Népszava, 1905. október (33. évfolyam, 195–220. sz.)
1905-10-17 / 208. szám
f - "mniS "mii 1905. október 17. NÉPSZAVA tétellel, ha menetjegy-kiadási fülkémnek ajtaját kitámaszthatom, hogy azon keresztül láthassam, nem jön-e valaki jegyet kérni. Tényleg jöttek is jegyért. Ezeket kielégítettem és folytattam a számadás összeadást. Percek teltek el aközben s a pénztáramnál nem jelentkezett senki. Ez feltűnt s ösztönszerűleg felkeltem s be akartam menni a fülkémbe, alig hogy az ajtó elé értem, legnagyobb meglepetésemre Blum főnök urat láttam pénztárfülkémből kijönni. Az ijedtség miatt szólni sem tudtam. Rögtön zárlatot csináltam s ekkor konstatáltam a hiányt. Jelentettem ezt Blum főnök urnak s kértem, rovancsoljon meg azonnal. — Édes gyermekem, maga ma nagyon ideges, csináljon ujabb zárlatot, és majd elő fog kerülni a hiánya. Hiába számítottam utána, a hiány megmaradt. Ekkor már Olbarth Károly tisztviselő jelenlétében jelentettem a hiányt újra Blumnak, aki aztán végre bejelentette az üzletvezetőségnek, amely julius 22-én megrovancsolt. Julius 24-én Fassberger József fegyelmi biztos kihallgatott s csakis az ő hosszas faggatására mondtam jegyzőkönyvbe, hogy én az 50 korona eltüntetésével Blum főnök urat gyanúsítom. Következett Csepcsányiné Szeisz Irma pénztárkezelőnőnek, a másik vádlottnőnek kihallgatása. Csepcsányiné elmondta, hogy mult év szept. 18-án bement a fülkéjébe Blum főnök s azt mondta, hogy egy utasnak tévedésből egy 14-ik zónás jegy helyett egy olcsóbb jegyet adtam ki. Majd ha zárlatot csinálok, s feleslegem marad — szóltam — visszaadom az illetőnek a pénzét. Ezalatt Blum a kihúzott pénztárfiókomhoz támaszkodott s egyik kezével megfogta a pénztárfiókot. — Ebben a pillanatban bankórszegést hallottam s felugorva odarohantam a pénztárfiókomhoz, ahol Blum állott. Mire elé kerültem, mosolyogva mutatta az öklét. — Nem történt semmi, ne ijedjen meg! — mondotta. Erre én zárlatot csináltam s hiányom 50 korona volt. Ezt a hiányt később Blum Pugall Annára fogta, mintha ő tüntette volna el az ötvenest. Kihallgatták még a panaszost, Blum Bertalant, aki rágalomnak mondta a vádlott védekezését. Előadásából kitűnt, hogy ezen ügyek miatt fegyelmi vizsgálat is volt folyamatban, de ez meddő eredménnyel járt. Pugall Anna védője ezután viszonvádat emelt Blum Bertalan panaszos ellen, mert Csepcsányiné eltűnt 50 koronáját az ő ügyfelének nevével hozta összefüggésbe, vagyis őt gyanúsította a lopással. Sziszelyiné Irén pénztárkezelőnő kihallgatása után, dr. Simon Elemér ügyészi megbízott tekintettel arra, hogy a jelen esetben közhivatalnokokról lévén szó, az ügy elbírálására az É. T. 17. §-a értelmében a járásbíróságot illetékesnek nem tartja, kérte az eljárás beszüntetését s az ügynek a törvényszékhez leendő áttételét. A bíró helyt adott az" ügyészi megbízott kérelmének s az eljárást Pugall Anna és Csepcsányiné Irma ellen megszüntette s az ügyet a kir. büntetőtörvényszékhez áttenni rendelte. — Most aztán csakugyan kíváncsiak vagyunk, hogy ki a tolvaj ?! TŐKE ÉS MOTKA. Jönnek. Szolnokról írják nekünk, hogy az árulókká vált fürészgyári munkások egy része munka nélkül van és Pestre szándékozik utazni munkakeresés céljából. Ugyancsak