Népszava, 1911. december (39. évfolyam, 285–310. sz.)
1911-12-28 / 307. szám
4 törökök hajlandók megszavazni a kormány javaslatát, de az ellenzék elhatározta, hogy obstrukciót kerl és megakadályozza terv megvalósítását. A kormány azonban hír szerint a lehető legreakciósabb módon iparkodik a kérdést megoldani. Ahmed Riza bég egy beszélgetés során ugyanis elmondotta, hogy a parlament feloszlatása és az ostromállapot kihirdetése Konstantinápolisban küszöbön van. Az új választásokat pedig csak a békekötés után írják ki. A marokkói egyezmény a francia szenátusban. A szenátus külügyi bizottsága kedden kezdte meg a marokkói egyezmény tárgyalását. Az ügy előzményeiről De Selves külügyminiszter a következő eddig ismeretlen részleteket adta elő: — Kiderlen-Wächter államtitkár Cambon berlini francia nagykövet kérdésére kijelentette, hogy Németország a franciák Rabatba történendő esetleges bevonulását nem fogja ellenezni azon feltétel alatt, ha a franciák nem maradnak Rabatban. Az államtitkár megjegyezte, hogy ő biztosra veszi, hogy Franciaország Fezbe is bevonul. Cambon ezt végre is kénytelen volt elismerni és hozzátette, hogy a franciák nem fognak a fővárosban maradni Kiderlen-Wächter ebből mit sem akart hinni, messzemenő föntartásokat hangoztatott a Fezbe való menetel dolgában és végül ezt válaszolta: „Önök kétségkivül elmehetnek Fezbe, de ha ott maradnak, úgy teljes szabadságunkat fogják Marokkót illetőleg visszanyerni." Utána Caillaux miniszterelnök szólalt föl és elmondta, hogy az 1909-iki német-francia egyezmény ismételt panaszokra adott okot és a francia kormány ezt nem nézhette közönyösen. Anglia például szintén beavatkozott, mert a tervbe vett marokkói közmunkatársaságban csak hét és fél százalék erejéig akarták részesíteni. Az angol király utazásai. Londoni lapok értesülése szerint az angol királyi pár a jövő nyolc hónap alatt hivatalos látogatásokat fog tenni Európa több fővárosában. A portugál royalisták a kaszárnyákban, Bragából nagy katonai zendülésnek a híre érkezik. A legutóbbi hetekben az ország északi részében royalista ügynökök keresték föl a kaszárnyákat és pénzt osztogattak a katonák közt, hogy őket a monarchizmus ügyének megnyerjék. A 29. gyalogezred egy része az első alkalmat fölhasználta a zendülésre. Amikor azonban a zendülők azt látták, hogy bajtársaik legnagyobb része hű marad a köztársasághoz, a kaszárnyába menekültek és ott eltorlaszolták magukat. A 2. gyalogezred parancsnoka felszólította a felkelőket, hogy adják meg magukat és amikor nem engedelmeskedtek, rohammal akarta bevenni a kaszárnyát, de kénytelen volt a felkelők heves puskatüzelése elől visszahátrálni. Az ezredes erre ágyukat vontatott a kaszárnya elé és azzal fenyegetődzött, hogy a kaszárnyát bombáztatni fogja. Csak ekkor adták meg magukat a zendülők, miután megígérték nekik, hogy csak enyhe büntetésben lesz részük. A kormány azonban kijelenti, hogy a bűnösöket a legszigorúbb büntetéssel fogja sújtatni. A lisszaboni patriarcha a bíróság előtt. A portugál kormány nem respektálja a pápai rendeleteket és nem kisebb papot, mint a lisszaboni patriarchát állítja világi bíróság elé. Mint Lisszabonból táviratozzák, a patriarchát, akit a köztársaság ellen való izgatással és a royalistákkal való összejátszással vádolnak, külön bíróság elé fogják állítani. Ha a terhére rótt tények igazaknak bizonyulnak, akkor valószínűleg a törvényben előírt legnagyobb büntetésre fogják ítélni, amely hat évi fegyházra és tíz évi afrikai deportálásra szól. Osztálytudatos munkás csak munkáslapokat vesz,olvas és terjeszt mindenütt NéPsZAVA 1911 december 28. KÖZSÉGI ÜGYEK • A belvárosi templom környékének szabályozása. A belügyminiszter a főváros közgyűlésének a belvárosi templom környékének rendezése tárgyában hozott határozatát tárgyalás alá vette és a következőkben döntött: A belügyminiszter a belvárosi templomnak, mint az Árpádok korából és az azt