Népszabadság, 2007. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-10 / 211. szám
2 • 2007. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Magyarország WWW.NOL.HU Az egér és az elefánt - nincs szakítópróba A szocialistáknak nem a szabad demokratákkal, hanem Kóka Jánossal lenne bajuk? „Olyan messze van ez a helyzet a koalíciós szakítástól, mint egér az elefánttól” - mondta lapunknak Lendvai Ildikó frakcióvezető, miután bejelentették: az MSZP kitart az általa képviselt biztosítási modell mellett. Horn Gábor a biztosítási reform miatt ultimátumot adott az MSZP-nek. Szalay Tamás Lajos A szocialista frakció a hét végén egyhangúlag támogatta a pártvezetést, hogy az egészségbiztosítókról szóló koalíciós vitában az MSZP továbbra is eddigi álláspontját képviselje, amely a liberális „párducmintás” modell helyett a területi biztosítók modelljét tartja megfelelő megoldásnak. Ezzel az MSZP-frakció jelezte: nem lép hátra. Pártbéli forrásaink úgy látják, hogy a biztosítók ügyében sajátos patthelyzet alakult ki. Sikerült ugyanis korábban olyan megoldásra jutni, amelyet már mindkét párt elfogadhatónak tartott. „A szocialisták és a liberálisok is nyugodt szívvel álltak fel az asztaltól azzal, hogy nem hódoltak be a másiknak. Igen ám, csak a kitalált rendszer nem volt jó. Azaz elfogadható lett volna az MSZP-nek, az SZDSZ-nek is, csak az embereknek nem, így hát most az a kérdés, ki tud a legkisebb presztízsveszteséggel alább adni az eredeti álláspontjából” - mondta lapunknak egy frakciótag. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke a Népszabadságnak úgy fogalmazott: nem szabad átpolitizálni ezt a kérdést, szakmai érvek alapján kell dönteni. „Ez nem szerelmi, hanem érdekházasság” - ismételte a jól ismert frázist Kökény a koalícióra utalva, majd hozzátette: nincs válság, sem szakítópróba, egyszerű szakpolitikai vitáról van szó, amely idővel nyugvópontra jut. Lendvai Ildikó frakcióvezető lapunknak azt mondta, hogy értékbeli vitáról van szó, amely nem vezethet koalíciós konfliktusokhoz. „Olyan messze vagyunk bármiféle szakítástól, mint egér az elefánttól” - jellemezte a helyzetet Lendvai. Ehhez képest tegnap Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő egyfajta ultimátumot adott a kormánynak, pontosabban a koalíciós partnernek: tartani kell a koalíciós megállapodásban vállalt határidőket, október elején be kell nyújtani a biztosítói törvénycsomagot a parlamentnek, mert ha 2008 elejétől nem indul meg az átalakulás, akkor az 2009-ben már nem fog befejeződni, és 2010-ben a választások áldozata lesz az egészségügyi reform. Az SZDSZ ehhez nem asszisztál, ragaszkodni szeretnénk a közösen vállalt dátumokhoz. Ennek szerinte három feltétele van: az egészségbiztosítás átalakításával ne legyen monopolhelyzet a biztosítók között, a biztosítási egységek már működő rendszerhez igazodjanak, és a magánbiztosítóknak megérje befektetni. Plasztikusabban: - Nem fogadjuk el azt a megoldást, hogy hét régióban monopolhelyzetben lévő biztosítók működjenek állami vezetéssel, plusz hét Audi-kulccsal, plusz x számú hivatalnokkal - fogalmazott Horn, hozzátéve: a hét régiós javaslatnál (amely az MSZP-hez köthető) jobb megoldás még a jelenlegi, egy országos biztosítóval működő rendszer is. Kökény Mihály erre tegnap csak annyit volt hajlandó mondani: szó sincs monopóliumról. „A mi célunk is az, hogy a hónap végéig rendezzük a kérdést, ideje félretenni a presztízsmegfontolásokat, induljunk