Népszabadság, 2015. október (73. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230. szám
2015. október 1., csütörtök • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Simicskátlanítás Elsőként két fideszes politikus lett áldozata a Mahir-szerződésnek Kibukott az utcabútormutyi A jelenlegi kormánypártok képviselői 2006-ban még nem találtak morális kifogást abban a szerződésben, amit most jó erkölcsbe ütközőnek nyilvánítottak, és tegnap megszavazták a felbontását. A célkeresztben: Simicska Lajos, Szalai Anna „Azt hiszem, akik bent vannak, tisztában vannak ennek az egész utcabútordolognak a mutyijával. (...) Azért ez már túlmegy azon a határon, amit el lehet fogadni” - jelentette ki Székelyné Gyökössy Dóra (MDF) képviselő a Fővárosi Közgyűlés 2006. márciusi ülésén az utcabútortenderről szóló vitában. A testület ennek ellenére döntő többséggel, vita nélkül megszavazta az előterjesztést. Nem kértek név szerinti szavazást, így utólag csak annyi deríthető ki, hogy mindösszesen öt ellenszavazat volt. Vagyis a jelenlegi kormánypártok akkori 21 fős fővárosi frakciójának döntő többsége - hacsak nem az egész - támogatta a Mahir Cityposter Kft.-vel kötendő szerződést. Azt, amit most, kilenc évvel az aláírás után jó erkölcsbe ütközőként rendkívüli felmondással kíván felbontani a fővárosi önkormányzat. Az ugyanakkor hasonló feltételekkel két másik céggel - a JCD Zrt.-vel és az azóta a JCD tulajdonába került Intermédia Kft.-vel - kötött szerződést viszont változatlanul fenntartanák. A JCD a főváros szerint pótolta ugyanis az idén tavasszal elrendelt átfogó vizsgálat során felárt hiányosságokat, a Mahir viszont nem. A szerződésbontás hivatalos oka így a Mahir hibás teljesítése. Az előterjesztésben ugyanakkor hosszan elemzik, hogy a főváros annak idején mennyire előnytelen feltételekkel szerződött 25 évre az utcabútorok reklámfelületeinek értékesítésére. Ez azonban, úgy tűnik, kizárólag a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mahir esetében zavarja a városvezetést. A fővárost ért több százmillió forintos kár felelősét nem is keresik. Pontosabban Tarlós István főpolgármester a tegnapi közgyűlési vitában elődjeire hárította a 2006-os szerződéskötés ódiumát, mondván, 2010-es hivatalba lépése után nem nézhetett át több száz kontraktust. (Néhányat azért sikerült: Alstom, CET, Rác fürdő.) Meghökkentő Kocsis Máté rendészeti tanácsnok érvelése is, aki előterjesztőként (Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettessel közösen) ugyan felvetette, hogy a Mahir - tulajdonosi szerkezetére tekintettel - vélhetőleg a „piaci árnál kedvezőbben” adta bérbe a reklámfelületeket, de élesen visszautasította, hogy mindezt a Fidesszel hozzák összefüggésbe, mondván, a párt gazdálkodását többször is vizsgálták állami szervek, és mindig mindent rendben találtak. Arról nem szólt, hogy Simicska Lajos egészen a legutóbbi évig a párt meghatározó gazdasági háttérembere volt. Karácsony Gergely (PM) emlékeztetett erre, amint arra is, hogy párttársa, Hanzély Ákos 2011-ben többször is felhívta a figyelmet e szerződések előnytelen voltára, így nem fedi a valóságot az állítás, hogy a városvezetés nem volt ezzel tisztában. Nem véletlenül voltak annak idején óvatosak a Fidesz-frakciónál. Az utcabútor-szerződésekbe ugyanis már azelőtt belebukott két fővárosi fideszes, hogy aláírták volna azokat. Sasvári Szilárd a városképvédelmi bizottság elnökeként 2005 januárjában terjesztette be a közterületek bérbeadhatóságáról szóló rendelet módosítását, miszerint februártól nem kértek volna bérleti díjat a telefonfülkéken elhelyezett reklámokért. (Korábban kellett fizetni, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette az erről szóló passzusokat.) Vita nélkül megszavazták a javaslatot. Országos botrány kerekedett belőle. Közben meghosszabbították a Mahir több mint 620 hirdetőoszlopának közterület-használati jogát. Az ügy hátterében az állt, hogy a rendeletmódosítással évi 70 millió forintot kereső Mediacontact Kft. 2004 őszén - miután a Mahir elállt - szerződött a