Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-06 / 32. szám

1913 február­i NÉPSZAVA * ják, hogy február tizedikéig normálisak lesznek a viszonyok és az idézett lap érte­sülése szerint a leszerelésre megtörténtek az előkészítő intézkedések. Orosz vélemény: (Bécs, február 5.) Pétervárról jelentik a ,,N. W. T."-nak. Itteni diplomáciai körökben nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget Ferenc József király levelének, mint kezdet­ben hitték. Nem tagadható, hogy a király le­vele bizonyos tekintetben a béke előjele, azonban nem az uralkodók irányítják a kül­politikát, hanem a diplomácia. A király leve­lének tartalmáról nagyon előkelő politikai körökben azt mondják, hogy az főleg a Romanov-jubileumról szól és alaptalan az a föltevés, hogy Berlinben kezdeményezték Ferenc József király levelét. Közvetve bizo­nyára nagyban elő fogja segíteni a levél a jó viszony helyreállítását az osztrák-magyar monarchia és Oroszország között. * Új béketárgyalások. Nagykövetek a portánál. (Páris, február 5.) Konstantinápolyból je­lenti a „Matin" tudósítója. A hármasszövet­ség nagykövetei lépéseket tettek a portán a béke érdekében. Pallavicini őrgróf osztrák­magyar nagykövet azt tanácsolta a nagy­vezírnek, hogy Törökország bízza meg a bé­ketárgyalásokkal Giers orosz nagykövetet. Hir szerint a legközelebbi napokban két bolgár delegátus érkezik ide, hogy a nagykö­vetek útján a béke feltételeiről tárgyaljon a portával. Oroszország közvetít. (Péter­vár, február 5.) Biztos értesülés sze­rint az orosz külügyi kormány ama tanács­kozás alapján, amelyet Vangenhiem báró német nagykövet tegnap Giers orosz nagy­követtel folytatott, elvállalta a hadakozó fe­lek között való újabb közvetítést, amelynek sikere valószínű. Oroszország a békéért. (Pétervár, február 5.) Szaszonov megígérte a portának, hogy a nagyköveti reunió javas­latának elvi elfogadásáért a további tárgya­lásnál támogatni fogja. Néhány nap múlva két bolgár meghatalmazott érkezik ide. A hikromasszövetség a békeközvetítő. (Bécs, február 5.) A hármas­szövetség nagyhatalmainak diplomáciai képviselői Konstantinápolyban és Szófiában tegnap lé­péseket tettek, amelyeknek az a céljuk, hogy a hadviselő két fél fogadja el a békeközvetí­tést, amelyre a hármas­ szövetség szívesen vál­lalkozik. Nem­ kell fegyverszünet. (Konstantinápoly, február 5.) A miniszter­tanács visszautasította azt az orosz javasla­tot, hogy a fegyverszünetet négy nappal meg­hosszabbítsák. Kik léptek közbe ? (Bécs, február 5.) Ma az a hír volt a sajtó­ban, hogy a második háború kitörése előtt csak Németország és Olaszország intette en­gedékenységre Bulgáriát.. Ausztria-Magyar­ország azonban nem. Ezzel a rosszakaratú hí­reszteléssel szemben a legjobb forrásból ka­pott értesülés szerint határozottan megálla­pítható, hogy Szófiában közvetetlenül az új háború kitörése előtt Németország, Anglia, Olaszország és mindenekelőtt és a legna­gyobb nyomatékkal Ausztria-Magyarország tett barátságos lépéseket a béketárgyalás folytatása és az ellenségeskedés elhalasztása érdekében. Drinápoly semleges. (Konstantinápoly, február 5.) Ha Drinápoly bombázása most sem hozná meg a bolgárok által kivánt eredményt, azaz a város megadá­sát, akkor a hatalmak vissza fognak térni Grey Edwardnak Drinápoly semlegesítésére vonatkozóan régebben tett indítványára. (Konstantinápoly, február 5.) Bolgár dele­gátusok érkeznek Konstantinápolyba, akik nem hivatalos formában tárgyalni fognak a drinápolyi kérdés megoldásáról Beszélik azt is, hogy erre nézve titkos tárgyalások indul­tak meg, amelyeknek során megállapodás történik abban, hogy Drinápoly ugyanolyan közigazgatást kap, mint Tripolisz. * A balkáni szövetség és Törökország. Bulgária és Románia. (Bécs, február 5). Románia követelései és Bulgária engedményei között még jelentéke­nyek az ellentétek. Románia azt a területet kívánja, amely Silistriától Cavarnáig terjed a két várossal együtt, Bulgária ellenben csak azt a keskeny területrészt hajlandó áten­gedni, amely a Fekete-tenger mentén húzó­dik el néhány faluval és lehetővé tenné Ro­mániának, hogy Mangáliából nagy kikötőt nyerhesen. A két álláspont között eddig még nem sikerült közeledést létesíteni. (Bukarest, február 5.) A román-bolgár tár­gyalás jegyzőkönyve ideérkezett. A bolgár ajánlat ugyan, mint beavatott helyen mond­ják, a román kormányt nem elégíti ki, de alapot nyújt a tárgyalás folytatására. Ez idő szerint tárgyalás folyik abból a célból, hogy megállapítsák a további tárgyalás módoza­tát, valamint arról a kérdésről, várjon a tár­gyalást Bukarestben vagy Szófiában folytas­sák-e. Görög-szerb tanácskozás. (Belgrád, február 5.) Venizelosz görög mi­niszterelnök ma ideérkezik és Pasics minisz­terelnökkel tanácskozni fog. A tanácskozás­ban elsősorban az osztrák-magyar—szerb differenciákról