Népszava, 1885 (13. évfolyam, 1–52. sz.)
1885-01-04 / 1. szám
«Anyuként készített egy vieszkötvény, ratumkásáiktól aláíratnak és esdhal a munkátt remtik, hogy a felmondási időtől „önként" él. A német nyelvű nyomtatvány szószerinti fordításban igy hangzik : sütőmester urnak, Budapesten . . . Miután én ma önnél munkába léptem, kinyilatkoztatom ezennel, hogy teljes tudomásom van arról, miszerint önnél felmondás idő nem létezik és ön engem bármikor felmondás nélkül elbocsáthat. Kötelezem magamat arra is, hogy az általam esetleg okozott kárt készpénzben megtéríteni, (következik egy vonal a munkás aláírására.) Az ipartörvény 92. §-a így szól: „A munkaadó és segéd közötti viszony, ha máskép nem egyezkedtek, vagy ha gyárakban a munkarend (113 § ) másképen nem intézkedik, 15 napi felmondással felbontható." Az ilyen konyuri intézkedés „egyezkedésnek" nem mondható, mert kenyérvesztéssel van egybekötve az aláírás megtagadása De azt hiszszük lesz annyi férfias öntudat a sütősegédekben, hogy visszalökik ezt az arczátlan manővert érdeme szerint. Szedjék össze az elébök tartott ocsmány kötvényt és vigyék el a kormányhoz mutassák meg, hogy mire képesek a sütőmesterek, mutassák meg, hogy miként akarják kiragadni a kenneret szájukból. Az ily impertinens bánásmód kényszeriti a munkást a munka megtagadására. — Mutikugrizikó. Pfefer Antal cserepes egy sugárúti villa első emeletén létrán állva javítási munkát végzett. Munka közben a létra megcsúszott s a rajta álló munkás lezuhant a folyosóra s innen a földszintre. Lábát és nyakát oly súlyosan megsértette, hogy be kellett vinni a Rókuc-kórházba. Ningott József gyári munkásfia, akit a gép hajtókötele az óbudai hajógyári kötélgyárban elkapott s a gép egészen összetört, két napi szenvedés után meghalt. Ez a munka jutalma a keresztényi szereteten nyugvó társadalomban. . .4 nyomor áldozata. Kerekes Borbála napszámosnő lakásán, öngyilkos szándékból gyufaoldatot ivott. Eszmélet nélküli állapotban srállitották be a Rókuskórházba, hol magához tért , elmondta, hogy tette elkövetésére kétségbeejtő nyomára vitte rá. Hat állatlétig volt teljesen munka nélkül s minthogy pénze sem volt, szállásadónéja felmondta neki a lakást és ellátást. E körülmény oly megdöbbentőleg hátit rá, hogy a halállal akarta megváltani nyomorult életét. A szegény munkásnő munkahiány folytán nyomorba jutván meg akar válni az élettől, ezek a hívei a társadalomnak, kik telerakott pénzszekrényekből lopják ki a milliókat utók a „szép életre" való reményük megszűnéséből lövik agyon magukat. Mily óriási ellentét ez a rendezettnek mondott társadalmi állapotunk közepette. — Felesleges tüntetést okozott a mult heti munkásértekezlet alkalmával a fővárosi rendőrség Harminczan voltak jelen a helyiség belső íészéleen és künn az utcrán két lovas, mert utóvégre mégsem lehet lóháton bemenni egy térfin be.. A legnagyobb zavarba volt a 24 szál gyalogos rendőrnek vezetője. Meg volt neki parancsolva, hogy embereit, bujtassa el, és nem talált amár helyet számukra ; a pinczébe meg sem karta őket küldeni, mert azt hitte volna az „OB-baczibil", hogy a „rendnek muszáj jönni" emberei, Farkas Elek pénztárnoki ellenőrük módjára, dutyiba kerültek, a zavarból tehát kisegítette a lövölde vendéglőse, megengedte nekik, hogy a ruhatárba rejtőzködjenek el, abba a ruhatárba, melyben ez idő szerint a téli kabátokat szokták felakasztani. Az értekezletre megjelent munkások közül sokan