Népszabadság, 2011. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
MINSZK Hadsereggel a narancs ellen - Hadsereggel senki nem indulna ellenünk, de a rendszer megdöntésére sokan vágynak - jelentette ki szerdán Alekszandr Lukasenko. A belarusz elnök szerint ezért indokolttá vált, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB) tagországai által létrehozott gyors reagálású erőket egymás területén a „narancsos forradalmak” ellen is bevethessék. Ám az egyre nagyobb gazdasági gondokkal küzdő Belaruszt 17 éve irányító elnök kezdeményezését az ODKB-n belül sem Moszkva, sem a négy közép-ázsiai tagország nem karolta fel. Szakértők szerint az „arab tavasz” hatásától tartó Minszk javaslatának kevés az esélye, miután a két éve létrehozott gyors reagálású erők külső katonai agresszió vagy természeti katasztrófa esetén vethetők be a tagországok egyetértésével. Márpedig ilyen egyetértés még a kirgizisztáni etnikai forrongások és - a Minszk által befogadott - Kurmanbek Bakijev elnök elmenekülése után sem született. (Munkatársunktól) SPANYOLORSZÁG Vérszemet kaptak a kisebbségek Pénteken akár meg is szavazhatja a spanyol parlament a rapid alkotmánymódosítást, amely alaptörvénybe iktatná a deficitplafont (ez a GDP 0,4 százaléka lenne). Bár a takarékosság fontosságát senki sem vitatja, az ötlet nem aratott osztatlan lelkesedést. Az Egyesült Baloldal kifogásolta, hogy az alkotmánymódosításról nem népszavazás dönt. A Baszk Nacionalista Párt (PNV) máris közölte, hogy ha már módosítják az alkotmányt, akkor írják bele, hogy a nemzetiségeknek joguk van az önben- A GDP 0,4 százaléka lenne a deficitplafon a gyors spanyol alkotmánymódosítás szerint.delkezéshez. A katalán Convergencia i Unió (CiU) pedig úgy véli, a deficitplafon mintájára maximálni kellene az autonómiák közti szolidaritást is: a katalánok éves GDP-jük kilenc százalékát fizetik az úgynevezett intraregionális alapba, ezt négy százalékban kellene maximálni. A kifogásokat azonban nem kell figyelembe venni: az egymásra amúgy kígyót-békát kiabáló konzervatívok és a szocialisták gyorsan megegyeztek. (Munkatársunktól) AUSZTRÁLIA Nem jött be a maláj trükk Az ausztrál legfelsőbb bíróság törvénytelennek minősítette az Ausztrália és Malajzia között született megállapodást, amelynek értelmében 800 menedékkérőt egy maláj táborban helyeztek volna el, amíg „ügyüket vizsgálják”. Két kérelmező azért fordult a bírósághoz, mert tartott a maláj viszonyoktól: az ország - Ausztráliával ellentétben - nem tagja az ENSZ menekültügyi konvenciójának, és hírhedt az ottani táborokban dúló erőszakról. Ezt közvetve Canberra is elismeri, hiszen az intézkedés célja az: vegye el az emberek kedvét attól, hogy Ausztráliában kérjenek menedékjogot. Az ausztrál bíróság helyt adott a panasznak és elutasította az ausztrál kormány terveit. A bevándorlás és a menekültügy komoly feszültséget okoz a 23 milliós Ausztráliában. (Munkatársunktól) NOLTV Bizonytalan tanév Mit várnak a tanévtől az alternatív iskolák? Megkérdeztük az AKG és az Óbudai Waldorf Iskola tanárait és diákjait. www.noltv.hu 2011. szeptember 1., csütörtök | Népszabadság 324 óra Ismét csatát vívtak a spanyolországi Bunol faluban paradicsommal. A negyvenes években született Tomatina eredete vita tárgya, ám ez nem zavarja a paradicsomcsata mindenre elszánt résztvevőit. fotó: reuters -heio kalis NACIONALISTA TÁMADÁSOK Regionális nyelv lesz a magyar Ukrajnában? Kisebbségi nyelvvé minősítené át a magyart Ukrajnában az a törvényjavaslat, amelyet két kormánypárti képviselő nyújtott be a kijevi