Népszava, 1913. június (41. évfolyam, 129–152. sz.)
1913-06-01 / 129. szám
XIIE. évfolyam. Budapest, 1013 Június 1, vasárnap, 129. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 24.— kor. I negyed évre , fél évre 12.— kor. I egy hóra ... A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. . . 6.— kor. .. 2.— kor. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: Vm, CONTI-UTCA 4. SS. (Telefon: József 3—31 és József 3-32.) Munkások ! Elvtársak ! Június 3-án, kedden este 128 órakor a következő helyeken tartunk népgyűléseket: I. kerület: Krisztina-körút és Karácsonyi-utca sarok, Benes-féle vendéglő. II. kerület: Táltos-utca 8, Farkas-féle vendéglő. III. kerület: Polgár-tér 3, Wéber-féle vendéglő. IV. kerület: Váci-út 58, Illés-féle vendéglő. V. kerület: Visegrádi-utca 17, vendéglő. VI. kerület: Szondy-utca 62, földszint 8. szám. VII. kerület: Wesselényi-utca 19, Gyurkó-féle vendéglő. VII. kerület: Dob-utca és Vörösmartyutca sarok, „Vörösmarty"-kávéház. VII. kerület: Aréna-út 68, Építőmunkás-Otthon nagyterme. VIII. kerület: Bérkocsis- és Némethutca sarok, Noltész-féle vendéglő. VIII. kerület: Futó- és Práter-utca sarok, Böhm-féle vendéglő. IX. kerület : Tompa-utca 32, Kreisz-féle vendéglő. X. kerület: Martinovics-tér 3, Munkás-Otthon. A Külső Váci-úton ugyancsak június hó 3-án, kedden este 7 órakor a következő helyeken tartunk népgyűléseket: Váci-út 86. szám, Fintor-féle vendéglő. Váci-út 100. szám, Weinberger-féle vendéglő. Váci-út 129. szám, Hoffmann-féle vendéglő. Gömb-utca 25. szám, Újszászi-kávéház. A népgyűlések után kivonulunk a Rákóczi-útra! Agitáljatok és készüljetek elvtársak, abban a tudatban, hogy bátor és elszánt föllépéstek nagyban siettetni fogja a piszkos tolvajok és a népjogokat elsikkasztók végleges bukását és pusztulását. Testvéri üdvözlettel a magyarországi szociáldemokrata párt. A piszkos és tiszta Magyarország. Nem Lukács László, nem is a mostani és az előző kormány, nem is a munkapárt, a magyar osztályuralom a tulajdonképpeni és igazi vádlottja annak a pernek, amelynek tárgyalása most öt napon át folyt a budapesti törvényszék előtt. Töméntelen emberi alávalóságot és nem egy alávaló embert mutatott meg és leplezett le ez a tárgyalás. Magas állami hivatalokban, előkelő gazdasági pozíciókban levő emberek vonultak föl és nyilvánvaló módon hazudtak, alakoskodtak. Jöttek mások, akik mint jogos és természetes dologról beszéltek a lélekvásárlás szükségességéről, mint olyan dologról, amely magától értetődő és egyáltalán nem elítélendő. Láttunk cselekedeteket, amelyek a büntetőtörvénykönyv szerint nem minősíthetők lopásnak és csalárdságnak, de ennek érzi minden ép erkölcsű és ép ítéletű ember. Loptak, csaltak, sikkasztottak, hazudtak, hamisítottak, államot, sok millió embert megkárosítottak. S az emberek, akik ezt a szennyes munkát végezték, mintha elveszítették volna érzéküket aziránt, hogy mi a piszok és mi a tisztaság, mintha szinvakok lennének a gazság és becsületesség színeinek megkülönböztetésénél. Ahogy a per adatai mögött megrajzolja a képzelet magának az embereket, akik a vagyon és hatalom forrásainál állanak — micsoda undorító és köpedelmes alakokat lehet itt látni! Csak el kell gondolni a titkolódzásnak, a hazudozásnak, a sötétben való settenkedésnek, az álutakon való lopódzásnak azt az egész szövevényét, amelyből a nagy vagyon és a nagyhatalom, a banktőke