Népszava, 1910. július (38. évfolyam, 155–181. sz.)

1910-07-01 / 155. szám

1910 július 1. NÉPSZAVA tották. A választás elleni petíciót hiányosan föl­szerelve és költségletét nélkül nyújtották be, ér­demleges tárgyalás alá nem kerül. A zombori kerületben Konyovits Dávid dr. munkapárti ellen Fernbach Péter Justh-párti hívei adtak petíciót. Nikolics György dr. választási el­nök ellen is van panasz. A kolozsvári I. kerületben a választáson Kálmán Gusztáv államtitkár munkapárti mandátumát meg­támadja Bethlen Dávid gróf pártonkívüli függet­lenségi, mivel az államtitkár a küldöttségeknek határozott ígéretet tett arra, hogy szabadjegyeket és egyéb anyagi előnyöket eszközöl ki részükre. A Bácsalmáson megválasztott Szutrély Lipót munkapártit Ih­rmann Ferenc Justh-párti hívei az­zal vádolják, hogy személyesen ígért a választók­nak pénzt, földbérleteket és egyéb, magánügyek­ben nagy költséggel egybekötött ingyenes utánjá­rásokat. Minden választó 40—100 koronát kapott szavazatáért. Sümegi Vilmos gyergyószentmiklósi mandátuma ellen panaszt adtak be a képviselőházhoz, mely­ben a választás megsemmisítését kérik, mert a Justh-párti Sümegi emberei terrorizálták a mun­kapárti Ilervey Dezső szavazóit. A Kassán megválasztott Blanár Béla munka­párti elleni petíció 133 vesztegetési esetet sorol föl név szerint és pontos közlésével azoknak az össze­geknek, amelyeket a megvesztegetettek kaptak. Azon fölül egész sorozatát közli a kérvény azon szavazatoknak, amelyek a tisztviselőkre részben a M&v., részben a dohánygyári, illetve javítóintézeti igazgató, részben a városi hatóságok által gyako­rolt presszió folytán érvényteleneknek tekintendők. Államvasúti tisztviselőket," akik ellenzékiek voltak, a választás napjának reggelén helyeztek el Kassá­ról, hogy ne szavazhassanak. Bethlen István grófnak, a mezőségi választó­kerület Kossuth-párti képviselőjének mandátumát Wittmann Ernő dr. munkapárti jelölt petícióval támadta meg. A petíció etetés, itatás és vesztege­tés miatt kéri a választás megsemmisítését. Hajós Kálmán dr.-nak, a zalamegyei baksai ke­rület munkapárti képviselőjének mandátuma ellen a Kúriánál petíciót nyújtottak be. * Csütörtökön délelőtt a Kúria két választási ta­nácsa ülést tartott, amelyben a benyújtott petí­ciók egynéhányat vizsgálta meg alaki szempont­ból. Az első választási tanács Heintz Hugó man­dátuma ellen benyújtott petíciót alaki hiányok miatt visszautasította. Janiga János szabadkai kép­viselő mandátuma ellen beadott petíciót pedig szeptember 20-ikára tűzte ki tárgyalásra. A máso­dik tanács tárgyalásra tűzte ki a következő petí­ciókat: Ostfy Lajos celldömölki képviselő elleni petíciót szeptember 13-án, Muzslay Gyula nógrádi képviselő ellen benyújtott petíciót szeptember 20-án és Rudnay Alajos privigyei képviselő ellen benyújtott petíciót szeptember 27-én fogják tár­gyalni. Rövid belpolitikai hírek. A kormány pénteken délután minisztertaná­csot tart. KÜLFÖLD. Ausztria. Botrány a pénzügyi bizottságban. A szlové­neknek az olasz jogi fakultás ellen megkezdett obstrukciója a pénzügyi bizottságban csütörtökön már csúnya botránnyá fajult el. A szlovének, a csehekkel egyetértve, minden szakaszhoz módosí­tásokat adnak be, hogy az időt elhúzzák. A csütörtöki ülés elején mindjárt nagy zűrzavar támadt, amely csaknem verekedéssel végződött. Korosec pap-képviselő azt javasolta, hogy elő­adót válasszanak. Ezt a javaslatot elvetették. Korosec ezután kijelentette, hogy a múlt ülés jegyzőkönyve helytelen. Szükségesnek tartja annak a megállapítását, hogy egyáltalán vezet­nek-e jegyzőkönyvet s várjon pontosan föl­jegyeztek-e minden eseményt, hogy a jegyző és az elnök aláírták-e a jegyzőkönyvet. Ja­vasolja, hogy szakítsák félbe az ülést, hogy mind­ezeket megállapíthassák. A dolgozni akaró pártok természetesen tiltakoztak ezen ostobául szemtelen időpocsékolás ellen. Korosec ezután szlovénül kezdett beszélni. Az elnök figyelmeztette, hogy németül beszéljen. **A tisztelendő úr erre az asztalt csapkodva kiabálta, hogy joga van szlovénül