Népszabadság, 2008. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

www.nol.hu „Akit a kígyó egyszer megmart...” A megyei MDF-szervezetek többsége Dávid Ibolyát ajánlja pártelnöknek Dávid Ibolya fölénye jelentős az elnökjelölések táblázatán Almássy Kornéllal szemben - mégis kemény küzdelem kez­dődött a küldöttek voksaiért. Csuhaj Ildikó „Akit a kígyó egyszer megmart, az már a gyíktól is fél...” - információ­ink szerint így fogalmazott Boross Péter szombaton az MDF országos választmányának zárt ülésén, ami­kor értékelte az Almássy Kornél in­dulásával kialakult helyzetet. (A „kígyóval” bizonyára a Lezsák-féle Dávid-ellenes „pártütésre” utalt.) A volt miniszterelnök kiállt Dávid Ibolya mellett. „A régi jó MDF-es időket idéző, sokórás vita alakult ki az ülésen” - fogalmazott az egyik politikus lapunknak, aki szerint a régi vágású MDF-eseket meglepte „az almássysta fiatalok magabiztos­sága, yuppis nyomulása”. Almássy Kornél közölte: az, hogy indul, nem jelenti azt, hogy „bomlaszt”. A választmányi ülés után néhá­­nyan úgy vélekedtek: nem volt ele­gáns, hogy a Fővárosi Közgyűlés külsős szakértői közül lecserélték az Almássy Kornélhoz kötődő Szilasy Gábor Cézárt és Huber Szebasztiánt. Erről a Magyar Hír­lap írt a hét végén, s Dávid Ibolya bosszúhadjáratának aposztrofálták a személycseréket. Katona Kálmán választmányi elnök - aki egyúttal fővárosi közgyűlési képviselő is - emlékeztetett: Almássy legfőbb tá­mogatója, Lévai Zoltán külsős szak­értő maradt. Viszont nemmel vála­szolt arra, hogy a visszahívásokról egyeztettek-e Almássy Kornéllal, aki budapesti MDF-elnök. A tisztújítás során a választmá­nyi küldöttek 37 százaléka cserélő­dött ki. A 105 fős választmány leg­alább 54 tagjának a bizalmát meg kell szereznie annak, aki elnökje­lölt akar lenni, s szeptember 27-én az országos gyűlésen indulhat Dá­vid Ibolya ellen. Demokrata fóru­­mosok úgy kalkulálnak, hogy Almássy már 40-45 küldött voksára számíthat. Az MDF választmánya szeptem­ber 13-án Debrecenben ülésezik, ekkor határoznak az elnökjelöltek­ről is. Egyelőre Dávid Ibolyán és Almássy Kornélon kívül Olajos Pé­tert, Viniczai Tibort és Karsai Pétert ajánlották a megyék pártelnöknek. Olajos Péter „nagy megtisztelte­tésnek” tekinti a jelölést, de már je­lezte: az MDF számára is sokkal hasznosabb, ha Brüsszelben EP- képviselő marad. Állítólag azért ajánlották pártelnöknek a Dávid Ibolyához lojális Karsai Pétert, hogy négy elnökaspiráns legyen, s Almássy Kornél - mint a „felesleges negyedik” - kiessen. Katona Kál­mán szerint a valós, tényleges tá­mogatással bíró jelöltet nehéz a vá­lasztmányi szavazáson kiszorítani, ám a „faljelöltnél” ez megtörténhet. Hock Zoltán alelnök, Dávid Ibolya és Viniczai Tibor, az országos elnökség alelnöke a szombati ülésen Fotó: MTI - Soós Lajos Jelölések az MDF elnöki tisztségére (14 megye) Baranya: Dávid Ibolya Komárom: Dávid Ibolya Pest: Dávid Ibolya Tolna: Dávid Ibolya Zala: Dávid Ibolya Hajdú-Bihar: Dávid Ibolya-Olajos Péter Szabolcs: Dávid Ibolya-Olajos Péter Fejér: Dávid Ibolya-Viniczai Tibor Bács-Kiskun: Dávid Ibolya-Karsai Péter Békés: Dávid Ibolya-Almássy Kornél Jász-Nagykun-Szolnok: Dávid Ibolya- Almássy Kornél Somogy: Almássy Kornél-Dávid Ibolya Heves: Almássy Kornél-Dávid Ibolya Veszprém: Almássy Kornél- Dávid Ibolya Dávid Ibolya még nem kapott választ munkatársunktól Minél előbb tárgyalóasztalhoz ülne Dávid Ibolya az ellenzéki pártok el­nökeivel, hogy tárgyaljanak az adó- és költségvetési kérdésekről. Az MDF elnöke