éppen a ruhatár helyiségen keresztül mentek be a terembe s bámulták is a rendőr-regimentet, egyike a másiktól kérdezte : „Mi ez, hát ostromállapot alá vagyunk már helyezve?" A sok tudakozódás és felelet között roszéleseket is csináltak a munkások; az egyik azt mondta, hogy a „posztkisztlit" őrzik, Joig a másik oda vágott: „hiszen, ha igy őrizték volna azt a „posztkisztlit" talán még mophatták volna el." stb. — „, gysíi'rü fel le lexes." Újpesten a mul' héten egy ott be nem jelentett nyomdát(?) ('uluuézisajtó ?) fedeztek fel és foglaltak le és a nyomdahelyiségben roppant sok „veszedelmes" anyagot találtak; találtak pedig néhány példát a Népszavából és testvérlapunk az Arbeiter Wochen-Ghronikból és most a szenzácziónális hirek is:„_ • _ • - ui . r • felfedezés" miatt. — a pápa panasza. XIII Leó pápa a bíbornoki kollégium karácsonyi tisztelgését fogadván, a hozzá intézett beszédre válaszolván, előzetes többek között ezeket is mondta: „Az imént terjesztették be a parlamenthez a házassági elválásról szóló törvényt, mely több esetben megengedvén a házassági kötelék széttépését, mely törvény degradálja és lealacsonyítja a nőt — koczkáztatja a gyermekek nevelését és jólétét — mely fölbontja a házi társadalom kötelékeit , e társadalmat elszéleszti, mely az egyenetlenség magvát hinti el a családok közt, mely a korrupczió forrása a közerkölcsök tekintetében, az államokra nézve pedig a romladozó hanyatlás elvét rejti magában." A „csalhatlan szent atya" ugyanezzel szokta vádolni a szoczialistákat, de alaptalanul, és most egy olasz törvényre vonatkozólag mondja ezt. Változók a vélemények Rómában, kijózanodik a világ. „Bécs nagy veszélyben forgott." A bécsi munkások meghívták a múlt vasárnap tartott gyűlésükre Liebknecht szociáldemokratát, a német birodalmi gyűlés tagját. A rendőrség értesült e „szörnyű" dologról utasítást, adott a határ zsandárainak, hogy ne engedjék meg Liebknechtnek az osztrák határ átlépni. És így történt is, a meghívott vendéget nem bocsátották át a határon. Ezzel a „köles" intézkedéssel megmentették a jámbor bécsieket egy igen „nagy katasztrófától." Az ámde bankok krachjait és a sikkasztásokat nem bírták megakadályozni. Ö Nök az alkotmányban. Nyolcz politikus bajor nő felhívást intézet Németország aszszonyságaihoz, hogy Bismarck herczeg javára adakozzanak és teremtsék össze azt a 20 ezer márkát, mely összeget a birodalmi gyűlés a költségvetésből törölt. Szegény Bismarck! Már politikus asszonyok szövetkeznek, hogy sajnálják. — Kulturvirágok. A laibachi leszámítoló banknál a pénztár vizsgálat alkalmával körülbelől 70.000 frtnyi hiányt fedeztek fel. Z enári bankigazgató elfogatása előtt agyonlőtte magát. Bécsben Vottitz Sámuel és Wottitz Mór gabnakereskedők „szerencsétlen spekuláczió" miatt öngyilkosságot követtek el. Az egyik rögtön meghalt, ti másik életveszélyben forog. A meggazdagodási vágy, a tőke szelleme az oka annak. S harf Gusztáv palacsi jegyzőt sikkasztás miatt ezgy évi fogházra ítélte a pécsi törvényszék. Haladnak az erkölcsök a „jobb osztálynál." Vox populi . . .*) Alarczot visel az ember, 8 érzelmet hazudik, Na taom uralg a földön. Igazság aluszik. Könyv mosoly , hízelgő szolgák, Kibérelt követek, Oh nép! véreddel fizeted Az álnok könnyeket. Aranykalászt terem a föld, S a munka embere Nyomort, nélkülözést arat: Ez az ő kenyere . . . Uh nép! Ki lankadt karodat Munkára emeled, Ki a felszántott barázdát Áldással beveted. Szent a föld, melyen dolgozol, Munkáddal szenteled! Igazság, emberjog legyen B.