holnap érkezik meg négy megrendszabályozott elvtársunk, akiket az előbbiek bojkottáltak, — ezeket a szolnoki elvtársak ellátták ajánló levelekkel. A szervezett munkások figyelmébe ajánljuk, hogy csak az a Szolnokról érkező volt fűrészgyári munkás tekinthető szervezett munkásnak, aki pártadó könyvecskén és egyleti igazolványon kívül, a szolnoki szervezet bélyegzőjével ellátott irott igazoló jeggyel bír, vagy a holnap Budapestre érkező Úri Szabó József és Bede László elvtársak által igazoltatik. Zárlat. Orbán Károly püspökladányi vallásalapítványi építkezésére az építőmunkások kimondották a zárlatot, mert a mester megtagadta a munkások bérfölemelés iránti kérelmét s azzal válaszolt, hogy a szervezett munkásokat keresztényszociálisokkal akarta fölváltani. A kaposvári vízzaűiszerelő munkások bérharcban állanak. Megbukott munkáskizárás. A nagykanizsai építőmunkáskizárás a munkáltatók kudarcával véget ért, amennyiben hat heti harc után kényszerítve voltak a munkások követeléseinek teljesítésére. A zentai építőmunkások zárlat alá helyezték Szeghő József kőművesmester munkáit, mert az általa elfogadott munkarendet nem tartotta be. Az orosházi rendelésre dolgozó szabómunkások — mint azt táviratilag jelentik nekünk — ma reggel az összes üzleteket bojkott alá helyezték. Az apatini szabók sztrájkban állanak. Az összetartás kitűnő. A „Kristály" kolozsvári gőzmosóban dolgozó fehérnemű-tisztítónők sztrájkba léptek a napokban, — mint megírtuk — mert Jeremiás, a gyár bérlője, kijelentette, hogy nem tart szervezett munkást. Válasszanak: vagy kilépnek a szervezetből vagy otthagyják a gyárat. A munkásnők inkább kiléptek, minthogy a szervezetet megtagadják Jeremiás kedvéért. Jeremiás nagyságos úr, amint a volt zupás, legénységnyúzó őrmester, magát tituláltatni szokta, megijedt erre a komoly és önérzetes fellépésre, rendőrért kiabált ss miután Kolozsvárt meg is találta minden munkáltató a szolgálatkész városi rendőrséget, amikor az elnyomott munkások ellen kell virtuskodni, az ügy Csoma kapitány elé került, aki nagy bölcsen meghozta a határozatot, hogy: „Visszavezetés terhe alatt tartoznak 8 napot dolgozni." Hogy melyik ipartörvényből találta ki Csoma azt, hogy a darabszámos munkás tartozik 8 napot dolgozni, azt nem tudjuk. A munkásnők nem akarták magukat visszavezettetni, inkább 8 napot dolgoztak, mialatt Jeremiás is meghunyászkodott és már nem beszél annyi fölénnyel a szervezetről, mint azelőtt. Érdekes, hogy Jeremiásnak valósággal mániája a neki nem tetsző munkások eltoloncoltatása, ami szerencsére nem tőle függ, különben nem maradnának rövid idő múlva más munkások Kolozsvárt, mint a munkáltatók kezeit nyaldosó szervezetlen alakok. A berlini kizárás vége. Vasárnapi számunkban rövid táviratban hírt adtunk arról, hogy a berlini villamossági munkások harca véget ért. Most arról értesítenek Berlinből, hogy a munkát a legtöbb helyen már megkezdették. A kizárás a munkások vereségével járt, mert a sztrájkoló csavarkészítők a vállalkozók ajánlatát, amely csak jelentéktelen engedményeket tartalmaz, elfogadták. A munkások azért határoztak így, mert a kizárás meglepetésszerűen érte őket és így teljes erővel nem tudtak ellenállni. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a hatóságok a kizártmunkásokat folytonosan zaklatták. A legközelebbi harc már nem fogja a munkásokat készületlenül találni, vagy sztrájk Berlinben. A M. T. I. jelenti, hogy a berlini mosógyárak 1300 varrónője és 200 szabásza ma sztrájkba lépett. 10%-os béremelést követelnek, a varrónők pedig ezenkívül még azt is követelik, hogy a munkáltatók adják a cérnát és a tűket. Norvég elbeszélés. írta Jonas Lie. Fordította Bokányi. 20 A háztartásnál ugyanis nem mindegy, hogy keres-e a férj valamit vagy sem, hogy a helyzet még súlyosabb legyen, férjének korcsmaszámlájával is eljöttek alkalmatlankodni. Normanne sehogysem bírta ezt az adósságot megérteni, hiszen férjének rendben kiadta a zsebpénzt ! Isdlmanné keserűn kifakadt a sors ellen, amikor a két rossz között kellett választania: dolgozni vagy koplalni! Utolsó gombostűig tudta, hogy mire költse férjének keresményét, sőt még arra is volt gondja, hogy mások mire költik a pénzt. Míg férje élt, vígan ült a bakon, most azonban ugyancsak össze kellett húznia a hámot, ami azután már nem igen fért össze természetével. Ebben a kritikus helyzetben jutott eszébe a Wesergang főkonzulékkal való ismeretsége, amit fel is használt arra, hogy Lillának a gyárban való alkalmaztatását kérje. Tétlenül nem élhet meg senki! A lánynak is kell a háztartáshoz pótolni. Ha ő otthon ül, a háztartást vezeti, foltoz és mos, akkor senki sem mondhatja róla, hogy dacára a súlyosabb körülményeknek, nem bírná kellőképpen kötelességét teljesíteni. Kötelességét teljesítette tehát akkor is, midőn Sillát otthon is dolgoztatta s igy megóvta a lustaságtól — az ifjúság legnagyobb bűnétől. Egész este varrni és foltozni — ez a legjobb módja annak, hogy magát a kitartásban gyakorolja. De ha Silla esténkint az alacsony lámpa mellett sílve varrt és foltozott, ott motoszkált fejében a mámorító tánc, mulatságok és mindaz, amit Jozefától és a többi barátnőitől hallott a mulatságokról, szórakozásokról. A képzelet színes szappanbuborékjai ott röpködtek előtte. Lilla mosolygott. Holmanné pedig, mikor felpillantott, nem tudta megérteni, hogy micsoda nevetni valót talál Lilla egy rongyos harisnyán. VII. Haegberg mester kovácsműhelyében már második nap tart a „Blanmontag". Csak egy ember dolgozott. A nagy, üres műhelyben még a tűz sem égett. Künn az ajtó előtt hevert egy csomó ásó, feszítővas és kampó, amelyeket az új kikötőhöz vezető útnál dolgozó munkások számára élesítettek ki. Haegberg mester dühösen járt fel-alá a műhelyben . . . Kincs már tisztességes legény meg inas a világon , valamennyinek fel fog mondani. 11 olyan igaz, mint hogy őt Haegbergnek hívják! — Csak az az egy ember állott a munkánál és mozgott. Még a tegnapi Szent János-napot is a satu mellett töltötte, hogy a felszabaduláshoz szükséges „remeket" elkészítse. De hát így van ez, már a világban, az egyik vígan éli a világát, a másik pedig minden garast a fogához ver, mintha csak lelke odanőtt volna. Jó gyerek, az bizonyos, csak az a baja ne lett volna a rendőrséggel ! ... De az igaz, hogy ártatlannak tudták abban a dologban. Az említett gyermek nem volt más, mint Nikola, ki ismét visszatért Haegberg