Népszabadság, 2014. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

2014-08-01 / 179. szám

EURÓPAI BIZOTTSÁG Szlovénia három biztosjelöltet is állít Három politikust, köztük két nőt je­lölt az európai uniós biztosi tisztség­re Szlovénia. A jelenlegi kormánykoa­lícióban részt vevő pártok ugyanis sem egymással, sem a két hete tartott, elő­re hozott parlamenti választások­­ kormányon kívüli - győztesével nem tudtak megegyezni egy személyben. A három jelölt Alenka Bratusek minisz­terelnök asszony, Karl Eljavec kül­ügyminiszter és Tanja Fajon európai parlamenti képviselőnő. Közülük az Európai Bizottság elnöki posztjára je­lölt Jean-Claude Junckern­ek kell majd választania. A szlovén sajtó értesülései szerint Bratusek indul a legjobb esé­lyekkel, mivel egyrészt nő, másrészt a három jelölt közül neki van a legna­gyobb politikai tapasztalata. Juncker korábban aggodalmát fejezte ki a tag­államoknak, amiért túl kevés női je­lölttel álltak elő. (MTI) 2014. augusztus 1., péntek | Népszabadság 3 DÖNTSE EL, KINEK AD IGAZAT! 24 Óra Bosszús kritikusok Jön Köves Gábor és Csákvári Géza nagy összecsapása: az Országúti bosszú rendesen egymás ellen hergelte az ítészeket. Noltv.hu EBOLA-JÁRVÁNY NYUGAT-AFRIKÁBAN Segítik a küzdelmet Hétszáz fölé emelkedett az ebolavírus áldozatainak száma Nyugat-Afriká­­ban. Sierra Leonéban szükségállapo­tot vezettek be és a hadsereget is be­vonják a betegek elkülönítésébe. Egy regionális afrikai repülőtársaság, az Asky bejelentette, hogy felfüggeszti a járatait Libériába és Sierra Leonéba. Az Orvosok Határok Nélkül nemzet­közi szervezet is tragikusnak nevezte a helyzetet, és közölte: növeli jelenlé­tét a térségben. A járvány feltehetően állatokról terjed emberekre, akik érin­téssel fertőzik meg a közelükben lévő­ket. A kór lappangása ideje három nap és három hét között lehet, ezért előfor­dulhat, hogy a fertőzött távoli úti cé­lokra is eljut. Amióta egy libériai fér­fi Nigériában halt meg a vírus okoz­ta fertőzésben, ellenőrzik az utasokat a nyugat-afrikai repülőtereken. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) százmillió dolláros prog­ramot indít a kór terjedése ellen, az Európai Bizottság kétmillió euró se­gélyt ajánlott fel a járvány megfékezé­sével foglalkozó szervezeteknek, és a brit kormány is kétmillió fonttal segí­tené a megelőzést. Philip Hammond brit külügyminiszter vezetésével vész­tanácskozást tartottak a felkészülés­ről. Az Egyesült Királyság tiszti főor­vosa óvatosságra intette a háziorvoso­kat. Sok forrás szerint az ebola terje­­dése megelőzhető gyakori kézmosás­sal, fertőtlenítéssel. Gyógyszer nincs rá, de kezelhető, és a szervezet képes legyűrni, ha elegendő folyadékot kap. A WHO felkérésére egy hambur­gi egyetemi klinikán részleget hoz­tak létre az ebolás betegek kezelésé­re. A hatágyas osztály tökéletesen el­zárt a külvilágtól, az orvosok és ápo­lók szkafanderre emlékeztető öltö­zékben tartózkodnak benn, legfel­jebb három órát. Itt kezelték volna Sheikh Umar Khana libériai orvost is, aki az ebola elleni harcával való­ságos hős lett országában. A doktor meghalt, mielőtt a részleg felállt vol­na. A Deutsche Welle beszámolt arról, hogy a német interneten fajgyűlölő hangok is megszólaltak, tiltakozva a betegek „behurcolása” ellen. A ham­burgi klinika Guineában mozgóla­boratóriumot nyitott az ebola elleni küzdelemre. (Munkatársunktól) Gyermekek fürödnek a tengerben a dél-angliai Eastbourne történelmi mólójának kiégett maradványai közelében. A csaknem 150 éves faépítmény szerda délután kapott lángra, feltehetőleg elektromos zárlat miatt. Remények szerint rendbe lehet hozni az épületet, amelynek kétharmadát megmentették