Népszabadság, 2008. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2008. MÁJUS 7. SZERDA világ • 7 Dmitrij Medvegyev három rekordot tudhat magáénak: ő az eddigi legfiatalabb és a legalacsonyabb orosz államfő - és egyelőre ő tűnik a leggyengébbnek is. Nyilas Gergely Moszkva Az új elnök, Dmitrij Medvegyev az előzetes forgatókönyv szerint a leköszönő elnök, Vlagyimir Putyin mögött fog ma bevonulni a beiktatási ceremóniára - ez csak azonban egy beszédes apró jele annak, hogy a délben hivatalba lépő Medvegyev beiktatása ellenére a hatalom igazi letéteményese továbbra is elődje marad, aki holnaptól a kormányfői székbe ül át. Medvegyev „gyermekarcúságát” az állami sajtó is gondosan őrizte: a választási kampányban csak Putyin árnyékában jelenhetett meg, a plakátokon sem ábrázolták egyedül. A március 2-i (Medvegyev 70 százalékos győzelmét hozó) elnökválasztás után is csak Putyin kíséretében mutatkozott a Kreml előtt felállított színpadon - ahol a húszezer, főleg fiatalokból álló közönség Putyin nevét skandálta. Putyin így formálisan betartotta az ígéretét, amely szerint nem módosítja az alkotmányt, hogy annak segítségével harmadik ciklusra is hatalmon maradhasson. Gyakorlatilag azonban Putyin - miután nyolc éven át az elnöki poszt megerősítésén dolgozott - az elmúlt hónapokban már a kormányfő súlyát növelte, az államfő rovására. Két elnöki ciklusa során fokozatosan vette át a regionális hatalom feletti ellenőrzést: a kormányzóságok felé 2000-ben létrehozta a személyes elnöki megbízottakkal működtetett hét szövetségi körzetet, 2001- ben megszüntette a közvetlenül választott kormányzók automatikus felsőházi tagságát, majd közvetlen választásukat is felszámolta. Tavaly azonban már az elnöki mozgástér szűkítésére irányult a hároméves költségvetés elfogadása, majd a Putyin által 2020-ig kijelölt gazdasági és szociális fejlesztési program meghirdetése. Putyin új szerepét készítette elő az is, hogy októberben elvállalta az Egységes Oroszország párt (JeR) listavezetői hez Nem tarthatta meg utolsó ellenzéki tüntetését a Másik Oroszország (DR) mozgalom, egy nappal az új elnök Dmitrij Medvegyev beiktatása előtt. A moszkvai városvezetés nem engedélyezte a tüntetést, amelyen jóval több újságíró, mint tüntető jelent meg. Az elmaradt demonstráció helyszínén két tiltakozó fiatalt vettek őrizetbe, akik mellett főleg idős tüntetők jelentek meg. A rendőrök és az ötven tüntető, valamint a csaknem száz újságíró biztonsága érdekében maguk a szervezők kérték fel rendőrségi hangosbeszélőn a résztvevőket távozásra. Igét. A JeR decemberben kétharmados többséget szerzett a parlamenti választáson, ami után Putyin elvállalta a párt elnöki posztját is. Az IeR vezetése egyúttal a parlament - és a regionális gyűlések feletti ellenőrzést is biztosítja az államfővel szemben. Az idén a kormányzók elszámoltatását az elnöki helyett a kormány alá vont bizottság fogja végezni. Tizenegyre növekszik a kormányfőhelyettesek száma, és várhatóan létrejön egy poszt a „szilovikok” [a fegyveres szervezetek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a külső elhárítás] felügyeletére is. Ennek élére Nyikolaj Patrusev, az FSZB elnöke kerülhet, így ez a szerv is a kormány irányítása alá eshet, annak ellenére, hogy a titkosszolgálat vezetőjét az elnök jelöli ki. Beiktatják az új orosz elnököt Vlagyimir Putyin elnöksége utolsó napján is állami díjakat adott át Moszkvában Fotó: Reuters Alexander Natruskin Gergely Márton Brüsszel mindent megtett. Még a tej Európai Unióba irányuló exportját is engedélyezte a szerb termelőknek, hátha a radikálisok felé húzó vidéki tájakon megerősödnek a demokraták. Kisebb probléma, hogy a helyi tejgazdaságok nincsenek olyan helyzetben, hogy külkereskedelmen gondolkodjanak. Az igazi ajándéknak Európa egyébként is a stabilitási és társulási egyezményt, valamint az ingyenes vízumot szánta. Ebbe kapaszkodik a Borisz Tadics szerb államfő mögött álló pártszövetség is. A februári elnökválasztáson aratott demokrata sikerből azt a következtetést vonták le, hogy ha képesek az EU-csatlakozásról szóló referendummá átalakítani a választásokat, akkor legyőzhetik a Koszovó elvesztését sirató radikális pártot. Megfigyelők azonban kételkednek a későn jött európai ajándék értékében. A megállapodások életbelépését ugyanis komoly feltételekhez köti Brüsszel. Az ünnepélyes aláírásoknak kevés a közvetlen hatása, amíg Ratko Mladics nincs Hágában. Míg Tomiszlav Nikolics, a radikálisok vezetője jobb életet, több pénzt ígér úton-útfélen a súlyos anyagi gondokkal küzdő szerb választóknak, Tadicsék nem tudnak mást kínálni, mint Európa homályos ígéretét. Ráadásul az elmúlt évek kormányzási teljesítménye is a demokraták esélyeit rontja. A polgárok nehezen hisznek egy olyan politikai tömbnek, amelynek lehetősége volt az ország érezhető fejlesztésére, de többnyire korrupcióról szóló