Népszabadság, 2016. október (74. évfolyam, 231-237. szám)

2016-10-01 / 231. szám

NÉPSZAVAZÁS 2016 TUDTA? ▼ Szabadon migránsozhatnak az önkormányzatok Bátran kampányolhat az összes helyhatóság a kvótareferendumon való részvétel, de akár a nem szava­zat mellett is a Kúria csütörtöki dön­tése szerint. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint nincs elvi alapja annak, hogy kimondják: miközben szinte mindenki - a kormány, a ci­vil szervezetek, az egyházak, a par­lamenti és nem parlamenti pártok - részt vehet a kampányban, a helyi önkormányzatok nem. Nincs tehát olyan ok, amelyre hivatkozva meg­tilthatnák a helyhatóságoknak - de­rül ki a végzésből -, hogy állást fog­laljanak a kormány népszavazási kezdeményezéséről, annak támoga­tásáról vagy elutasításáról. L. K. Kampány lett a benzináremelésből is Körülbelül ugyanannyiba, mint­egy tízmilliárd forintba kerül a kor­mányzati migránskvótakampány, mint amennyi költségvetési többlet­bevétel várható egy év alatt az Orbán-kormány által ma érvénybe léptetett 6, illetve 13 forintos benzin-, illetve gázolajár adóesésből - közölték szak­értők. Burány Sándor MSZP-politi­­kus (képünkön) törvénymódosítás formájában törölné el az adóeme­lést. Egyszersmind hangsúlyozta: az önmagát a „rezsicsökkentés” kor­mányának nevező rezsim a csökke­nő nemzetközi olajárakat az üzem­­anyagárakban sem érvényesíti. M. I. Engedélyezték a Szeretem Magyarországot kampányt Nem találta jogsértőnek a Nemze­ti Választási Bizottság, hogy társa­dalmi célú reklámként sugároz­za a TV2 a kormánynak a kvótarefe­­rendumon való részvételre buzdí­tó spotját. A kifogást benyújtó Czeg­­lédy Csaba ügyvéd viszont azt vélel­mezte: a kabinet a népszavazás kez­deményezőjeként nem tájékoztató, hanem kampánytevékenységet foly­tat, amely két pilléren nyugszik: mi­nél többen voksoljanak, s a résztve­vők szavazzanak nemmel. L. K. FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Szembemegy a választási bizottság döntésével a PM Megtartja a tiltás ellenére is Párbe­széd Magyarországért (PM) az Állj ki az erőszakmentes Magyarorszá­gért! címen meghirdetett akció­ját vasárnap a Kossuth téren, noha azt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választási gyűlésnek minősí­tette, amit a népszavazás napján ti­los tartani. Szombatra az MSZP és az PM közös demonstrációt hirde­tett az NVB Alkotmány utcai szék­háza elé. Ott Molnár Gyula, a szocia­listák elnöke, illetve Karácsony Ger­gely, a PM társelnöke mond beszé­det. Munkatársunktól 2016. október 1., szombat | NÉPSZABADSÁG Gyakorlatilag ez egy hitvallás. TARLÓS ISTVÁN Budapest főpolgármestere a kvótareferendumról Orbán érvényessége a tét VOKSOK A friss felmérések szerint is kétséges, érvényes lesz-e a népszavazás. Bár a kormány most már másra helyezné a hangsúlyt, ez az igazi tét. CSUHAJ ILDIKÓ Az országos közhangulatot hiszteri­­záló, pénzt nem kímélő féléves kor­mányzati propaganda ellenére arra van nagyobb esély, hogy a kormány­­oldal által történelminek aposztro­fált migráns- és kvótaellenes refe­rendumon Orbán Viktor nem kap dübörgő, Brüsszelig is elhallatszó felhatalmazást az uniós döntéshoza­tal átrajzolására. A népszavazás tét­jét meghatározó kormányzati nyilat­kozatok változása legalábbis arra en­ged következtetni, hogy nagy