műhelyébe, hogy tanoncéveit befejezze. Na, végre! .. . Ott jönnek ketten a műhely felé. Haegberg elfordult, úgy tette, mintha nem is látná őket; most nem alkalmas az idő az elbocsátáshoz. Odaállt az üllőhöz és maga is elkezdett kalapálni egy feszítővasat, ugy hogy mire a két „bűnös" belépett, a mester már javába szikráztatta a tüzes vasat. Az, hogy a mester maga dolgozott, jobban hatott minden szemrehányásnál s amint a feszítővasat ledobta és egy vaskampót kezdett élesíteni, világos volt előttük, hogy zivatar van készülőben. A délelőtt folyamán a többiek is előkerültek, nagyobbrészt halvány, dúlt, álmos arcvonásokkal. Egyiknek kékre dagadt a szeme, a másiknak flastrom van az orrára ragasztva. Hangjuk rekedt és úgyszólván szó nélkül fogtak a munkához. Alaposan meg kellett markolni a dolgot, hogy behozzák a mulasztást és elkészítsék a szerszámokat. Szakadatlanul dolgoztak késő délutánig, anélkül, hogy egy szót is váltottak volna egymással. Majdnem el is készültek és naegberg maga ment a városba újabb megrendelést szerezni. (Folyt, köv.) SZIX HÁZAK." Kedd, 1905. október 16-án. N Nemzeti Szinház Kata néni. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Henry Dawies. Fordította Fái J. Béla. Kezdete 7 órakor. Műsort Szerda : Kata néni. Csütörtök! Szerelem iskolája. Péntek ! Az ember tragédiája. Szombat: Vén leányok. Vasárnap : d. u. : Try Pál. Este : A boszorkány. A Doktor úr! Bohózat 3 felvonásban. Irta Molnár Ferenc. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szerda : Az őrangyal. Csütörtök : Az őrangyal. Péntek : A 3 AjaXSzombat: Az őrangyal. Vasárnap h. u.: A 3 Ajax. Este : Az őrangyal. Ji Miagya? Szinház A csöppség. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Fényes S. Kezdete fél 8 órakor, Műsort Egész héten A csöppség. Vasárnap: d. u. Szulamit, Este: A Csöppség. Városligeti Nyári Szinház. Smólen Tóni: fővárosi életkép 3 felvonásban. Irta: Gatlil Soma, zenéjét összeállította: Barna S. Kezdete fél 8 órakor Műsort Egész héten ! Smólin Tón IVI. kir. Operaház. Bohémélet. Dalműképben. Zenéjét szerzette Puccini Giacomo. Szövegét írták Giacosa és Illika, fordította Szabó Antal. Utána : Művészfurfang. Kezdete 7 órakor. Műsor Szerda : Sába királynője. Csütörtök Aida. Péntek ! Nincs előadás. Szombat: Walkir. Vasárnap: Az álarcos bál, Király Szinház. János vitéz. Daljáték 3 felvonásban. Irta Bakonyi Károly. Zenéjét szerzette Kacsóh Pongrácz. Kezdete fél 8 órakor. Műsort Szerda: János vitéz. Csütörtök : A bolygó görög. Péntek : A bolygó görög. Szombat : A bolygó görög. Vasárnap: d. u.: János vitéz. Este: A bolygó görög. Uránia Szinház. Az orosz-japán háború. 3 felvonásban. Uj átdolgozikban. 190 színesen vetített képpel és 24 mozgófényképpel. Irta: Strausz Adolf Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szerda : Orosz-japán hábort. Csütörtök : Orosz-japán háború. Péntek : Orosz-japán háború Szombati Az országos színművészeti akadémia előadása: A tudós nők. Vasárnap : d. n. : Skóciai Este : Orosz-japán háború. Várszínház. Zárva. A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdona. Felelős szerkesztő: Garami Ernő. Nyomták a Világosság könyvnyomda r.-t, körforgógépén Vill Nyár utca 1.