Népszava, 1907. június (35. évfolyam, 130–155. sz.)
1907-06-02 / 131. szám
1907. június 2. NÉPSZAVA tából tette-e meg beismerő vallomását, vagy pedig kényszer hatása alatt. A tanúk vallomásai abban csúcsosodtak ki, hogy Barna Lukács nagypénteken két ízben, délelőtt és éjfélkor is, beismerő vallomást tett, minden kényszerítő befolyás nélkül vallotta be a három rablógyilkos támadással együtt a rétsági rablógyilkosságot. A bíróság ezután dr. Barta Antal szabadkai törvényszéki orvost és dr. Váli Dezső ottani fogházorvost hallgatta ki. Majd Barna Lukács védője tett több irányban előterjesztést. Elsősorban kérte több tanúnak beidézését arra nézve, hogy Barna Lukács több izben összeesett epileptikus rohamában. — Kérte ezenkívül a szabadkai rendőrségtől a letartóztatottak orvosi megvizsgálásáról vezetett könyvnek sürgős beszerzését. Radvány Dávid védője csak annak konstatálását kérte, hogy az u. n. „Híres sor" messzire fekszik Csantavértől és Zentától. Az ügyész, tekintettel arra, hogy Barna Lukácsot hosszú idő óta elmeorvosi megfigyelés alatt tartották a fogházban s így a törvényszéki elmeszakértő orvosok vádlott epileptikus rohamára nézve, amennyiben ezek a beszámíthatóságát is érintik, megadhatják a kellő felvilágosítást, feleslegesnek tartja a többi tanúnak beidézését. A bíróság rövid tanácskozás után mellőzte a többi tanúnak a beidézését, akik Barna Lukács epileptikus rohamaira adtak volna felvilágosítást. Mellőzte az orvosi vizsgálatról vezetett könyv beterjesztését is. Ellenben elrendelte, hogy Buzdea Józsefet s több tanút hétfőre távirati úton beidézzék. Ezek a tanúk lesznek hivatva Barna Lukács alibijét igazolni a Molnár Gáborné elleni rablótámadás idejére. Dr. Nemes Bertalan védőnek kérelme tárgytalan, mert e tekintetben helyszíni rajz áll a bíróság rendelkezésére. Barna Lukács védője semmiségi panaszt jelentett be kérelmének elutasítása miatt. Az elnök azután a tárgyalás folytatását hétfőn d. e. 9 órára halasztotta el. (§) A június havi esküdtek. A budapesti büntetőtörvényszéken ma délután sorsolták ki június hóra az esküdtbírákat. Rendes esküdtek lettek: Lövészy Károly máv. főmérnök, Ladics Gyula magánhivatalnok, Földiák Gyula háztulajdonos, Némedi Pál nyugdíjas, Kapás Sándor szobrász, dr. Grosz Sándor fogorvos, Fekete Miksa asztalos, Balogh Soma pintér, Britz Nándor gépészmérnök, Böschatt Károly magánhivatalnok, Brózsa Ottó nyomdász, Barcsay Oszkár mérnök, Simonovits lola igazgató, Mátyási A. mázolómester, Friedrich Károly tőkepénzes, Sáska Geden bérkocsitulajdonos, Hammer A. bizományos, Richter István vendéglős, Sajó Sándor iskolaigazgató, Fazekas János számellenőr, Hollndonner Ignác pék, Zinz Sándor bankár, ifj. Hochhauser Elek építész, Fábry Imre órás, Marton Henrik divatárus, dr. Molnár Nándor tőkepénzes, Gaiáler Béla kereskedő, Baumann József igazgató, ifj. Ezer Ferenc szobrász, Elek Sándor takarékpénztári tisztviselő. Pótesküdtek: Jónás Ferenc szatócs, Steinfeld Sámuel kereskedő, Pál Gergely műasztalos, Mayer Manó igazgató, Barta Sándor bútorkereskedő, Pallós Ignác építő vállalkozó, Teichner Izidor könyvkötő, Pruzsinszky János porcellánkereskedő, Márkus Gyula gépkereskedő és Friedrich Ferenc bádogos. Nyugodtak lehetnek tehát a fennálló társadalmi rend hívei, az ezt fenyegető izgatási és egyéb szocialista perekben mindig tiszta osztálybíróság fog ítélkezni. Ennyit ér Magyarországon az esküdtbíróság szabadelvű és modern intézménye mindaddig, míg a politikai jogfosztottságnak megfelelően az igazságszolgáltatásban való részvételből is kizárva marad a munkásosztály. (§) Tűz az Apolló-színházban. Nagy riadalom volt április 28-án a Népszínház utcai Apolló mozgófénykép színházban. Szünet közben hirtelen lángra lobbant a függöny. A tüzet azonban csakhamar eloltották. Pochemisler József, varsói születésű karmester, aki a szigorú tilalom dacára szünet közben rágyújtott benn a függönyök mögött egy cigarettára, ma gondatlanságból okozott tűzvész okozás vétsége miatt állott a büntető járásbíróság előtt.Pochemister beismerte,hogy szünet közt cigarettázott, de cigarettáját szétszórta, akkor mikor a függöny égni kezdett. Tagadta, hogy az ő gondatlansága idézte volna elő a tüzet. Az ügyészi megbízott a vádat el is ejtette, mert a tanúk vallomásai kétségtelenné tették, hogy a tüzet