Népszabadság, 2007. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-01 / 229. szám
10 • 2007. OKTÓBER 1., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Kultúra Az Európai Művésztelepek Szövetségének közgyűlése A festészet világnapjára vonatkozó kezdeményezés, egy tízezer eurós nemzetközi képzőművészeti díj alapítása, illetve számos kiállítás: ez az Euroart éves közgyűlésének gyorsmérlege, amelyet a hét végén tartottak Szentendrén. Az Euroart, az Európai Művésztelepek Szövetsége 21 országot és 70 művészvárost, művésztelepet tömörít. Az idei, Sólyom László köztársasági elnök fővédnökségével zajló közgyűlése az európai képzőművészeti élet legfontosabb hivatalos eseménye, amelynek a volt szocialista országok közül elsőként Magyarország adhatott otthont. Itt fogadták el azt a kezdeményezést, hogy október 18-át, ami jelenleg a magyar festészet napja, az UNESCO nyilvánítsa a „festészet és a művésztelepek világnapjává”. A küldöttek döntöttek egy rangos nemzetközi képzőművészeti díj megalapításáról is, melyet évente adnak át a legkiemelkedőbb európai alkotónak. A szervezők célja, hogy Szentendre „a képzőművészet Cannes-jává” váljon. A közgyűlést megelőző estén Szentendre és az Európa legismertebb művésztelepének otthont adó franciaországi Barbizon között testvérvárosi szerződést írtak alá a polgármesterek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a 80- 100 évvel ezelőtti időszakhoz hasonlóan intenzív kapcsolat alakuljon ki a kortárs alkotók között. (MTI) HIRDETÉS WWW.NOL.HU Diákvoksok az „író bácsira” Csukás Istvánról neveznek el egy zalai iskolát Nemrégiben szavazást tartottak az apró Zala megyei falu, Teskánd általános iskolájában. A diákoknak kellett ugyanis eldönteniük, hogy kiről nevezzék el intézményüket. Többségük Csukás Istvánra voksolt. Boda András Zalaegerszeg - De hisz’ én még meg sem haltam! - mondta meglepetten Csukás István, amikor tavasszal telefonon felhívta őt a teskándi általános iskola, óvoda és bölcsőde igazgatója. Várszegi János ugyanis azt kérdezte tőle: „Megengedné-e, hogy önről nevezzük el intézményünket?” Az írót alaposan meglepő kérdésig több hónapos előkészület, egyeztetés vezetett, de mindenekelőtt Várszegi János kitartó zsörtölődése. Az igazgató ugyanis egyszerűen nem tudta megszokni, elfogadni, hogy intézményüknek miközben egyre jobb a híre, mind több a tanulója, óvodása, bölcsődése semmitmondó, s rettentően nehézkes a neve. Hát milyen név az, hogy Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde? - kérdezgette kollégáit az igazgató, mígnem valaki azt felelte neki: „Ha nem tetszik, akkor keressünk jobbat!” Ettől kezdve névkeresési lázban égett az iskola, de még a falu is. Volt, aki azt javasolta: mivel öt település - Babosdöbréte, Boncodfölde, Böde, Hottó és Teskánd - gyerekeit fogadja az intézmény, adják az Ötszínvirág nevet. Más Barabás Jenő, a Bődén született néprajzkutató nevét vetette fel. Volt, aki a Szivárványt javasolta, mert az utal az iskola képzésének sokszínűségére. Aztán az egyik tanítónak jutott az eszébe: miért ne nevezhetnék el az iskolát a gyerekek kedvenc meséinek szerzőjéről, Csukás Istvánról? A pedagógusok egy emberként csaptak a homlokukra: „Hát persze, a Csukás!” Hiába aratott azonban elsöprő sikert a tantestületben az író, döntést nem hozhattak a tanárok, mert azt már előzőleg elhatározták: a végső szót a gyerekeknek kell kimondaniuk, végtére is az ő iskolájukról van szó, így pedig szavazásra bocsátották a kérdést. Egy osztályfőnöki órán megtartott referendumon aztán a gyerekek cetlikre írták választásukat. A legtöbb cédulán pedig - némelyiken ákombákom betűkkel, másokon gyöngyírással - az állt: Csukás István. Az egyik nebuló úgy szavazott: „Csukás István író bácsi”. Nem sokkal ezután az iskolát fenntartó öt település közös képviselő-testületi ülést tartott, amin határozatot fogadtak el arról: támogatják, hogy jövőre már Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpontnak hívják az intézményt, így pedig már csak az író hozzájárulására volt szükség. Várszegi János szerint Csukás István, miután megnyugtatták, hogy létesítményeket, intézményeket élő személyről is el lehet nevezni, igent mondott. Csak azt kötötte ki: mindenekelőtt látni akarja az iskolát, hogy mégis tudja, mihez adja a nevét. - Már életemben megcsapott a halhatatlanság szele - mondja tréfálkozva Csukás István, amikor a névadásról kérdezzük, majd úgy folytatja: - Komolyra fordítva a szót, egészen meghatódtam az iskola kezdeményezésén. Különösen az esett jól, hogy a tanárok az olvasóimra bízták a döntést, s a gyerekek választottak engem. Csukás István azt tervezi, hogy a jövő tavaszi névadó ünnepség után rendszeresen visszatér majd a róla elnevezett iskolába. Mint mondja, már most azon töri a fejét, milyen programokkal tudná a „Csukásba” járó tanulókat segíteni, támogatni. Egyelőre csak azt jutott eszébe: összeszed egy rakás könyvet otthon, s elviszi azokat az iskola könyvtárába. Amikor az írótól megkérdezzük, felkészült-e már arra, hogy hamarosan iskolai sportversenyeken skandálják, hogy „hajrá, Csukás”, azt feleli: - Ennél én már különbekre is felkészültem. Amikor Teskándon jártam, nyomban megkértem a gyerekeket: lehetőleg ne engem szidjanak majd, ha valamelyiküket ne adj’ isten kirúgnák! Jövőre már Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpontnak hívják az intézményt Fotó: Nagy Csongor Hudecz Andrea Az idén harmadszor rendezték meg Európa-szerte az egyre népszerűbb Kutatók Éjszakáját. 2005 óta mind több ország, város és egyetem kapcsolódik be a tudomány népszerűsítésébe. Magyarországon az elmúlt hét végén kilenc egyetemi városban győződhettünk meg róla, hogy a kutatók is emberek, munkájuk pedig nem megfoghatatlan hókuszpókusz, hanem érthető, sőt nagyon is érdekes. A „kutató” szóról a legtöbb embernek fehér köpenyes, laborba zárt természettudós jut eszébe - nos, a Kutatók Éjszakája ezt a sztereotípiát próbálja kiverni a fejünkből. Igaz, a programok jó része természettudományos vagy műszaki jellegű, de akadnak kivételek is. Például az ELTE jogi karának programja is, amely nyilván arra épített, hogy bár a Helyszínelők című sorozatot sokan nézik, nem valószínű, hogy a helyszínelőkre, orvos szakértőkre kutatóként gondolnak. És íme, egy tudomány, sőt rögtön kettő is, ami érdekli a népet. Az előadók tele is voltak, fulladásig. Még egykét csukott ablak, és kevésnek bizonyult volna a jelen lévő két igazságügyi orvos szakértő. A programon az érdeklődők nemcsak egy gyilkosság és egy baleset helyszínelését kísérhették végig, hanem a poligráfos hazugságvizsgálatot és a jogi gépezet működését, az ügyvéd és az ügyész harcát is a vádlottat játszó diák tárgyalásán. Egy másik szintén rendhagyó program az információkutatók munkáját bemutató beszélgetés a könyvtár szakon. Ki gondolta volna, hogy a könyvtár szakosokból lesznek a sokat kereső adatbányászok és üzleti hírszerzők? A Kutatók Éjszakájának profiljába kicsit jobban illeszkedő program a TTK-s „Robotika”, ahol ámulva lestük, hogy a 12 éves gyerkőcök fél másodperc alatt megtanulták beprogramozni a robotokat. Egy műszakis esemény, a Kármán Tódor szélcsatorna kipróbálása rendkívül alkalmas némi fejszellőztetésre. Ha beállunk a szélcsatornában tesztelt épületmodellek mögé, élvezhetjük a száguldás illúzióját az arcunkba csapó 60-70 km/órás szél segítségével. A maximális teljesítményt (a 200 km/óra körüli vihart) nem próbálhattuk ki, a szervezők nem szívesen takarították volna utánunk a falat. Még megcsodáltuk a különböző amerikai épületek itt vizsgált modelljeit, és boldogan vettük tudomásul, hogy az Mo-ás több lehetséges nyomvonala közül talán az épül meg, amelyik a labor szerint a legkevésbé környezetszennyező. Az idén sajnos nem jutottunk el a repülőgép-szimulátorhoz, nem sakkoztunk kutatókkal, és nem hallgattuk meg zenei tudásukat sem, barlangban sem jártunk, nem tanultunk meg gyógyteákat készíteni, növényekkel anyagot festeni, nem aerobikoztunk éjszaka, és tésztahidat sem építettünk. Talán jövőre, de ha továbbra is exponenciálisan nő a programok száma, egyre többről fogunk lemaradni. Gyilkosság az egyetemen Robotika - egy esti program Fotó: Teknős Miklós ,,Asszonya után apám engemet is felajánlott a bar ! Pünkösti Árpád KAPHATÓ A KÖNYVESBOLTOKBAN, VAGY MEGRENDELHETŐ A KIADÓNÁL! A KÖNYV BOLTI ÁRA: 3200 FT, NÉPSZABADSÁG-ELŐFIZETŐKNEK: 2400 FT NÉPSZABADSÁG A tájékozottság magabiztossá tesz.