törvényhozásban. A Vagyim Kolesznyicsenko és Szergej Kivalov által jegyzett javaslatot a tervek szerint már a közeli hónapokban tárgyalhatja a rada. Az ukrán parlament hivatalos honlapján olvasható magyarázó szöveg szerint az „állami nyelvpolitika alapjairól” címet viselő tervezet abból indul ki, hogy Ukrajnában a nyelvi törvénykezés „ellentmondásos és teljesen rendezetlen”. A kormánypárti képviselők ezért lényegében államnyelvi rangra emelnék az országban élő 18 nemzeti kisebbség anyanyelvét - köztük az oroszt, a magyart, a románt, a szlovákot, a bolgárt, jiddist, a lengyelt, a romát és a németet. A kisebbségi és regionális nyelvekként javasolt idiómák az ukránhoz hasonlóan az élet minden területén használhatók lesznek, kivéve a hadsereget és az egyéb fegyveres testületeket. A javaslat elfogadása esetén nagyarányú változásokra lesz szükség az oktatásban és a tömegtájékoztatásban - ismerik el a javaslat készítői. A kormányon lévő Régiók Pártja választási ígéretei közé tartozott az orosz nyelv állami rangra emelése. A jobboldali ukrán nacionalista pártok erősen ellenzik az orosz nyelv emancipációját Kelet-Ukrajnában. Nyugat-Ukrajnában viszont a nacionalistákat az a lehetőség háborítja fel, hogy a magyar és a román is regionális nyelvvé válhat. A Nyezaviszimaja Gazeta orosz lap tegnapi számában a tervezetet kommentáló Viktor Nyebozsenko, az egyik ukrajnai szociológiai kutatóközpont vezetője azt fejtegette a nyelvtörvénytervezet kapcsán, hogy Nyugat-Ukrajnában a legutóbbi években „erőre kapott a szeparatizmus”. Ehhez a jelenséghez - tette hozzá a szociológus - a szomszédos Magyarország és Románia is hozzájárul. Budapest a kárpátaljai magyaroknak, Bukarest pedig a csernovci románoknak osztogat útlevelet. Ez probléma - ami csak növekedni fog, ha az új nyelvtörvényt a rada jóváhagyja. Akkor nálunk két autonóm képződmény jöhet létre az ország nyugati részén. Erre a törvényjavaslat szerzői nem gondoltak - jelentte ki Nyebozsenko. A jobboldali Ukrajnáért párt vezetője, Vjacseszlav Kirilenko a tervezet közzététele után hangoztatta: Ukrajnában nincs nyelvi kérdés, ezt az 1996-os alkotmány megoldotta, amikor rögzítette, hogy az országban egyetlen államnyelv létezik: az ukrán. (Munkatársunktól) OROSZ VÁLASZTÁSOK Leépítenék az állampártot? Az orosz parlamenti választások küszöbén alaposan megkavarja az állóvizet az ország harmadik leggazdagabb embere. Mihail Prohorov saját pártja élén forradalmi javaslatokat kínál Vlagyimir Putyin pártja erejének korlátozására: megfosztaná a kétharmados többség lehetőségétől az orosz pártokat. A parlamenten kívüli, jobboldaliliberális pártokból összegyúrt Igaz Ügy (PD) formáció milliárdos vezetője szerint a győztes legfeljebb 226 mandátumot kaphatna a 450 fős törvényhozásban. A javaslat egyértelműen a parlament kétharmadát birtokló Egységes Oroszország (JeR) ellen irányul, amely a decemberi választásokon ismét megszerezheti a többséget. A kétméteres magassága mellett 18 milliárd dolláros vagyonával feltűnő, pártja élére nyáron került Prohorov javaslatánál azonban sokkal meglepőbb, hogy azt Dimitrij Medvegyev államfő nem söpörte le az asztalról, hanem a hét elején „átgondolás céljából” továbbította a Kreml adminisztrációjának. A gesztus akár Medvegyev önállósodási szándékát is jelezhette Vlagyimir Putyin kormányfővel szemben. A márciusban esedékes elnökválasztás előtt fél évvel ugyanis továbbra is tisztázatlan, hogy a Putyin által hatalomra segített elnök vagy elődje indulna-e ismét a választásokon. A választ minden bizonnyal a parlamenti