egy eldobott gyufaszálból kipattant szikra idézte elő. A bíró megszüntette a további eljárást, de elrendelte az iratoknak a rendőrséghez leendő áttételit — a rendőri kihágás megtorlása miatt azért, h 'gy a karmester a tilalom dacára dohányzott benn a színházban. (§) Csorba, Ferenc utóda, Zsitvay úr protekciójának a hatalma sem végtelen. Bármily nehezen, de végre mégis csak eltávozott a jól megérdemelt nyugalomba. — Csorba Ferenc, a budapesti büntető törvényszék irodaigazgatója, lemondván állásáról, mielőtt az ellene indított fe gyelmi ügyben ítéletet hozott volna a bíróság. Az igazságügyminiszter ma Vlasits József igazságügyminiszteri irodatisztet nevezte ki a helyére. TŐKE ÉS MUNKA. A pozsonyi kizárás kudarca. — Saját tudósítónktól. — Pozsony, június 1. Két hét előtt kizárták a pozsonyi munkáltatók az ottani munkásokat, számszerint — 8000 embert. A kizárás ma az uszítók teljes kudarcával véget ért. Két hétig napról-napra remélték, hogy a munkások megadják majd magukat és elfogadják a gyűlöletes bárca-rendszert, a hiú remény volt. Még azok a munkások is abbahagyták a munkát, akik az első órákban hajlandók voltak alávetni magukat a bárcának. A munkáltatók számára, kik elég vakmerően harcba mertek szállani Pozsony város szervezett munkásságával, két út állott nyitva: vagy tönkremenni, vagy véget vetni a kizárásnak. Utóbbira szánták el magukat, de sietniük kellett vele, mert a kizárás miatt a munkások nagy része elhagyta a várost s egy esetleges késői béke a munkáshiány keserves következményeit zúdította volna a munkáltatók nyakába. A kutyaszövetség pedig, mely a kizárás előtt fáradhatlanul uszította és végül is belekergette a munkáltatókat ebbe a szerencsétlen végű vállalkozásba, a harc alatt sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesítette a beugratott iparosokat. Nem maradt más hátra, minthogy a munkáltatók formálisan arra kérték a kizártakat, hogy kössenek békét velük. Egy feltételük volt csak: a harcból ne kerüljön ki győztesnek, sem vesztesnek egyik fél sem. Ebbe a munkások csak úgy egyeztek bele, ha jelentékeny engedményeket kapnak, amelyek helyzetüket javítják. Ez meg is történt, mire a kőművesek, cserépfedők, lakatosok és ácsok munkába állottak. Az asztalosok béremelésért és munkaidejük leszállítása végett egy-két napig harcolnak még. A munkáshiányt mégsem tudták egészen kikerülni a mesterek, némely szakmából alig lehet munkást találni s ha mégis akad, azok 20—30 százalékos béremelés esetén állnak csak munkába. A munkáltatók szövetsége, melyben nagy az elkeseredettség, láthatóan zsllik mélyebbre és mélyebbre. A munkások szervezetei azonban megerősödötten kerültek ki a küzdelemből, szervezőképességük megszázszorosodott és napról-napra nő az osztálytudatos szociáldemokrata munkások száma. Winkelhoffer Mátyás cipészmester — mint a szervező bizottság írja — írt a cipészmunkások szervezetének, ígéri, hogy a közösen megállapított bértarifa III. osztályát kötelezőnek ismeri magára nézve s kéri munkásait, hogy hétfőn kezdjék meg a munkát. Suffa József műhelye továbbra is bojkott alatt áll. Budapesten, Rosenfeld Izidor vásári szabó műhelye, mint a szervező bizottság tudatja, bojkott alatt ál. Vásári szabómunkát itt ne vállaljon. A budapesti vas- és rézesztergályosmunkások kizárása. A Varrógépgyár, valamint a Knuth Károly-féle fémárugyár vas- és rézesztergályos-munkásait — mint a szervező bizottság jelenti — kizárták, mert bojkottált fegyvergyári munka elkészítését megtagadták. A két gyár bojkott alatt áll. A Ditrichstein-féle szoba- és ablaktisztító vállalat munkásainak sztrájkja, — mint a szervező bizottság írja — változatlan. A Strasser Gusztáv-féle vállalat bojkott alatt áll. A kassai pincérmunkások, mint a szervező bizottság jelenti, a várost zárlat alá helyezték. Székesfehérvárott, a Weisz László-féle cipőüzleti cipészmunkások, mint a szervezőbizottság írja, sztrájkba léptek, mert a munkáltató megszegte a műhelyrendet. A székesfehérvári kovácscegédek bérharca, mint a szervező bizottság jelenti, változatlanul tovább tart. A kaposvári uszítók garázdálkodása következtében öt hét óta állnak kenyér nélkül az ottani építőmunkások. Teljes letörésükre a hatóság is odaállt az uszítók mellé. Elvtársaink erre a következő röpiratot intéztek a város polgármesteréhez: Polgármester