a tűzoltók. fotó: reuters- luke maccregor CSEHORSZÁG Még mindig érvelnek a Benes-dekrétumokkal A cseh hatóságok nem hajlandóak visszaszolgátatni az egyik legrégibb cseh nemesi család sarjának, Karl- Eugen Czerninnek a teljes örökségét. Ráadásul a restitúciós törvény alap­ján jogerősen már odaítélt 25,5 mil­lió korona értékű ingatlanokat a Be­­nes-dekrétumokra és okmányhamisí­tásra hivatkozva vissza akarják perel­ni - közölte a­ Novinky.cz prágai inter­netes portál. A német állampolgárságú nyugdí­jas férfi több mint tizenöt éve, a hatá­lyos cseh jogszabályra hivatkozva kérte az egykor nagyszülei tulajdonában lévő nyugat- és dél-csehországi ingatlanjai­nak visszaszolgáltatását. Négy éve vis­­­szakapta a Karlovy Vary közelében lévő velichovi kastélyt, és környékbeli erdők és szántók is a tulajdonába kerültek. A további igényeiről egyelőre csupán el­ső fokon hoztak számára kedvező dön­tést. Szerdán azonban a cseh korrup­cióellenes hatóság (UORFK) szóvivő­je közölte, hogy nyomozást indítottak e kérelmek ügyében. Megkeresésünkre Jaroslav Ibehej elmondta, hogy az eredeti tulajdono­sokat, Eugen Czernin grófot és felesé­gét, Josefinát 1945-ben a Benes-dek­­rétumok alapján megfosztották cseh­szlovák állampolgárságuktól és min­den vagyonuktól, ezért rájuk a resti­túciós törvény nem vonatkozik. Állítá­sa szerint 1999-ben a prágai főpolgár­mesteri hivatal két munkatársa súlyos törvénysértést követett el, mert igazol­ták, hogy az időközben elhunyt­ gróf és felesége egészen a halálukig csehszlo­vák állampolgárok voltak, ami nem fe­lelt meg a tényeknek, ezért a vagyon visszaigénylése alaptalan, a visszaszol­gáltatása pedig minden bizonnyal tör­vénysértő - közölte a szóvivő. A német férfi jogi képviselője ér­tetlenül fogadta a bejelentést.­­ Az el­múlt években több hatóság vizsgál­ta a benyújtott okmányokat, és egy­szer sem merül fel a hamisítás gyanú­ja. A volt tulajdonosok a puszta életük megmentése érdekében menekültek el a Szudéta-vidékről Németországba, sosem támogatták a nácikat. Hátraha­gyott vagyonukról nem mondtak le, és soha nem kaptak végzést arról, hogy megfosztották volna őket csehszlovák állampolgárságuktól - közölte Petr Haluza. (Pozsonyi tudósítónktól) OLASZORSZÁG Megszűnt a L’Unita baloldali napilap Megszűnt a L’Unita című olasz bal­oldali napilap, amelyet 1924-ben An­tonio Gramsci filozófus alapított. A L’Unita mostanra harmincmillió euró (kilencmilliárd forint) adósságot halmozott fel, és nem sikerült meg­menteni, ezért augusztus elsejétől nem jelenik meg. Az utolsó számban az olasz baloldal nagy nevei írtak cik­keket, köztük az újság két volt főszer­kesztője, Massimo D’Alema és Walter Veltroni, az egykori Olasz Kommunis­ta Párt (PCI) és annak balközép utód­­pártj­ának volt főtitkárai. Az újság utol­só előtti száma Megölték a L’Unitát főcímmel jelent meg, amelyet tizen­hat üres oldal követett. A szerkesztő­ség így tiltakozott az ellen, hogy a bal­közép Demokrata Párt elzárkózott a L’Unita megmentésétől. Matteo Ren­­zi kormányfő arra tett ígéretet, hogy történelmi hagyatékként megőrzik a L’Unita elnevezést. A lap példányszá­ma az 1970-es években meghaladta a napi 230 ezret, mostanra húszezer­re csökkent. A L’Unita bezárásával mintegy nyolcvan újságíró veszítette el az állását. Az újság 1924 óta a har­madik alkalommal szűnik meg. Leg­utóbb 2000-ben állt le, de majd nyolc hónap után újraindult, mert finanszí­rozókat találtak. (Hirado.hu) NÉMETORSZÁG Máris török elnököt választanak Németországban elkezdődött az első közvetlen török elnökválasztás: csü­törtöktől majdnem másfél millió tö­rök állampolgárságú lakos vehet részt a voksoláson. A 77 milliós lakosú