el végre” - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc ma részt vesz az SZDSZ frakcióülésén, ahol a biztosítói rendszer átalakításáról is szó lesz. Ide tartozik, hogy a lapunk által megkérdezett szocialista frakciótagok szinte mindegyike megjegyezte: az „SZDSZ-szel még nem is lenne baj, de Kókával már annál nehezebb”. A kritikusok szerint Kóka Jánossal „nem lehet együttműködni”. A kritikus hangok szerint a hamarosan leköszönő gazdasági miniszter most minden alkalmat megragad, hogy „megmutassa magát, hiszen elnöklése óta az SZDSZ nem indult meg felfelé”. Mindehhez járul még, hogy a Kóka által miniszteri utódként favorizált Kákosy Csabát a szocialisták egyértelműen elutasítják. Legalábbis egyelőre. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter és Horn Gábor ügyvivő hétvégi sajtótájékoztatójuk előtt Fotó: Teknős Miklós Erősítenék a baloldali karaktert Úgy döntöttek, hogy nem döntöttek - így összegezhető az MSZP tapolcai frakcióülésének második, zárónapja. A frakció nem hozott például érdemi döntést azon képviselőkkel szemben, akik nem látták el kellőképpen parlamenti bizottsági munkájukat. Voltak, akik egyéb elfoglaltságukra hivatkozva adták vissza bizottsági mandátumukat, de azok, akik az ülések felén sem vettek részt, megúszták néhány „szemöldökráncolással”. A frakció azt ugyan megszavazta, hogy ez ügyben újfajta belső szabályozás kell, de annak részleteiről már nem hozott döntést. A szocialisták egybehangzóan támogatták viszont a parlamenti munkarend megváltozatásáról szóló javaslatot, de azt is csak a következő ülésszak kezdetétől. Ez alapján a plenáris ülések nem hétfőn, hanem kedden, szerdán lennének, a hét első napja pedig a frakcióké lenne. Ez egy plusznap fővárosi tartózkodást és munkát jelentene a képviselőknek. A kétnapos ülésen a frakció döntött arról is, hogy megerősíti az úgynevezett raportőri feladatokat (minden törvényjavaslatnak külön felelőse van), vagyis fokozottabb figyelmet fordítanak az előkészítésre. Lendvai Ildikó frakcióvezető közölte: azt szeretnék, ha erősíthető lehetne a reformok baloldali karaktere. Ennek első megmutatkozása a szocialista biztosítási modell melletti határozott kiállás. (Munkatársunktól) Orbán szerint a szónak nincs ereje - hát jöjjenek a tettek! Nincs más lehetőség, mint a parlamenten kívüli cselekvés, vagyis a népszavazás - Orbán Viktor az őszi politikai szezon előtt így határozta meg Kötcsen a polgári pikniken a jobboldal számára az irányt. Csuhaj Ildikó „Ius resistendi” - „ellenállási jog” - ez volt a mottója szombaton Kötcsén, a Fidesz szellemi holdudvarának részvételével rendezett polgári pikniknek, amelyen Orbán Viktor arról beszélt: „ha a szavak kevesek, jöjjenek a tettek”. A Fidesz elnöke a Balog Zoltán nevével fémjelzett Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett pikniken, közel négyszáz meghívott előtt azt közölte: a jobboldal, illetve a Fidesz számára nincs más lehetőség, mint a parlamenten kívüli cselekvés, vagyis a népszavazás. (A piknik a sajtó egy része, mások mellett a Népszabadság és a Magyar Távirati Iroda számára is zárt rendezvény volt. Az elhangzottakról a kiszivárgott hírek alapján és a fidesz.hu szerint tudósítunk - a szerk.) Orbán Viktor közölte: a népszavazásnak egyrészt lényegi ponton kell támadnia a hatalom lépéseit, és szimbolikusan ki kell fejeznie, hogy a kormány és a választók közötti „szerződés” felbomlott. Orbán arra is figyelmeztetett: a népszavazás lefolyásának megkérdőjelezhetetlenül demokratikusnak kell lennie - ha viszont valamilyen „paramilitáris, egyenruhás szervezet mellette kampányolna, akkor támadhatóvá válik a demokratikus jellege” (ezzel a pártelnök minden valószínűség szerint a Magyar Gárdára utalt). Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszavazás győzelmének egyértelműnek és elsöprő erejűnek kell lennie, olyannak, amely „mély politikai átrendeződésre ad lehetőséget”. Arra, hogy mi lesz akkor, ha mégsem lesz sikeres a népszavazás, a pártelnök úgy válaszolt: a referendumon túl nem lát más demokratikus megoldást, de egyelőre nem szabad a kudarcra gondolni. A jobboldal új jelszava, a Ius resistendi, vagyis az ellenállás joga. Erre először Anonymus Gesta hungarorum című művében történt utalás, de tételesen 1222-ben, az Aranybulla 31. pontjában fogalmazták meg: „Azt is elrendeltük, hogy mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni... oz Orbán Viktor a jelenlévők elmondása szerint arról is beszélt, hogy a jobboldalnak szembesülnie kell azzal a jogos elvárással, hogy rövidítse le a jelenleg hatalmon lévők még hátralévő hároméves kormányzását. Lévén, hogy a szavaknak nincsen ereje, a parlamenti frakció ellenállása pedig kevés, nem marad más hátra, mint a parlamenten kívüli cselekvés -szágunk nemeseinek együttesen és külön-külön... mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és utódainknak ellenállhassanak és ellent mondhassanak”. Az Aranybulla úgynevezett ellenállási záradéka az egyik alaptézise lett Werbőczy István 1517-es Hármaskönyvének, a Tripartitumnak is. folytatta a gondolatmenetet Orbán, újfent leszögezve: mindennek demokratikus keretek között kell megtörténnie, erőszakmentesen, és úgy, hogy szélesedő összefogást teremtsen minden, a helyzetével elégedetlen magyar között. Az „Országgyűlés és közélet” fórumon Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető is azt emelte ki, hogy „a parlamenti ellenzéket megilleti az ellenállás joga”, mert - idézzük - azok a pártok, amelyek feladják az ellenállás jogát, darálóba kerülnek. Félreérthetetlenül az MDF-re és az SZDSZ-re utalt ezzel, mert álláspontja szerint e két rendszerváltó párt méltatlan lett önön múltjához, elveszítette morális alapját. A pikniken ezúttal nem volt ott Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, s a hírek szerint a rendezvény „örökös” vendége, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója sem. A Magyar Gárda-alapító Bencsik András kapott ugyan meghívást, de úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem tud ennek eleget tenni. A polgármesterek kerekasztalának fórumán viszont Kósa Lajos debreceni, Lázár János hódmezővásárhelyi, Szita Károly kaposvári, Bencsik János tatabányai és Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester is jelen volt. A pikniken a legnagyobb tapsot Morvai Krisztina, az október 23-i eseményeket vizsgáló Független Civil Jogász Bizottság elnöke kapta, aki arról beszélt, hogy a tavaly szeptemberi-októberi események azt a célt szolgálták a kormány számára, hogy a jogtalan és brutális rendőri megfélemlítéssel elvegyék mindenkinek a kedvét a tiltakozás jogától. Fábry Sándor humorista pedig arról értekezett, hogy a Kádár-rendszer kiszámíthatóbb volt, mint ami ma történik az országban. . és ellent mondhassanak...” HIRDETÉS NISSAN ÚJDONSÁGOK HETE a SUMMIT AUTO-nál! www.summitauto.hu BUDAÖRS Tel.: 23/802-200 BUDAPEST Tel.: 455-11-11