Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-26 / 206. szám
1914 augusztus 23. __ NÉPSZAVA utóbbi napokban olyan híreket tettek közzé, amelyekben azt adják hírül, hogy Velence körül 800.000 ember áll és az olasz hadsereg legközelebb táborba vonul. E hírekre, amelyeket különben megcáfolni magukban véve fölösleges volna, valószínűen kis táborok alakítása szolgáltatott alkalmat. Ilyen kis táborokat a hadügyminisztérium minden megerősített hely körül csináltatott egyes tartalékos osztályok behívása után, amelyről annak idején jelentést tettünk. A kis táborok létesítésének oka részint a katonai szálláshelyek elégtelensége, részint a kiképzési követelések, részint egészségügyi okok. Ez az intézkedés azonban a királyság egész területén alkalmazódott. Láthatóbban nyilvánul meg végrehajtása ott, ahol a normális megerősített helyek számosabbak, mint például a Pó-síkságon és éppen Velencében is, de az említett intézkedést az egész félszigeten, sőt , Szicíliában, és Sardiniában is végrehajtották. Mindez mutatja az említett hírek teljes tarthatatlanságát és azt, hogy azok a hírek szembetűnő ellentmondásban állanának az Olaszország által e konfliktusban tanúsított, semleges magatartással. Bollati Berlinben. (Róma, augusztus 25.) Bollati nagykövet ma reggel Berlinbe utazott. A szerb Hadsereg züllöttállapota, azáltalános fejetlenség, a belső zavarok és a nagy nyomorúság a tünetei Szerbia belső összeroppanásának.A szerb lakosságot és katonaságot a kormány és a hadvezetők azzal kecsegtették, hogy majd jön az orosz segítség. Úgy látszik azonban, hogy ez a segítség sokáig várakoztat magára, mert Oroszországnak elég a maga baja. Szerbia eddig Görögországtól kapott segítséget — főképen élelemben —, de most a görög segítségnek is el kell maradnia. Ennek pedig az az oka, hogy azt a vasútvonalat, amely Szalonikitól a szerb határra visz, hasznavehetetlenné tették egy alagút és egy vasúti híd fölrobbantásával. Hogy a jelenlegi helyzetben nagyjelentőségű pusztítást kik végeztek, arról nincs hír ; n a macedónos munkája volt ez. Keddi lapunkban közöltünk egy a „Frankfurter Zeitung"-ban megjelent levelet, amelynek írója azt mondja, hogy Szalonikibe való visszatérése alkalmával látta, hogy az említett vasútvonal szét van rombolva; a pusztítást a szerbek és a macedónok között való harcra vezeti vissza, amelyben a szerbek vereséget szenvedtek. Ennek a szétrombolásnak az eredménye az, hogy Szerbia most már teljesen körül van zárva, mert ez volt az egyetlen vasúti vonal, amelyen Szerbiába Szalonikiből muníciót és élelmet szállíthattak. Az A déli államokbólérkezett hírek közül különös említést érdemel Albánia semlegességének a biztosítása a nagyhatalmak részéről, továbbá az a hír, hogy Bulgária és Románia között teljes megegyezés jött létre. a szerbek ellen. * A szerb harctér. A drinai csata. (Grác, augusztus 25.) A „Grazer Volksblatt" zágrábi tudósításban közli a drinai harcokban megsebesült egyik önkéntes elbeszélését, aki előbb a folyón való átkelést ecseteli, majd így folytatja: E hó 14-én került a sor az összeütközésre az ellenséggel. Célpontunk Obres volt, amely Loznice magasságában fekszik. Mindenek előtt a vasúti töltésen kellett átjutnunk, amelynek mind a két oldalán mocsaras a terep. A vasúti töltésért való harc került mindenek előtt áldozatunkba, mert a