Népszabadság, 2015. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
2015. március 2., hétfő • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Magyarország i 3 Évértékelő Veszprém után Csalódottság a jobboldalon, a kormányfő kulcstémákról Orbán mély ütést kapott Orbán Viktor nem tudta feldolgozni a veszprémi vereséget - állítják a jobboldalon. A lapunknak nyilatkozó konzervatívok csalódtak pénteken. Attól tartanak, hogy a tapolcai időközi képviselő-választáson a Jobbik győz. Csuhaj Ildikó Csalódtak a lapunknak nyilatkozó konzervatív személyiségek, jobboldali holdudvarhoz tartozók és fideszes politikusok a pénteken a Várkert Bazárban elhangzott orbáni évértékelőn. Véleményük szerint a miniszterelnök nem beszélt a valódi problémákról - belharcok, urizálás, korrupciógyanús ügyek - és arról sem, hogy a veszprémi vereség a következménye volt „valaminek”, a jobboldali, illetve a Fidesz-szimpatizánsok egy része valami miatt otthon maradt. Az pedig ellentmondásos, hogy Orbán Viktor az évértékelőn megállapította, hogy „simán vesztettünk”, miközben hosszan beszélt arról, milyen jó a kormányzás, és sorolta a ragyogó KSH-adatokat - mondták lapunknak. Ha jó a kormányzás, ha nincs semmi baj a kormányzati intézkedésekkel, ha a miniszterelnök csak a sikerlistáról beszél, miért veszítettük el Veszprémben a mandátumot? - fogalmazták meg a kérdést többen is. Egy konzervatív értelmiségi azt mondta a Népszabadságnak: úgy hallotta, Orbán nem tudta feldolgozni pár nap alatt a veszprémi vereséget, a történelmi kétharmad elvesztését, ezért nem is született új narratíva: nem volt szó kormányzati irányváltásról vagy rendszerkorrekcióról. Az egyik jól értesült fideszes szerint a miniszterelnök az új narratívával megvárja április 12-ét, a tapolcai választást. Ha a Fidesz győz, hitelesebb lesz új kormányintézkedésekről beszélni, a vereség meg egyenesen rákényszerítheti a kormányfőt a változtatásra - vélik a jobból nem beszélt dalon. Ugyanakkor többen tartanak attól, hogy a Jobbiké lesz a parlamenti mandátum. Vannak, akik reménykednek, hogy Tapolca lesz az új Miskolc. (Az önkormányzati választáson az MSZP és DK által támogatott Pásztor Albert második lett a fideszes Kriza Ákos mögött, a jobbikos Jakab Péter jelentősen lemaradva csak harmadik lett.) A lapunk által megkérdezettek kötelezőnek nevezték, hogy G. Fodor Gábor Magyar Narancs-interjúja után Balog Zoltán miniszter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke hitet tett a polgári Magyarország mellett, szerintük ez őszintének is tűnt. Az viszont már kevésbé volt hihető, hogy Orbán Viktornak második kormányzása ötödik évében jut eszébe harcosan kiállni az „ezeréves” Fidesz-szlogennel egy országértékelőn. Azzal pedig a kormányoldalon sem tudtak mit kezdeni, hogy az ellenség megint a „múlt”, a „szocik” lettek, hiszen - ha igazak a közvélemény-kutatási adatok - a Jobbik a második legnépszerűbb párt. Arról nem szólva, hogy alig néhány hete, a mezőkövesdi kihelyezett frakcióülésen, zárt körben Orbán politikai előrejelzésében a lengyel modellel illusztrálta, hogy a baloldal hosszú távon mennyire nem lesz meghatározó politikai tényező. Foghatja a fejét. Orbán Viktor Kövér László és Balog Zoltán társaságában fotó: teknős Miklós 2014, 2015 Sokat változott a szókészlet egy év alatt, a kormányfő szocialistára cserélte a posztkommunistát Polgári-Polgári 7-0 Hétszer szerepelt a miniszterelnök múlt pénteki évértékelő beszédében a polgári szó: Orbán Viktor ötször említette a polgári Magyarországot, egyszer polgári világról, illetve polgári társadalomról beszélt. Tavalyi országértékelésekor egyszer sem mondta ki a korábban a Fidesz-kormányzás hívószavának számító kifejezést, csak a polgárt használta két alkalommal, de (ahogy ezúttal is) mindkétszer az állampolgár helyett, nem társadalmi rétegként. A miniszterelnök tavaly nem beszélt kereszténységről, kereszténydemokráciáról, az idén azonban ötször is megemlítette. Legutóbb, bár választási év volt, csak egyszer esett szó a szocialistákról és az „oldalkocsis” liberálisokról (helyette baloldalról beszélt), idén viszont hatszor hivatkozott ellenfélként a szocialistákra, hétszer a liberálisokra, illetve a liberalizmusra. Tavaly úgy tűnhetett, ezen a problémán már