Matávval a telefonfülkék reklámcélú hasznosításáról. A hirdetéseket pedig a Multireklám Média Ügynökség Rt. szállította volna. A cég azonban - Simicska nagy bosszúságára - 2005 februárjában egy offshore cégen keresztül Csányi Sándor érdekkörébe került. A Csányi-Simicska-konfliktus első áldozata az erről keveset sejtő Sasvári Szilárd és a szintén fideszes fővárosi bizottsági elnök, Juharos Róbert volt. Ekkor mindketten ki is pörögtek a politikából. Csányi rövidesen kiszállt a közterületi hirdetési bizniszből, a Mediacontact tulajdonosa pedig 2010-ben - Tarlós fővárosi érkezésekor - kiegyezett Simicskával. A tarajos médiahullámok ezzel kisimultak, és egészen idén februárig senki sem firtatta ezeket az ügyeket. Forog a szerencsekerék: íme egy szerződés nélküli oszlop fotó: szabó Miklós Magyarország i 3 Csaláshivatal Már jelentett az OLAF Munkatársunktól Megkapta az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentését a magyar közbeszerzési rendszerről a Közgép. Simicska Lajos cége közleményében tudatta lapunkkal: az OLAF hivatalos értesítésében nem szerepelt a társaság szabálytalanságára vonatkozó megállapítás. Azt írják, az Európai Unió illetékes szervei 2010-ben átfogó vizsgálatot indítottak a magyar közbeszerzési rendszer, az európai uniós források felhasználása és egyes, EU-s forrásból finanszírozott projektek lebonyolítása kapcsán. A Közgép ezekben a projektekben a legnagyobb multinacionális építőipari cégekkel, például a Strabag-, a Swietelsky- és a Colas-cégcsoporttal, valamint más hazai építőipari cégekkel, például a Hídépítő-cégcsoporttal közösen vett részt. A vizsgálat a Közgép Zrt.-t mint a projektek egyik kivitelezőjét érintette. Ezért határozottan visszautasítják azokat az újságírói csúsztatásokat és hazugságokat, amelyek a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban a Közgép felelősségét felvetik. Az európai uniós közbeszerzési szabályozást ismerők pontosan tudják, hogy pénzügyi támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettséget az OLAF csak a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban, kizárólag az ajánlatkérők felelősségének felmerülése esetén állapíthat meg.” Hozzátették: felsorolt partnereivel a Közgép a megrendelő által előírt feltételeknek és követelményeknek megfelelően, szerződés szerint, első osztályú minőségben valósította meg az elnyert projekteket. Simicska Lajos cégének közleményét Csepreghy Nándor kommentálta lapunknak. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az OLAF jelentése a Közgép ügyében nem jelenti az uniós költségvetési ciklus lezárásához kapcsolódó brüsszeli vizsgálatok befejezését. A dokumentum arra szolgál, hogy az abban szereplő felvetéseket az érintettek - így a magyar kormány - véleményezzék. így szorították ki a Simicska-cégeket a közbeszerzésekből, a médiából és az agráriumból A LEGNAGYOBB ÉRVÁGÁST Simicska Lajosnak a közbeszerzéseken korábban taroló Közgép Zrt. kiszorítása jelenti. Pedig a tavalyi év még jól indult: a cég és partnerei 430 milliárdnyi megbízást kaptak. A viharfelhők azonban már 2014 nyarán gyülekeztek. Először vitatható indokkal visszavontak olyan közbeszerzéseket, melyeken a Közgép is indult. A következő lépcsőben a projekt gazdája valamilyen hivatkozással érvénytelennek nyilvánította a pályázatukat, pedig ők tették a legkedvezőbb ajánlatot. Végül a Közbeszerzési Döntőbizottság el is tiltotta a céget három évre a közbeszerzésektől. Simicskáék perre vitték a döntést, de hiába függesztette fel az eltiltást a bíróság, a Közbeszerzési Hatóság ezt nem fogadta el. A Közgép keresetéből kiderül: hazai árbevételének 97 százaléka a közbeszerzéssel elnyerhető megrendelésekből származik. Ha ezek elfogynak, nem sokáig tudja majd fizetni mintegy nyolcszáz munkatársát. Beruházások, amelyekről a Közgép lemaradt: M0-s autóút déli szektorának felújítása, új Duna-híd építése. A közbeszerzést 2014 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium leállíttatta. Becsült érték: 30-35 milliárd. MO-s déli szektor 8,5 kilométere, régi zajárnyékoló falak