-red, és kenyered. Forditsd vissza az ekét, Használjad fel vasát , Na szolgálj gőgös zsarnokot, Ki nép nyakára hág. Gerenday Kálmán. ') A Népszava ... Beküldetett.*) London, decz. 16-án. T. szerkesztő úr! A „Népszava 49. számában Molnár Árpád úr, G. B. úrral polemizálva, a „Londoni Magyaregyletet" is különféle vádakkal támadta meg. Erre nézve két ésszevételt kell tennünk: 1ör, hogy egyletünk, mint tisztán jótékony társulat, semmiféle vallási, politikai vagy társadalmi kérdésekkel nem foglaltatik; s 2-szor, hogy M. A. urat mi sem akadályozza abban, hogy nyíltan hozzánk ne forduljon s — természetesen nem azon modorban, mellyel az emlitett közleményben támad, — elmondja, hogy mit kiván tőlünk itt élő iparos hazánkfiai segélyezését illetőleg ? Hisz remélem, hogy van egy közös alapunk , a minden tisztességes magyar ember keblében lakó hazafiság, s egy közös célünk : a jótékonyság! De mi az ellenünk zsörtölődő M. urat még nem ismerjük ! Kérem tisztelt szerkesztő urat szíveskedjék ezen néhány sort közölni. Hazafias üdvözlettel a Londoni Magyaregylet választmánya. „Budapesti munkás-kör." Hétfőn, f. év január hó 5-én kör estély (király-utcza Czizsevics-féle kávéház.) Az ipartörvényben megállapított bábéltető bizottságok alakítása tárgyában, 1885. január hó 11-én nyilvános értekezlet fog tartatni. A helyiség e lapok jövő számában fog tudomásul adatni. A kör rendes közgyűlése 1885. január hó 25-én tartatik, melyre a tagok azon megjegyzésselfigyelmeztetnek, hogy a hátralékosok mentől előbb iparkodjanak hátralékukat befizetni, mert ellenkezőleg közgyűlésen nem fognak részt venni. Az elnökség. Egyletek, — A budapesti kovács segédek segélyző, munkaközvetítő és önképző egylete 1885 évi február hó 8-án, vasárnap a régi polgári lövölde diszes nagy termében (.. Sirály utcza végén) tánczvigalom és tréfás tombolával egybekötött mulatságot rendez. Pénztárnyitás 7, kezdete pont 8 órakor. Az esetleges tiszta jövedelem a betegsegélyezés alap javára fordatik — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, hirlapilag és jegyzőkönyvileg nyugtáztatnak. A székes*ütőség üzenetei. M. K. helyben. Közleményét vettük és valószínűleg közölni is fogjuk. Jókivánataiért fogadja köszönetünket. A munkásosztay érdekében történne, ha az ön kívánalma mihamarább teljesülne. De azért ne csüggedjünk el. Megjön az is. K. A. Pécsett. A jövő számban megkezdjük a tanulmány közlését, kérjük a folytatást és velünk tudatni, hogy aláírásával történjék-e a közlés. M. A. London. A lap támogatására küldött 7 frtot köszönettel vettük. N. "W-től annak idején a 10 frt megérkezett. A többi útnak indíttatott. G. J. Orosházán. A törvény maga elég világosan szól, tessék annak követelményeinek eleget tenni, bővabb magyarázat nem is kell hozzá. *) Térhiány miatt késett a közlés. Szerk. Felelős szerkesztő és kiadó: FERENCZY JÓZSEF. A budapesti all. illlvikusbetettsegélyxivé rokkant-pénztár közleményei. Az egyleti alapszabályok 4. §-ának újévvel hatályba lépett módosított részének foganatosítása tárgyában a központi választmány következő szabályokat állapított meg. 1. szabály, a fizetésképtelenné vált egyleti tagok járulékainak befizetésére vonatkozólag : 1. fő. A külön befizetések folytán tagdíjaik fizetésére csak azon tagok tarthatnak igényt, kik a különl befizetést legalább 10 héten kensztül teljesítették éste