és a nemzeti akaratot képviselő kormányzó párt kibontakozik. Azoknak, akik ily módon, ilyen eszközökkel veszik föl a harcot a vagyonért és hatalomért, szükségképpen meg kell romlaniuk. Ha volt jellemük, azt is el kellett veszíteniök. Ha volt bennük erkölcsi érzés, annak is el kellett bennük sorvadnia. Az egész rendszer az, ami tenyészti és nagyranöveszti az alávalóságot. Az egész rendszer az, amelyből árad az erkölcsi fertőzet. A rendszer az, amely romlottá, hazuggá, alávalóvá, félénkké, alattomossá teszi az embereket is. A vagyon és hatalom eredete mindenütt mocskos és homályos eseményekbe vész bele. A vagyon, a tőke rablásból, csalásból és fosztogatásból, az állam hatalma, az uralkodó osztályok politikai hatalma erőszakból, a gyöngék legázolásából és leigázásából sarjadzik ki. A Désy— Lukács-pár tárgyalása rávilágított egy nagy gazdasági és egy nagy politikai hatalomnak az eredetére. A Magyar Bank a fiatal magyar kapitalizmusnak egyik legjellemzőbb képviselője. A munkapárt a haldokló magyar osztályuralomnak legerősebb fegyvere a demokrácia ellen. A korhadt és csak mesterséges befecskendezésekből élő magyar osztályuralom és a kíméletlen, mitől sem fékezett uzsorakapitalizmus egymásra talált. Szövetségükből sarjadzott ki a Magyar Bank sok milliónyi tőkéje és a nemzeti munkapárt politikai hatalma. A fiatal kalandor, akinek még nincs és az öreg kalandor, akinek már nincs veszíteni valója. A kapitalizmusnak az a válfaja, amely csak pusztít, fosztogat és rabol, anélkül, hogy a gazdasági életet előbbre vinné és a munkát megtermékenyítené. S a politikai hatalomnak az a válfaja, amely minden létjogosultságát, szükségességét, politikai és társadalmi hasznosságát elveszítette s amely mint idegen és élősdi szervezet szívja ki valamely nép vagy ország minden életerejét "Az uzsorakapitalizmusnak és a lejárt, idejét múlt osztályuralomnak gyalázatos és undorító nászát mutatta meg a Lukács—Désy-per tárgyalása. A bank kifosztja az országot. Kizsákmányolja az összes adófizetőket. Megadóztat mindenkit, aki megsózza levesét vagy sót hint kenyerére. Ezt a nagy rablóhadjáratot csak úgy tudja végbevinni, ha az állam szervezett hatalma butaságban, elnyomatásban, tudatlanságban tartja a népet. Hogy ez lehetségessé váljon, a bank vállalkozik a kormánynak és pártjának finanszírozására. A bank párnás ajtói mögött, igazgatói irodákban, rejtelmes és hazug összeesküvésekben, lopott pénzek hamis elszámolása közben készítik számunkra a nemzeti akaratot. A banknak, a tőkének mindegy, hogy mit csinál a kormány. Az egyetlen dolog, amelyet ő pénzével megvesz magának s aminek a szállítását megköveteli: ez a szabad lopás. Ezért a szabad lopásért van minden, ennek a biztosítása miatt kell a kormány, ezért szerveznek egységes és fegyelmezett kormánypártot Persze, a botnak két vége van: bankok, a nagytőke gazdaságilag, a kormány politikailag fosztja ki az országot és zsákmányolja ki a népet A kormány és pártja engedik, hogy a nagybankok szabadon lopjanak. A nagybankok, a tőke engedi, hogy a kormány szabadon nyomja el, vesse szolgaságba a népet. Minden fölhasználható hatás a bankok pénztárába, minden fölhajszolható férfi a kaszárnyákba jut. A bankokrácia, a dzsentri és a militarizmus hatalmának alapjait tárták föl ennek a nagy pörnek szörnyű izgalmai. Kirabolnak bennünket, hogy szolgává tehessenek, elnyomnak Lapunk mai száma 34 oldal.