hírekkel jelent meg a médiában. A radikálisok hatalomra jutásától viszont állítólag annyira reszket Brüsszel, hogy a Spiegel információi szerint már „tisztességtelen ajánlaton” gondolkodnak. A következő koalícióról ugyanis Vojiszlav Kostunica kormányfő dönt. A nacionalista politikus eddig a demokratákkal kormányzott, de többször hangoztatott szándéka szerint vasárnaptól már a radikálisokkal folytatná. Az ő meggyőzésére állítólag az EU elővett egy régebbi tervet, amely az NSZK és az NDK közötti szerződés mintájára rendezné Koszovó és Szerbia jövőbeli kapcsolatát. A két német állam egymás elismerése nélkül tudott megállapodni a szükségszerű együttélés módjáról. Kostunica ezzel az ajánlattal arcvesztés nélkül sorolhatna vissza a demokraták oldalára - legalábbis Brüsszel reményei szerint. Kostunica is ajánlatot kap Brüsszeltől: Új korszak az északír kapcsolatrendszerben R. Hahn Veronika London A várakozásnak megfelelően Bertie Ahern ír kormányfő kedden benyújtotta lemondását, miután már április elején bejelentette távozási szándékát. Az új ír kormányfő, Brian Cowen és az új északír „első miniszter”, Peter Robinson megjelenésével új stáb veszi át Ulster irányítását. Ahernt, a centrista Fianna Fáil vezetőjét Tony Blairrel egyidejűleg, 1997-ben választották meg a köztársaság élére. Munkásságának leglátványosabb eredménye az egy évvel későbbi nagypénteki megegyezés. A szoros baráti kapcsolatot tápláló Ahern-Blair duó többször is a sírból hozta vissza az északír békefolyamatot. Az amerikai kongresszusban tartott búcsúbeszédében Ahern büszkén mondta: ő az első ír vezető, aki „a washingtoni törvényhozók előtt kijelentheti: Írországban béke van”. A felé irányuló rokonszenv ellenére Ahern megbélyegzett emberként köszön le. Tekintélyét beárnyékolta, hogy a kilencvenes évek elején, válását követően, még pénzügyminiszterként anyagi segítséget fogadott el barátoktól és üzleti partnerektől. Ahern „regnálása” alatt Írország gazdaságilag és társadalmilag egyaránt felismerhetetlenül megváltozott. A „kelta tigrisként” fellendülése elsősorban az EU-támogatások ügyes felhasználásán alapult, a társasági adó csökkentése pedig Írországot vonzó befektetési célponttá változtatta. Az utóbbi időben lelassult növekedés, az emelkedő munkanélküliség és infláció azonban éppúgy kihívás elé állítják Cowent, mint a lisszaboni egyezményről kiírt referendum. Bertie Ahern és Ian Pasley, Északírország első minisztere Fotó: Reuters/PA - Niall Carson Amerikai modell, német vita A berlini nagykoalíciót megosztják a CDU/CSU kül- és biztonságpolitikai tervei. Dési András Berlin Amerikai mintára alakítaná át és tenné „robusztusabbá” a német külpolitikát a CDU/CSU. A kereszténypártok szerint létre kellene hozni a kancellári hivatalhoz rendelt nemzetbiztonsági tanácsot, élén a kancellárnak jelentő nemzetbiztonsági főtanácsadóval, és Németországnak ki kellene állnia az Európát védő rakétapajzs mellett. Elkerülhetetlennek tartják, hogy a Bundeswehr a jövőben több „békekikényszerítő akcióra” vállalkozzon, és úgy vélik, a terrorfenyegetettség miatt a hadsereg belföldi bevetését sem szabad többé kizárni. A CDU/CSU elképzelése alaposan megosztja a német nagykoalíciót. A szociáldemokraták és az ellenzék soraiban a felvetést többen alkotmánysértőnek, illetve a német külpolitika militarizálására tett kísérletet látnak. Walter Kolbow, az SPD frakcióvezető-helyettese szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt létrehozásával az uniópártok a háttérbe akarják szorítani a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier vezette külügyi tárcát. Steinmeier maga is élesen visszautasította a CDU/CSU a koncepcióját. Egy berlini kormányszóvivő szerint Angela Merkel kancellár és CDU-elnök azonban támogatja az elképzelést. Az egyik ötletgazda, Andreas Schockenhoff frakcióvezető-helyettes szerint Irán nukleáris ambíciói és a közel-keleti atomfegyverkezési verseny miatt Európának égető szüksége volna egy rakétaelhárító rendszerre. Gert Weisskirchen, az SPD külpolitikai szóvivője viszont azt hangoztatta: a rakétapajzs nemhogy elriasztaná, hanem éppen arra ösztökélné Iránt, hogy ne engedjen az atomvitában. Joschka Fischer, a Gerhard Schröder vezette SPD-zöld koalíció volt külügyminisztere arra figyelmeztetett: bárki is nyerje az amerikai elnökválasztást, Németországra a mostaninál sokkal nagyobb nyomás fog nehezedni azért, hogy a Bundeswehr a NATO kötelékében még több harci feladatot vállaljon. Vagyis a németek is küldjenek csapatokat Afganisztán déli részébe, ahol az amerikai, kanadai és holland egységek küzdenek a tálibokkal. Alain Perceval HIRDETÉS Carla és Nicolas Minden, ami eddig titok volt. Izgalmas betekintés az Elysée-palota házaspárjának életébe. Igaz történet a férfiről, Nicolas Sarkozyről és a nőről, a divatvilág csillagáról, a sanzonsztárról, aki a politikai elit része lett.