túlvagyunk: Orbán tizenháromszor hozta szóba a rendszerváltást (1989 mellett 2010-et is ezzel az elnevezéssel illette), és nyolcszor alkalmazta a posztkommunista, illetve posztkommunizmus szavakat, amelyek mostanra eltűntek szókészletéből. Csak a kommunistázás maradt: a tavalyi három után idén kétszer. Megváltoztak a hangsúlyok. Orbán egy éve, a választási kampányban elmondott szónoklatában még hétszer, az idén már csak kétszer beszélt rezsiről, rezsicsökkentésről. Igaz, megjelent az új varázsszó, mindjárt ötször: a keményen dolgozó ember, akiről szólnia kell a politikának, akit meg kell védeni, és be kell engedni a polgári társadalomba. Egyik beszédben sem tűnt fel az oktatás vagy az iskola. Nem úgy a futballév-értékelőben, amelyben egyenesen a felcsúti akadémia kapta az egyik főszerepet. (Munkatársunktól) Szófelhőtan Stadionok ígérete Akadémiai doktor Munkatársunktól Ha nem is pénteki országértékelő beszédében, de újabb stadionépítéseket ígért Orbán Viktor szombaton, az általa létrehozott Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának nyilatkozva. A kormányfő szerint mindenkinek ott és annyit kellene tennie a magyar futballért, ahol és amennyit tud. Mint mondja, az a miniszterelnök szeretne lenni Európában, aki a legtöbbet tette hazája labdarúgásáért. „Még nem vagyok az. Donald Tusk még előttem jár” - szerénykedik, hozzátéve, egykori lengyel kollégája ezer lakótelepi kispályát építtetett, nem szólva a három évvel ezelőtti Európa-bajnoksághoz kapcsolódó stadionépítésekről. „De hát egy szezonvégi hajrá sokat segíthet még rajtam” - mondta. A kormányfő Csányi Sándor áldozatvállalását állítja példaként. Szerinte az MLSZ vezetését elvállaló OTP-elnökhöz hasonló felelősséget kellene mutatnia mindenkinek. „Ezt a kérdést (Mit tehetek én?) kellene feltenniük a milliárdosoknak, a bankároknak, az üzletembereknek is” - tanácsolja. Orbán amúgy Csányi és Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató jelenlétében nézte meg szombaton, ahogy a Felcsút hazai pályán vereséget szenvedett a Debrecentől. A miniszterelnök szerint egy 1800 fős falunak aligha lenne érve arra, hogy az első osztályban szereplő csapata legyen, de Felcsútot feljogosítja erre, hogy „van egy nagyszerű akadémiánk, amely mára megközelítette Európa legjobb akadémiáit”. Ennek fényében csalódást kelthet, hogy a kontinens krémjéhez tartozó intézmény U21-es együttese a kilencedik, az U17-es csapata a negyedik helyen áll a magyar bajnokságban. Ám nem elég a fiatalokat lehetőséghez juttatni. Élvonalbeli csapatoknál kellenek az öregek is. Mi is csúfos vereségekből tanultuk meg ezt. Ha nem akarod, hogy minden hétvégén bucira verjenek, néhány rutinosabb játékost is frontvonalba kell állítani. Polonkai Attilának a szerelését vinni is kitüntető megtiszteltetés, Tóth Balázsnak megpucolni a cipőjét - ami gyanítom, már kiment a divatból - pedig jutalom” - vallja. Az újabban bevándorlóellenes hangokat megütő Orbán a klubfutballban megengedőbb, azt mondja, kellenek külföldi labdarúgók is, hogy „akadémistáink megérezzék a nemzetközi mezőny légkörét, külföldiekkel kelljen kommunikálniuk, és szokják az iramot. A belterjes magyar közeget így kell oldani.” Arra nem tért ki, hogy miért csupán a futballistákat inspirálhatja, ha más kultúrákhoz tartozókkal találkoznak. Orbán szerint nem tekinthető fokmérőnek, hogy hány néző van a felcsúti stadionban, egy nevelőegyesület esetében másodlagos a nézőszám, „ha kell, tíz ember előtt is becsülettel játszunk, ha kell, kiköpjük a tüdőnket is”. Úgy látja, miatta támadják az akadémiát, mert „vannak, akik nem tudják leválasztani a politikát a sportról”. A miniszterelnök megmaradó energiáit a főváros labdarúgására fordítja. „A Fradi-város még csak félig kész, a Vasassal most tárgyalok az új létesítményeikről, és az sem tántorít el, hogy minden Vasas elleni meccsünkön ordenáré módon elküldenek valami melegebb éghajlatra” - nagylelkűsködik, bár a Vasas a másodosztályban játszik, így nem sűrűn találkozik a Felcsúttal. „A Honvéd ügye célegyenesben, az Újpest új utánpótlásközpontja papíron már megvan, és Deutsch Tamásnak is nagy ívű tervei vannak az MTK-val. Csepelt is fel kellene támasztani, szóval meló, az van” - enged betekintést terveibe a miniszterelnök.