a baj, már ami a „dübörgést”, azaz az érvé­nyességet illeti. A Hír TV-hez tegnap olyan hírek jutottak el, hogy a Fidesz választmányi ülésén Kósa Lajos frak­cióvezető már azzal a blöffel próbálta az ellenzéki részvételi hajlandóságot fokozni, hogy közölte: lemond a kor­mány, ha az igenek kerülnek több­ségbe a holnapi referendumon. Azt nyilván nem merték megkockáztat­ni, hogy Orbán lemond, ha érvényte­len a népszavazás. Való igaz, a referendum Orbán keresztes hadjárata a kötelező kvóta és Brüsszel ellen. A tétet hónapokon keresztül maga a miniszterelnök emelte olyan mondatokkal, hogy Magyarország és a gyermekeink jö­vőjéről van szó. Orbán tíz nappal ez­előtt még úgy fogalmazott: „itt most el fog dőlni Magyarországnak a sor­sa, és talán Európáé is”. Három nap­pal ezelőtt pedig még mindig arról beszélt, hogy ha eredményes lesz a népszavazás, meggyőző erejű, ak­kor abból más természetű lépések következnek, „mintha satnyább”. Nyáron a közvélemény-kutatá­sok mérései szerint szárnyaltak a „nemek”­­ a Nézőpont Intézet má­jusban készült felmérés alapján a „kényszerbetelepítést" a magyarok 77 százaléka már a plakátkampány beindulása előtt elutasította. A Szá­zadvég később hasonló elutasítási arányt mért, 82 százalékra taksálva a nemek arányát. Viszont napvilá­got láttak olyan feltételezések, hogy a valódi közhangulatot csak a belső Fidesz-kör használatára szánt „VIP- felmérések” jelzik pontosan. La­punkhoz eljutó információk szerint, a belső mérések a részvételi arányt illetően 38-48 százalékos mezőben „mozognak”. Erre rímel, hogy a Me­dián a napokban 42 százalékos rész­vételi hajlandóságot mért. Tegnap a Republikon Intézet mérése is azt je­lezte, hogy referendum érvényessé­ge kérdéses. A Závecz Research köz­vélemény-kutatása is billegő ered­ményt mutatott. S hogy miért olyan érdekes az érvényesség a totális mozgósítás után? Mert Orbán szava akkor na­gyobb a kvótaháborúban, ha dekla­rálni tudja: képes volt az egész - de legalább a fél - nemzetet mozgósí­tani a migránsok Magyarországra áramlását megakadályozandó. A Katolikus Rádiónak csütörtö­kön adott interjúban a miniszter­­elnök már csak „érzelmi” kérdés­nek nevezte az érvényességet, és noha kilátásba helyezte, hogy 3-án Brüsszelbe indul, inkább népme­sei hősnek láttatta magát, tarisz­nyáról és hamuba sült pogácsá­ról beszélt. Azt érzékeltette, mind­egy mennyien mennek el szavazni, mert akik otthon maradnak, a dön­tést a voksolókra bízzák. Figyelem­re méltó, hogy Rogán Antal, a kam­pány kommunikációs felelőse is ar­ról beszélt a TV2-nek: akárhányan is járulnak az urnákhoz, a nép akara­tát Brüsszelnek el kell fogadni. Sze­rinte a hárommilliónyi nemleges szavazat éppúgy kötelező, mint ha több lenne. Persze arra a felvetés­re, hogy a közvélemény-kutatások szerint nem lesz érvényes a referen­dum, Rogán úgy válaszolt: ő másfé­le kutatásokat ismer. Akkor viszont érthetetlenek a részvételi hajlandó­ságot és a népszavazás érvényessé­gét bagatellizáló fideszes nyilatko­zatok. Orbán Viktor kormányfő már igyekszik mellékesnek láttatni a részvételi arányt FOTÓ: móricz-sabján Simon Európai Bíróságra vezethet a kormány útja BRÜSSZEL Ha az alaptörvény eset­leges módosítása azt tartalmaz­za majd, hogy Magyarország nem veti alá magát bizonyos közössé­gi normáknak, akkor