lesz szó, amelyekben Venize­losz Bécsben tett ígéretéhez képest közvetí­teni fog. Törökország pénzügyei. (Konstantinápoly, február 5.) Egy volt török miniszter Törökország mostani pénzügyi hely­zetéről a következőket jelentette ki: Török­ország oly intézkedéseket fog tenni, amelyek kellemetlenül érintik majd a hatalmakat. Mint­hogy a béke Kramil pasa javaslata szerint nem jött létre, a kormány kénytelen kényszer­intézkedéseket tenni, hogy a háború folytatá­sához szükséges pénzt előteremtse. Ilyen in­tézkedés elsősorban moratórium elrendelése és kényszerkölcsön fölvétele, amelyet a kor­mány a dohánykoncesszió meghosszabbításá­val garantálna. Mind a kettőre nézve már tet­tek a kormánynak ajánlatokat. (Konstantinápoly, február 5.) A miniszter­tanács megint foglalkozott az aktuális pénz­ügyi kérdésekkel, mert a függőben levő pénz­ügyi műveletek egyike sincs még befejezve. A portának háború-célokra rendelkezésére álló pénzt öt millió fontra becsülik. Ehhez az új­török bizottság saját alapjából másfél millió fonttal járult. Hi Munkásoki Lapotok, a JVÉPSZMVM érdekében agitáljatok minden­felé, ahol megfordultok. Köve­teltétek mindenütt a Népszavát! • TV 7 KÖZSÉG­­ÜGYEK * * * Budapest,­ ­ Mi lesz a munkanélküliek segélyezésé­vel ? Néhány hete múlt már el, hogy a bu­dapesti munkanélküliek tömegesen látoga­tott gyűlést tartottak, amelynek határozata folytán a Szakszervezeti Tanács fölterjesz­tést intézett a fővárosi tanácshoz, hogy ré­szint a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését oldja meg már valahára, részint pedig, tekintettel a nagy munkanélküli­ségre, nagyobb összeget szavazzon meg a munkanélküliek segélyezésére. A főváros azonban, a sürgetések ellenére, sem vett magának időt, hogy a kérdéssel foglalkoz­zék. A polgármester úrnak sok a dolga, a hercegprímásnál kell vizitelnie, hogy át­vegye a papok újabb hizlalására vonatkozó szent óhajtásokat, bizonyára ezért nem ér, rá azzal törődni, hogy Budapesten tízezré­vel vannak olyan munkások, akik éheznek, mert nincs munka. Igazán szégyene Buda­pest fővárosának, hogy nemcsak messze áll a nyugati országok városai mögött, hanem előbb-utóbb egyes vidéki városok is meg­előzik a fővárost munkásjóléti intézkedé­sekben. Nagyvárad már foglalkozik a mun­kanélküliek segélyezésével. Úgy látszik, hogy a főváros addig vár, amíg a munka­nélküliek ezrei a városházán megjelennek és figyelmeztetik a város urait, hogy ne csak a papoknak adjanak százezreket, hanem a munkásokkal szemben is vannak köteles­ségeik. •­ Kétféle papiros. „Egy fővárosi kishiva­talnok" aláírással kaptuk a következő le­velet : Van szerencsém egy ír irópapiri­s!. a. ide­, csatolva beküldeni. Minden hivatal és inté­zet ilyent köteles használni, dacára, hogy ebbe a komisz papirosba az ember tolla is beletörik. Tessék csak kipróbálni ! Persze a városi kisember ez ellen hiába emel panaszt. Ellenben a­­./. a. ide csatolt s a tanítósághoz intézett nyomtatvány finom velinpapiroson van, noha nyomtatvány céljára a silányabb és olcsóbb minőség is jó és ez a gyakorlat is; ráadásul pedig, amint a szöveg is elárulja, valami komolytalan nagyképűsködés is ! Az ilyenek sokaságából születik a városi defi­cit ... A gyakorlati ember jól tudja, amit ezek a városi urak nem akarnak megtanulni, hogy a nyomtatványpapiroson is sokat lehet megtakarítani. Ezen meg lehetett volna taka­rítani a múlt évi 86 ezer korona nyomdai túl­kiadást. A mellékelt finom nyomtatvány a Pedagó­giai Szemináriumnak egy értesítése, amely­ből kitűnik, hogy milyen nagyképű üressé­gekkel foglalkoznak ebben az óriási költség­gel föntartott, a városi kormányzat részéről becsületes jószándékkal megalapított, de a vezetőség által pocsolyába vitt intézmény­ben. És az ilyen finom nyomtatványokkal is eredménytelenül elárasztják a főváros isko­láit. Pedig talán nem ártana egy kis takaré­kosság. " A partbérletek" körül. Tudvalévő, h­ogy az érdekelt vállalatok a dunai kikötő és rakodó­partokat húsz év óta változatlanul potom áron bérelik a fővárostól. A tanács nagyon respek­tálta az illető vállalatok érdekeit, sokkal job­ban, mint például a munkanélküli munkásokét, tehát eszébe sem jutott, hogy a béreket emelje. Végre a múlt év vége felé a pénzügyi bizott­ságban megpiszkálták érte és valósággal rá­kényszerítették a béremelésre. Erre a közgazda­sági ügyosztály előterjesztést tett a dunai ra­kodópartok 1913. évi béreinek fölemelése iránt. Az emelés körülbelül 80—90.000 korona bevételi többletet jelent. Az ügyosztálynak ehhez az elő­terjesztéséhez úgy a közgazdasági, mint a pénz­ügyi bizottság hozzájárult. A tanács elhatá­rozta, hogy az ügyet pártolólag terjeszti a köz­gyűlés elé. A közgyűlés remélhetőleg nem fogadja el ezt az előterjesztést, mert a bérletért ez a mostani ár még mindig a méltányosságon alul van.

Next