Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-03 / 29. szám
2007. FEBRUÁR 3., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 10 • Kultúra Szászi Júlia Arcok a Lajtán túlról A szerző, a Népszabadság bécsi tudósítója olyan magyar származású emberekkel készített riportot, akik Ausztriában keresték és találták meg a boldogulásukat. Menekülésük, szökésük, áttelepülésük történetei között nincs két egyforma. Mégis: csupa beilleszkedett, kiegyensúlyozott ember, aki odaát vitte valamire. • A könyv bolti ára: 3290 Ft • Népszabadság-előfizetői ár: 2470 Ft írt BŐK JÁNOS 1946 Sebők János Az ítélet napja - Nürnberg 1946 A könyv a nürnbergi per eddig ismeretlen részleteibe avatja be az olvasót. Rávilágít, miként kerülhették el a legfőbb náci háborús bűnösök, illetve Horthy kormányzó a felelősségre vonást, és a nagyhatalmak titkosszolgálatai miért titkolták el még évtizedek múltán is Hitler, Himmler, Bormann, Goebbels vagy Göring halálának valós körülményeit. Az oknyomozó újságírás eszközeit használva tárgyilagos képet ad a perről, valamint a bírósági tárgyalóterem és a börtön történéseiről. • A könyv bolti ára: 2990 Ft • Népszabadság-előfizetői ár: 2240 Ft A Wittman fiúk | Hívatlan vendég „Ezzel a könyvvel nem lehet elindulni a városban, nem lehet belőle megtudni, hogy melyek a legjobb helyek, hova érdemes és hova nem érdemes menni. Amit viszont meg lehet belőle tudni, hogy két ember miért szeret enni, miért szeret együtt enni, mit talál nevetségesnek és mit szomorúnak.” • A könyv bolti ára: 3190 Ft • Népszabadság-előfizetői ár: 2390 Ft Erők és terek 16 megrázó nap története Az események szeptember 17-től október 2-ig „Ez a könyv sok ember munkája. Azoké, akik a szeptemberi eseményeket érteni, ismertetni és megértetni próbálták a Népszabadság olvasóival - miközben nekik maguknak is komoly feladatnak bizonyult a történtek feldolgozása. Könyvünket afféle dokumentumkötetnek szánjuk - olvasóinktól azt kérjük tehát, hogy így forgassák.” Keresse a forgalmasabb újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadónál! Ára: 690 Ft Bacher Iván | Zónázó Az ebben a könyvben lévő írásokat, történeteket, párbeszédeket, tárcákat egy dolog köti össze: a vonat. A szerző vonatos ember, hetente többször kapaszkodott fel a szerelvényre. A vonatozás közben szerzett élményeit szövegszerkesztőbe vetette aztán, és beküldte lapjához, amely megjelentette az írásokat - előbb az újság hasábjain, majd most egybegyűjtve könyvben is. • A könyv bolti ára: 2890 Ft • Népszabadság-előfizetői ár: 2170 Ft Megrendelés 06 (1) 436-4364 munkanapokon 8 és 16 óra között. NÉPSZABADSÁG A tájékozottság magabiztossá tesz. WITTMAN HIVATLAN VENDÉG www.nol.hu Labdák a fotelből Papp Sándor Zsigmond Jelentős nemzetközi érdeklődés kíséri Dragomán György 2005-ben megjelent A fehér király című regényét. Az amerikai megjelentetés jogát az egyik legnagyobb kiadó, a Houghton Mifflin (Philip Roth kiadója) vásárolta meg, ami példátlan sikernek számít egy fiatal magyar szerző esetében. Ennek nyomán újabb európai kiadók versenyeztek a kiadás jogáért, a Gallimard-tól az Actes-Sudig. De elkelt már a lengyel, szlovák, szlovén, svéd, olasz, izraeli, angol, holland, finn és a bolgár kiadás joga is. Bodor Ádám mondja valahol, hogy a siker inkább a bokszolóknak való. Tényleg így van? - Nem