követő századokból származó és a pusztítások után most már egyetlen emléknek a fentartását oly kötelességnek tartja, amelyet még a nagyszabású városrendezés követelményeivel szemben sem szabad szem elől téveszteni. Szükségesnek tartja tehát a miniszter, hogy a templom a maga egészében föntartassék, ellenére azoknak a nehézségeknek, amelyek némelyek szerint a tornyok meghagyása esetén az Erzsébet-híd hídfőjének és följárójának közelsége folytán szabályozási és esztétikai szempontból előállanak. Ami magát a szabályozási tervet illeti, amelynek alapján a pályázat a plébániatemplomra, illetőleg restaurálására kihirdetendő lenne, a miniszter kijelenti, hogy a szentélynek háromhajós két travel hozzáépítése által nyugat felé való folytatása egyáltalában nem mutatkozik megfelelőnek, mert a csúcsíves szentély mai hatása csak úgy tartható fönn, ha mint jelenleg, tágas, föl nem osztott hajóból tekinthetünk be a szűkebb és sötétebb, erősen tagolt szentélybe. De nincs is szükség a hajó lebontására, amely a szóban levő tervezet alapulvétele mellett is a tornyokig meghagyható és a templomnak, valamint az előtte levő térnek érvényesülésére a parkot szűkítő és a közlekedést is megnehezítő lejtős út mellőzésével a tér a Ferenc József-rakpartig egy síkban meghagyandó és a szabad kilátást továbbra is biztosítandó lenne, mert különben a templom oly mélyedésbe jutna, amely városrendezési szempontból is elfogadhatatlan helyzetet teremtene. Ezek folytán a belügyminiszter a székesfőváros közönsége 1136—1911. kgy. számú határozatának csupán a fentiek által nem érintett részeit hagyja jóvá, illetőleg a szabályozási tervet ily alakban emeli érvényre, a Schopper J. G. és társai, továbbá Rónai Károlynak a közgyűlési határozat ellen beadott felebbezéseit pedig elutasítja. A szemétgyűjtés szünetelése. A fővárosi fuvartelep közli, hogy újév napján, január 1-én, a házi szemétgyűjtés szünetelni fog. Ragadós betegségek. A főváros tiszti főorvosi hivatalának kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 7, kanyaró 465, skarlát 80, szamárhurut 12, roncsoló torok- és gégelob 32, bárányhimlő 28, járványos sültőmirigyláb 14. Halálozás: Hasi hagymáz 1, kanyaró 6, skarlát 5, roncsoló torok- és gégelob 2, gyermekágyi láz 1. Wieniawszky : Legenda. A hangverseny fél nyolctól tizenegy óráig tart. A kedvezményes jegyek érvénytelenek. Népopera. Szombaton iktatja be a „Népopera” műsorába Verdi „Troubadour"-ját Ebből az operából is két bemutatót rendez a színház. A kettős szereposztás a következő: Luna gróf— Kriener és Gábor, Leonora—Jávor Mária és Gervai Erzsi, Manrico—Várnai és Pogány, Azucena— K. Durigó Hana és Gleviczky Irén, Ferrandó— Bihar és Körösi, Inez—Legard Adél és Hikisch Kató, Ruiz—Hajagos és Székely, a cigányt Mátrai, a hírnököt Sugár énekli. A „Troubadour" előadásai esti 7/18 órakor kezdődnek. A Kamarajáték a nagy szláv írónak, Csehovnak egyik legsúlyosabb alkotását „A sirály" című négyfelvonásos drámáját mutatja be a Várszínházban legközelebb. Az első magyar bemutató Tímár Béla „Munka" című drámája lesz, amelyben az író a társadalmi osztályok közt dúló élet-halál harcát mutatja be. (*) Az Uránia Színház vasárnap, január hó 7-én, délelőtt pont 10 órakor munkáselőadást rendez. Szinre kerül: Skócia. Jegyek 40 fillérért már kaphatók a Népszava-könyvkereskedésben. MÜVESZETIROMIUM (*) Téli verőfény. (Irta Pásztor József. Bemutató előadás az Urániában.) A tél szépségeit irja meg a „Téli verőfényében Pásztor József. Az első fölvonás a téli idő szórakozásait veszi sorra, a második elvezet bennünket az örök tavasz hónába, a Riviérára, ahol akkor is langyosan süt a nap, amikor nálunk vastag hólepel borít el mindent, végül a harmadik felvonást a téli sportoknak szánta a szerző. A színház a darabot gyönyörű álló- és mozgóképekkel szerelte föl A közönség rokonszenvesen fogadta a darabot és sokat tapsolt a szerzőnek. (*) Új Shaw-darab