szemben álló ellenséges tüzérségnek biztos célpontja volt. Obressel szemben kifejlődött az első rendszeres harc. A helységet öt sánc védte, amelyek mindegyikét szuronytámadással kellett elfoglalni. Ebben a harcban sebesült meg az elbeszélő is. Obresban csapatainkra a toronyból és a házakból is lövöldöztek és kézigránátokat dobtak. Minden fát és minden házat a szó szoros értelmében meg kellett ostromolni. A tulajdonképeni harc délelőtt 11 órától este 9 óráig tartott. A szerbek kétségbeesetten harcoltak. Amint később kiderült, minden ellenséges katonának tarsolyában kézigránát volt, amelyet azonban csak utoljára volt szabad használnia. Az Obres körüli harcokban a 18. szerb hadosztály vett részt, de harcoltak komitácsik és asszonyok is ellenünk. Szerdai események. Az elzárt Szerbia. (Bécs, augusztus 25. Délután 3óra 5 perckor. — „Magyar Távirati Iroda.") ... „Sudslavische Korrespondenz" jelenti Szalonikiből. A Szerbiába rendelt küldemények szállítására rendkívül nagy fontosságú vasútvonal, amely Szalonikitől a szerb határig vezet, részben el van pusztítva és a közlekedésre használhatatlanná vált.A vasúti forgalom megbénítását a Demkapu közelében levő nagy alagút felrobbantása és a Gergheli mellett levő vashíd elpusztítása idézte elő. Ezt a hidat bombákkal röpítették jégbe. Nyílt pályán is számos vonat ellen merényletet követtek el, ugy hogy a vonatok kisiklottak, a mozdonyok tönkrementek és eltorlaszolták a síneket. Más és pedig igen sok helyen a síneket dinamittal szétrobbantották. Semmi kilátás, hogy ezt a vonalat belátható időn belül használhatóvá lehessen tenni. A „Nemzetközi Távirati Hírlap" "jelenti. A „Südslavische Korrespondenz" ma azt jelentette, hogy a Gjergeli melletti vasúti hidat fölrobbantották s ezzel a vasúti összeköttetés Szerbia és Görögország között lehetetlenné vált. A kőnyomatos ezen tudósítása csak egy megkésett sürgöny jelentés következménye, mert mint augusztus 20-án jelentettük, a robbantás még 16-án történt meg. Jelentettük, hogy a görög kormány utasította a keleti vasúttársaságot, hogy pátense megvonásának terhe alatt a hidat rövidesen hozza rendbe és ma érkezett jelentésünk arról számol be, hogy a híd javításának munkálatai négy ezred görög katonaság őrizete alatt már befejezésükhöz közelednek. A kétségbeesett szerbek. (Szófia, augusztus 25. — „Nemzetközi Táv,irati Hírlap".) Az „Utro" hadi tudósítója táviratozza Nisből. Szerbia már teljesen elerőtlenedett és a hadsereg képtelen az osztrák és magyar seregek előnyomulása elé komoly akadályokat emelni.Az osztrák és magyar sereg által Sabácnál és Visegrádnál elért eredmények igen nagyok és eldöntötték a szerb háború sorsát. A szerbek derékhada teljesen szétzüllött és már a legoptimisztikusabbak is kétségbe vannak esve. (Szófia, augusztus 25.) Nisből jelentik: A közhangulat rendkívül nyomott. Maga a kormány is beismeri, hogy az osztrákok és magyarok harminc ágyút elvettek. Az arcokról lem a súlyos veszteségek fölötti kétségbeesés. Azelőtt naponkint négyszer-ötször dobszóval csődítették egybe a tereken , a népet és szerb győzelmekről szóló híreket hirdettek ki. Most már csak minden harmadik napon adnak ki ebben a formában értesítéseket és mindannyiszor hozzáteszik azt a figyelmeztetést, hogy senki se terjesszen szerb veszteségekről „álhíreket", mert azok, akik ezen tilalom