szerint a magyar bel­politikában komoly fordulópontot jelenthet a nemsokára kezdődő őszi parlamenti ülésszak, s kulcs­szerepük lesz a már többséget alko­tó ellenzéki pártoknak. A kisebbsé­gi kormány valódi reformok helyett ötletel, ez azonban Dávid szerint ma már kevés. Az országnak tettek­re, konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra van szüksége - így szól a levél, melyet szombaton küldött el Orbán Viktornak (Fidesz), Semjén Zsoltnak (KDNP) és Fodor Gábor­nak (SZDSZ). Dávid Ibolya négy­szer is az új többségre hivatkozik. (Az „új többséget” Orbán Viktor használta először, de nem a parla­menti ellenzékre, hanem általában azokra értette, akik szemben állnak Gyurcsány Ferenc kormányával.)­­ Az ellenzéknek van eszköz a kezében arra, hogy néhány fontos adótörvénnyel kényszerpályára ál­lítsa a kormányt - ezt július végén mondta az MDF elnöke a Népsza­badságnak. Egyelőre nyitott kér­dés, hogy lesz-e ellenzéki konszen­zus az adótörvényekről. Tegnap Semjén Zsolt KDNP-elnök és Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő is úgy nyilatkozott: ha megkapják Dá­vid Ibolya levelét, tanulmányozzák azt, és megfelelő időben válaszol­nak rá. Az SZDSZ sem zárkózik el a párbeszédtől, de erről az ügyvivői testület foglal állást - nyilatkozta Gulyás József. Gyarapodó charta Konrád György nem csatlakozik a mozgalomhoz Számos köztiszteletben álló személy és civil szervezet csatlakozott már a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Ma­gyar Chartához. Konrád György író, a Demokratikus Charta alapítója viszont nincs a támogatók között. Szalay Tamás Lajos A nyár eleji melegfelvonuláson tör­téntek miatt szeptember 6-ára hív­ta össze Gyurcsány Ferenc pártel­nök-miniszterelnök az erőszak elle­ni demonstrációt, ezen a napon azonban csak zászlót bont a Ma­gyar Charta mozgalom, a tüntetés szeptember 20-án lesz. A charta támogatói szerint a ma­gyar demokrácia „ingatag”, a sza­badságot fenyegetik azon antide­mokratikus erők, amelyek „újra meg újra magukkal azonosítják a nemzetet, és megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy kép­viseletének legitim voltát, idegen érdekek követőiként állítva be őket”. A charta szerint a kirekesztés járványként terjed a társadalom­ban, s egyes csoportok újra meg új­ra elvitatják a kisebbséghez tarto­zóktól, a másként gondolkodóktól, más nézetet vallóktól, más életmó­dot követőktől, más szenvedélyek­nek hódolóktól a jogot, hogy egyen­rangú polgárokként a nemzeti kö­zösség tagjai lehessenek. Az 1991-es Demokratikus Charta hagyományaira épülő Magyar Char­ta mozgalmat sok közéleti személyi­ség támogatja, így Gyurcsány Fe­renc mellett Bauer Tamás, Békés Pál, Debreczeni József, Heller Ágnes, Kende Péter, Moór Mariann, Pomo­­gáts Béla, Rainer M. János, Vágó Ist­ván, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván és a volt köztársasági elnök, Göncz Árpád is. Nincs a névsorban a De­mokratikus Charta emblematikus személyisége, Konrád György. La­punk értesülései szerint az író nem vesz részt a mozgalomban. Ennek okáról nem tudni, Konrád Györgyöt lapzártáig nem értük el. • A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ma, a II. világháború kitö­résének 69. évfordulóján megemléke­zést tart Bajcsi-Zsilinszky Endre buda­pesti, Deák téri emlékművénél, 17 órá­tól. Közleményükben felszólítják a kormányt, készítsen cselekvési prog­ramot a fasisztoid, náci nézetek terje­dését szolgáló okok mérséklésére, a demokratikus értékrend erősítésére. NÉPSZABADSÁG • 