Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Juhász hiába gyűjtött, eladták az ingatlant Eladta a belvárosi önkormányzat azt a Deák Ferenc utcai ingatlant, amelynek megvásárlására Juhász Péter, az Együtt politikusa korábban 130 millió forintot gyűjtött össze. Az ellenzéki képviselő azt akarta bizonyítani, hogy a kerület vezetése hűtlen kezelést követ el, amikor az elérhető ár feléért (79 millió forintért) veri dobta a 237 négyzetméteres helyiséget egy ügyvédi irodának. A botrány hatására az önkormányzat elnapolta a döntést, és kontrollértékbecslést kért. Ám Juhász szerint ez nem készült el, sőt Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester a képviselő-testületet sem tájékoztatta az adásvételről, a tény a földhivatal adatbázisából derült ki. (B. D.) Távozik a 168 Óra éléről Mester Ákos Távozik posztjáról a 168 Óra alapító főszerkesztője, Mester Ákos (képünkön). „Több évtized van mögöttem a rádiós pályán, utána több mint 27 újságévfolyam, itt az ideje abbahagyni” - írta Ennyi volt című búcsúvezércikkében, amelyből kiderül, hogy tanácsadóként tovább segíti a hetilap munkáját. Mester Ákos 1964 és 1994 között a Magyar Rádió munkatársa volt, megalapította a 168 Óra című politikai magazinműsort, majd 1989-ben az azonos nevű közéleti hetilapot. A 168 Órát - amelynek Mester meghatározó tulajdonosa is volt - tavaly ősszel vette meg a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. A hetilapot április 1-jétől Tóth Ákos, a Népszabadság korábbi főszerkesztő-helyettese vezeti. (B. D.) Nekimegy a DK Orbán vejének A DK uniós vizsgálatot kezdeményez olyan közbeszerzések miatt, amelyeket az Elios Zrt. nyert el. Gréczy Zsolt szóvivő szerint az EU újabb forrásokat készül visszatartani annak az Elios Zrt.-nek a korrupciógyanús pályázatai miatt, amelynek Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt. Úgy véli, a döntéshozók figyelmét felkelthette, hogy a pályázati kiírásokat az Elios Zrtre szabták. (MTI) A CGO ERŐS MONDAT Inkább egy fantasztának tartom. Neki elhivatottsága van, elhatározta, hogy ő ezt a népet boldogítani fogja. Nyikos László, az MNB felügyelőbizottságának jobbikos tagja Matolcsy György jegybankelnökről CG 'Ocolat/i'< CG NÉPSZABADSÁG Alkotmánybíróság Elkaszálták a jegybanktörvényt, nem titkolhatók az MNB-költések Közpénz a közpénz A Magyar Nemzeti Bank csak működésének alapvető közfeladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét - szögezte le az Alkotmánybíróság. Az alapítványok tevékenységének „titkosítását” célzó törvénymódosítás nem hirdethető ki. Lencsés Károly Alaptörvényellenes a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása, amely a jegybank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozná - mondta ki az Alkotmánybíróság (AB). A testület a törvény hatályba léptető rendelkezését is kifogásolta, mert az új szabályozás a korábban keletkezett adatokra, illetve közérdekű adatkérésekre is vonatkozna, ami a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. A törvénymódosítás indokolása szerint az alapítványoknak átadott vagyon felett az alapítót nem illeti meg rendelkezési jog, így az elveszíti közpénzjellegét. Az alkotmánybírák azonban másként látták: miután a jegybank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás változatlanul közpénz marad. E tekintetben szerintük közömbös, hogy az alapítónak jogi értelemben véve van-e közvetlen befolyása a vagyon felhasználására. Ebből egyértelműen következik, hogy az MNB a rendelkezésre álló forrásait nem mentheti ki olyan szervezetekbe, amelyeknek a gazdálkodása nem átlátható. Vagyis: az alapítványoknak is nyilvánosan el kell számolniuk minden forinttal, így azzal is, milyen célokra mekkora támogatást nyújtottak, s az milyen eredményt hozott. Az AB szerint az információszabadság korlátozásának szükségessége az esetükben alkotmányosan nem igazolható. A bírák ugyanakkor jelezték: a jogalkotó adós maradt annak indokolásával is, hogy az alapítványok pénzügyeinek „titkosítása” mivel magyarázható. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Ezekben az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását nem kifogásolták, csupán azt, hogy a jegybank gazdasági társaságainak pénzügyeit hasonlóképpen átláthatóvá kell tenni. Emellett nem értettek egyet abban sem, hogy a hatályba léptető rendelkezést is alkotmányellenesnek minősítették. A köztársasági elnök a postatörvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését vitatta, és ugyancsak a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott. A testület ezzel viszont nem értett egyet, mert a bírák úgy látják, a módosítás az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok esetében főszabállyá teszi a nyilvánosságot, miközben a jelenleg hatályos korlátozó szabályozást is pontosítja. