Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-15 / 293. szám
6 Népszabadság 2012. december 15., szombat Magyarország Kormányzat Kiemelt beruházások: Kossuth tér, Puskás Ferenc stadion, Várbazár, Ludovika Nem csak kenyérrel él az ember Szalai Anna A kormánynak ezekben a nehéz időkben is van ereje, szándéka és forrása jelezni, hogy nem csak kenyérrel él az ember. Mert ebben az elsivárosodó világban, válság idején is fontosabbak az értékek, mint az érdekek. A kormány gazdasági szabadságharcot vív, de közben is fontosnak tartja az igazi értékek megőrzését - foglalta össze az Orbánkormány kultúrpolitikai céljait Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott. A parlamenti szoborbizottság hamarosan kiválasztja gróf Andrássy Gyula bronz lovas szobrának megmintázóját. A több mint kétszeres életnagyságú szobor másának megalkotására első körben nyilvános pályázatot írtak ki, majd a jelentkezőkből kiválasztották azt a három művészt, akik közül most választanak. A szobrot az újjáépített Kossuth tér avatásával egyidejűleg, 2014 tavaszán állítják fel eredeti helyén, a Parlament déli homlokzata előtt, ahol most József Attila emlékműve áll. A költőt addigra „leköltöztetik” a rakparti lépcsőkre, „ahonnan kedvére nézheti a dinnyehéjat” - ismertette a Kossuth tér szoborügyeit Pápai Balázs, a Steindl Imre Program igazgatóhelyettese. Az 1944 előtti arculat visszaállítása jegyében Andrássy szobra mellett Kossuth Lajos, Tisza István emlékműve is visszakerül a térre. Utóbbi újraalkotására már közzététették a tervezői pályázatot. II. Rákóczi Ferenc jelenleg is ott álló szobrát csupán eltolják négy méterrel. A térre épül még egy vizesárok, a tér alá egy mélygarázs a képviselői és dolgozói autóknak és bicikliknek, illetve egy látogatóközpont és egy parlamenti múzeum. Az épület előtti rakpartot megnyitják a városlakók előtt, míg a teret elzárják az autósok elől. A beruházás költségéről nem esett szó. Lapunk korábbi információi szerint a tér átszabása 23,8 milliárdba kerül. A kivitelezés eredetileg idén ősszel kezdődött volna el. Az új és a régi Puskás Ferenc stadionra, sőt további jégcsarnokokra, uszodákra és sportpályákra is szükség van Budapesten - bizonygatta Vígh László kormánybiztos. A régi köré tíz új létesítmény épül 2020-ig az Istvánmezőn. Az első, 2016-ra befejeződő ütemben a 65 ezer nézőt befogadni képes új stadion felépítése mellett felújítják és kibővítik a régit, és parkolóházat építenek a Keleti pályaudvar mellé. Egyelőre a tulajdonviszonyok rendezése folyik. A tervezésre és az előkészítésre 2013-ban 1,4 milliárd forintot költ az állam. Ennél jóval előrehaladottabb állapotban van a Tüskecsarnok, ami nem is csoda, hiszen húsz évvel ezelőtt kezdték el építeni. A beruházás összköltsége 5,9 milliárd forint. Az engedélyezési tervek már elkészültek, a kivitelezői tendert még az idén kiírják. A megvalósítás 9-12 hónap, így a 30 ezer négyzetméteres nagycsarnok és a hozzákapcsolódó hat kisebb fedett pálya 2014-ben megnyúlhat. Az eredeti ütemtervhez képest két hónapos csúszásban van a Várbazárprojekt az építészpályázat eredményének megtámadása miatt. De ez még nem veszélyezteti a 2014. március végi átadási határidő - állította Zumbok Ferenc kormánybiztos, aki azért bízik abban, hogy január 15-én kihirdethetik a 8,1 milliárd forint összköltségű - teljes egészében uniós forrásból megvalósuló - beruházás kivitelezői tenderének eredményét, és azt senki nem támadja. A megújuló Várbazárban többek között elegáns étterem, kávézó, kortárs látványszobrászat, a múlt örökét bemutató múzeum kap majd helyet. A kormány 2012-ben döntött a Ludovika és a hozzá kapcsolódó Orczykert felújításáról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2015-ben már ott kezdi a tanévet. Az építkezés volumene és összetettsége miatt az átalakítás és felújítás több szakaszban történik. A Pollack Mihály tervezte régi Ludovika-épület átépítési tervei elkészültek, az építési engedély rendelkezésre áll, így 2013 elején megkezdődhet a kivitelezés. A műemléki felújítás jövőre be is fejeződik. Az új egyetemi épület, a sportpályák, az uszoda, a park, a rendőrtiszti kollégium és a kiképzőépület 2015-re készül el. Lezárult az épület mögötti Orczy-kert rendezésére kiírt ötletpályázat is, amelyet Zoboki Gábor és csapata nyert el. A park zöld felülete a bontások miatt egy hektárral megnő, lesz benne lőtér és lovaspálya is. Az egyetem sportcentrumának épületegyüttesét Skardelli György stúdiója tervezheti. Finyes Balázs kormánybiztos az eredményhirdetésen jelentette be, hogy az egyetemi beruházás nettó 24,5 milliárdos költségéből közel 20 milliárd forintot uniós forrásból finanszíroznának, a többit a megüresedett egyetemi ingatlanok értékesítéséből teremtenék elő. A Ludovika (Dísztér) és a hozzákapcsolódó Orczy-kert (Csónakda és tó) látványterve Egészségügy Visszavont rákrendelet Danó Anna Eredményes volt az Afatéombudsman kérése, a kormányzat pénteken visszavonta a