hiszem, hogy efféle fogadtatásra fel lehet készülni. Ez inkább csodaszámba megy, ami vagy megtörténik, vagy nem. Ráadásul ez inkább lehetőség, mint siker, hiszen még sehol sem jelent meg a könyv. - Mennyiben hat mindez a készülő művekre? - Elég nehezen írok. Sosem volt rendes dolgozószobám, mindig a fotelben dolgoztam, most épp a konyhában. Ezért nagyon megtanultam, hogy írás közben nincs más, csak a szöveg, a szavak és a mondatok, és a történetekért vívott küzdelem. Remélem, ez nem változik majd. Elég szépen alakul a következő könyvem, bízom benne, hogy egyszer az is kész lesz. - Az is a romániai diktatúra mindennapjait veszi górcső alá? - Igen, de nagyon másképp. Egy hat és fél éves kisfiú meséli el benne azokat a kalandokat, amelyeket a Tábornok elvtárs palotájában él át. Mozaikregény, sok kis kőből épül. -A fehér király esetében talán a hangütés a legizgalmasabb: miközben úgy gondolnánk, hogy egy önkényuralmi rendszer jelentős érzelmi többletről, félelemről, szenvedésről szól, a könyv mégis higgadtan, szikáran mesél. - Egy abszurd mondatból nőtt ki a regény. Láttam a tévében Helmut Ducadamot, a Steaua legendás kapusát, aki elmesélte, hogy nekik, kapusoknak Csernobil után azt tanácsolták, hogy ha lehet, kerüljék a kapcsolatot a labdával. Ezt a mondatot én felnőtt szájból nem tudtam elfogadni. Gyerekhangon hallottam, és ebből lett könyv. Ez a gyerek mindent elmesél, a legabszurdabb dolgokat is. Talán ez az, amitől szikárnak vagy hitelesnek hangzik az egész. A könyv ugyanakkor búcsú is a gyerekkortól, miközben számba veszi mindazt, amitől búcsút vesz. Leltárt készít, ahogy mi, kivándorlók annak idején. - Itt, vagy inkább Erdélyben lettél író? - Itt, de már Erdélyben is az akartam lenni. Csakhogy ott ez lehetetlennek tűnt. Apám, Dragomán Pál, aki maga is írt, azt tanácsolta, hogy legyek inkább orvos, mert ez az egyetlen mesterség, amiben az ember független lehet a hatalomtól. Mellette írjak, ha akarok. Magyarországon jöttem rá, hogy erre már nincs szükség. Az élmény felől nézve: ott lettem író, de itt tanultam meg írni. Dragomán György Fotó: Bánhalmi János Modern magyar zene New Yorkban Ligeti emlékfesztivál a Juilliard School évi Focus! fesztiválján Horváth Gábor Washington A legendás előadó-művészeti akadémia, a New Yorki Juilliard School évi Focus! fesztiváljának igazgatója semmit nem bíz a véletlenre. A New York Times szerint Joel Sachs előbb szakértőkkel tanácskozott, majd elutazott Budapestre, végül egy gyorstalpaló nyelvi kurzust is elvégzett, mielőtt összeállította volna az e héten rendezett kortárs magyar zenei sorozat programját. A New York-i Magyar Kulturális Intézettel közös rendezvény eredetileg is jórészt Ligeti György előtt tisztelgett volna, ám a világhírű zeneszerző tavaly nyáron bekövetkezett halála után a szervezők az ő emlékének és a másik kortárs nagyság, Kurtág György közelgő 81. születésnapjának szentelték a fesztivált. A program címe: Magyar örökség - Magyar zene Bartók után. Az összesen hat koncerten Szőllősy András, Durkó Zsolt, Kurtág Görgy, Eötvös Péter, Ligeti György, Jeney Zoltán, Dargay Marcell, Csapó Gyula, Sári József, Bánkövi Gyula, Szigeti István, Vidovszky László, Dinnyés Dániel, Dukay Barnabás, Sugár Miklós, Márta István, Serei Zsolt, Pintér Gyula, Horváth Balázs, Varga Judit, Szervánszky Endre és