beszélni. Az irtózatos zajban azon­ban a saját szavát is alig hallhatta. Az elnök végre megvonta tőle a szót. A következő szónok Gostincar volt, aki szintén szlovénul beszélt. Azonban Korosec sem hallgatott el s egyszerre két obstruáló is pazarolta a szót. Valaki a hallgatóság közül elveszítette a türelmét s oda szólt Ko­rosecnek: — Ez aztán szemtelen egy pap, ez a Korisec! Kaspar képviselő volt a közbeszóló és most a szlovének ellene fordultak. Ököllel fenyegették és ha a német képviselők közbe nem lépnek, meg is verik. Erre már igazán kitört a zenebona. A kép­viselők fölugráltak helyeikről és vadul kiabáltak. A nagy zajban az elnök Gostincartól is megvonta a szót. Sokáig tartott a lárma, míg végre a szláv unió tagjai eltávoztak. Ezután­­a teljes két órai zaj és lárma után — Stürgkh gróf közoktatásügyi miniszter szólalt föl. Ismertette az olasz fakultásra nézve létrejött megállapodást, amelyet azonban nem terjeszthetett elő javaslat alakjában. Végül figyelmeztette a bizottságot, hogy ne gördítsenek akadályokat a javaslat elé, mert az olasz fakultás fölállítása hasznos mindazokra a nemzetekre, amelyek egyetemet követelnek. A megállapodás — amelyet a Nép­szavában egyébként már ismertettünk, — arról szól, hogy az olasz jogi fakultást Bécsben állítják föl, az 1914—15. tanévre valamely olasz városban helyezik el. A fakultás újabb helyét azonban már 1912-ben meg kell állapítani. Törökország. A krétai nemzetgyűlés. Szerdán kellett volna újból megnyitni a krétai nemzetgyűlést, de váratlan akadályok támadtak. A helyzet ismét komoly. A kormány békealkudozásokat folytat a pártvezérekkel. Venizelos, a végre­hajtó bizottság elnöke nem akarta megnyitni a nemzetgyűlést, míg biztosítottnak nem látta, hogy a mohamedánokat be fogják bocsátani, még ha nem is tesznek hűségesküt a görög királyra. A mohamedánok kijelentették, hogy csak akkor jelennek meg az ülésen, ha meg­hívják őket. A radikális pártiak nem tágí­tanak. Venizelos koalíciós kormányt akar alakítani. A hatalmak 9 hadihajót tartanak a Suda-öbölben. A krétai lakosság egyelőre nyugodt. Oroszország, Sternberg­ kémkedései. Báró Ungern-Stern­berg letartóztatása alkalmából a brüsszeli lapok megemlékeznek arról, hogy a nemes báró 1894-ben az orosz titkosrendőrség szol­gálatában állott és főrésze volt a liégei me­rénylet előkészítésében. Összeköttetésben állott Azevvel és már-már le is tartóztatták, de az orosz titkos rendőrség segítségével megme­nekült. Rövid külpolitikai hírek. Szerbia és Angolország között komoly el­lentétek merültek föl. Az angol követ elhagyta Belgrádot és a londoni kormány nem gondosko­dott utódról. Az ellenzéki sajtó támadja a radiká­lis kormányt, hogy Anglia irányában perfid és ügyetlen politikát űz. Az olasz képviselőház választójogi bizottság elv­ben elhatározta, hogy a­­községi választójogot a nőkre is kiterjeszti. Firdusi bég, a bosnyák tartománygyűlés elnöke csütörtök délután meghalt. Az orosz duma tanácskozásait október 16-ig elnapolták. Gucskov dumaelnök ezután lemondott állásáról, hogy kitölthesse fogházbüntetését, ame­lyet Uvarov gróffal vívott párbaja miatt kapott. A Korea és Japán között nemrég létrejött meg­állapodás értelmében a koreai császár rendeletet bocsátott ki, amellyel országának rendőri igaz­gatását a japáni császárra ruházza. Ezt az első lépésnek tekintik Korea annexiójához. A végleges annexiót azon időpontra várják, amikor Korea­ a helyőrségek hathatós védelme alá kerül, amelyeket fokozatosan megerősítenek. Ellenzéki együttműködés — az együttműködés fölbontására. — Elnök­választó ülés a képviselő­házban. — Csütörtökre összeverbuválták a képviselő­ház tagjait majdnem teljes számban. A kor­mánypárti sokaság meg a gyászosan kicsiny ellenzéki tábor állandóan hullámzásban volt a folyosó és az ülésterem között. Egyebet sem csináltak, mint szavaztak. Leadták a kis cédu­lákat a Ház asztalán elhelyezett urnába, aztán mentek ki a folyosóra és újra be az üléste­rembe megint szavazni. Féltizenegytől egy óráig mindig szavaztak. Az elnököt, a két