2008. SZEPTEMBER 1. HÉTFŐ Magyarország • 3 Mindenesetre a miniszterelnök egy rádióinter­júban feltett kérdésre adott válasza esetleges lemondásáról (amelyről egyéb­ként nem ilyen neuralgikus pilla­natban már szót ejtett) újra elsza­badította a fantá­ziát a szabad de­mokraták ügyvi­vőinél, s valószí­nűleg néhány MSZP-s potentát­nál is. Tessék választani? Tamás Ervin tamase@nepszabadsag.hu A pártelnök-miniszterelnök a népszavazás, majd a koalíció fel­bomlása után komoly leckét kapott, és azt láthatóan meg is értette. A szabad demokraták a népszavazással, a szocialisták a koalícióval nem tudtak mit kezdeni. Majd Gyurcsány Ferenc írt egy tanul­mányt, amelynek alapvetése ismerős - hogyan polgárosodjunk most már nem olyan könnyen, gyorsan, egyszerűen, mint azt ko­rábban gondolta. Minderre rápakolta a szabad demokraták által kí­vánt árut, úgy, hogy közben a szocialisták pultjáról se fogyjon el semmi. A dolgozat elméleti részében, miután beismerte tévedését, mely szerint az emberek mentalitását rendeleti úton meg lehet változtatni, újra lefektette a képletet: a magyar sokat vár az állam­tól, lehetőleg anélkül, hogy kötelezettségeit teljesítené vele szem­ben. Sutba hát az angolszász, avagy a svéd modellekkel, nincs mit tenni, maradjon az állami elosztás szinte érintetlenül, háborítatla­nul éljenek tovább a különböző kedvezmények. Ugyanakkor ma­rad a költségvetési szigor, a konvergenciaprogram továbbra is ér­vényes. Nagyobb átalakításra azért sincs szükség - állítja -, mert elérkeztünk a reformok előszobájába, az emberek maguktól akasztják majd fogasra a kerülő úton megszerzett holmikat, ha ko­molyan számolhatnak azzal: előbb-utóbb meg fogják kérdezni tő­lük, hogy miből tellett rájuk. Gyurcsány Ferenc fájdalommentes adókönnyítésre tett javaslatot, s mindjárt egy gesztussal is élt: az első évben, 300 milliárd forint erejéig a kormány meghitelezi a „fe­hérítést”, amelynek végösszege csaknem ezermilliárd, annyi, amennyiről a volt koalíciós partner korábban említést tett. A mutatvány akrobatikus értéke vitathatatlan. Kérdés, hogy vi­taalapnak jó-e. Persze, amikor a Fidesz erőltette e tétel gyakorlatba ültetését, tekintélyes szakértőktől hallhattuk: kockázatos a könnyí­tések összegével mechanikusan növelni a nagyobb kedvvel adó­zóktól érkező bevételt, vagy matematikai képletbe gyűrni a gazda­ságélénkítésre, foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Ezen az sem se­gít, ha rákoppintunk a bürokrácia orrára, s egyszerűbbé válnak az űrlapok. A „Megegyezés” lényege, hogy a szocialisták a régóta hiányolt baloldali programként üdvözöljék, a szabad demokraták pedig lás­sák viszont benne az adó- és járadékkönnyítés sarokszámait. Le­het, hogy a fehérítés révén befutó tételek nagyságát sokan megkér­dőjelezik, de most az időnyerés a fontos, és az is nyilvánvaló: al­kukhoz a Gyurcsány-csomagban vannak még rejtett rekeszek. Az, hogy a program az MDF számára porhintés, a Fidesz pedig beetetést emleget, nem sokat nyom a latban, politikai értelemben egyetlen párt válasza releváns: a szabad demokratáké. Idő előtti választástól szóban ugyan mindenki tart, de a korábbi nyilatkoza­tok alapján érzékelhető, hogy az SZDSZ-ben fordítottá vált a sze­reposztás: a szakítás embere, Kóka János hagyna nyitott opciót, a koalícióból való kiválást anno meggondolatlannak bélyegző Fodor Gábor ma már Gyurcsány visszafordíthatatlannak minősített hitel­­vesztésére fókuszál. Hogy a kétnapos ügyvivőin eredetileg árnyaltabb nyilatkozat készült-e, mint