Tö­rökországban csak augusztus 10-én tartják az államfőválasztást, de a kül­földön élők korábban leadhatják a sza­vazatukat. Ausztriában például a hét­végén, szombaton és vasárnap lehet voksolni, Németországban pedig csü­törtöktől vasárnapig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Törökországban az idén rendeznek először közvetlen el­nökválasztást. A diaszpóra nagyjából 2,6 millió szavazásra jogosult tagja a 2012-ben elfogadott új választási tör­vény révén szavazhat külföldön. Ko­rábban csak hazájukban vagy a török­­országi határállomások vámhivatalai­ban kialakított szavazóhelyeken ad­hatták le a voksukat. Németországban él a legtöbb határon túli török. (MTI) INDIA Eltűnt egy falu a földcsuszamlásban Versenyt futnak az idővel abban a nyugat-indiai faluban, amelyet szer­dán földcsuszamlás temetett maga alá. Legalább harmincan meghal­tak és mintegy kétszázan eltűntek. A sárlavina és a romok alól eddig nyolc embert tudtak kiemelni. A többiek megmentésére egyre kisebb az esély. Már csak azért is, mert eső hátráltatja a kutatást. A kis településre, Maiinra egy közeli hegy jelentős része zúdult rá. A katasztrófáról csak akkor érte­sültek a hatóságok, amikor egy autó­busz arra haladt, és a sofőr észrevette, hogy a falu gyakorlatilag eltűnt a rá­­omlott kövek és föld alatt. (BBC) FOTÓ: REUTERS - SHAILESH ANDRADE Védőfelszerelésbe öltözött orvos Li­bériában FOTÓ: REUTERS - SAMARITAN'S PURSE OROSZORSZÁG Snowden politikai menedékjogot kért Politikai menedékjogot kért Orosz­országtól Edward Snowden, az ame­rikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ség (NSA) titkos adatgyűjtésének ki­szivárogtatója. Orosz sajtójelenté­sek szerint Snowden jogi képviselő­je, Anatolij Kucserena azt mondta, hogy ügyfele összegyűjtötte és bead­ta az illetékes hatóságokhoz az ideig­lenes politikai menedékjog igénylésé­hez szükséges okmányokat. A 31 éves amerikai informatikus 2013 júniu­sa óta Moszkvában él, de nem tudni, hogy pontosan hol. Nyilvános helyen sosem mutatkozik, és helyi újságírók­nak sem nyilatkozik. (MTI) JUKOSZ-ÜGY Moszkva újabb pert vesztett Ismét pert nyertek Oroszország ellen az egykor legnagyobb orosz olajtár­saság, a 2006-ban felszámolt Jukosz volt részvényesei. Ezúttal az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg ne­kik csaknem 1,9 milliárd eurós kárté­rítést. A határozat néhány nappal az után született, hogy a hágai Állandó Választott Bíróság első fokon közel ötvenmilliárd dollárt ítélt meg a volt Jukosz-tulajdonosok egy csoport­jának. A mostani döntés egy 2004- es, az orosz adóhatóságok intézke­déseit kifogásoló beadvány alapján született. 2011 szeptemberében az ügyet vizsgálva a strasbourgi testü­let már kimutatott eljárásjogi hibá­kat az orosz bíróságok ítélkezésében, de nem talált politikai motívumokat a Jukosz elleni perben. Az orosz igaz­ságügyi minisztérium fellebbez az ítélet ellen. (Hírösszefoglalónk) SZÍRIA Kurdok csaptak össze iszlamistákkal Szíriai kurd fegyveresek elfoglalták az Iszlám Állam szélsőséges csoport több állását, és az ellenőrzésük alá vettek néhány magaslatot Szíria északi ré­szén. Az összecsapásokban negyven­kilenc ember életét vesztette - jelen­tette csütörtökön egy ellenzéki szer­vezet. Az Emberi Jogok Szíriai Meg­figyelő Központja (OSDH) nevű lon­doni székhelyű csoport tájékoztatá­sa szerint az összetűzések a török ha­tár közelében fekvő, Ain-al-Arab kurd enklávéban zajlottak. Ezzel párhuza­mosan harcok törtek ki az ország ke­leti részében is, ahol egy szunnita törzs fegyveresei csaptak össze a korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam néven ismert milícia tagjaival. (Hirado.hu)

Next