választás eredménye adja meg. Váratlan az is, hogy a Központi Választási Bizottság (CIK) egyik tagja hasznosnak mondta a javaslatot, amely lehetőséget ad arra, hogy másként gondolkodók is bejussanak a parlamentbe. Nem titok az sem, hogy a PD Medvegyev támogatójaként tünteti fel magát. A párt korábban jelezte, hogy kész az államfő által javasolt személyt a párt elnökévé választani. Erre nyáron került sor, bár Prohorov visszautasította, hogy Medvegyev támogatottja lenne. Szakértők szerint Prohorov csupán felmérte, hogy pártjának nincs veszítenivalója, ezért áll elő radikális javaslatokkal - köztük az euró bevezetésének ötletével (!) -, hogy ezzel mielőbb felhívja a választók figyelmét a három százalékon álló pártra. (Munkatársunktól) NÉMETORSZÁG A koszovói lövöldöző elismerte tettét Sajnálja, és nem érti, miért tette az a koszovói férfi, aki márciusban amerikai katonákat lőtt le a frankfurti repülőtéren - legalábbis így nyilatkozott a bíróságon, amikor tegnap beismerte bűnösségét. A 21 éves Arid Uka azt vallotta, hogy egy az interneten talált videó sarkallta erre. A koszovói albán férfi feltehetően tökéletesen félreértette a jelenetet, amit látott, mert a filmrészlet Brian De Palma egyébként brutális, háborúellenes, Cenzúrázatlanul - Háború másképp című alkotásának része volt. A Németországban élő Uka a repülőtéren szúrta ki az amerikai katonákat - akik Afganisztánba készültek -, követte őket a buszhoz, és ott nyitott tüzet. Két katonát megölt, kettőt pedig súlyosan megsebesített. Feltehetően 15 év börtönbüntetésre ítéli majd a bíróság. (BBC) ARGENTIN VÁLASZTÁSOK Énekes rocker az alelnökjelölt „Bankár úr, adja vissza a pénzem” - énekli Amado Boudou Fender Telecaster gitárját pengetve kampánykörútján az egyik legnépszerűbb argentin zenekar, a Mancha de Rolando kíséretével. A 47 éves rocker Buenos Aires utcáin Harley-Davidson motoron robog a gazdasági minisztériumba, amelynek tárcavezetője, Boudou lett a peronista Cristina Fernandez (képünkön) államfő alelnökjelöltje az októberben esedékes általános választásokon. Minden esélyüik adott a sikerhez, az augusztus eleji előválasztási főpróbán a szavazatok 50 százalékát kapták, a második helyre befutott Ricardo Alfonsin a Radikális Párt színeiben csak 12 százalékot szerzett. A zenész-énekes miniszterként azt a gazdaságpolitikát folytatja, amelyet Fernández tavaly elhunyt férje, a populizmussal vádolt Nestor Kirchner elnökként elindított, például az IMF-vel való szakítással. A látványos gazdasági növekedést veszélyezteti a magas, 25 százalékos infláció és a munkanélküliség, amire most a kormány ambiciózus programmal válaszolt. Ennek költségeit nagyrészt a magánnyugdíjalapok 30 milliárd dollár értékű betétállományának államosításával finanszírozzák. (The Guardian) FOTÓ: REUTERS - ENRIQUE MARCARIAN SZÍRIA Visszatértek a tankok Homszba és Hamába A muszlim böjti hónapot lezáró ünnep alatt jelentős tiltakozások robbantak ki több szíriai nagyvárosban - Homszba és Hamába ismét harckocsik vonultak be, míg Hulában a biztonsági erők 16 embert vettek őrizetbe. Az ellenzéki szervezeteket tömörítő központ szerint a ramadán idején összesen 551 emberrel végeztek a katonák. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint a tiltakozó mozgalom márciusi kirobbanása óta 88 őrizetben lévő személyt, köztük tíz fiatalkorút kínoztak halálra a szír rendőrök. Az Alnak már 1800 nevet tartalmazó listája van azokról, akik az Aszad-rezsimmel szembeni megmozdulásokban vesztették életüket a hadsereg bevetése nyomán. (Munkatársunktól)