Népszabadság, 2014. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-31 / 26. szám

14 Népszabadság­­ 2014. január 31., péntek Riport Miskolc Akinek nincs lakcímkártyája, azt azonnal megbüntetik a rendőrök Razzia a szegények ellen Doros Judit MISKOLC - A napokban a miskolci Tetemváron razziát tartottak: száz rendőr, száz pol­gárőr és közterület is vonult ki. Minden egyes házba becsöngettek, és kérték a lakcímkártyát. Ha nem volt, harminc­ezer forint szabálysértésre bírságoltak, és közölték, hogy ha ezt nem fizeti be az illető, akkor le kell ülnie a büntetést. Egy hattagú családot 180 ezer forint­ra büntettek meg - olvasható abban a levélben, amelyet egyik miskolci olva­sónk juttatott el hozzánk. Az akció egyik szemtanúja sze­rint becsengettek Horváth Gyula ci­gány költőhöz is.­­Első versei a sza­bad enciklopédiában található ada­tok szerint húszéves korában, az 1980-as években jelentek meg külön­böző lapokban. Néhány kötete: Meg­fagyott ország, Szégyen, gyalázat, Az árvaság anatómiája - A szerk.) Hoz­zá négy rendőr és négy polgárőr ment be, és kérték a lakás adásvételi szer­ződését. „Hirtelen nem találta Gyula. Az egyik rendőr rögtön írta a bünte­tőcsekket. Mondta a Gyula, hogy vár­jon már, megkeresi, erre a rendőr na­gyot taszított rajta. Ezért feljelentelek - mondta Gyula, mire a rendőr meg­fenyegette, hogy megbilincseli. A pol­gárőrök mondták, hogy mit csinál, hi­szen Gyula jó gyerek, költő, sok köny­vet írt! Aztán szerencsére megtalál­ta az adásvételit...” - olvasható a hoz­zánk eljuttatott levélben. Az érintettek közül többen felve­tették: vajon hadat üzent a város bi­zonyos, főként a szegényebb lakó­telepeken és lepukkant hétvégi há­zas övezetekben élő, zömmel ci­gány családoknak?­­ Az elit helyek­re is elmennek? Ki találta ki hogy egy hiányzó lakcímkártyáért harminc­ezer forintra büntetnek? Ezek az em­berek segélyből élnek, de van, akinek már semmilyen jövedelme nincs. Az a baj velük, hogy a Tetemváron lak­nak? Így akarják őket elüldözni? Mit képzelnek magukról, hogy ezt meg­teszik? A városatyák gyűlölködnek ,nincs egy ember ott, aki felszólalna a szegényekért? Vagy le akarják dó­­zerolni a telepet?” - fogalmazta meg kérdéseit a levél írója. A tetemvári városrész nem túl messze esik Miskolc belvárosától. Nevét a XVII. század végén tomboló pestisjárvány után kapta: az áldoza­tokat ugyanis az akkori településköz­ponton kívül, egy dombon, tömegsír­ban hantolták el: a köznyelv ezt előbb a Csontvár, majd Tetemvár névvel il­lette. Korábban borpincék és hétvé­gi házak sorjáztak itt, és közkedvelt pihenőrésze volt a városnak, háttér­ben az avasi kilátóval és a híres mis­kolci deszkatemplommal. Az utóbbi években azonban - miként több, má­sik, hírhedtté vált miskolci városrész, a Lyukó-völgy, vagy akár az Avas-la­kótelep - ez a terület is elhagyatot­­tabbá, gondozatlanabbá vált. A hét­végi házakat rendszeresen feltörték, az üresen álló ingatlanokba pedig ön­kényes lakásfoglalók költöztek. Meg­szaporodtak a bűnesetek, s a bizton­ságra vágyók inkább elköltöztek in­nen. A házakat eladni szinte lehetet­len, a környék inkább a senki földjé­re hasonlít, semmint békés, gondo­zott lakóövezetre. Az utóbbi időben a miskolci önkormányzat rendterem­tési szándékkal viszonylag rendsze­resen tart itt is átfogó ellenőrzéseket - ilyen volt legutóbb a január eleji ak­ció is. Megkérdeztük a Borsod-Aba­­új-Zemplén Megyei