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos változást - magyarázták a bírák. Emellett hivatkoztak arra is, hogy a postai szolgáltató gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatok nyilvánosságát az infótörvény alapján eddig is korlátozni lehetett, ha a cég üzleti érdekei azt kívánták. Akinek pedig ezzel kapcsolatban kifogása lenne - tették hozzá az rendes bírósághoz fordulhat. A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Valamennyien úgy vélték, hogy a testületnek meg kellett volna állapítania a postatörvény módosításának alaptörvény-ellenességét is. Az egyik jegybanki vétel, az Eiffel Palace fotó: móricz-sabján simon Átláthatóbb, de nem tiszta A határozatnak csak részben tud örülni Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója (képünkön). Szerinte az átláthatóság az MNB alapítványai esetében javul, tehát nem sikerült olyan mértékben korlátozni a nyilvánosságot, amint azt a jogalkotó eredetileg szerette volna. Ugyanakkor hiányérzete van, mert szerencsésnek tartotta volna, ha az AB a jegybank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében is mond valamit. Az államfői indítvány erre nem terjedt ki, a jogvédők azonban szerették volna elérni, hogy a testület ezzel is foglalkozzék. Ez nem történt meg, így Ligeti szerint félő, hogy üzleti titokra hivatkozva az információk jelentős részét elzárják a nyilvánosság elől. A postatörvény kapcsán pedig utalt Czine Ágnes különvéleményére, aki úgy véli, a módosítás az infótörvényhez képest megszorító rendelkezést tartalmaz, tehát visszamenőleg is nehezebbé teszi a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. 300 milliárdos sztori Unortodox pénzszórás Műkincsek, luxusirodaház, balatoni üdülő, bőkezű adományok - csak az utóbbi két-három év alatt közel 300 milliárd forintra rúgott az az összeg, amit nem feltétlenül a jegybanki alaptevékenységéhez köthető feladatokra költött vagy különített el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és annak alapítványai. A 2013-ban és 2014-ben életre hívott jegybanki Pallas Athéné alapítványok a folyamatos tőkejuttatások következtében csaknem 260 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkeznek. Ennek döntő részét állampapírba „fektették”. A szabadnak nyilvánított tőkéből viszont nem fukarkodtak: doktori programokra, épületfelújításokra költöttek, ingatlanvételre már több mint 30 milliárd forintot fordítottak. Ma már olyan ingatlanok vannak az MNB, illetve alapítványai tulajdonában, mint például a fővárosi Döbrentei utcai Vízház, a Vörösmarty téren lévő volt Luxus áruház épülete, azaz a Kasselik-ház, vagy a Nyugati téren álló Eiffel Palace, amelyre önmagában csaknem 14 milliárdot áldoztak. A nagy költések közé sorolható az MNB által gründolt kecskeméti oktatási projekt is, amelyhez kórházépületet vásároltak. Ennek területén a város történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházását hozzák létre egy új egyetem felállításával - legalábbis ez áll a jegybank közleményében. Markáns tétel az MNB Értéktár Programja is: ezt 30 milliárd forinttal „töltötték fel”, s ebből eddig hozzávetőleg 9,5 milliárdot költöttek el. A maradék összeget az előzetes tervek szerint 2018-ig költik el műkincsek vásárlására. Mindezek mellett az MNB adományozásra 2014 óta már csaknem ötmilliárd forintot fordított. (Ábrahám Ambrus) Devizahiteleseken is gazdagodik az MNB A Magyar Nemzeti Bank nem arra fordítja „nyereségét”, amire kellene - erről két korábbi MNB-elnök, Bod Péter Ákos és Surányi György nyilatkozott márciusban. A Népszabadságnak adott interjújában Bod Péter Ákos rögzítette: „Az MNB nem beruházási bank, hanem monetáris hatóság. (...) Miután az MNB közpénzt kezel, százszázalékos állami tulajdonban van, az esetleges veszteségét az adófizetők fogják állni, az esetleges nyeresége pedig az államháztartást illeti, így az adófizetők terheit kell hogy csökkentse. Azaz a jegybanki nyereség fogalmának nincs közgazdasági értelme.” Surányi György pedig az ATV Szabad szemmel című műsorában húzta alá: „Akár erkölcsi kötelességének is érezhette volna a jegybank, hogy a forintgyengüléssel szerzett nyereségét a forintgyengülés vesztesei, azaz a devizahitelesek megsegítésére fordítsa.” (Munkatársunktól) 2016. április 1., péntek Ellenzéki reakciók • MSZP: Tíz napja maradt Matolcsy Györgynek arra, hogy elszámoljon az alapítványaiban rejtegetett 260 milliárd forint közvagyonnal, ha ezt nem teszi meg, feljelentést tesznek közérdekű adat eltitkolása miatt. • Demokratikus Koalíció: Hivatalossá vált, hogy a Fidesz lopni akart az MNB-törvénnyel. • Együtt: Matolcsy György nem maradhat posztján, távoznia kell annak, aki ekkora csalást akar elkövetni. • LMP: A döntés megerősíti az átláthatóság pozícióját Magyarországon. • Jobbik: A Fidesz hatalmi gőgjére nézve is súlyos kritikát fogalmazott meg az AB. Aggályok Orbán mérges Matolcsyra Az MNB-törvény megszövegezői - így Matolcsy György volt alelnöke, Balog Ádám - nem vették figyelembe az adatvédelmi hatóságot vezető Péterfalvi Attila előzetes aggályait - tudta meg a Népszabadság. „Nekifutunk újra, megpróbáljuk alkotmányosan rendezni a kérdést. De először értelmezzük a határozatot és az indoklást, hogy az hagyott-e lehetőséget a parlamentnek” - mondta az AB döntéséről a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, hozzátéve: reméli, hogy az új verzió kidolgozásában szerepe lesz Trócsányi László igazságügy-miniszternek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint Orbán Viktor mérges Matolcsyra, aki a miniszterelnöknél lobbizott a jegybanktörvény módosítása érdekében. Az AB döntése presztízsveszteség a kormánynak akkor is, ha formálisan Bánki Erik fideszes képviselő jegyezte a javaslatot. (Cs. I.)