rákbetegek gyógyszerezését újraszabályozó rendelettervezetet. A humán tárca a drága terápiák finanszírozásáról tárgyalásokat kezdeményez a szakmai kollégiumokkal, tagozatokkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Két év alatt kétmilliárdról tizenkétmilliárdra nőtt a gyakran rákbetegeknél is használt úgynevezett biológiai terápiák költsége. Ezt a tendenciát akarta fékezni a szaktárca egy jogszabállyal, mely csak lépcsőzetesen engedélyezte volna az egyes terápiák alkalmazását. Eszerint a gyógyítást az olcsóbb szerekkel kellett volna kezdeni, és ha ezek nem bizonyultak volna hatékonynak, akkor adhatták volna a betegeknek a drágább orvosságot. Az úgynevezett végstádiumban lévők pedig nem is juthattak volna hozzá ezekhez a készítményekhez. A kormány honlapjára kétnapos véleményezésre kitett tervezetre az Index cikke irányította rá a figyelmet. Az írás hatására betegszervezetek, jogvédők tiltakoztak, kényszerítették magyarázkodásra Szócska Miklós szakállamtitkárt. Mint mondta, céljuk nem a betegeken való takarékoskodás, épp ellenkezőleg, azokhoz szeretnék célzottan eljuttatni a gyógyszert, akiknél az valóban egészségjavulást jelent. Viszont nem kapnák meg azok, akiknek nem használ, sőt ártana az adott terápia. Pénteken az ombudsman elfogadhatatlannak nevezte a tervezett módosítást, mert a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegek élethez és emberi méltósághoz való jogával, valamint az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban súlyos alkotmányos aggályokat vet fel. „A szabályozást haladéktalanul újra kell gondolni, mivel az alkotmányos indok nélkül, kizárólag költséghatékonysági szempontok miatt korlátozná az egyes betegségtípusok esetén igénybe vehető terápiás lehetőségeket.” A biztos felhívta a szaktárca figyelmét: a finanszírozási szabályok átalakítása következtében előfordulhat, hogy egyes szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos pszichiátriai kórképek, illetve előrehaladott tumoros folyamatok esetén a betegek „gyakorlatilag nem részesülhetnek megfelelő orvosi ellátásban”. Ez az ombudsmani fellépés olyan eredményesnek bizonyult, hogy Szócska Miklós informális találkozóra hívta a szakma képviselőit, és ezen a fórumon jutottak arra, hogy egyelőre visszavonják a jogszabálytervezetet. A tárca péntek esti közleménye az egyeztetés határidejeként immár 2013. januárját jelöli meg. Közmédia Folytatják a kirúgásokat Bednárik Imre Folytatják a csütörtökön megkezdett kirúgásokat a közmédiában. A DTK Show stábjának háromnegyede kapott pénteken előzetes értesítést arról, hogy nem tartanak igényt a munkájukra. Két szerkesztőt és két riportert mentenek fel. A DTK a médiaszolgáltatási alap belső gyártásában készül, nem úgy, mint a többi nagy produkció, a Magyarország, szeretlek!, a Maradj talpon!, a Marslakók vagy a Fábry, amelyeket külső cégek szállítanak be a közmédiának. A műsorkészítő stáb megvágása azért meglepő, mert a show átlagosan 500 ezer nézőt vonz a képernyők elé, ez az egyik legsikeresebb belső produkciója a köztévének. Alföldi Zoltán híradós műsorvezető is megkapta az előzetes értesítést arról, hogy megválnak tőle. Alföldi a 2010-es választások után lett a köztévé híradójának arca. Korábban az ATV-nél, azt megelőzően pedig az RTL Klubnál dolgozott műsorvezetőként. Az elbocsátásokkal összefüggésben már csütörtökön felmondott Rockenbauer Zoltán, az MTVA kulturális főszerkesztőségének vezetője. Rockenbauer az első Orbán-kormány kulturális minisztere volt, a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a kulturális főszerkesztőség élére. A főszerkesztő már korábban, a kirúgási listák összeállításakor jelezte, hogy ha a kulturális szerkesztőség zömét elbocsátják, akkor tiltakozása jeléül maga is távozni fog. A hírügynökségi, a rádiós és a televíziós területről is több neves, a szakmában elismert riportert, szerkesztőt, műsorvezetőt rúgtak ki. A MÚOSZ elnöksége tiltakozó közleményt adott ki. Az újságírószervezet vezetése „megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a közmédia megújítását ígérő program megvalósítása helyett az MTVA további egyoldalú és erőszakos lépéseket tesz a közmédia átalakítására”. A MÚOSZ közleménye szerint a minőségi és független közmédia működtetésének esélyétől a rendszerváltás óta soha ilyen távol nem szorította a magyar állam a közmédia alkotóit és közönségét. A legújabb csoportos létszámleépítést az eddig megismert információk alapján csak a szakma szétverésének lehet minősíteni - vélik. A dolgozókat képviselő szervezeteknek sikerült elérni, hogy a MTVA vezetése és a Központi Üzemi Tanács vezetői között újrainduljanak a tárgyalások - mondta Lázár András, a sztrájkbizottság elnöke. „Rossz néven vesszük, hogy a munkáltató elkezdte átadni az értesítéseket a csoportos létszámleépítésben érintett újságíróknak, holott a munkavállalók szervezeteivel megkezdett tárgyalások még nem zárultak le mindkét fél számára elfogadható módon” - közölte.