a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház a jövő hét péntekén Shaw Bernard legnépszerűbb vígjátékát mutatja be „Nem lehessen tudni" címmel, amely a világhírű angol írónak legnagyobb sikerű darabja. Shawnak e rendkívül mulatságos vígjátéka „You never can tell" címmel Amerikában és Angliában eddig majdnem ötezerszer került színre. A darab tulajdonképpen nagyszabású házassági komédia, amelyben egy elveszett apa 18 év után a legmulatságosabb körülmények között találja föl családját A női főszerepeket Csillag Teréz, Lenkey Hedvig, Váradi Aranka, a férfiszerepeket pedig Gál Gyula, Odry Árpád, Pethes Imre, Rajnay Gábor, Mészáros Alajos és Bartos Gyula játsszák. (*) Hangverseny a jubiláris kiállításon. A Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállításán a városligeti Műcsarnokban, csütörtökön, december 28-án lesz a második hangverseny. A hangversenyen a következő műsor kerül előadásra: 1. Chopin : Nocturno. 2. Hanekan: Karácsonyi éj. 3. Brüll: Az aranykereszt. Nyitány. 4. Backó: Hajnalhasadás. Zenekép. 5. Hubay : Hullámzó Balaton. Csárdajelenet 6. Franzot: Szerenád. 7. Wagner : Kar- és pásztordal a „Tannhäuser" operából. 8. Frycsaj : Magyar kurucdal. Ábránd. 9. József: Ólomkatonák diszmenete. 10. Saint-Saens: Részletek a „Sámson és Delila" dalműből 11. Schneider: A karácsonyfa alatt. Zenekép. 12. iVRHCooo A bányában. Nem sikterült a mentés. A mentők közül ketten megörültek. Tíz-tizenkét nappal ezelőtt több alkalommal is írtunk arról a rémes bányaszerencsétlenségről, amely a brycevillei (Északamerika, Tennessee-állam) bányákban történt. Északamerikából most érkezett újságokban borzalmas részleteket olvasunk a katasztrófáról. Az Európába érkezett jelentések knoxville-i, knoxville-i katasztrófáról szóltak akkor, a szerencsétlenség azonban Bryceville-ben történt, Tennessee államban, a Knoxville Iron Co. szénbányájában. Szombati napon, hajnalban szállottak le a bánya mélyébe a munkások; ekkor megtörtént a rettenetes robbanás, amelynek ereje megrázta az egész környéket és romokba döntötte a bánya minden építményét. Mindössze három embernek sikerült megszabadulnia. Ezek mellékfolyosókon dolgoztak és sikerült a szabadba vergődniök, mielőtt a tűz és füst elzárta volna előlük a menekülés útját. A mentőcsapat hamarosan megtalálta Lee Polstannak, a szellőztető készülék gondozójának a hulláját a főbejárat romjai között; vasárnapig huszonhét folyosót kutattak át, de még hét hátra maradt. Úgy látszik, a szerencsétlen emberek ezekbe a legtávolabb eső folyosókba menekültek. Jellemző egyébként, hogy a bányát alig nyolc nappal a szerencsétlenség előtt vizsgálta meg az állami bányainspektor és azt jelentette, hogy a bányában gázok nincsenek. A szerencsétlenség valószínű okáról kétféle nézet is van forgalomban. Az egyik szerint a pusztulást a szénpor felrobbanása okozta, a másik szerint pedig az, hogy valami módon a villamosvezeték sodronya jöhetett érintkezésbe a robbantáshoz használatos lőporral. Vasárnap megfeszített erővel folytatták tovább a mentés munkáját és estig nyolc megszenesedett holttestet találtak meg. Hétfőn éjjel tizenegy óráig öt ember életét sikerült megmenteni. A megszabadított bányászok szombat reggel óta voltak elzárva a külvilágtól, amikor is a robbanás százötven munkást temetett el; ez az öt ember melléktárnába menekült, ahol eltorlaszolták magukat a gyilkos gázak elől. Valamennyien családos emberek, akik már le is mondtak arról, hogy feleségeiket, gyermekeiket még viszontláthassák. Eltorlaszolt rejtekhelyükre magukkal vitték azt a kevés elemózsiát, amit szombaton ebédre vittek magukkal és azon tengették életüket három napon keresztül. A kis bányatelepen villámgyorsan terjedt széjjel a hír, hogy élő embereket találtak a bányában és hamarosan nagy néptömeg verődött össze a bánya bejáratánál, akikben ismét föléledt a remény, hogy elveszettnek hitt hozzátartozóikat még élve fogják viszontlátni.