­kos ügynöke, a tartományi rendfenntartó erő átszerve­zése előtt. Ez áll abban a nagyszabású jelentésben, amelyet háromévi vizsgálat után tegnap hozott nyilvá­nosságra az északír rendőr­ségi ombudsman. A tarto­mányi rendőrség hírszerzés­sel foglalkozó különleges ügyosztályának és az egyik legszélsőségesebb britpárti protestáns félkatonai szerve­zet, az Ulsteri Önkéntes Erő tagjainak összejátszásáról szóló jelentés szerint a rend­őrök legalább húsz gyilkos­ság és merényletkísérlet ügyében biztosították a fele­lősök büntetlenségét az 1990-es években. (MTI) Fogyasztás 6.0-10.7 1/100 km. C01: 05-24S g/km. A képen látható modellek kiegészítő tartozékokkal szereltek. Igyekezzen,mert lemarad! Mazdaó bemutató- és tesztautók egyedi kedvezményekkel. Néhány példa kereskedéseink akciós ajánlataiból: Modellváltozat Státusz Listaár Akciós ár Megtakarítás Mazdaó 1.8 ICE bemutatóautó 5 59» 900 Ft 4 590 000 Ft 1 009 900 Ft Mazdaó 2.0i TE tesztautó 6 499 900 Ft 5 900 000 Ft 599 900 Ft Mazdaó 2.0 CD 120 TE tesztautó 6 349 900 Ft 5 500 000 Ft 849 900 Ft Mazdaó 2.0 CD 143 Plusline bemutatóautó ó 879 900 Ft 6 479 900 Ft 400 000 Ft Válasszon márkakereskedőink egyedi ajánlataiból a www.mazda.hu weboldalon, majd keresse értékesítőinket az ott megadott elérhetőségeken, is jelen hirdetésben és a www.mozda.hu weboldalon szereplő egyedi ajánlatok az okciós készlet erejéig érvényesek. HIRDETÉS mázná www.mazda.hu S3

Next