al­elnököt és a jegyzőket választották. Nem volt izgalom, sem úgynevezett érdekfeszítő vára­kozás, mert előre tudta mindenki az ered­ményt; az új elnök, Berzeviczy Albert is, aki megválasztása előtt jóval az elnöki szobában díszmagyarban várta, mikor következik az ő jelenése. Tudták, hogy Kabos lesz az egyik és Návay a másik alelnök és tudták, hogy sem Apponyi, sem Meskó László és Ra­kovszky nem komoly ellenfelek, hogy nem komoly jelöltjei az immár komolyan nem­ vehető együttműködésnek. Azt hisszük, az ellenzéki együttműködés, amely szerdán este olyan nagy viharfellegekkel indult a derűs kormánypárti egekre, csütörtök reggelre a legalaposabban meghót. A reakcionárius bá­bák nem ügyeltek eléggé s a vízzel együtt az újszülöttet is kiöntötték. Csütörtökön délelőtt, a Ház ülésének meg­nyitása előtt, a néppártiak haragos kitörései­vel kezdődött az együttműködés temetése. Zokon vették nagyon azt a néhány kijelen­tést, ami róluk és nekik adresszálva a Justh­párt szerda esti értekezletén elhangzott. Fájta szívük nagyon és nyöszörögve vergődött a fekete önérzetük, — hogy a Justh-párt nem akar velük együtt haladni ? A néppárttal ? Rakovszkyval, a híressel ? Az ellenzék föl­vonult az ülésre, de nem úgy, mintha de­monstrálná a nyélbeütött kooperációt. Ellen­kezőleg olyanképpen, hogy az együttműködés sikeres volt az­­ együttműködés fölbontására. Mert néhány Justh-pártiak mondogatták to­vább a néppártról szóló igazságokat, a nép­párti méltatlankodás sem szűnt meg egyha­mar s ez az együttműködés a szavazásban nyilatkozott meg. Ebből már meg lehetett ál­lapítani, hogy a néppárt nem szavazott le a Justh-párti alelnökjelöltre, viszont a Justh­párt törölte a szavazót­isztáról Rakovszky ne­vét. Az együttműködésnek tehát befellegzett, az elnökválasztásnál legalább nem volt sikere. Beszélik azonban, hogy Károlyi Mihály gróf — aki fehér ruhájában, vigyázva minden hangra és jelre, úgy állott az ellen­zéki padok szögén, mint egy tízezerholdas birtok mesgyéjén a napban izzó fehér tila­lomra — tovább fog vacsorázhatni — pe­­csenyéztetni és pezsgőztetni — az ellenzéki együttműködés, esetleg egy új, reakcionárius koalíció érdekében. Eddigi munkája csütör­tökön láthatólag fuccsba ment, ha valaki jelnek akarja venni a további vacsoráztatá­sok sikerére nézve, akkor az ellenzéki együtt­működés belátható időn belül nem teremtő­dik meg. Az elnökválasztás. A képviselőház csütörtöki ülését pontosan, dél­előtt tíz órakor nyitotta meg Neiszidler Károly korelnök. Az ülés elején az osztályok tettek még jelentéseket a mandátumok megvizsgálásáról. Volt egynéhány kifogásolt mandátum, alaki hibák miatt csupán, amelyeken könnyen fognak segí­teni. Csak a Justh-párti Faragó Antal mandátumát találták olyannak,­­ a választás befejezésére állí­tólag törvényellenesen ment végbe — amelyet a megsemmisítés veszélye fenyeget. Az osztályok jelentése után kezdték meg az elnökség és a jegy­zők megválasztását. Az elnökválasztás tizenkét órakor ért véget. Berzeviczy Albert 211, Apponyi Albert pedig 78 szavazatot kapott; 3 szavazólap üres volt.­­ Az alelnök választásakor Kabos Ferenc 196, Návay Lajos 195, Meskó László 71 és Rakovszky István 70 szavazatot kapott. E szerint Kabost és Návayt választották meg. A jegyzők és a háznagy válasz­tása délután háromnegyed kettő után ért véget. Jegyzőkké megválasztották Lovászy Mártont, Hammersberg Lászlót, Szinnyey-Merse Félixet, Vermes Zoltánt, Nyegre Lászlót és Rudnyánszky Györgyöt, háznagygyá pedig Angyal Józsefet. Ezután a korelnök a közjegyzőkkel együtt el­hagyta az elnöki pódiumot és átengedte az elnöki széket Berzeviczy Albert elnöknek, aki díszma­gyarban ült bele a huszonnégyezer koronás stal­lumba. Bevonultak közben az új alelnökök és a jegyzők is s az elnök megkezdte az elnöki szék­foglaló beszédét. Olyan volt ez a beszéd, mint minden más elnöki székfoglaló. ígérgetése annak, hogy a házszabályokat, az alkotmányos jogokat tiszteletben fogják tartani, hogy a parlament mél­tóságát és tekintélyét meg fogják őrizni, stb., stb. 3

Next