Tihanyi László művei szerepeltek. A darabok zöme először hangzott el élőben a nyugati féltekén. Az előadók a Juilliard tanárai és növendékei voltak. Televízió Szerbhorváth György Múlt szombaton az m1 szerkesztői egy fél különműsort sem szenteltek a nemzetközi holokauszt emléknapnak - közszolgálatilag ráhagyták a Duna TV-re -, de van rá mentségük. A nézettség visszaszerzésével foglalkoznak, az meg komoly dolog. A tuti receptért sem mennek messze, a zenés show-k mindig lendítenek az elakadt szekéren. Megtörténhet, hogy kulturális értelemben egészen a szakadékig, de ki lehet próbálni. Ott a vasárnap esti Krém, ahol kiégett vagy igazi muzsikusoknak aligha nevezhető könnyűzenészek is tátoghatnak. A csavar itt az, hogy az egyik meghívott banda a másik számát játssza el. Ám ilyenkor derül ki, legtöbbjük zenei tudása kimerül az ún. saját szám előadásában. Ettől aztán olyan stíluskavalkád keveredik, amelyet az eddás Pataki Attila talán le is védhetett volna, amikor rockerként dáridózni kezdett. A Krémben az a poén, hogy mindenki csináljon valami mást, mint amihez esetleg ért. Már csak az hiányzik, hogy mondjuk Kocsis Zoltán Ácsi diszkó ritmusban nyomja. Ő erre nyilván nem lenne hajlandó - de abban már kevésbé vagyunk biztosak, hogy a szerkesztők „ízlésének” is ellentmondana. Az igaz, hogy Lévay Balázs Dob + Basszus című műsora révén árnyalódik az MTV nosztalgiaipara által kreált kép: a régi slágereket háttérinformációkkal, visszaemlékezésekkel, ilyen-amolyan szakértői véleményekkel egészítik ki. Meg van csinálva, ennyi, se nem sok, se nem kevés. De ha egy biznisz beindul, az MTV megy tovább. Vezetői rájöttek, hogy ezen pluszpénzt is lehetne keresni. A nézők ajánlásai, voksai alapján kiválogatták az utóbbi ötven év magyar sikerszámait, aztán adj neki. Kell még két ismert személy, az érzékelhetően semmihez sem értő és műsort vezetni sem tudó Harsányi Levente, meg a nótás kedvű nagy öreg, Korda György, és kész! Kit érdekel az, hogy ha Korda énekes is, s a Sport1 pókerközvetítése révén kommentátorként is bevált, ám e szereppel nemigen tud mit kezdeni - főleg, mert az ő nagy feladata, hogy folyton szavazásra biztasson bennünket. Harsányira meg tényleg kár a szót pazarolni - ha valakinek a sétapálcától is fallikus asszociációi támadnak, egy vadnyugati kupleráj színpadán vezessen műsort, ne a magyar közszolgálatin. Korda javára legyen mondva: leállította a ficsúrt, és pár emlékét is felidézte; bár rémlik, a póker során már hallottunk efféléket. De a fejünket főleg azért kapkodhattuk, mert nosztalgia ide vagy oda, uhh, de nehéz ám eldönteni, a Beatricét, a Neoton Famíliát, Sárosi Katit vagy éppen Ákost válasszuk-e. Pacalt palacsintával? Akkor már inkább egyiket sem. Na és Korda? A műsorvezető csak nem versenyezhet... Vagy repertoárjából egy sem jutott be a majd’ másfél százba? Akkor meg mit keres itt? A Csináljuk a fesztivált! során a továbbjutó dalokat a mai „tehetségek” adják majd elő. A módszer ismerős a Krémből, meg hát a Megasztárból is, az meg egyenesen feltűnő, hogy a szerkesztők úgy képzelik: az nem érdekes, ha a saját műfajodban vagy szuper, légy jó abban, amihez semmi közöd! Hisz a könnyűzenészre hatványozottan igaz, húzza, amit csak a vendég kér. Amire mi meg azt mondhatnánk: a műsorkészítők meg menjenek el kapálni. Hátha abban is ilyen jók.