elbontása, újak építése, a biztonsági korlátok telepítése. Előzetes mérnökár: 1,8 milliárd. Közgép-ajánlat: 1,063 milliárd forint. Győr-Gönyű kikötő fejlesztése. Közgép-konzorciumi ajánlata: 6,67 milliárd forint. A HÁBORÚ LEGFŐBB TÉTJE, hogy mi lesz a jobboldali sajtóval. A februári szakítás óta szinte teljesen eltűntek az állami hirdetések Simicska médiájából. A Figyelő szerint ez júliusig listaáron 4,8 milliárdos mínuszt jelentett. Bár az állam idén eleve 6,2 milliárddal kevesebbet kampányolt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az arányok világosan mutatják: az elvonással Simicskáékat büntette. A reklámokat közvetítő IMG Kft. is kiesett a pikszisből: a korábbi években szinte minden megbízást besöprő cég idén már elbukta a közmédia tenderét, a 25 milliárdos kommunikációs közbeszerzésen pedig már el sem indult. Plakátcégei komoly versenytársat kaptak a piacon, miután Orbán barátja, Garancsi István felvásárolta az ESMA nevű társaságot. Rögtön az adásvétel után a parlament újra engedélyezte a reklámtáblák kihelyezését az utak mellé. NEM KÍMÉLTE A KORMÁNY Simicskáék agrárvállalkozásait sem. A háború előtt a Mezort-csoport az elnyert területalapú támogatásokat tekintve a második legnagyobb agárérdekeltség volt az országban, így a második legnagyobb vesztese lett annak a kormánydöntésnek, hogy az 1200 hektár fölötti területekre jutó uniós dotációt nem fizetik ki. Az elszenvedett veszteség százmilliós mértékű. Hasonló nagyságrendű kiesést okoz, ha a csoport - ahogyan ennek a jelei már látszanak - elesik a fejlesztési célú uniós agrártámogatásoktól is. A birtok is egyre kisebb lesz: a Simicska-érdekkör lejáró földbérleti szerződéseit rendre nem hosszabbítják meg, és a pályázat nélkül, ideiglenes hasznosításba kapott földeket is vissza kell adniuk. Gázos • Csak lufi Áder kampánya Tiltakozó nyúlt levelet küldött Áder Jánosnak a Balaton életéért nevű szervezet - a civilek szerint hiba volt, hogy a köztársasági elnök Élő bolygónk kampányának helyszínein a környezetre káros hatású léggömbök tízezreit engedik a levegőbe. Maga az Élő bolygónk nevű kezdeményezés olyan aláírások összegyűjtését célozza, amelyekkel sürgetnék a világ vezető politikusait, hogy fogadjanak el érdemi kibocsátási korlátozásokat tartalmazó globális szabályozást a decemberi párizsi klímacsúcson. A szignóvadászat keretében három nagy nyári tömegrendezvényen (a Volt, a Sziget és a Strand fesztiválokon) alkalmanként tíz-tízezer lufit engedtek a légkörbe, hogy ráirányítsák a figyelmet az elnöki üzenetre. Az ötlet már a fesztiválokon sem tetszett mindenkinek Zamárdiban az akció után fellépő Punnany Massif elhatárolódott a léggömberegetéstől, és több nagy zöldszervezet, így a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a Védegylet is hibás elképzelésnek minősítette, hogy gázos lufikkal küzdjünk a bolygó jövőjéért. Számos kutatás és tanulmány igazolja ugyanis, hogy a világszerte terjedőben lévő lufiőrület egyre súlyosabb környezeti károkat okoz: a leeresztett vagy szétszakadt latex a földön vagy a vízben élő állatok szervezetébe kerül, a lufik madzagjaiba egyre több jószág gabalyodik bele, és például a tengeri műanyaghulladékban már kimutatható arányt képviselnek a léggömbdarabok. Hogy létező gondról van szó, azt a környezetvédelemért is felelős agrártárca az Indexnek hivatalosan is elismerte. „A káros hatások a nyugat-európai, amerikai, ausztrál környezetvédők és szakértők szerint már elérték azt a küszöböt, amely a környezetszennyezést bizonyítja, emiatt helyenként jogszabályi tiltást is bevezettek” - fogalmaz a minisztériumi üzenet, arra is kitérve, hogy Magyarországon meg kellene előzni a lufiözönnel zajló ünneplés szokásának kialakulását. A nyílt levél aláírói most Ádertől is azt várják, határolódjon el a kampányának ettől a „meggondolatlan” mozzanatától. Úgy tudjuk, a levelet jegyző szervezet ismételt környezetszennyezés miatt bejelentést tett a környezetvédelmi hatóságnál, és azt a visszajelzést kapta, hogy vizsgálják az ügyet. (H. M.) Léggömberegetés a Szigeten