Rendőr-főkapi­tányságot, vajon miként értékelik ők a razziával szemben megfogalmazott kritikákat. Dobi Tamás sajtószóvivő­től azt a választ kaptuk, hogy egy ön­­kormányzati rendészeti akció zajlott január elején Miskolcon, amelyeket a várossal kötött együttműködés alap­ján a rendőrség is segít. Kollégái nem számoltak be olyasfajta intézkedé­sekről, amelyeket a levél írója jelzett, s nem történt rendkívüli esemény az ügyben. Ezt követően a miskol­ci polgármesteri hivatalhoz fordul­tunk kérdéseinkkel. Itt Vincze Csa­ba, a Miskolci Önkormányzati Ren­dészet igazgatója arról tájékoztatott, hogy a jelenleg érvényes jogi szabá­lyozás nem határoz meg pénzbünte­tést, szabálysértési bírságot a lakcím­bejelentési kötelezettség elmulasztá­sa miatt. Szavai szerint az 1992. évi LXVI. törvény rendelkezik a polgá­rok személyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról, s ez írja elő a lakcímváltozás három napon belül történő bejelentési kötelezettségét. - A bejelentett lakcím valódiságát el­lenőrizzük, amennyiben az nem va­lós, végső esetben annak érvénytele­nítésére kerülhet sor - tette hozzá. Megtudtuk: Miskolc város terüle­tén rendszeresek az átfogó ellenőrzé­sek, általában hetente tartanak egy­­egy frekventált területen, nagyobb létszámmal ilyet. Ezeken a rendőr­ség, a gyámügy, a családsegítő inté­zet, a polgármesteri hivatal szociális osztálya és okmányirodája dolgozói, és különböző szolgáltatók - Emász, a miskolci víz- és távhő-szolgáltató cég vagyis a Mivíz és Mihő­­ munkatársai vesznek részt. Az ellenőrzéseket fő­ként önkormányzati tulajdonú ingat­lanokban végzik, s a közösségi együtt­élés szabályainak betartását vizsgál­ják elsősorban. Például az állattartás­ra vonatkozó szabályokét, vagy a kö­zösségi helyiségek tisztaságát. Az átfogó akciókon Vincze Csa­ba szavai szerint tisztázzák a tulaj­donjogot, az ott-tartózkodás jogsze­rűségét.­­ Amennyiben az ellenőr­zés alá vont személy nem rendelkezik az adott címre lakcímkártyával, vagy nem tudja igazolni a bérleti jogot, a szabálysértések - például önkényes beköltözés, magánlaksértés - tisztá­sához indokolt az ingatlan adásvéte­li, vagy bérleti szerződésének ellenőr­zése is. Ez történt Horváth Gyula köl­tő esetében is. Kérdésünkre, miszerint valóban előfordult-e több helyen, hogy extrém magas bírságot szabtak ki, így felelt: a helyszíni bírság törvényben rögzí­tett összege öt- és ötvenezer forint között változik, ennél magasabb ös­­­szeget kiszabni nem lehet. Az ominó­zus tetemvári ellenőrzésen a Miskol­ci Önkormányzati Rendészet részéről húsz fő vett részt, amelyet kiegészített néhány rendőrjárőr, két polgárőr, egy gyámhatósági szakember, valamint az Émász képviselői. Közel sem vol­tak tehát kétszázan, miként azt a le­vélíró említette - mondta. Az ellenőr­zést pedig szavai szerint az indokolta, hogy ez a városrész, s az ott találha­tó ingatlanok egy része rendkívül sze­metes, elhanyagolt és gondozatlan. Arra a kérdésre azonban tovább­ra sem kaptunk választ, valóban ki­­szabták-e a levélíró által jelzett bírsá­gokat azokra, akiknek nem volt lak­címkártyájuk a tetemvári razzia so­rán. Akik, ha volna hová menniük, bizonyára nem laknának olyan elha­nyagolt területen, ahová városi tiszt­ségviselő a „probléma” megoldása ér­dekében csak akciózni jár. Miskolcon a hatóságok hetente tartanak ellenőrzéseket a főként önkormányzati tulajdonú házakban fotó: Reviczky Zsolt HIRDETÉS

Next