Népszava, 1910. október (38. évfolyam, 233–258. sz.)
1910-10-01 / 233. szám
XXXVII. évfolyam. Budapest, 1910 október 244. szerda. 233. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 19.20 kor. | negyed évre ... 14.80 kor. fél évre 9.60 kor. | egy hóra 1.60 kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE, megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon-szám 82—61.) Könnyen bánnak a pénzünkkel. Magyarország pénzügyminisztere diadallal hirdeti, hogy sikerült neki 500 millió korona új adósságot csinálni, 21.125 millió új kamatterhet venni az ország nyakába és a polgári sajtó örömmel üdvözli a sikeres pénzügyi műveletet. Az uraknak nincs okuk sajnálni, ha a magyar állam adóssága szaporodik, ők nem járulnak hozzá adójukkal a kamattöbblet előteremtéséhez. Magyarország tényleges urai, a földbirtokosok, nem fizetnek egy fillérrel sem több adót, bármennyire nőjenek is az állam terhei. Magyarország tényleges urai nem fizetnek több adót, bármennyire szaporodjék is jövedelmük. Az utolsó 4-5 év magas gabona- és állatárai megduplázták, megháromszorozták a nagybirtokosok jövedelmét, de ők egy fillérrel sem fizetnek több adót most sem, mint öt év előtt. Ők, mint a törvényhozás urai, egyszer s mindenkorra kiszabtak egy bizonyos összeget, 60 millió koronát, amelyet földadó fejében fizetnek. Se többet, se kevesebbet. Bármily kulturális vagy hadügyi, vagy akármilyen célra kell is az államnak pénz, ők nem járulnak hozzá. Hasonlóképp kivonják magukat az adófizetés alól a gyárosok, nagykereskedők, bankárok, ügyvédek. A gyárosok részvénytársaságot alakítanak vállalataikból és a nyereséget úgy eltitkolják, úgy félrekönyvelik, hogy az állam nem talál megadóztatható jövedelmet. A magáncégek maguk vallják be jövedelmüket, van Budapesten ügyvéd, akiről köztudomású, hogy százezer korona évi jövedelme van, de csak 6000 korona után fizet adót. Az adókivető bizottságban csupa gazdag ember ül, egyik holló nem vájja ki a másik szemét, így az államterhek zöme a szegény népet sújtja. Az állam szaporodó terheit kizárólag a fogyasztási adók emelésével, szaporításával födözik, áthárítják a dolgozó nép vállaira. Ezért folyik nálunk könnyelmű gazdálkodás az állam pénzével. Akiknek politikai joguk és befolyásuknál fogva módjuk volna az ellenőrzésre, azoknak nem fáj a pénzpocsékolás; akiknek a bőrére megy, azok a politikai jogokból ki vannak rekesztve, az ellenőrzés lehetőségétől elütve. Álljon itt néhány adat annak igazolására, hogy a vagyonos osztályok adója alig növekszik. Egyenes adókból befolyt millió korona 1896—1900. évi átlag 2046 1901—1905. „ „ 1889 1906. „ „ 2900 1907. „ „ 2737 1908. „ „ 2564 Látszólag tehát emelkedtek "az egyenesadóbevételek , de csak azért, mert a nemzeti ellenállás alatt elmaradt az adófizetés; ha összegezzük az 1901—908. években befolyt adót és az átlagot vesszük, látjuk, hogy évente befolyt egyenes adóból 2206 millió korona, tehát csak 8%-kal több, mint 14 év előtt. Nézzük ezzel szemben a fogyasztási Haladók és jövedékek (só, dohány) fejlődését. A fogyasztási és italadók bevétele volt millió korona 1896—1900 évi átlag 160 1901-1805 „ „ 175 1906 „ „ 199 1907 „ , 211 1908 „ „ 222 1909—1910-re előirányozva 241 A só, dohány és sorsjáték bevétele volt millió korona 1896—1900. évi átlag 137 1901—1905. , „ 144 1906. „ „ 157 1907. „ „ 164 1908. „ „ 174 1909-1910. előirányozva 192 Itt tehát számokban bizonyítjuk, hogy az állam szaporodó terhei csak a dolgozó népet sújtják. A magyar állam kiadásai pedig egyre szaporodnak és ami fő, az állami kiadások zöme olyan dolgokra megy el, amiből a munkásosztálynak a világon semmi haszna sincsen. Az állam adósságai és vele a kamatteher évről-évre növekszik. Az idei évben a következő összegeket kell a magyar államnak az államadósságok kamatai fejében fizetni. Millió korona Az 1867 előtti államadósságok kamatja 606 Földtehermentesítés (a földesuraknak a jobbágyság megváltásáért). . 