ellen vétenek, halállal büntettetnek. Sok sebesült, kevés orvos. (Szófia, augusztus 1.) Nisbe folytonosan sebesült vonatok érkeznek, de orvosokban és kötőszerekben nagy a hiány, úgy hogy a sebesültek gyakran nyolc óra hosszat is a vagonokban hevernek. Sok sebesült beszéli, hogy az osztrák-magyar tüzérség nagy távolságból lő és hogy a szerbek gyakran lövöldöznek, anélkül, hogy az ellenséget látnák. A rasnelkülő szerbek. (Szófia, augusztus 25.) Ma ismét 250 menekülő család érkezett ide Szerbiából, legnagyobb részük harcképes férfi. A menekülők beszélik, hogy Szerbiában a helyzet rendkívül veszedelmes. A nyomor elviselhetetlen. A menekülők jelzik, hogy holnap ismét nagyszámú menekülő fogja őket követni. A bolgár sajtóban több bolgár politikus nyílt felszólítást intéz a kormányhoz, hogy a szerb invázió ellen haladéktalanul léptessen életbe erélyes rendszabályokat, mert a minden exisztencia nélkül való menekülők tömeges betódulása veszedelmezteti a szegényebb munkásnép megélhetését. " A déli államok. Mi történik a Balkánon? Albánia semlegessége. (Augusztus 25. , „Budapesti Tudósító".) Római távirat szerint a „Corriere d'Italia" kijelenti, hogy Albánia semlegességét a nagyhatalmak az Adria-politika egyensúlya érdekében garantálták. Valonát tehát úgy a francia, mint az angol tengeri operációkból ki kell kapcsolni. A bolgár-román megegyezés. (Bécs, augusztus 25.) A „Sudslavische Korrespondenz" jelenti Szófiából: Genadiev Nikola dr., volt külügyminiszter, a király bizalmasa, a legközelebbi napokban rendkívüli kiküldetéssel Sinaiába és Bukarestbe megy. A „Politika" című lap diplomáciai körökből azt az értesítést kapja, hogy Bulgária és Románia között minden vitás pontra nézve teljes megegyezés jött létre. A félhivatalos „Kambana" melegen szót emel Románia, Bulgária és Törökország együttműködése mellett. Román készülődés. (Ruszcsuk, augusztus 25. A „Nemzetközi Hírlap" jelentése.) Biztos forrásból jelentik, hogy Románia Ruszcsukkal szemben négy gyalogezredet, három tábori tüzérüteget, két hegyiüteget és egy taracküteget koncentrált Román szállítóhajók érkeztek Gyurgyevó elé, amelyek pontonokat hoztak hídépítés céljaira. A román kereskedelmi flotta Calavasban, Szilisztriával szemben horgonyoz. Mit akart Oroszország? (Bukarest, augusztus 25. — „Politikai Híradó.") A cár követének bukaresti tartózkodását fölhasználták itt arra, hogy kérdést intézzenek hozzá a török konfliktusról elterjedt hírekre vonatkozólag. A leghatározottabban valótlannak állította a követ azt, hogy kérték volna hadihajóik átkelhetési engedélyét a Dardanellákon. A portához küldött jegyzék egészen más vonatkozású kérdést akart tisztázni. Az antant és Törökország. (Szófia, augusztus 25.) A hármas antant a török kormánynál komoly előterjesztéssel élt és követei kijelentették, hogy kormányaik nem tekintik befejezett ténynek a „Goeben" és „Breslau" megvételét, sőt azokat még sokkal inkább, mint azelőtt, ellenséges hajóknak fogják tekinteni. A szófiai angol követ beszélgetés közben aziránt érdeklődött Radoslavov miniszterelnöknél, hogy Bulgária minő magatartást tanúsít az európai konflagrációban. Azt a választ kapta, hogy a viszony Törökországgal a lehető legbarátságosabb és hogy adott körülmények között Bulgáriának semmi oka sincsen a szigorú semlegesség álláspontjától eltérni. • 0 5