a magyar kor­mány az Európai Bíróságon fogja ta­lálni magát - mondták lapunknak egybehangzóan brüsszeli szakér­tők. Még nem volt példa arra az Eu­rópai Unió történetében, hogy egy tagállam azért módosítsa az alkot­mányát, mert nem akar végrehajtani egy még el sem fogadott közösségi jogszabályt - állították. A szakértők ugyanakkor óvatosan nyilatkoztak a magyarországi népszavazás esetle­ges következményeiről, mivel egye­lőre senki sem tudja, hogy mi van a kormány tarsolyában. „A jogi követ­kezmény világos: ha a tervezett al­kotmánymódosítás szembemegy az uniós joggal, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog in­dítani” - nyilatkozta lapunknak egy nyugalmazott tanácsi diplomata, aki több menekültügyi reform, köztük a dublini rendelet megszületésénél bábáskodott. Szerinte ugyanakkor a menedékkérők EU-n belüli elosztá­sát elutasító közép-európai tagálla­mok nem fognak magukra maradni. „Az Európai Unió a kompromisszu­mokról, a megoldásokról szól. Ez so­hasem egy gyors vagy egyszerű folya­mat, de mindig megállapodás a vége. Az EU soros szlovák elnöksége sokat segíthet abban, hogy megszülessen az egyetértés” - tette hozzá. Pierre Vilmont francia diplomata, az Európai Külügyi Szolgálat volt fő­titkára egy friss tanulmányban azt ír­ja: nem kéne erőltetni a kötelező kvó­tákat, a menekültek elosztása történ­jen inkább felajánlások alapján, leg­alábbis egyelőre. A nemzetközi véde­lemre szoruló emberek befogadá­sát úgy is lehetne ösztönözni, hogy egyes országokba csak olyanokat költöztetnének, akiknek idővel vis­­­sza kell térniük a hazájukba. Az Orbán által említett uniós szerződésmódosításra nem sok esélyt látnak a megkérdezett szak­értők, akik szerint most nehéz len­ne közös nevezőt találni a tagorszá­gok között az egyhangú döntésho­zatalhoz. Halmai Katalin, Brüsszel Akiknek hiába üzent Orbán Csütörtök estig a választásra jo­gosult külhoniak 28,6 százaléka küldte el a szavazatát tartalmazó le­velet a Nemzeti Választási Irodának. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2014-ben a választásokat megelőző harmadik napig a külhoniak 63 szá­zaléka már leadta a voksát. Két év­vel ezelőtt rendkívül nagy volt az ak­tivitásuk. Bár a 2010 és 2014 kö­zött kettős állampolgárságot szer­zett határon túliaknak csak 38 szá­zaléka kért választójogot is, ők éltek is a jogukkal: 82 százalékuk beküld­te a voksát. Azóta tovább nőtt a határon túl­ról, zömében a szomszédos orszá­gokból jelentkező választópolgá­rok száma - 193 ezerről 275 ezerre -, ami egyben növelte a választópolgá­rok számát is. Most a határon túliak nemcsak passzívabbak, mint két éve: közülük 8945-en hibásan is töltötték ki a dokumentumokat, így voksuk ér­vénytelen lesz. A külhoniak szavazata akkor nyom legalább annyit a latban, mint 2014-ben, ha ismét voksol a regiszt­ráltak kétharmada. Akkor még egy 48 százalékos anyaországi aktivitás mellett is eredményes lesz a népsza­vazás. Ha viszont a hazai felmérések igaznak bizonyulnak, és idehaza 50 százalék körül alakul az érvényesen szavazók aránya, a határon túliaknak viszont csak a 40 százaléka - azaz úgy 100 ezer választó - adja fel le­vélszavazatát, akkor eredménytelen lesz a referendum. M. László Ferenc Passzívabban tűnnek most a hatá­ron túliak FOTÓ: MTI - BÍRÓ ISTVÁN

Next