amilyet szombat délután Dunaújvárosban Fodor Gábor elmondott, nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy miként vi­selkednek ezután az SZDSZ „másként gondolkodói”. Bezsebelhe­­tő-e mégis a szocialisták számára a szükséges voks, mit tesz a sza­bad demokrata frakció, s ez milyen következményekkel jár a párt­ra nézve? És hol vagyunk még a költségvetés elfogadásától! Mindenesetre a miniszterelnök egy rádióinterjúban feltett kérdésre adott válasza esetleges lemondásáról (amelyről egyéb­ként nem ilyen neuralgikus pillanatban már szót ejtett) újra elsza­badította a fantáziát a szabad demokraták ügyvivőinél, s valószínű­leg néhány MSZP-s potentátnál is. A Kiss Péter kancelláriaminiszter által még pénteken is vágyott koalíció helyreállításához Fodornak jelenleg két feltétele van. Egy Gyurcsány nélküli kormány, s persze program. Néhány szocialista gondolatai egyelőre az első pontnál köröznek kedvtelve. Kérdés, hogy ki, miként gondol a másodikra. Azt mondták az asszonynak: ha nem veszi át in­gyen, akkor egyál­talán nem kaphat­ja meg a tanköny­veket, s szeptem­ber elsején esetleg matematika­könyv, biológiai munkafüzet és mi­egyéb nélkül me­hetnek a gyerekei iskolába. A józan ész diadala Doros Judit t­oross@t-online.hu Alaposan megkavarta az iskolai rendet egy ismerősöm - három­­gyerekes asszony -, aki most augusztus végén, a tankönyvek átvé­telekor közölte: szeretné kifizetni mind a három általános iskolás csemetéjének a könyvcsomagját. Azt a választ kapta, hogy ez lehetetlen, neki ugyanis, nagycsalá­dos lévén, ingyen jár a gyerekek után a tankönyv, akár akarja, akár nem. Az elszámolási rend szigorú, még csak az kéne, hogy három rubrika üresen maradjon a statisztikában, felborulna az egész, jól kidolgozott rendszer. Ő azonban megmakacsolta magát, és közölte: rendezett anyagi körülmények között élnek, a férjének és neki is jó állása van, nem szorulnak rá arra, hogy ingyen kapják meg azt a csomagot, amiért mások gyerekenként tizennégy-tizennyolcezer forintot fizetnek. Azt is hozzátette, hogy mivel egy kis faluban laknak, jól ismeri a gyerekei osztálytársait, családjaik anyagi körülményeiről is van né­mi fogalma - akárcsak a könyveket osztó pedagógusoknak. Azt mondta, ha kell, akár ott helyben felsorolja, kik azok, akik náluk jobban rászorulnak az ingyentankönyvre. Igaz, ott nem három gyerek van, hanem csak kettő, s olyan család is akad, amelyet egye­dülálló anyuka tart fönn minimálbéres fizetéséből - a gyermekü­ket egyedül nevelőknek azonban, tavaly óta, egy törvényi változás miatt már nem jár a térítésmentes tankönyvcsomag. A könyvet osztó tanárok hüledeztek, ilyet eddig még nem lát­tak. Olyat már igen, hogy a hatalmas autóval érkező, köztudottan tehetős vállalkozó apuka az elsők között nyújtott be igazolást mi­nimálbéres keresetéről, s ez alapján kért kedvezményes étkezést a gyerekeinek. A fordítottjára azonban, hogy valaki önként lemond­jon a törvény kínálta előnyről, eddig nemigen akadt példa. Nem is tudtak ezzel mit kezdeni. Azt mondták az asszonynak: ha nem veszi át ingyen, akkor egyáltalán nem kaphatja meg a tan­könyveket, s szeptember elsején esetleg matematikakönyv, bioló­giai munkafüzet és miegyéb nélkül mehetnek a gyerekei iskolába. Mit volt mit tenni, hazavitte a térítésmentes csomagot. Védőfó­liával borította a szép kiállítású kiadványokat. Az egyik olvasó­könyvbe még bele is lapozott. Történetek voltak ott igazságról, s arról, hogy a becsületesség, a józan ész mindig győzedelmeskedik.

Next