175 Az aranyjáradék alakjában fölvett kölcsön kamatja 613 A koronajáradék alakjában fölvett kölcsön kamatja 1097 Kisebb állami adósságok kamatja . 188 Vasutaktól átvett adósságok kamatja 24-3 Egyes minisztériumok adósságainak kamatja 9-3 Összesen . 301*5 Ehhez járul a most fölveendő kölcsön kamatja ....... 21*1 Az 1911. évben lesz a magyar állam kamatterhe összesen 3226 millió korona. Ezt az óriási összeget kapják magyar, osztrák és német tőkések évről-évre a magyar államtól, Magyarország dolgozó népétől. Még világosabban meg fog látszani, hogy milyen terhet jelent ez, ha az egyes emberhez viszonyítjuk. Ha Magyarország jelenlegi népességét 18 millió lélekre tesszük, úgy minden emberfőre kerek 18 korona esik évente az államadósság kamataiból. Egy öttagú családra 90 korona jut az államadóság kamataiból. Ellenben a sokkal gazdagabb Poroszországban, a birodalmi adóságokat beszámítva, fejenként csak 1346 korona jut. Bármiképp forgatjuk azt a nagy számhalmazt, amely az államgazdálkodás adatait tartalmazza, mindig ugyanazt látjuk : az osztályparlament nem törődik az állam növekvő kiadásaival, mert a kiadások többletét nem a vagyonos osztály fizeti, hanem a dolgozó munkásnép szesz-, hús-, só- és dohányadók alakjában, amelyekhez az osztályparlament két újabb adót, a gyufa-és petroleum-adót készül behozni. Amikor a szociáldemokrata párt az általános, titkos, egyenlő választójogért küzd, sok egyéb cél mellett az is vezeti, hogy parlamentbeli képviselői ellenőrizzék az osztályállam pénzkezelését, hogy az urak ne dobálódzhassanak minden ellenőrzés nélkül a munkásság keserves pénzével, mint eddig. Lapunk mai száma 12 oldal. SZEMLE. BELFÖLD. A kétlelkű paraszt. A bécsi polgármester budapesti látogatásának ügye még mindig nagyon izgatja a polgári lapokat. Két nap előtt még örvendetes közeledésről írtak ezen teljesen jelentéktelen eset kapcsán, mivel azonban a bécsi keresztény-szociális sajtó nem igen örvend ennek a polgármester-utazásnak, ma a lapok némelyike a büszke spanyol szerepét ölti hirtelen magára. így többek között a „Magyar Hírlap" kisüti a bécsi antiszemita sajtó fölröffenése következtében, hogy milyen elmaradott és züllött állam Ausztria s milyen elsőrendű paradicsombeli ország volnánk mi. Ilyenfajta elmélkedései során a következőket írja a „M. H.": „A mi magyar parasztunk észben, erőben, tehetségben, intelligenciában magasan fölötte áll az ő cseh, morva, galíciai és minden egyéb Ausztriába tartozó bugyuta népének." Milyen kár, hogy csak a külföldi beavatkozás után fedezi föl az Andrássy gróf újságja a magyar parasztnak ezen kitűnő tulajdonságait. Hogy van az, hogy a „M. H." mégis minden olyan választójogi reformnak lelkes barátja, amely a magyar parasztot ki akarja zárni a politikai jogokból és esküdt ellensége minden olyan tervnek, amely ezt az észben, erőben, tehetségben olyan kiváló magyar parasztot a legkezdetlegesebb politikai joghoz akarja juttatni. A „Magyar Hírlap" magyar parasztja kétlelkű lény : amikor soviniszta heccelődés céljaira kell fölvezetni, akkor igen jeles kultúrlény, amikor azonban jogot kell neki adni, akkor buta, elmaradt, állati színvonalon élő tömeg.