úr! A kaposvári építőmesterek öt héttel ezelőtt megfosztották az építőmunkásokat utolsó falat kenyerüktől. Kizárták őket a munkából és ezzel a legnagyobb nyomorúságba taszítottak 1000 családot. Polgármester úr ! Önnek már a kizárás napján kötelessége lett volna közbelépni és megvizsgálni a munkások ellen intézett gaz merényletet, ön ezt nem tette! ön hivatali kötelességét elmulasztotta teljesíteni s ahelyett, hogy kellő tárgyilagossággal megvizsgálva a helyzetet, a kizárás megszüntetésére törekedett volna, támogatásukra sietett a munkáltatóknak azáltal, hogy az állampolgárok gyülekezési jogát felrúgva, a kizártak minden tervezett gyűlését betiltotta. Polgármester úr ! Az ártatlanul éhező munkások nem hajlandók tovább tűrni, hogy a város polgármestere nyíltan támogassa a kizsákmányolókat. Nem kérünk mást, mint polgári jogaink tiszteletben tartását! Követeljük, hogy ne akadályozza meg azt, hogy népgyűlésen elmondhassuk a város polgárságának a kizsákmányolók gazságait. Követeljük, polgármester úr ! És ebben a követelésünkben 1000 ártatlanul éhező munkáscsalád elkeseredése visszhangzik. Követelésünket meg kell hallania, polgármester úr! Tovább nem tűrjük, hogy a város polgármestere nyíltan és titkosan, törvényesen és törvénytelenül támogassa a kizsákmányolókat. Népgyűlést akarunk tartani! Népgyűlésen akarjuk tájékoztatni a város népét a kizsákmányolók hitványságairól. Tessék ezt tudomásul venni, polgármester úr! Ezt üzeni önnek a kizárt munkásság. A röpirat nagy hatása következtében a megrémült polgármester tudomásul vette a bejelentett népgyűlést, amelyen óriási számmal vesz részt majd a végsőkig elkeseredett kaposvári munkásság. A békéscsabai bádogosmunkások, mint telegrafálják, bérmozgalom előtt állanak. Bádogosok kerüljék a várost. Vízakna — mint a szervező bizottság jelenti — építőmunkások részére zárlat alatt áll. A szatmárnémeti-i asztalosmunkások kizárása — mint a szervező bizottság irja — változatlan. A nagykikindai bocskorkészitő- és timármunkások — mint a szervező bizottság irja — árszabályuk megújítása érdekében mozgalmat indítottak. Tímárok és bocskorkészítők kerüljék e helyet. Bocsánatkérés. Alulírott bocsánatot kérek kőmíves elvtársaimtól ama szégyenletes tettemért, hogy 1907 márciusában Klonovits kutyaszövetségi taghoz mint kőmívestanonc alkalmazásba léptem, bárha tudatában voltam tettem undorító voltának. Azonban becsületérzésem legyőzte bennem a rosszakaratot, meggyűlöltem a testvéráruló munkát és azzal felhagytam. Bocsánatot kérek tehát szaktársaimtól, valamint a szervezett munkásság összességétől s egyben igazem, hogy jövőben igazi harcosa leszek szervezetemnek, a Népszavát pedig e hó 15-től fogva állandóan előfizetem. Zeles Kálmán, földmunkás. n GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A kassai szállodai és éttermi pincérek) nyilvános gyűlést tartottak. A gyűlés előadója Molnár párttitkár elvtárs volt, aki ismertette a pincérmunkások helyzetét és bemutatta a 9-es bizottság által kidolgozott munkarendet. Többek hozzászólása után a jelenlevők amunkarendet egyhangúlag elfogadták. Megválasztottak egy 8 tagból álló bizottságot, melynek kötelességévé tették, hogy azt még a hét folyamán a tulajdonosok kezéhez juttassák. (A budapesti szoba- és ablaktisztító munkások) június hó 1-én jól látogatott nyilvános gyűlést tartottak a következő napirenddel: 1. A sztrájkolók helyzete; 2. A szervezkedés célja és haszna; 4. Állásfoglalás az általános titkos választójog mellett. Az egybehivók nevében Bertalan István elvtárs üdvözölte a megjelenteket s ajánlatára elnöknek Piber Ferenc, jegyzőnek Hegedűs Ferenc elvtársakat választották meg. A napirendet Bertalan István, Stercog Ármin és Reiner Lipót elvtársak fejtegették, kik lelkes beszédben hivták fel a megjelenteket interniv szervezkedésre Majd az általános titkot választójogért való küzdelemre buzdították a gyűllést, mire Tanay Gábor és Bánszky Ferenc elvtársak hozzászólása után egyhangúlag elfogadták az ismert határozati javaslatot. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. (A miskolci vasúti munkások) május hó 30-án jól látogatott gyűlést tartottak, melyen elnökké Thom Ede, jegyzővé Katona Lajos elvtársakat választották meg. A napirendet Schubert Zsigmond elvtárs (Budapest) ismertette, ki részre-